Surányi György: Ha marad a Fidesz, jövő nyáron megszorításokra készülhetünk

Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy

A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.

A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:

A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók

engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.

Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.

via 24.hu

2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”

Hozzátette:

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”

A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.

Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.

Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.

Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junhgausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.

Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”

A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”

A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.

A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:

Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.

A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:

„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”

Hozzátette:

A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.