Valóra válhat Putyin álma, alapjaiban rendült meg a nyugati szövetség - írja a New York Times
Európa szempontjából nem is sülhetett volna el ennél rosszabbul az amerikai és az európai vezetők első találkozója a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A New York Times szerint
Amerika katonai jelenléte a második világháború óta biztosítja Nyugat-Európa békéjét. Pete Hegseth védelmi miniszter azonban már pénteken, Varsóban tartott beszédében figyelmeztette az európai vezetőket: ne vegyék biztosra, hogy az Egyesült Államok hosszú távon is jelen marad a kontinensen. A müncheni konferencián pedig az amerikai alelnök, J.D. Vance még ennél is tovább ment. Arról beszélt, hogy az igazi ellenség nem Oroszország vagy Kína, hanem maga Európa.
Bírálta az európai kormányokat, mert – szerinte – antidemokratikus eszközökkel próbálják visszaszorítani a szélsőjobboldali pártokat. „Ha egy ország a saját választóitól fél, Amerika semmit sem tehet érte” – fogalmazott Vance. Különösen Romániát támadta, ahol az alkotmánybíróság decemberben érvénytelenítette az elnökválasztást, arra hivatkozva, hogy a győzelemre esélyes jelöltet vélhetően az oroszok segíthették.
„Ha egy külföldi ország néhány százezer dollárnyi online hirdetéssel képes tönkretenni a demokráciát, akkor az a demokrácia eleve nem volt túl erős” – jegyezte meg az amerikai alelnök.
Sőt, a beszédét követően találkozott is a német AfD vezetőjével, amelyet a közvéleménykutatások a második helyre mérnek a hétvégi német választások előtt. Nem mellesleg ez az a szélsőjobboldali párt, amit Elon Musk is támogatásáról biztosított.
Az amerikai lap szerint az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Három évnyi háború után, amely összekovácsolta a NATO-t, Trump kormánya világossá tette, hogy máshová helyezi a hangsúlyt: Ázsiára, Latin-Amerikára, az Északi-sarkra és minden olyan térségre, ahol az Egyesült Államok értékes ásványkincseket szerezhet.
Norbert Röttgen, a német CDU képviselője úgy fogalmazott: „Európának be kell látnia, hogy a világ megváltozott. Az USA már nem tekinti az európai biztonságot elsődleges nemzeti érdekének.” A New York Times szerint
Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere szerint már tárgyaltak is csapatkivonásokról az amerikai védelmi miniszterrel. De világossá tették, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Jelenleg ugyanis sok olyan felszerelés és képesség van, amivel kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik Európában, a támadó helikopterektől a műholdas hírszerzésig. Ahhoz, hogy ezeket európai forrásokból kiváltsák, legalább egy évtizedre lenne szükség.
A fokozatos amerikai kihátrálás hatalmas győzelmet jelenthet Putyinnak. Az orosz elnök már a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián azt követelte, hogy csökkentsék az Egyesült Államok befolyását Európában, és alakítsanak ki olyan új erőviszonyokat, amelyek Moszkvának kedvezőbbek. Akkor nem járt sikerrel. Az akkori amerikai védelmi miniszter, Robert M. Gates csak a hidegháborús retorika felélesztésének tartotta Putyin beszédét.
Az orosz elnök azonban azóta sem tágít. Az Ukrajna elleni háború előtti hónapokban is hangsúlyozta: nemcsak az ukránok szuverenitásáról kell tárgyalni, hanem egész Európa biztonsági rendszeréről, amelyből kizárták Moszkvát. Szerinte ezen változtatni kell.
Majdnem két évtizeddel Putyin első próbálkozása után, ugyanazon a konferencián Trump kabinetjének tagjai világossá tették: ők segíthetnek neki megvalósítani két évtizedes célját.
Hozzátette: „Putyin elég ravasz ahhoz, hogy kihasználja az új amerikai vezetés által kínált lehetőségeket.” Ez sokkal fontosabb lehet az orosz elnöknek, mint bármilyen ukrán terület megszerzése, mert hosszú távon is megerősítheti Moszkva hatalmát és befolyását a térségben.
Az amerikaiak azt is világossá tették, hogy első körben kihagyják Európát, sőt, magát Ukrajnát is az ukránok jövőjéről folytatott tárgyalásokból, amelyek a héten kezdődnek Szaúd-Arábiában. Pedig Volodimir Zelenszkij kijelentette: „Ukrajna soha nem fogad el olyan megállapodásokat, amelyeket a háta mögött kötnek.”
Az amerikai lépésekre válaszul az ukrán elnök Münchenben felvetette, hogy létre kell hozni egy „Európai Hadsereget”, amelybe a csatatéren megedződött ukrán haderő is beletartozna. Ezzel gyakorlatilag egy NATO-n kívüli katonai szövetséget javasolt, amely az Egyesült Államok befolyása nélkül hozna döntéseket.
Zelenszkij a biztonságpolitikai konferencián arról a félelméről is beszélt, hogy Putyin megpróbálja majd manipulálni Trumpot, és megjósolta, hogy az orosz elnök meghívja őt a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségére.
Ugyan rövid ideig úgy tűnt, Trump Ukrajna ritkaföldfémeiért cserében hajlandó lenne biztonsági garanciákat adni az országnak, mostanára kiderült, az amerikai elnök erre inkább az eddigi támogatás ellentételezéseként tekint. Scott Bessent pénzügyminiszter Kijevben azt követelte, hogy Ukrajna minden ásványkincsének, például a grafitnak, a lítiumnak, és az uránnak az 50%-os részesedését adja át Washingtonnak. De Zelenszkij szerint cserében nem kínáltak igazi biztonsági garanciákat a jövőre nézve. Emiatt az ukrán elnök elutasította az ajánlatot.
Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója erre vasárnap úgy reagált egy interjúban: „az amerikai nép megérdemli, hogy valamiféleképpen megtérüljenek azok a milliárdok, amit a háborúba fektettek.”
Ukrajna most úgy érzi, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megszegte korábbi vállalását. Amikor ugyanis Kijev a hidegháború végén lemondott nukleáris fegyvereiről, azt ígérték, megvédik az oroszoktól.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőre rendkívüli találkozót hívott össze a nagy európai országok vezetőinek Párizsban, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és a kontinens biztonsági stratégiáját. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői mellett erre az Európai Unió és a NATO vezető tisztségviselői is meghívást kaptak.
Az európai vezetők a New York Times szerint leginkább attól tartanak, hogy a Trump-Putyin tárgyalások eredményeképp Oroszország megszerzi Ukrajna egyötödét, majd néhány év múlva a maradékot is bekebelezi. Véleményük szerint Putyin célja a NATO teljes szétverése.
Alexander Baunov, a Carnegie Oroszország és Eurázsia Központ munkatársa szerint Putyin mindig is hitt abban, hogy idővel az Egyesült Államok és Európa kénytelen lesz engedni neki. „Az Egyesült Államok változik” – írta Baunov egy friss elemzésben. „Washington ma már nem Európa érdekében közelít Moszkvához, hanem a saját érdekében – sőt, részben épp Európa ellen.”
