SZEMPONT
A Rovatból

A túlélésért küzdenek a vidéki klubok a kötelező védettségi igazolvány bevezetése óta

A koncertek átlagos nézőszáma a járvány előtti szint felére-harmadára esett vissza. Pályázati támogatások nélkül a többség lehúzhatná a rolót, de így is van, akinek be kellett zárnia.


Nagyjából egy hónapja részletes cikkben mutattuk be, milyen hatással volt a járvány negyedik hulláma a zeneiparra. Röviden összefoglalva, ezúttal hivatalos korlátozás sem kellett ahhoz, hogy tömegével maradjanak el koncertek.

Ennek fő oka, hogy a kötelező védettségi igazolvány, illetve a növekvő esetszámok okozta általános félelem miatt annyira megcsappant az érdeklődés, hogy lehetetlen lett volna akár csak nullára kihozni őket, nemhogy nyereségesre.

Budapesten és az egyetemi városokon kívül gyakorlatilag minden klubnak meg kellett kongatnia a vészharangot, olyan kevesen váltanak jegyet a programjaikra. Ennek hátteréről beszélgettünk szakmabeliekkel.

A koncert végén 40-50 ember toporog a bejáratnál, hogy jönnének szórakozni

„Ősszel egy olyan zenekarral nyitottunk, amire a járvány előtt közvetlenül még 183-an váltottak jegyet, most pedig 52-en voltak” – mondja Kovács Zoltán, a mezőkövesdi Boomerang Biliárdszalon vezetője.

A klub befogadóképessége 250 fő körül van, például P-Mobilon, Beatricén vagy Deák Billen rendszeresen össze is jött a telt ház korábban. Tavaly viszont az addig megszokott nézőszámoknak jó, ha a harmadát tudta hozni a fellépők túlnyomó része.

Ez pedig Kovács szerint egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány számlájára írható. Úgy tapasztalja, hogy a 30-50 közötti rockerközönségnek legalább a fele nincsen beoltva. Ráadásul, ha egy nagyobb társaság egyik része mégiscsak rendelkezik kártyával, viszont a többiek nem, akkor rendszerint mindannyian kihagyják az adott koncertet.

„Ennél is megdöbbentőbb volt szembesülni azzal, hogy egy közeli barátom, aki háromszor is be van oltva, még így sem mert eljönni az egyik koncertünkre tavaly év végén, annyira félt a megugrott fertőzésszámoktól” – teszi hozzá.

Az NKA Hangfoglaló Program pályázati pénzei nélkül a Boomerang biztosan nem tudott volna élő zenés programokat tartani, de így sincsenek eleresztve. Több zenekar vissza is mondta a lekötött koncertjét, mert nem lett volna gazdaságos eljönni nekik a becsült gázsit figyelembe véve.

Ganxsta Zolee és a Kartel a Boomerangban

A hely szerencséje, hogy a havi néhány (általában 2-3, legfeljebb 4-5) koncert mellett a nevéből adódóan biliárdszalonként is üzemel, ami plusz bevételi forrást jelent. Az első három hullám idején azonban ennek sem örülhettek.

„Nyolc hónapig zárva voltunk, ráadásul a járulékokat ezalatt is fizetni kellett, így összességében több milliós mínusz keletkezett, a megtakarításaim jó részét feléltem” – idézi fel Kovács. A forgalom tavaly június végétől már jó volt, csak a koncertek látogatottsága esett vissza. Utóbbi viszont gyakran kihatott az előbbire is.

Vegyünk mondjuk 40-50 embert, aki jegyet vált egy koncertre, ez tart 9-től 11-ig. Egyébként 6-kor nyitnék, de így a koncert végéig más nem jöhet be. Gyakran előfordul, hogy akkor már ott toporognak még egyszer ennyien, hogy jönnének szórakozni, viszont vagy nincs kártyájuk, vagy nem érdekli őket az adott fellépő.

Kovács Zoltán ezzel együtt sem szeretne felhagyni a koncertek szervezésével, de nem túl bizakodó a tavaszi szezonnal kapcsolatban: legfeljebb 50-60 százalékos kihasználtságra számít. Igyekszik kisebb költségvetésű (például unplugged) produkciókat hívni, miközben reméli, hogy őszre már helyreáll a régi rend.

„Ez most ilyen, túl kell élni. Szerencsére a zenészek között is sokan bevállalják elhivatottságból, hogy kevesebb pénzért is eljönnek szórakoztatni az embereket, mert tudják, hogy jelenleg egyszerűen nincs ennél több.”

A vidéki klubok 70 százaléka bezárt volna pályázati pénzek nélkül

„Nálunk átlagosan feleannyian vannak a koncerteken, mint a járvány előtt. Talán az alternatív zenekaroknál, mint például a Kiscsillag vagy az Esti Kornél, valamivel jobb az arány, de ott is erősen érezhető a visszaesés” – tudtuk meg a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezőjétől, Horváth Imrétől.

A 300 fős befogadóképesség határához idén ősszel az Elefánt került legközelebb: rajtuk nagyjából 250-en voltak, de mivel ők szombathelyi származásúak, a lényegében hazai pálya miatt ez nem annyira meglepő. Volt ugyanakkor olyan koncert is, amire mindössze 12 ember váltott jegyet.

Pályázati támogatást a zenekari gázsikra kapnak, a rezsire és a bérleti díjra viszont csak egyszeri alkalommal volt ilyen lehetőség, azóta magukra vannak utalva. A vendéglátás bevételéből kellene kigazdálkodniuk, de ilyen alacsony nézőszámok mellett ez óriási kihívás.

Horváth szerint bizonytalan a helyzet, nem tudná megtippelni, átvészelik-e a mostani válságot. A közeljövőben terveznek tárgyalni a főbérlővel a költségek csökkentéséről, ez mindenképp nagy segítség lenne.

„Vannak bőven beírt dátumok tavaszra, csináljuk addig, amíg tudjuk. Szeretnénk túlélni, mindent megteszünk érte, de most inkább 50-50 százalék esélyt látok rá, hogy sikerül” – fogalmaz.

Don Gatto a Végállomás Klubban

Az osztrák határ mentén fekvő másik nagyváros, Sopron klubjaiban is tapasztalják a nehézségeket: a tavaly őszi szezonban legalább 50-60 százalékkal csökkent a látogatottság a járvány előtti szinthez képest.

„Korábban 10 buliból 4 nagyon jó volt, 4 közepes, és 2 olyan, ami nem hozta az előzetes várakozásokat. Ez változott meg úgy, hogy 2 hozza nagyjából 80 százalékon a korábbi szintet, 4 tud mondjuk 50 százalékot, a maradék 4 pedig legfeljebb 20-30 százalékot”

– mondja Kovács ‘QQ’ Attila, a Hangár Music Garden és a Búgócsiga Akusztik Garden üzemeltetője. A fellépők szerinte majdnem minden vidéki helyszínen ezzel találkoztak, ezért teljesen érthető módon elkezdték lemondani a koncertjeiket, mivel még abban sem lehettek biztosak, hogy nullára ki tudják hozni a turnét.

Arra is volt példa, hogy Sopron közbeeső állomás lett volna egy Münchenbe tartó zenekarnak, de mivel a németek hetekkel korábban visszaléptek, így elindulni sem volt értelme nekik.

Mások ugyan az utolsó pillanatig kivártak, de az elővételes jegyek csekély fogyását nézve végül muszáj volt úgy dönteniük, hogy nem éri meg. Az is többször előfordult, hogy a zenekarból covidos lett valaki – mint például Péterfy Boriék vagy a Leander esetében –, emiatt kellett lemondani a bulit. Ezeket az esetek többségében tavaszra ütemezték át.

Voltak azért kivételek is: nagyon jól sikerült például a 30Y, a Carson Coma, vagy a Road koncertje, a fentebb említett 10-ből 2-es arányt sikerült hozni, de ez nagyon karcsú ahhoz képest, mi volt előtte.

Kovács Attila szerint is egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány okozta a visszaesést, novemberben ráadásul az esetszámok is emelkedni kezdtek, ezzel párhuzamosan nőtt a félelem. A kettő együtt tovább rontotta a helyzetet.

„Szerencsére majdnem mindenki kapott pályázati pénzt, aki jelentkezett. Nem sokat, de a minimális túlélésre ez is elég volt, enélkül a vidéki klubok 70 százaléka szinte biztosan bezárt volna” – mondja Kovács. Hozzátette: nekik is minden követ meg kellett mozgatniuk, családi kölcsönökre támaszkodtak, hogy ne menjen veszendőbe, amiért évtizedek óta dolgoztak.

Most abban bíznak, hogy az omikron variáns talán végre elhozza majd a régóta várt nyájimmunitást. Ha így lesz, a tavaszi szezont meg tudják csinálni 70 százalék körüli kihasználtsággal, nyárra-őszre pedig a korábban megszokott forgalom is helyreállhat.

„Arra nincs értelme építeni, hogy a mostaninál számottevően többen beoltatják magukat, de a járvány gyengülésével talán eljön majd az a pont, amikor a kötelező védettségi igazolványnak is búcsút mondhatunk” – összegez.

Esti Kornél a Hangárban. Fotó: Gergácz Dóra

„A vendégköröm 80 százaléka nem vette fel az oltást, így semmi értelme újranyitni”

Mézes Zsolt 2018-ban szállt be üzlettársként a békéscsabai Narancs Klub üzemeltetésébe. A hely már korábban is üzemelt, de leginkább sima diszkóként, onnantól viszont az élő zene lett a fő csapásirány.

Hazai előadók mellett rengeteg külföldi fellépőt is meghívtak, főként rock-metál-punk-blues műfajokból. Olyan amatőr zenekarokról van szó, akik gyakorlatilag önköltségen járják Európát, a céljuk annyi, hogy a lehető legtöbb helyen felléphessenek. Ha nullára ki tudják hozni a turnét, már elégedettek, ezért örömmel ejtették útba Békéscsabát is.

A 2019-es év nagyon erősre sikerült, a külföldiek mellett olyan ismertebb hazai nevek is játszottak a klubban, mint az Ektomorf, az Auróra, a Hétköznapi Csalódások, vagy a Müller Péter Sziámi Andfriends. Havi egy telt házas bulival már nyereséges volt a hónap, ezt pedig bőven tudták hozni – még úgy is, hogy csak hétvégente, ősztől tavaszig tartottak nyitva.

2020 elejére pont egyenesbe jöttek: majdnem kifizették a hátralékot, amit korábbról görgettek maguk előtt, le volt szervezve az egész tavaszi program. Tele voltak tervekkel és pozitív várakozásokkal, amikor beütött az első járványhullám.

„Akkora volt a bizonytalanság, annyira nem lehetett tudni, mivel jár ez a vírus, hogy mindent lemondtunk és még a kötelező tiltás előtt bezártunk” – idézi fel Zsolt.

Radzeer zenekar a Narancs Klubban

A helyet a városi vagyonkezelőtől bérelték, de hiába kérték őket, hogy a lezárás idejére engedjék el a bérleti díjat, erre nem voltak hajlandók. Bevétel nélkül pedig nem tudták kigazdálkodni, ezért még abban az évben annyi tartozást halmoztak fel, hogy az önkormányzat egyoldalúan felmondta a szerződést és visszavette a klubot.

Zsolt elmondása szerint nem is szóltak nekik róla, egyszerűen csak levágták a lakatot és a sajátjukat tették a helyére. Így fejeződött be méltatlanul, alig 2 év után a Narancs Klub sikersztorija.

„Szeretnék újranyitni, de amíg kötelezően védettségi kártyát kell kérnem, semmi értelme. A vendégkörömet ismerve 80 százalék nem vette fel az oltást, így bármennyire is próbálkoznék, biztosan nem lenne nyereséges” – magyarázza.

Így maradt Békéscsaba élő zenés szórakozóhely nélkül, pedig igény volna rá: „A mai napig keresnek zenekarok és a törzsközönség is, hogy mikor folytatjuk, de csak feleslegesen kockáztatnék. Nem szeretnék milliókat fektetni a klubba úgy, hogy pontosan tudom, gyakorlatilag elégetném ezt a pénzt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – soha nem volt ilyen mélyen Orbán Viktor és az EU kapcsolata
Orbán Viktor a magyar választási kampány érdekében bevállalta, hogy Magyarország maradék hitelét is feláldozza. A spanyol miniszterelnök szerint a magyar kormányfő átlépett egy vörös vonalat. A német kancellár is súlyos árulásról beszélt a csúcs után.


Jeges hangulatban zárult a tegnapi brüsszeli EU-csúcs, miután Orbán Viktor egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A Euronews úgy fogalmaz, Magyarország a törésvonalhoz közelít, álláspontja komoly felháborodást és példátlan kritikákat váltott ki.

A New York Times szerint a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a magyar kormányfő nem enged. Érkezésekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal”. A miniszterelnök szerint az Európai Unió „az ukránok oldalán áll – tőlük nem remélhetünk semmit”, és „ezt az olajblokádot saját erőnkből kell megtörnünk.” A feszült hangulatot jelezték Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatájának szavai is, aki mielőtt bement a terembe, úgy fogalmazott: „Nem vagyok túl optimista.”

A zárt ajtók mögött lezajlott csütörtöki vita légköre a holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint időnként „jeges” volt, „kínos csöndekkel” tarkítva.

Orbán Viktorral szemben „nagyon, nagyon kemény kritika hangzott el, és az volt az általános érzés, hogy ez egyszerűen nem mehet így tovább” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hozzátéve: „Soha nem hallottam még ilyen erős bírálatot uniós csúcson bárkiről, soha.”

A vezetők egy része, köztük Giorgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnök megértőbb hangnemben próbált hatni Orbánra, de ez a megközelítés sem vezetett eredményre.

Az sem sokat segített, hogy a tanácskozásra távolról bejelentkező Zelenszkij is kemény hangot ütött meg Orbán Viktorral szemben, amit a magyar miniszterelnök a többiektől eltávolodva, egy asztalra támaszkodva hallgatott. Válaszul Robert Fico szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrán elnök „így folytatja, megeshet, hogy más EU-tagállamok is blokkolni fogják a 90 milliárdos hitelt”, és kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt sürgősségi áramellátás leállítását is.

A vita végül eredménytelenül zárult, a vezetők közleménye szerint „az Európai Tanács a következő ülésén visszatér a kérdésre.”

„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – mondta a tanácskozás után António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Szerinte az európai vezetők elítélték Orbán Viktor álláspontját, és emlékeztettek arra, hogy „a megállapodás az megállapodás, és minden vezetőnek tiszteletben kell tartania az adott szavát.”

Costa arról is beszélt, hogy Magyarország lehetetlen feltételeket szab, például a tranzit biztonságának garantálását, miközben Oroszország folyamatosan rakétákkal és drónokkal bombázza Ukrajnát. „Ez nem jóhiszemű eljárás, amikor olyan feltételt szabsz, amelyet sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak biztosítani, mert csak Oroszország dönti el, hogy megpróbálják-e újra megsemmisíteni a Barátság vezetéket” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Moszkva 2022 óta több mint 20 alkalommal támadta meg azt.

Friedrich Merz német kancellár szerint Orbán eljárása „súlyos illojalitás a tagállamok között, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét és rontja az EU egészének hírnevét”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez mély nyomokat fog hagyni.”

Petteri Orpo finn kormányfő szerint Orbán „fegyverként” használja Ukrajnát a választási kampányában. „Úgy gondolom, hogy elárult minket, és meg kell találnunk a módját, hogyan lépjünk tovább” – fogalmazott.

Bart De Wever belga miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott a hitelmegállapodás tető alá hozásában, szintén élesen bírálta a magyar álláspontot. „Elfogadhatatlan, hogy a vezetőkkel együtt döntünk, majd utána azt mondod: de nem vagyok kész végrehajtani, amit jóváhagytam” – mondta. Kaja Kallas, az unió külpolitikai vezetője szerint Orbán nem jóhiszeműen jár el, pedig ez az EU-szerződés egyik alapelve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt „a hitel továbbra is blokkolva van, mert egy vezető nem tartja a szavát. De hadd ismételjem meg... egyik vagy másik módon teljesíteni fogunk.”

Ezzel szemben a magyar miniszterelnök a csúcs után úgy fogalmazott, hogy az ország érdekeit védte. „Amit ma tettem, az az olajblokád megtörése, amelyet Zelenszkij kényszerített ránk” – jelentette ki.

Orbán Viktor az ukrajnának más tagállamok által biztosított hitel jóváhagyását továbbra is a Barátság kőolajvezeték újraindításához köti, megszegve ezzel saját szavát, mert decemberben már hozzájárult a hitel folyósításához.

A 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagról ugyanis tavaly decemberben már politikai megállapodás született. Ez a pénz hónapokra biztosítaná Ukrajna működőképességét és a katonai beszerzéseket. A kölcsönt az Európai Unió költségvetése fedezné, és Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. A csomag elfogadásához azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

A decemberi kompromisszum szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország rábólint a hitelcsomagra, de cserében kimaradnak a hitelfelvételből, tehát egy fillért sem juttatnak Ukrajnának. Február elején az Európai Tanács ki is dolgozta a hitel jogi kereteit, majd az Európai Parlament is megszavazta a csomagot.

Csakhogy január 27-én orosz dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket, ami azóta nem szállít olajat Magyarországra. A magyar kormány ezután változtatott álláspontján, és a korábbi jóváhagyás ellenére elkezdte blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Orbán Viktor azt állítja, hogy az olajvezetéket fizikailag már helyreállították, és az ukránok kizárólag azért nem indították újra, mert így akarják nehéz helyzetbe hozni a magyar kormányt a választások előtt.

Volodimir Zelenszkij szerint ez nem igaz, egy kulcsfontosságú szivattyúállomás súlyosan megsérült. Ugyanakkor az ukrán elnök arról is beszélt, nem akar olyan vezetéket javítani, amelyet Oroszország ismételten támad, és amely a Kreml háborús gépezetét finanszírozza.

A helyzet feloldására az Európai Bizottság vezetői levélben ajánlották fel Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Unió állja a Barátság vezeték javításának költségeit, cserébe uniós ellenőrök helyszíni vizsgálatát kérték. Kijev a keddi bejelentés szerint elfogadta az ajánlatot, ám az ukrán elnök egyúttal jelezte: a vezeték szivattyúállomásának sérülése miatt a javítási munkálatok április végéig, május elejéig is elhúzódhatnak.

Bár Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, a Nemzetközi Valutaalap nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros hitelcsomagot, ami a Politico szerint nagyjából május elejéig biztosítja az ország fizetőképességét.

Az uniós csúcson történtekről gyakorlatilag a teljes világsajtó beszámolt. Sok lapban azt is hozzáteszik, Budapesten és országszerte olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken egy vigyorgó Zelenszkij kéreget, mellette pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője mutat a tenyerébe. A plakátok felirata: „Üzenjünk Brüsszelnek: Nem fizetünk!”.

Győri Gábor, a Policy Solutions politikai elemzője a New York Times-nak arról beszélt a kormány a Magyar Péterrel folytatott kiélezett versenyben a bizonytalan szavazókat próbálja megnyerni.

A brüsszeli diplomácia a Politico szerint most abban bízik, hogy a helyzet az április 12-i magyarországi választások után megváltozik. Ha Orbán Viktor elveszíti a választást, utódja feloldhatja az obstrukciót. Ha viszont újraválasztják, a vezetők abban reménykednek, hogy a kampány után kompromisszum-képesebb lesz.

Akárhogy is lesz, a magyar kormány mostani viselkedésének tartós következményei lehetnek, Magyarország  ugyanis elveszítette a szavahihetőségét sok más uniós tagállami vezető szemében.

Amennyiben Orbán Viktor egy esetlegesen általa nyert választás után is fenntartaná álláspontjáta, az uniós vezetők körében több lehetséges szankció is felmerült, köztük további uniós források befagyasztása, per az Európai Unió Bíróságán, bírságok, vagy akár a 7. cikk szerinti eljárás megindítása, amely a szavazati jog megvonásával járhat. Az ügy legközelebb a magyar választások után, az április 23-24-i, ciprusi EU-csúcson kerülhet újra napirendre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.


Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: