HÍREK
A Rovatból

„Akik ide bevándorolnak, csak elvannak itt, mint szar a fűben” – Taktaharkányban 50 ezer forintot és szakképzettséget kérnek a beköltözőktől

A borsodi nagyközségben új rendelet szabályozza, hogy ki vehet házat. A beköltözőknek fizetniük kell, és kötelező igazolniuk, hogy van szakmájuk – különben fel is út, le is út.


A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Taktaharkány önkormányzata élt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta jogával, és rendeletben szabályozza, ki költözhet be a településre. Az augusztus végétől érvényes helyi döntés értelmében a betelepülőknek 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük, és igazolniuk kell, hogy van legalább középfokú szakképesítésük. Emellett a helyiek elővásárlási jogot kapnának az eladó ingatlanokra.

A helyiek többségének határozott véleménye van az új szabályozásról – derül ki a Telex helyszíni riportjából. A falu egyik étkezője előtt ebédre várakozó férfi azt mondta,

„a polgármester megcsinált itt mindent, az egész falut. Jöhetnek ide újak, csak hülyék ne legyenek.”

Úgy véli, kulturált emberekre van szükség, és ezzel több jelenlévő is egyetértett. Egy nő közbevetette, hogy a szabály szerinte „nem fajhoz kötött, hogy cigány, magyar, milyen. Csak olyan legyen, aki építi a közösséget.” Hozzátette: egy normális szakembert, például gáz-, villany- vagy vízszerelőt is nehéz találni, és szerinte már korábban is szükség lett volna hasonló rendeletre.

A település központjában egy másik nő azt mondta, látta, milyen sokan támadták a rendeletet a közösségi oldalakon. Először nevetett rajta, de később már úgy gondolta, jó irány is lehet.

Szerinte „valamikor mi nem így éltünk itt”, és a változás szerinte „Kanada” miatt következett be.

Elmagyarázta: Kanada a település cigánysora. „Valamikor 'Harkánynak' az volt a legszebb része, most meg a legalja. Ott, ha jön a családi, elkezdődik a csikágózás.” Úgy gondolja, hogy a rendelet valójában a romákat zárná ki, mert vannak köztük, akik „ordítanak, lopják az 50 forintos flakont az udvarról.” Úgy véli, van, aki tud viselkedni, van, aki nem, de „Kanada ügyét ez már nem oldja meg”. Úgy véli, „a polgármester biztos ezt akarta megakadályozni, csak nagyon kiforgatták.

Azt mégse mondhatják, hogy cigányt ide ne.”

A Telex a helyi boltban is hasonló hangulattal találkozott, de ott hangsúlyozták: az is baj, hogy mire egy helyi odaér egy eladó házhoz, más már megvette. Volt, aki úgy vélte, az új gyakorlat a romák lehetőségeit szűkíti, mert „minket cigányokat a főutcára nem engednek be a magyarok”. A roma nyilatkozó szerint volt már példa arra is, hogy az önkormányzat inkább megvette a házat, amire cigányok vetettek szemet.

„A taktaharkányi cigányság nevében mondom, akik itt taktaharkányi lakosok, azok mind érettségisek, egyetemista gyereket nevelnek. A polgármesternek nem velünk van baja, hanem a bevándoroltakkal” – fogalmazott az autószerelés közben megszólaltatott Feri. Hozzátette: a helyiek azokat a romákat nevezik bevándorlónak, akik beházasodnak a faluba, és szerinte nem dolgoznak, csak kukáznak, és ezek az emberek

„a mi cigányságunkat is leégetik”.

Többen is arról beszéltek, hogy a fiatalok elköltöznek Taktaharkányból, ahol sok az eladó, de egyre romosabb ház. Egy férfi azt mondta, az ő unokája Németországba ment, mert ott van munka. Úgy látja, hogy a környékbeli településekhez képest még mindig Taktaharkány a legjobb,

„mert itt jó a polgármester, meg jó a Fidesz”, de „a gazdasági helyzetről talán mégis tehet a kormány”.

Egy nő, aki épp a vasútállomásra sietett, elmondta, hogy a rendelet akár jó irány is lehet, de szerinte „tisztességes, normális ember érettségi nélkül is létezik”, és az 50 ezer forintot inkább házfelújításra kellene költeni, míg egy másik úgy nyilatkozott,

„Megszabhat-e ilyet egy polgármester? Hát, nem tudom. De ezek, akik ide bevándorolnak, azok csak elvannak itt, mint szar a fűben.”

A rendelet alapján azok költözhetnek Taktaharkányba, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, de előnyben részesülnek azok, akik az egészségügy, elektronika, élelmiszeripar, építőipar, oktatás, rendészet, közszolgálat vagy szociális ágazatok valamelyikében szakképzettek.

Szemán Ákos polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy a településen „alig van eladó ház, sok fiatal család érkezett az elmúlt években, akik ma is megfelelnek a rendeletnek”. Úgy fogalmazott: a település fel van újítva, elhelyezkedése kiváló, a rendelet pedig hiánypótló, amellyel a közösség hagyományait és értékeit kívánják megvédeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Beszélt Semjén Zsolttal a fideszes képviselő, aki korábban azt mondta: sosem kedvelte a KDNP-s politikust
Junghausz Rajmund szerint mindig hangot kell adni annak, ha valami hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk, „akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik”.


Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.

Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junghausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.

Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”

A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”

A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.

A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:

„Arra bíztatott, hogy őszintén írjam le az ezzel kapcsolatos a gondolataimat. Szakember továbbra sem vagyok, de az biztos, hogy lesznek megfontolandó javaslataim.”

Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.

A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:

„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”

Hozzátette:

„Mindig érdemes hangot adnunk annak, ha hibát vagy igazságtalanságot tapasztalunk a környezetünkben. Akkor is, ha néhány csinovnyiknak ez nem tetszik.”

A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”

Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk