SZEMPONT
A Rovatból

„A kisebbik gyerekem pánikrohamot kapott a hírtől, a nagyobbik sírógörcsöt” – Riport Iványiék bezáratott iskolájából

Nagyjából 200 gyerek lába alól rúgták ki a talajt a tanév kezdete előtt néhány nappal. Az iskolát a történtek ellenére mindenképp kinyitják hétfőn, és azonnali jogvédelmet is kezdeményeztek a döntés visszavonására.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. augusztus 28.



A József Attila-lakótelepen található Ifjúmunkás utca 31. előtt reggel 9-kor nagyjából két tucatnyian gyülekeztek. Az épületet a Fővárosi Önkormányzat ajánlotta fel Iványi Gáboréknak, hogy ide költöztessék az eddig a MÁV-telepen működő Wesley János Általános Iskolát, valamint a XVIII. kerületi Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot.

Az összevont két intézményben a tanítás szeptember 2-án indult volna, azonban szerda este kikerült egy poszt Sára Botond főispán Facebook-oldalára, miszerint „minden óvodásnak és iskolásnak joga van a biztonságos közneveléshez”, és mivel a vizsgálat szerint Iványiék iskolái ennek nem tudnak eleget tenni, törölték őket a nyilvántartásból.

„8 óra körül megjelent két kormányhivatalnok az ajtóban, és közölték, hogy vegyem át a papírt, hogy megszűnt az iskola. Előtte semmi jele nem volt az egésznek, már az évnyitó időpontját is lehetett tudni” – emlékezett vissza az egyik szülő, Nagy Anita.

Ő két gyereket nevel, az egyikük elmondása szerint szorongó autista, aki emiatt nem tudott központi felvételit írni, ide viszont anélkül is felvették. Most vagy szakmunkásképzőbe, vagy technikumba tudná csak vinni, mivel ezekben az intézményekben nem kérnek felvételit. Viszont itt nincsenek felkészülve a sajátos nevelési igényű gyerekekre.

Bár a hivatalos tájékoztatás szerint minden tanköteles korú gyerek elhelyezéséről gondoskodnak, a valóságban ez közel sem annyira egyszerű, mint leírva. Több mint 100 gyerek érintett, zömében autisták és ADHD-sek, akikkel a sztenderd iskolák egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Ráadásul a helyszínek között is óriási a szórás.

„Olyan papírt kaptam, ahol a lányomnak kijelölt intézmények között például Győr, Békéscsaba, Püspökladány szerepel. Közlekedni sem tud egyedül, nem hogy egyedül lakni…” – fakad ki Anita.

Egy másik szülő szintén arról számolt be, hogy a kézhez kapott 5 oldalas listában alig van olyan intézmény, ami valóban szóba jöhetne alternatívaként. „A legtöbb iskolában 1-2 szabad hely van, illetve olyat is felsoroltak, ahová havi 150 ezer forint lenne a tandíj.”

„Nincs még egy ilyen iskola Budapesten”

Némethné Madácsi Annamária kezébe is este 8-kor nyomták a papírt, ekkorra azonban a szülői Messenger-csoportból már értesült a hírről.

„Először még azt mondták, hogy ha nem akarjuk az összevonást, akkor itt egy alternatív lista arról, hová vihetjük át a gyerekeket. Utána derült csak ki, hogy valójában arról van szó, hogy megszüntették az iskolát.”

Ő szerdán már felhívott néhány intézményt a felajánlottak közül, de egyelőre egyik sem tűnik alkalmasnak.

„A fiam három SNI-kóddal rendelkezik, spektrumzavaros, hiperaktív és figyelemzavaros is. Az ajánlott iskolák ezek közül legfeljebb csak az egyikre vannak felkészülve, ilyen kombinációt egyben egyik sem tud kezelni. Majdhogynem egész Budapesten a Wesley Kincsei volt az egyetlen iskola, ahol szinte minden SNI-kódos gyereket el lehetett helyezni.”

Szerinte a szülők és a tanárok is mindent megtettek azért, hogy az iskola működni tudjon, és a gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak.

„Ha a nagyobbik gyerekem nem itt tanult volna, biztosan nem készülne most nyelvvizsgára, és nem vették volna fel egy nagyon komoly gépészeti szakközépiskolába. Ezt az itteni tanárok tették lehetővé neki, szóval ne mondja senki, hogy nem tudják megteremteni a szükséges feltételeket.”

Nagy Anita is hasonló tapasztalatokról mesél:

„A lányom előző iskolájában azt mondták, hogy legfeljebb csomagolni mehet el egy csokigyárba. Itt osztályelsőként, az év diákjaként végzett nyolcadikban. A tanárok olyan tudást adnak nekik, mindenkire külön odafigyelve, amit egy hagyományos iskolában biztosan nem kapnának meg.”

A szülők abban is egyetértenek, hogy a közműtartozások ellenére igen is biztosítani lehetne az iskola zavartalan működését.

„Konkrétan itt minden rendben van, a víztől a fűtésen át a tantermek felszereltségéig. Amire hivatkoznak, hogy nem biztosított anyagilag a működés, az igaz, de tavaly se volt biztosított, valahogy mégis sikerült megoldani. Évtizedek óta pénzügyi szakemberként dolgozom, pontosan tudom, hogy ha a szándék meglenne rá a kormány részéről, most is meg tudnák” – mondja Anita, hozzátéve: óriási az összefogás a szülők között, nyáron is bejöttek festeni, takarítani, pakolni.

Emellett a gyerekek is folyamatosan támogatják egymást, online tanulócsoportokat szerveztek, hogy segítsenek a kevésbé tehetségeseknek.

„Ezek a gyerekek együtt élnek és lélegeznek. Nekem a kisebbik gyerekem pánikrohamot kapott tegnap este a hír miatt, a nagyobbik sírógörcsöt.”

Mindenképp kinyitják a kapukat hétfőn

Az iskolában délután 1 órakor tartottak tájékoztatót, amelyen már jóval több szülő és diák, valamint újságírók is részt vettek. A Wesley Kincsei iskola igazgatója, Gazdig Róbert elmondta, rengetegen végigdolgozták a teljes szünidőt önkéntesen, hogy teljesítsék a szigorú felteleket, amelyeket többek között a kormányhivatal, a NÉBIH és a katasztrófavédelem szabott a megnyitás feltételéül.

Az ablakokat például egyenesen Hollandiából hozták, új konyhát és ebédlőt alakítottak ki, valamint egy mozgássérült mosdót is, amit annak ellenére írtak elő számukra, hogy nincsen mozgássérült diákjuk, sem dolgozójuk. Gazdig elmondása szerint minden hatóság biztatta őket, hogy ha így haladnak, nem lesz probléma az engedélyekkel. Ezt követte aztán hidegzuhanyként a kedd esti döntés.

„Becsapva érezzük magunkat, mert mindannyian arra készültünk, hogy hétfőn az ünnepélyes tanévnyitó keretében egy olyan iskolában tudjuk elkezdeni a munkát, ahol hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek tanulhatnak integráltan, mintakörülmények között.”

Bár senkit nem biztatnak arra, hogy ne keressen másik iskolát a gyerekének, azok számára, akik ezt hétfőig nem tudják megtenni, mindenképp kinyitják a kapukat, étkezést és felügyeletet biztosítva.

„Ez az egész eljárás nemhogy átgondolatlan, egyenesen ördögi” – fogalmazott Iványi Gábor, hozzátéve: az abaújkéri iskolájukat hasonló módszerekkel záratják be szintén ezekben a napokban. Abba az intézménybe 40 környező településről jártak olyan hátrányos helyzetű gyerekek, akik közül sokan péntek és hétfő között egyáltalán nem jutnak élelemhez.

Iványi szerint egészen visszataszító politikai játszmáról van szó, ami nem szolgálja sem Magyarország, sem a magyar oktatás, de még kevésbé a családok és a gyerekek érdekeit. Újra megismételte, hogy álláspontjuk szerint az állam körülbelül 15 milliárd forinttal tartozik nekik, amelynek legfeljebb a tizede az az összeg, amelyet az Oltalomtól követelnek (és a nagy részét már be is hajtották inkasszóval, illetve a normatíva visszatartásával).

A történtek miatt gyorsított eljárásban azonnali jogvédelmet kértek a Fővárosi Törvényszéktől – bíznak benne, hogy minél előbb számukra kedvező döntés születik, és mégiscsak megkezdődhet a tanítás az iskolában. Ennek egyébként minden feltétele adott, az épület olyan állapotban van, hogy akár napokon belül birtokba vehetnék a gyerekek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: