HÍREK
A Rovatból

1000 milliárd forintos lista készült arról, mikre költene még idén az állam

Csak a budai Várra közel 340 milliárd forintot szánnak, a Fudan még csak nem is szerepel a listán.


Elkészült az állami Beruházási Ügynökség friss éves beszámolója, melynek mellékleteiből kiderül, milyen beruházásra lesz még idén pénz, és mire nem. A budai Várra, a Fradivárosra és a BME Science Park projektre mennek a legnagyobb tételek, a Diákvárosra viszont nem lesz pénz. A Fudan még csak nem is szerepel a listán.

Az állami Beruházási Ügynökség legfőbb feladata a 700 millió forintot meghaladó kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása, emellett pedig bábáskodik az állami támogatásból épülő nagyobb önkormányzati, illetve egyéb intézményi beruházásoknál is.

Az ügynökség friss éves beszámolójának mellékletében szereplő tételek egy része különböző kormányhatározatokban már szerepel, a Várkapitányság, a budai vári építkezések költségszámai viszont eddig nem voltak közismertek, pláne nem így összesítve – írja a Telex, kiemelve: csak a budai Várban közel 340 milliárd forintot költ el a kormány idén, ami tematikusan a legnagyobb beruházási tétel.

Részletezve:

  • a Honvéd Főparancsnokság újjáépítésére 33,67 milliárd forint szerepel,
  • a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd,
  • a Külügyminisztérium épületének újjáépítésére 31,3 milliárd,
  • a Budavári Palota teljes felmérésére és (meg nem nevezett) halaszthatatlan beruházásokra 68,2 milliárd,
  • a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd,
  • a Pénzügyminisztérium budai várnegyedben elhelyezésének II. ütemére 72,5 milliárd,
  • a Belügyminisztérium új, Országház utcai székházára 55,3 milliárd,
  • a Villamos Teherelosztó helyén épülő Nemzeti Levéltár főépületének felújítására pedig 3,7 milliárd szerepel.

A második legnagyobb tétel a BME Science Park kialakítására kiadott 160 milliárd forint, ami a BME V2 jelű egykori oktatási épületének, illetve a Goldmann György téri menzának a 106,3 milliárdos bontási költségéből, valamint egy 53,5 milliárdos tudományos innovációs park kialakítására, fejlesztésére fordított összegből áll.

A harmadik legnagyobb tétel a sorban a Népliget sportolásra alkalmas területei – Fradiváros néven futó projekt, ez 152,6 milliárd. Emellett jelentős tétel még a debreceni Nemzeti Koronavírus-oltóanyaggyárra fordított 55 milliárd forint, továbbá az állami szociális lakásügynökség 1500 lakásának megvalósítására költendő 95,1 milliárd forint.

„Érdekes, hogy a friss beszámoló mellékleteiben szerepel ugyan a Diákváros, de 0 forinttal. A sokat emlegetett Fudan Egyetem pedig fel sincs tüntetve. Nincs pénz továbbá a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye, az új börtön férőhelyek, a recski Nemzeti Emlékpark, valamint a Kőszeg Bálház rekonstrukció mellett sem” – említi a cikk.

A Telex megkereste a Beruházási Ügynökséget, arról érdeklődve, hogy mi ennek az oka, összefüggésben van-e, hogy több nagy sportberuházásra többet kell fizetni idén, mint az előirányzott költség, de egyelőre nem kaptak választ.

A saját sportberuházások mellékletben ugyanis az látszik, hogy az egyes beruházásokhoz érkező módosítási kérelmek miatt igencsak megszaladt a költségsor:

  • A ferencvárosi Nemzeti Atlétikai Központ építéséhez például idén 9,6 milliárd forintos módosítási kérelem futott be, összesen 79 milliárd forintra emelve az idei költségeket.
  • Az új budapesti multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok – közismertebb nevén a Népliget melletti gigantikus kézilabdacsarnok – előirányzata 44,7 milliárd forintról 73 milliárdra nőtt a plusz 28,1 milliárd forintos módosítással.
  • 11 milliárd forinttal drágul idén a szegedi kézilabdacsarnok a tervezett 24,5 milliárdhoz képest,
  • 6 milliárddal pedig a tatabányai multifunkciós csarnok, az előirányzott 14 milliárd forinthoz képest.

A két listán összesen 1491 milliárd forintnyi idei beruházás szerepel.

A cikkben kitérnek rá: az eredményes közbeszerzésen túlesett, de forrásra váró nagyobb vagy érdekesebb beruházások között szerepel a Moto GP tervezése (6 milliárd forint), a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása (21 milliárd forint), a kőbányai multfunkciós sportcentrum és uszoda (62,7 milliárd forint), az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója (56 milliárd forint), vagy a Testnevelési Egyetem fejlesztése 93 milliárd forinttal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vadászgépet kellett riasztani egy Magyarországról Dublinba tartó repülő miatt Ausztriában
Az osztrák vadászgépek perceken belül a levegőbe emelkedtek. Két utasszállító is „néma” maradt a rádióhívásokra, a hatóságok azonnal léptek.


Nem sikerült rádiókapcsolatot létesíteni egy Magyarországról Dublinba tartó Boeing 737-essel, amikor az Ausztria légterébe ért.

Emiatt 11:50-kor két Eurofighter vadászgépet riasztottak

– erről Michael Bauer, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője számolt be az X-en. A gépek felszálltak, de 11:57-kor helyreállt a kapcsolat, így a riasztást visszavonták.

A Krone arról írt, hogy 14:44-kor ismét be kellett vetni a vadászgépeket, mert nem tudták elérni egy Antalyából Amszterdamba tartó Boeing 737-es pilótáit. Végül ebben az esetben is sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot.

A szóvivő szerint ilyen helyzetekben az egyik Eurofighter a civil repülőgép mellett repül, a másik pedig hátulról biztosítja. Ha a gép továbbra sem válaszol, kényszerleszállásra kötelezhetik, de eddig ilyenre még nem volt példa.

Az osztrák légierőnél nem számítanak ritkának az ilyen riasztások: általában hetente egyszer, legfeljebb tíznaponta emelkednek a levegőbe, ha egy repülőgép gyanúsan viselkedik vagy nem válaszol a hívásokra.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.


Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.

A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.

„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”

„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”

Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.

A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: