SZEMPONT

Pintér Károly: Még soha nem hallottam ennyi embert fasizmus-veszélyről beszélni az Egyesült Államokkal kapcsolatban

Los Angeles utcáira tengerészgyalogosokat és nemzeti gárdistákat küldött Trump, miután tüntetések robbantak ki a bevándorlók elleni razziák miatt. Donald Trump ismét a határokat feszegeti - mondja az Amerika-szakértő.

Fischer Gábor, Címlapkép: Gabrielle Lurie, Getty Images - szmo.hu
2025. június 12.

Jelenleg több amerikai katona állomásozik Los Angelesben, mint ahányan Szíriában és Irakban szolgálnak - ezt a megdöbbentő tényt maga a Pentagon közölte, miután Trump majdnem ötezer tengerészgyalogost és nemzeti gárdistást küldött a városba. Az elnök arra hivatkozott, hogy meg kell védeniük a szövetségi épületeket és az illegálos bevándorlók ellen razziázó szövetségi ügynököket a tüntetőkkel szemben, és a várost „felszabadításra szoruló szemétdombként” jellemezte. Kalifornia kormányzója közben perre ment, mert 60 éve nem volt példa arra, hogy egy elnök nemzeti gárdistákat vessen be a kormányzó beleeyezése nélkül. Gavin Newsom szerint ez nem más, mint „arcátlan hatalommal való visszaélés”. A város polgármestere szerint ráadásul az egész helyzetet Trump provokálta ki azzal, hogy munkahelyeken kezdte üldözni a papírok nélkül dolgozó bevándorlókat.

Az egyre feszültebbé váló helyzetben kedden éjszakai kijárási tilalom Los Angelesben, és a tüntetések több más nagyvárosra, például San Francisco-ra, New Yorkra is átterjedtek. Válaszul a védelmi miniszter arról beszélt, hogy máshová is csapatokat küldhetnek. A kialakult helyzetről Pintér Károly Amerika-szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével beszélgettünk.

– Június közepe lesz szép lassan. Hogyan jutottunk el Trump beiktatásától odáig, Los Angelesbe tengerészgyalogosokat és nemzeti gárdistákat vezényelt Trump a tüntetők ellen, akiket ő lázadóknak nevez?

– Valamelyik korábbi beszélgetésünkben emlékeim szerint azt mondtam, hogy bízom az amerikai rendszer szívósságában, de abban biztos voltam látatlanban is, hogy Trump kóstolgatni fogja a fékek és ellensúlyok rendszerét. Nem gondoltam volna, hogy ennyire igazam lesz, mert sokkal agresszívebben, vagy ha úgy tetszik, sokkal merészebben teszi, mint amire én számítottam.

Sorozatosan olyan lépések történnek, amelyek egyértelműen túlmennek az alkotmányos, illetve a politikai közmegegyezésben elfogadott határon,

amit az elmúlt években, évtizedekben az amerikai elnöki hatalom számára elfogadhatónak tartottak. Szerintem ez elsősorban arról szól, hogy kiderítse, meddig lehet elmenni, hogyan lehet tágítani a mozgásteret, és mi az a határ, amit akár az amerikai közvélemény, akár a saját támogatói egy része már nem fogad el, vagy nem reagál rá pozitívan.

– A kiváltó ok az illegális bevándorlók elleni intézkedések, razziák, kitoloncolások sorozata volt?

– Legalábbis a Los Angeles-i zavargások esetében igen. Bár sok minden másról is szó van, de konkrétan ennek az eseménynek ez az alapja.

– A razziák során összefogdossák, és már viszik is az embereket minden külön ítélet nélkül? Vagy van valami eljárás, amin végig kell menniük? Tehát van valami jogállami mód, vagy úgy, ahogy van, kiteszik őket azért, mert nincsenek rendben a papírjaik?

– Ez is vita tárgya, hogy ha valaki illegálisan tartózkodik az országban, nincs zöldkártyája, vízuma, tehát nem rendezett a státusza, akkor rá vonatkoznak-e azok az alkotmányos jogi garanciák, amelyek megilletik az állampolgárokat. Például bírói végzés nélkül nem lehet fogva tartani, bírósági eljárás nélkül nem lehet deportálni, stb. A Trump-kormányzat jelenleg erősen azt az álláspontot képviseli, hogy nincs szükség ilyen garanciákra, hiszen már azzal, hogy ezek az emberek illegálisan az országba léptek, törvényt szegtek. Azaz minden további nélkül lehet őket deportálni. A jogvédők és azok, akik ezeket az akciókat, razziákat túlkapásnak tartják, azzal érvelnek, hogy

ezeket az embereket is megilleti valamilyen törvényes eljárás.

Ez is erősen polarizálja jelenleg az Egyesült Államokban a közbeszédet.

– Bár az illegális bevándorlás valószínűleg az Egyesült Államok egész területén jelen van, mégis egy demokrata vezetésű városba vezényelt katonaságot Trump.

– Az egész történet, ami most zajlik, nagyobbrészt politikai játszma, és elsősorban nem az illegális bevándorlásról szól, az csak ürügy.

Egy erősen demokrata többségű államban, és azon belül is egy még erősebben demokrata városban provokálnak egy konfliktust, amelyre válaszul be lehet küldeni a Nemzeti Gárdát, a tengerészgyalogosokat, és ezzel azt lehet demonstrálni, hogy a demokrata kormányzó és polgármester nem ura a helyzetnek,

hiszen nem képesek megvédeni a szövetségi ügynököket, akik „csak a dolgukat végzik”. Másrészt minden ellenreakció, ami akár a kormányzótól, akár a polgármestertől, akár a demokrata bázistól érkezik, Trump kezére játszik. Így azt tudja mondani, hogy „vannak emberek, akik az illegális bűnözőket védik a törvényt betartani igyekvő hivatalos személyekkel szemben”. Ez egy politikai áttörési kísérlet, nem véletlen, hogy a színtere Kalifornia, a leginkább demokrata szimpatizáns állam.

– A demokrata párt romokban van, de például Gavin Newsom kaliforniai kormányzó ezt láthatóan arra használta, hogy saját pozícióját erősítse: beszédet mondott, élesen szembehelyezkedett Trump elnökkel. Nem történhet meg, hogy Trump akaratán kívül végül is segít a demokrata pártnak összeszedni magát?

– Ez abszolút benne van a pakliban. Gavin Newsom is politikai célokra használja ezt a konfliktust. Tudni kell róla, hogy politikai értelemben „béna kacsa”, mert Kaliforniában csak kétszer lehet valakit kormányzóvá választani, és ő már a második ciklusát tölti, annak is a második felében jár, 2026-ban távozik, tehát egy-két éven belül kikerül a politikai élvonalból. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy szeretne 2028-ban indulni az elnökjelöltségért, nyilván a demokrata oldalon. Így számára ez a helyzet ugyanarra jó, mint Trumpnak, csak ellentétes előjellel.

Ő most az „ellenállás vezéreként” pozicionálja magát, és a szétesett, önmagát kereső demokrata párton belül próbál politikai tőkét gyűjteni.

Hogy milyen sikerrel, az majd kiderül. Mindkét fél a saját törzsbázisának játszik, a mérsékelt, ingadozó szavazók most senkit nem érdekelnek. Trump is a saját bázisát szólítja meg, akik örülnek, hogy végre odacsapnak az illegális bevándorlóknak. Newsom pedig ellenállóként jelenik meg a médiában.

– Ön mondta, hogy Trump a fékek és ellensúlyok lebontását kóstolgatja. Kalifornia állam benyújtott egy keresetet, amivel korlátozná a hadsereg és a Nemzeti Gárda bevethetőségét. Mi történik, ha egy bírósági végzés Trump kezéből ezt az eszközt kiveszi? És mi, ha helyben hagyja? Mindkét lehetőség elég sarkos.

– A különböző peres ügyek és bírósági fellépések az elmúlt hónapokban rendszeresek voltak. Előfordult, hogy egy szövetségi bíróság felfüggesztett valamelyik Trump-rendeletet vagy intézkedést. Ez maradt az egyetlen legális eszköz a Trump-ellenes erők kezében, és itt nem csak demokratákról beszélek, mert vannak régi vágású republikánusok is, akik aggodalommal figyelik a történéseket.

Ezek az eljárások azonban lassúak.

Egy szövetségi bíró döntése csak átmeneti intézkedés, amit meg lehet fellebbezni, és akár két fellebbezési körön is át kell mennie. Ha eljut a Legfelsőbb Bíróságig, ami nem kötelező, akkor ott születhet végső döntés, de az is lehet, hogy azt mondják: nem kívánnak foglalkozni vele. Ezek a folyamatok hetekig, hónapokig húzódhatnak. Mire döntés születik, a konkrét ügy, például a Los Angeles-i bevetés, már rég lezárult, és a Nemzeti Gárdát már vissza is vonták. Az esetleges döntés maximum a következő hasonló ügyre lesz majd érvényes.

– Mennyire kell ezt a helyzetet válságosnak, rendkívülinek, polgárháború-közelinek tartani? Mennyire vegyük ezt komolyan innen, Európából nézve?

– Én sem vagyok Amerikában, tehát én is csak azokból az információkból tudok táplálkozni, amiket olvasok, vagy ismerősöktől hallok. Egyfelől azt gondolom, hogy az ország alapvetően nincs válságban, legalábbis nem olyan értelemben, mint amilyen válság mondjuk az 1860-as polgárháború előtt volt. Ilyesmiről biztosan nincsen szó. Divatos szó lett a polgárháború, de hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az valójában azt jelenti, hogy emberek csoportjai egymásra lőnek, rivális politikai entitások jönnek létre egy országon belül. Ilyet most nem látok.

Nem látok olyan csoportokat, pláne tömegeket, akik hajlandóak lennének fegyvert fogni, és harcba kezdeni bármelyik oldalon.

Nem beszélve arról, hogy az amerikai alkotmányos rendszer iránti tisztelet, vagy inkább kultusz, mindkét oldalon jelen van. A republikánusok és a demokraták is szeretik magukat úgy bemutatni, mint akik a valódi amerikai demokráciát és alkotmányt védik a másik féllel szemben. A különbség csak az, hogy mindkét oldal mást ért „valódi amerikai értékek” alatt. Tehát valódi polgárháborús veszélyt nem látok. Épp most olvastam egy mérsékelt konzervatív amerikai publicistát, aki azt írta, hogy az a gesztus, hogy beküldenek 4000 nemzeti gárdistát Los Angelesbe, nevetséges. Ha megnézzük a zavargások méretét, gyakorlatilag jelentéktelenek akár az 1992-es Rodney King-ügy által kiprovokált zavargásokhoz képest, amikor egész városrészek égtek, akár a 2020-as Black Lives Matter-tüntetésekhez képest, amikor szintén kijárási tilalom volt, és rendkívüli intézkedések.

Ezek sokkal nagyobb zavargások voltak, mégsem váltottak ki ekkora szövetségi reakciót. Ebből látszik, hogy ez egy mesterségesen gerjesztett feszültség, és szerintem ezt érdemes tudatosítani.

Másfelől viszont, mióta Amerikával foglalkozom, több mint 30 éve, még soha nem hallottam ennyi embert fasizmus-veszélyről beszélni az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Lehet ezt túlzott pánikolásnak nevezni, de tény, hogy új helyzet van. Én is úgy látom, hogy maga az amerikai elnök az, aki szisztematikusan feszegeti az eddig megszokott alkotmányos berendezkedés határait, ez a legobjektívebb megfogalmazás, amit mondani tudok. Most ez nem egy külső erő, nem egy radikális mozgalom vagy harmadik párt, hanem maga az elnök, aki hivatalosan a rendszer védelmére esküdött fel. Az elnöki eskü szövege konkrétan ez: „megőrzöm és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát”. Mondjuk úgy, hogy Trump elég sajátosan értelmezi ezt az esküt.

– Megvan még Trumpnak az a társadalmi bázisa, többsége, amelyre támaszkodva meg mer tenni ilyen kockázatos lépéseket?

– Majdnem biztos vagyok benne, hogy nincs. Viszont az is látszik, hogy a népszerűsége nem zuhant meg drámaian. Ha most vasárnap lennének a választások, szerintem kevesebben szavaznának Trumpra, mint tették novemberben. De Amerikában mindig két ember közül lehet választani. Lehet azt mondani, hogy „én most nem szavaznék Trumpra”, de akkor ki másra? Mert jelenleg nincs ellenjelölt. A Demokrata Párt most abszolút fej nélküli lovas. Sokan vannak, akik azért szavaztak Trumpra, hogy „talán jobb lesz a gazdaság Trump alatt”, mert Biden alatt nem mentek jól a dolgok. Én úgy látom, hogy közülük sokan, valószínűleg milliós nagyságrendben, nem erre számítottak az új elnöktől. De nem lesznek most vasárnap választások, sőt, egészen 2028-ig nem is lesznek. Akkor pedig Trump már nem lehet jelölt, bár tudom, hogy ő maga nem így gondolja. El tudná képzelni, hogy újra elinduljon, de ez szinte kizárt. Ez már tényleg az amerikai alkotmányos rendszer teljes felborítását jelentené, hiszen ezt a 22. Kiegészítés expressis verbis megtiltja, és az alkotmány módosítása kétharmados többséget igényelne a Kongresszusban, továbbá az államok háromötödének a jóváhagyását, tehát ennek az esélye nulla a jelenlegi politikai helyzetben.

Mindenesetre Trumpnak nincs vesztenivalója. Még három évig elnök, és ez idő alatt kiélvezi a hatalmát, azt csinál, amit akar.

79 éves, és sosem volt igazán republikánus, 2016-ig legalábbis biztosan nem. Nem igazán izgatja, hogy mi lesz utána. Sosem volt olyan személyiség, aki foglalkozott volna azzal, mi lesz a Republikánus Párt sorsa, ha ő már nem lesz elnök. Ezért is tartom őt veszélyesnek, mert kiszámíthatatlan. Nem lehet tudni, mire lesz kedve, mihez lesz mersze, mit akar valójában elérni. És nem utolsósorban: kikre hallgat? Azt eddig is láttuk, hogy erősen befolyásolható. Volt az Elon Musk-korszak, de két ilyen kolosszális ego hamar összeveszik, ez már meg is történt, ennek vége. A DOGE is hamarosan megy a szemétdombra, mert Musk nélkül elveszíti a jelentőségét.

De ki lesz a következő, aki az elnök fülébe súg? És mit fog súgni?

Ebben rejlik a jelenlegi amerikai politikai helyzet nagyfokú bizonytalansága és kiszámíthatatlansága. És azt hiszem, ez jogosan tölt el sokakat idegességgel és szorongással.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Kovács Kati: a testvérem meghalt egyévesen, végül is hárman vagyunk most testvérek

Az énekesnő arról is beszélt, hogy fiatal korában kétszer is életveszélyes helyzetbe került. Több filmben is szerepelt, de nem minden jelenetet vállalt el.

KULT

Pillanatok alatt elfogytak a jegyek a visszatérő Azahriah koncertjére, pedig az igazi értékesítés még el sem kezdődött

Volt egy elővételi lehetőség, amire a szemfüles és jólértesült rajongók azonnal lecsaptak. Az énekes-dalszerző-gitáros így duplázik, október 18-án is színpadra áll az MVM Dome-ban.

KÉK HÍREK

Hihetetlen trükkel csaltak ki milliókat egy üzlettől az üvegvisszaváltós csalók Kiskunhalason

Otthon gyártott hamis kuponokkal vertek át egy kiskunhalasi áruházat egy nő és a fia. Több mint 3 millió forintot szereztek így, de a rendőrök rövid időn belül lekapcsolták a csaló párost.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Óriási káosz van a Fideszben, mert nem találják a megoldást a Magyar Péter-jelenségre

Ma már teljesen reális verzió, hogy a következő választásokon Orbán Viktor kikap - mondja a politikai elemző, aki szerint ebben a helyzetben a Fidesz fő célja az lehet, hogy elkerülje a TISZA kétharmados győzelmét, akár a választási rendszer módosítása árán is.

Fischer Gábor, Címlapkép: Robert Nemeti, Getty Images - szmo.hu
2025. június 06.

Egy hét alatt annyi minden történt a hazai belpolitikában, mint máskor hónapok alatt. Budapest csődközeli helyzetbe került, a Fidesz össztűz alá vette Ruszin–Szendi Romuluszt, az ellehetetlenítési törvényt váratlanul jegelték őszig, kirobbant egy újabb gyermekvédelmi botrány, Mészáros Lőrinc levelet írt a gazdagodásáról, Navracsics Tibor pedig nemcsak Mészáros, de Tiborcz István és Lázár János életvitelét is olyannak nevezte, ami árt a Fidesznek.

Somogyi Zoltán politikai elemzővel a legújabb fejleményekről beszélgettünk, és arról, hogy befolyásolhatja mindez a jövő évi választásokat.

– Mintha a kegyelmi botrány kísértene. Fideszes vezetőkkel jó viszonyt ápoló intézményvezető, akit ki is tüntettek, rendszeresen szelfizett prominens fideszesekkel, lebukik, hogy prostitúcióra kényszerített lányokat. Mindezt azután, hogy elvileg tavaly át kellett esnie egy szigorúnak szánt átvilágításon.

– Olyan típusú felsővezetőt egyelőre nem érint közvetlenül ez az ügy, mint amikor a köztársasági elnök kegyelméről volt szó, és azt kellett elmagyarázni, hogyan írhatta ő maga alá. Az azonban valós probléma, hogy a Fidesz politikájának egyik tartópillére a gyermekvédelem volt, amely mára már teljesen eliminálódott, tehát már nem tudja a saját identitásának meghatározására használni a párt.

– A Pride-dal kapcsolatban még mindig a gyermekvédelemre hivatkoznak.

– Azért, mert össze akarják gyűjteni a homofób szavazókat a szélsőjobbról. Ez már nem a gyermekvédelemről szól, hanem nyers szavazatszerzésről, nem kis kockázattal. Nincsen már meg a gyermekvédelem a Fidesznél, kiveszett az identitásából. Amikor arról beszélhetünk, hogy identitásvesztésben van a Fidesz, akkor ilyen dolgokról beszélgetünk.

– Mi a Fidesz identitása még, ami megmaradt?

– Ez nagyon jó kérdés, ez az, amiért óriási bajban van. Ezért van az, hogy megpróbál valami témát találni magának, amiben még úgy érzi, hogy többsége van, miközben egyébként a választókat mégiscsak a saját egyéni sorsuk érdekli, és ott úgy érzik, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az az identitása, hogy megvédjük Magyarországot az ukrán európai uniós csatlakozástól, amely azonban messze nem egy választásokat eldöntő központi ügy mindaddig, amíg megélhetési válság van az országban.

– Erre majd visszatérünk, de nézzük a feldobott témákat, amikkel próbálkozik a kormánypárt. Annak idején Lázár János kezdett beszélni a luxizásról, azóta azonban beszállt Mészáros Lőrinc és Navracsics Tibor is. Mintha nem lenne kontroll.

– Hozzátenném azt is, hogy milyen dolgokban törnek át határok. Eddig Orbán Viktor családja védelem alatt állt a Fideszben. Most már azt mondja Lázár János, hogy igen, a luxizásban arra gondol, amit Tiborcz csinál.

Óriási káosz van a Fideszben. Mindezt azért, mert nem találják a megoldást az egész Magyar Péter-jelenségre.

– Az hihető, hogy Mészáros Lőrinc egyszer csak úgy gondolta, most levelet ír a gazdagodásáról és Magyar Péterről? Hogy keletkezhetett ez az írás?

– Mészáros Lőrinc levele pont olyan levél, amiből azt sugárzik, hogy kicsivel jobb minőségben íródott, mintha ő írta volna a maga végtelen egyszerűségével, viszont nem is a Fidesz központi kommunikációjának terméke, mert tartalmilag olyan sok sületlenséget tartalmaz. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy valamilyen családi összefogásban született anyagról van szó, mert azért volt alany, állítmány egyeztetve, csak nem sikerült mindehhez politikai tartalomban a legjobbat előállítani. Vagy tényleg teljesen szétesett a Fidesz, és ott tart, hogy ilyen levelek íródnak a központi kommunikáció által, ami azért elég szomorú lenne a Fideszre nézve, ha így lenne. Ha tippelnem kellene, azért arra tippelnék, hogy ez egy családi összefogással írt, a központtal nem egyeztetett levél.

– A Fidesz ezeket mindig szigorúan ellenőrizte. Hogy csúszhatott ez át?

– Ez most nem az a Fidesz, ami mondjuk két évvel ezelőtt volt, napról napra sok hibát követ el.

– A rendszeresen meghökkentő dolgokat mondó Lázár Jánot B-tervként építik, vagy ő építi magát?

– Nyilvánvaló, hogy van önépítés is ebben, de közben ott a hitelességi kérdés is. Amikor Lázár luxizásról beszél, akkor rá nem gondolnak a választók? Ő egy szegény ember, aki nem egy kastélyban él? De. Lázártól nem kellően hiteles a NER-gazdagok elleni beszéd.

– Nem lehet, hogy egy Orbán utáni Fideszre készülnek vele?

– Orbán nélkül nincs Fidesz. Ez Orbán Viktor pártja mindenben: a stílusa, az, amivel fellép, ahogy beszél, amilyen emberek képviselik ezt a politikát, és ahogyan. Ez mindenben Orbán pártja.

– A közvéleménykutatásokból kirajzolódó trend nem sok jót mutat a Fidesznek. Úgy tűnik, bármit csinálnak, már nem működik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy talán Orbán Viktor hátralép.

– Én nem olyan politikusnak ismertem meg, aki hátralép.

– Pokorni Zoltán is volt már a Fidesz elnöke egy darabig.

– Amikor nem számított, hogy ki a Fidesz elnöke, akkor igen, Orbán Viktor csinált egy formális kinevezést, miközben informálisan ő irányította a pártot. A szimpla odébb lépés most a vereség beismerése lenne. Miközben ott van a választási törvény bármilyen típusú módosításának lehetősége, hiszen a Fidesz rendelkezik a kétharmaddal, amelyben például újszerű elnöki rendszert is ki lehet alakítani, és akkor Orbán Viktor egy ilyen új típusú rendszerben Magyarország elnöke lehetne, ha ezt hagyják a választók.

– Tehát sziklaszilárd Orbán helyzete?

– Azért vannak lázadások a Fideszen belül, amit simán lehet látni. Tehát amikor Lázár János nagyon aktívan politizál, és közben Török Gábor bejelenti, hogy szerinte Lázár János lecserélhetné Orbán Viktort, akkor ez azt jelenti, hogy

vannak olyan folyamatok a Fideszben, nyilván nem függetlenül mindenféle egyéb gazdasági hátterektől, amelyek megpróbálják Orbán Viktorról leválasztani a magyar politikát, mert érzik azt, hogy ebből baj lesz.

Lázár János azt is elmondhatja, ahogy korábban említettem, hogy Orbán Viktor egy családtagja ugyanúgy részese a luxizásnak, mint a legjobb barátja, és azt gondolja, hogy ez helytelen, illetve árt a fidesznek, nos, ilyen korábban biztos nem történhetett volna meg. Amióta Orbán Viktor elment a külpolitikába, itt hagyta maga mögött a belpolitikát, azóta hibát hibára halmoz a Fidesz. Orbán azt gondolta, hogy az ország már megvan, most már neki a külpolitikát kell csak csinálnia. Azt látják az emberek, hogy a magyar kormánynak az a fontos, hogy Trump megnyerje a választásokat, meg hogy Simion nyerjen Romániában, aki egyébként éppen most jelentette be, hogy a trianoni döntés milyen igazságos volt, és nagyon helyes volt a magyarokat megbüntetni. Ahogy itt van az ukrán történet is. A többség biztos nem gondolja azt, hogy neki az a feladata magyar emberként, hogy külföldi országok politikáját próbálja meg befolyásolni.

A magyar választók többségének az lenne a fontos, hogy picivel jobb legyen, mint az előző évben, és ne rosszabb, tehát hogy a gazdaság működjön. Ezt Orbán Viktor évek óta nem tudja megadni nekik.

A miniszterelnöknek ezért csökken a népszerűsége, romlik a megítélése. Ma már teljesen reális verzió az, hogy a következő választásokon ki fog kapni.

– Hogy gondolhatja a Fidesz, hogy fordít ezen az egészen? Megpróbálhatja adminisztratív módon, erőből lehet befolyásolni?

– Igen, de azt meg nem meri. Látjuk, hogy mit csinált az ellehetetlenítési törvénnyel is: visszavonta vagy elhalasztotta. A Fidesz most körülbelül a választási rendszer átalakításában gondolkodhat.

– Azt meg merné tenni? Ez ugyanolyan felháborodást keltene pár hónappal a választások előtt, mint az ellehetetlenítési törvény.

– Felháborodást kelthet, de nem tudja nem megtenni. Szerintem meg fogja.

– Mit lépnek?

– A Fidesz nyilván abba az irányba fog menni, hogy valahogy a kétharmadot elkerülje, mert ha ez sikerül, tehát neki a parlamentben egyharmadnál nagyobb ereje lenne, akkor meg tudná tartani azokat az erős pozícióit az állami intézményrendszerben, amit egy kétharmados Tisza-kormány lebontana.

– Most Budapestet kóstolgatja a kormánypárt. Mit akarnak csinálni? Karácsony erre azt mondja, hogy aki Budapestet akarja bedönteni, azt magával rántja Budapest. Logikusnak hangzik, hogy egy ennyire centralizált ország fővárosát bedönteni nem egy okos ötlet.

– Nem okos ötlet, de attól még lehet egy cinikus politikai ötlet. Abból a szempontból nyilván nem okos ötlet, hogy ha leáll az élet, akkor azt a gazdaság egésze is megérzi. Ez biztos. Ugyanakkor viszont

politikai érdek, hogy azt mondhassák, nem az ország van csődhelyzetben, hanem a baloldal által irányított és egyébként a Tisza által megtámogatott Budapest.

– Ahogy már beszéltünk róla, az ellehetetlenítési törvényt egyelőre jegelték, legalább őszig. Mégiscsak felismerték, hogy visszájára fordulhat a keménykedés?

– Ez az egész történet két szempontból érdekes. Már akkor látszott, hogy nagyon gyenge lábakon áll a tervezet, amikor mindenkinek alá kellett írnia. Ez a rendszer arra épül fel, hogy ha gonoszságot csinálunk, akkor mindenkit be kell mártani. Ezért írta alá majdnem az egész frakció. Legyen ez mindenkinek a javaslata. Már ott látszott, hogy gyenge lábakon áll ez az egész. És mindezek után azt mondják, hogy vita van a párton belül, amikor majdnem mindenki aláírta a törvényjavaslatot: ez jól mutatja, hogy már akkor is csak egy belső politikai erőszak volt az aláírás, nem önszántukból cselekedtek a képviselők.

Nem marad más ebben a Fidesz-frakció számára, mint a szégyen.

Ahogy egyébként általában véve a csak a szégyen marad számukra, hiszen például ezek az emberek a kétharmados többségüket simán átadták rendeleti kormányzásban Orbán Viktornak. Már ott is csak a szégyen jutott a frakciónak. Most megint csak a szégyen jut nekik, mert előbb mindenkivel aláíratták azt, amiről kiderült, Orbán Viktor nem tudja bevállalni ezt politikailag.

– Ő nem tudja, vagy tényleg arról van szó, hogy lebeszélték róla?

– Ez Orbán Viktor rendszere. Az másodlagos kérdés, hogy lebeszélték-e bármiről is.

– Amint kiderült, hogy elhalasztják, Huth Gergely elkezdett kibeszélni a kórusból, hirtelen megvilágosodott, miszerint borzalmas lett volna ezt a törvényt elfogadni.

– A Pesti Srácok nem először világosodott meg. Ott szoktak ilyen megvilágosodások lenni. Az pedig, amit Huth mondott, teljesen elfogadható, igaza van. A politikában szoktak ilyenek lenni, hogy változnak az álláspontok, és megérkezik később a megvilágosodás.

– Itt van Ruszin–Szendi Romulusz ügye. Egy hete a Magyar Péter azt állította, hogy letartóztatni készülnek a tábornokot, kapcsolatba akarják hozni az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal.

– Ez most már kezd a nevetségességbe fulladni. Még akkor is, ha Ruszint tényleg elvihetik, mert minden eszközük megvan rá. De azt a helyzetet, hogy ezt az emberek úgy ítéljék majd meg, hogy igazságos, azt már nem tudják előállítani. Itt azért van egy-két apróság

Akit ebben az egész ügyben eddig letartóztattak, az a NER-elittel folytatott üzleti tevékenységet.

Ennyit tudunk. Így pedig duplán meredek lenne, ha csak egyszerű politikai bemondásra letartóztatnák Ruszin–Szendi Romuluszt.

– Már csak azért sem jó ötlet hozzányúlni, mert a honvédség elég lojális a volt vezérkari főnökhöz.

– Igen, politikailag végtelenül érzékeny ez a kérdés, mert Ruszin–Szendi népszerű a hadseregben. Amit most csináltak, önmagában azt, hogy Kósa Lajosra bízzák az ügyet, már azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ezt nagyon sokáig akarják vagy tudják továbbvinni.

– Szépen elaltatják? Jön a nyár, aztán elfelejtjük?

– A politikában el lehet altatni ügyeket. De azért várjuk meg, mi is történik majd. Ruszin–Szendi Romulusszal szemben egyelőre nem tudtak olyan kampányt felépíteni, amely segített volna a vele szembeni vádak hitelesítésében. Az történt, hogy

a vádak visszahullottak a Fideszre, és ezt kell valamilyen módon kezelnie a Fidesznek.

Hiszen most már a kormánypárttal szemben fogalmazódott meg az a vád, hogy ők az igazán érintettek, és ez sokkal hitelesebb állítás, mint az, hogy Ruszin–Szendi Romulusz bármiben is benne lett volna.

– Szó volt korábban arról, hogy nincsen Fidesz Orbán nélkül. Hát most meglátjuk, van-e DK Gyurcsány nélkül. Ez abból a szempontból is érdekes, mert ezzel egyidejűleg a Momentumot 1%-on is alig lehet mérni, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szintén mérhetetlen jószerivel. Ez a két párt bejelentette, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, viszont a 6%-ra mért DK mindenhol jelöltet kíván állítani, és úgy tűnik, hogy most alakulnak át Gyurcsány-pártból Dobrev-párttá.

– A Momentum a hétvégén hoz ezzel kapcsolatosan végső döntést. Ott még sok minden történhet, bár a politikusaik elfogytak, tehát nem véletlenül akarta az elnökség ezt a döntést meghozni. Azért érdekes ez a Momentum szempontjából, mert a választási rendszerhez még bőven hozzányúlhat a Fidesz, és szerintem hozzá is fog nyúlni. Lehet még olyan a választási rendszer, ami akár a Momentumnak kedvező is lehetne, miközben idejekorán feloszlatják ezek a liberális és balos fiatalok maguk körül a pártjukat.

– És mi van Dobrevékkel?

– A DK egy népszerűbb politikusa állt rajthoz, mint Gyurcsány Ferenc. Dobrevben megvan az a politikai tehetség, hogy feltornázza a DK-t. Gyurcsány Ferenccel inkább lefelé ment volna a párt, Dobrevvel van esély, hogy a DK bejut az Országgyűlésbe.

Kapcsolódó

Ruszin-Szendi Romulusz: Egy bálvány dőlne le, ha elmondanám, hogy a miniszterelnök mire utasított, milyen feladatokat kellett végrehajtanom

Az 5. kerületi Alkotmány utcában tart rendhagyó, élő sajtótájékoztatót Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz. A helyszínválasztás és az időzítés nem véletlen, ugyanis a Honvédelmi Minisztériumban ült össze a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Az osztálykirándulás után a buszon felejtettek egy 7 éves kislányt Tatán, az ablaktörő kalapáccsal szabadította ki magát

A tanárok nem ellenőrizték a létszámot a leszállás után. A gyerek egyedül volt a forró járműben, ahonnan saját erejéből jutott ki.

KULT

Punkból ment át szépségkirálynőbe, a szexbotrány ellenére Hugh Granttel maradt, és zabigyereket szült egy milliárdosnak – Elizabeth Hurley 60 éves

Bár mindig is az volt a vágya, hogy táncosnő, színésznő és modell legyen, mégis inkább a magánéleti botrányaival vált a bulvárlapok sztárjává.

KÉK HÍREK

Befolyással üzérkedés miatt nyomoznak egy olyan ügyben, amelyben a miniszterelnök öccse, Orbán Áron is érintett

Egy pendrive-on titkos hangfelvételek és hamis papírok buktatták le a társaságot. Az ügyben már több feljelentés is született, az egyik bejelentő időközben meghalt.

SZEMPONT

Elon Musk és Trump totális, pusztító háborúba kezdett egymás ellen - a világ döbbenten figyel

Csütörtökön viharos gyorsasággal omlott össze a köztük lévő szövetség. Trump már a Musk cégeinek adott milliárdos megrendelések visszavonásával fenyegetőzik, Musk pedig arról írt, hogy az amerikai elnök érintett lehet egy szexuális botrányban.

Címlapkép: Tom Brenner, Getty Images - szmo.hu
2025. június 06.

A szakításhoz vezető konfliktus néhány napja kezdődött, amikor Musk „gusztustalan förmedvénynek” nevezte Trump költségvetési törvényjavaslatát, de csütörtökön egésze durva fordulatot vett. A nap végére egyértelművé vált, hogy kettejük szövetségének vége, sőt, egymás legnagyobb ellenségévé váltak.

Pedig a kormányzati ciklus elején Musk Trump legfontosabb tanácsadója és legfőbb szövetségese volt.

Musk tavaly július 13-án állt nyilvánosan Trump mellé, miután merényletet kíséreltek meg az elnökjelölt ellen a pennsylvaniai Butler városában, egy kampányrendezvényen. A következő hónapokban titokban egy támogató szervezetet, úgynevezett szuper PAC-et hozott létre, amin keresztül több milliárd dollárt gyűjtött Trump-párti szilícium-völgyi vállalkozóktól a kampány támogatására.

Trump megválasztása után szinte állandóan ott volt az oldalán: hétvégente együtt utaztak Mar-a-Lagóba, együtt adtak interjút a Fox News-nak, és Musk vezette az állami kiadások visszavágását célzó programot, amit DOGE-nak neveztek el, és ami napok alatt az amerikai nemzetközi segélyprogram, az USAID teljes szétveréséhez vezetett. Sokáig úgy tűnt, Musk törvényeken felül áll, emberei pozíciókat kaptak a legnagyobb állami hivatalokban, és így különlegesen érzékeny adatbázisokhoz is hozzáférhettek, ő pedig egészen extrém módszerekkel próbálta csökkenteni az államigazgatás létszámát, például kirúgással fenyegetett mindenkit, aki nem írja le hetente egy e-mailben az öt legfontosabb dolgot, amit csinált.

Bár Musk módszerei hamar összetűzésekhez vezettek a kormány több tagjával is, Trump sokáig kiállt mellette, de ahogy nőtt az elégedetlenség, a kapcsolatuk megrendült – mondták a New York Times-nak bennfentesek.

Muskot a szokatlan, radikális módszerei mellett sok kritika érte azért is, mert költségcsökkentési erőfeszítései messze elmaradtak a céloktól. A közvélemény jelentős része egyre inkább elutasította a milliárdos Fehér Ház-beli szerepvállalását, olyannyira, hogy cége, a Tesla eladásai meredeken zuhanni kezdtek, folyamatossá váltak a tüntetések az autószalonjai előtt, és több alkalommal fel is gyújtottak vagy meg is rongáltak autókat a tiltakozók.

Végül a múlt héten Musk távozott Washingtonból, de még ezt is közösen jelentették be. Az amerikai elnök dicsérte a világ leggazdagabb emberét, aki úgy állt mellette, hogy közben egy hatalmas monokli volt a szeme alatt. Állítása szerint kisfia ütötte arcon. Trump a búcsúztatón kijelentette, hogy Musk „a világ egyik legnagyobb üzleti vezetője és újítója”, és átadott neki egy arany kulcsot a Fehér Ház címerével. Musk megígérte, hogy továbbra is „barátja és tanácsadója” marad. Barátainak az amerikai lap szerint ekkor még szintén arról beszélt, hogy a költségcsökkentés egyes területein továbbra is aktív marad.

Aztán a dolgok nagyon gyorsan megváltoztak.

Trump Musk förmedvényes posztja után napokig kerülte a nyílt konfrontációt a milliárdossal, annak ellenére, hogy ő posztjában „óriási, felháborító, zsíros osztogatásnak” nevezte a költségvetési törvényt. Musk viszont nem tágított. Azt mondta, hogy a „Nagy, Gyönyörű Törvény”-nek nevezett csomag, ami Trump törvényalkotási programjának középpontjában áll, tönkreteszi az állami kiadások csökkentéséért végzett munkáját azzal, hogy tovább növeli Amerika eladósodottságát. Musk burkoltan azzal fenyegette meg a republikánusokat, hogy megtorlásra számíthatnak, ha támogatják az intézkedést.

Amikor csütörtökön Friedrich Merz, Németország új kancellárja látogatást tett Fehér Házban, az újságírók megkérdezték Trumpot Musk kritikájáról. Azt válaszolta: „Csalódtam Elonban. Megváltozott. Értem én. De minden részletét ismerte ennek a törvénynek. Jobban tudta, mint bárki. És sosem volt kifogása, amíg ki nem lépett. És ha megnézitek, mit mondott rólam – biztosan könnyen megtaláljátok, friss felvételek –, gyönyörű dolgokat mondott rólam. Még nem sértett meg személyesen, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az is” - jósolta. Trump azt is kijelentette, hogy Musk támogatása nélkül is megnyerte volna Pennsylvaniát.

Musk erre így reagált: „Nélkülem Trump elveszítette volna a választást, a demokratáké lenne a Képviselőház, a republikánusok pedig csak 51–49-re vezetnének a Szenátusban.” És még hozzátette: „Ez ám a hála...”

Ezután végleg elszabadultak az indulatok. Mindketten saját közösségi platformjukon ostorozták a másikat.

„A leggyorsabb módja a költségvetés megmentésének, ha megszüntetjük Elon állami támogatásait és szerződéseit – ez milliárdokat spórolna” – írta Trump a Truth Socialon. Hozzátette: „Mindig meglepett, hogy Biden ezt nem lépte meg!”

Musk válaszul azzal fenyegetőzött, hogy a SpaceX leállítja a Dragon űrhajók használatát, bár később ettől visszakozott. A NASA ezeket az eszközöket használja űrhajósok, élelmiszer és egyéb ellátmány szállítására a Nemzetközi Űrállomásra, és komoly bajba kerülne, ha a SpaceX tényleg így tenne. Veszélybe kerülne az űrhajósok ellátása, és kudarcba fulladhatna a tervezett Hold-utazás is.

Délután Musk azt is felvetette, hogy esetleg új pártot alapít. „Ideje lenne új politikai pártot alapítani Amerikában, ami tényleg azt a 80 százalékot képviseli, akik középen állnak?” - tette fel a kérdést követőinek. Emellett egy olyan bejegyzés mellé állt, amely az elnök elmozdítását követelte, és azt, hogy J. D. Vance-t állítsák a helyére.

Aztán három óra körül azt posztolta: „Ideje ledobni az igazán nagy bombát. Donald Trump szerepel az Epstein-aktákban. Ez az igazi oka annak, hogy még nem hozták nyilvánosságra. Az igazság ki fog derülni.”

Jeffrey Epstein középiskolás lányokat fizetett le „masszázs” ürügyén, de a találkozók hamar szexuális aktusba torkolltak. A milliárdos 2019-ben felakasztotta magát egy New York-i szövetségi börtönben. Az a célzás, hogy Trump valamilyen módon kapcsolódik a szexuális bűncselekményekhez, különösen súlyos állítás. Főleg úgy, hogy Trump bázisának jelentős része kifejezetten érzékenyen reagál az ügy zavaros részleteire. Hónapok óta hatalmas nyomás nehezedik a Trump-kormányzat tagjaira a radikális jobboldal és online véleményvezérek részéről, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a nyomozati dokumentumokat, amelyek a nyomozásról készültek.

Trump és Epstein az évek során többször is találkoztak – mindketten New York és Florida gazdag elitjének tagjai voltak. Egy 2002-es interjúban, amit a New York magazinnak adott, Trump azt mondta: „Tizenöt éve ismerem Jeffrey Epsteint. Remek fickó. Nagyon jó vele együtt lenni.” Azt is hozzátette, Epstein „legalább annyira szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokan közülük elég fiatalok.” 2019-ben azonban már elhatárolódott tőle. „Ismertem, ahogy Palm Beachben mindenki ismerte” – mondta. „Szerintem 15 éve nem beszéltem vele. Nem voltam rajongója.”

Idén februárban Trump kormányzati tisztviselői – köztük Pam Bondi igazságügyi miniszter – nyilvánosságra hozták az „Epstein-akták első fázisát”. Azonban hamar kiderült, hogy a dokumentumok nagy része már korábban is ismert volt. A „második fázis” előkészítésén az FBI ügynökei azóta is dolgoznak. A jobboldali véleményvezérek leggyakrabban az „ügyfél-lista” nyilvánosságra hozatalát követelik, de kérdés, hogy egyáltalán létezik-e ilyen.

„Egy kis gondolatébresztő” – írta még Musk. „Trumpnak még 3 és fél éve van hátra elnökként, én viszont még legalább 40 évig itt leszek.”

Trump közben Musk monokliján gúnyolódott, kifogásolva, hogy nem is próbálta eltakarni a sérülést. Azt is hozzátette: Musk is „Trump-szindrómában” szenved, mint sok más egykori tanácsadó. „Felkelnek reggel, elmúlt a csillogás, megváltozik a világ, és ellenségessé válnak” – fogalmazott az elnök.

Musk azzal vágott vissza, hogy szerinte Trump vámjai recesszióhoz vezetnek az év végére. Régi Trump-bejegyzéseket is megosztott, amelyekben az elnök a republikánusokat bírálta a költségvetési hiány miatt.

Trump szerint Musk csak azért támadja a törvénycsomagot, mert kivették belőle az elektromosautó-kedvezményeket, amelyek a Teslának kedveztek volna. (Musk korábban maga is ezek megszüntetése mellett érvelt.)

„Elon kezdett fárasztóvá válni. Megkértem, hogy távozzon. Elvettem tőle az elektromosautó-rendeletet, amely mindenkit olyan autók vásárlására kényszerített, amiket senki sem akart (és ő már hónapok óta tudta, hogy ezt tervezem!), erre teljesen BEKATTANT” – írta Trump a Truth Socialon.

Musk azt válaszolta az X-en: „Ez annyira nyilvánvaló hazugság. Szomorú.”

Tény, hogy a republikánus költségvetési törvényjavaslat fájna a Teslának. 7500 dollárral csökkentené a Tesla autókat vásárlók által igénybe vehető adójóváírást, fokozatosan megszüntetné az akkumulátorgyárak és lítiumfinomítók támogatását, valamint eltörölné az elektromos járművek töltőállomásainak pénzügyi támogatását. Emellett megtiltanák azt is, hogy a Tesla úgynevezett „tiszta levegő kvótákat” adjon el más autógyártóknak – olyanoknak, amelyek nem teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Musk cége ezekből az év első negyedévében 215 milliárd forintnak megfelelő bevételt szerzett, ami meghaladta a cég nettó nyereségét.

A Musk és Trump közötti nyilvános veszekedés annyira elfajult, hogy még Ashley St. Clair, egy jobboldali újságíró is beszállt, aki Musk egyik gyermekének anyja. „Hé, @realDonaldTrump, szólj, ha kell egy kis szakítási tanács” – írta az X-en. Kanye West pedig békülésre kérte őket „Tesók, kérlek neeeeee” – posztolta az X-re egy emojival, amelyen két ölelkező ember látható. „Mindkettőtöket nagyon szeretünk.”

Musk barátai és üzlettársai közben teljes döbbenettel figyelték a fejleményeket. Csütörtökön egész nap a telefonjukra tapadva követték az eseményeket, és senki sem értette, hová tart ez az egész.

„Gyorsabban történt meg ez a szakadás, mint gondoltam volna” – mondta Musk egyik szövetségese a Washington Postnak. Hozzátette: „Szerintem Elon igazából maga akart elnök lenni.”

A Muskhoz közel állók azt mondták a lapnak, mindez azt is jelzi, szakadás következett be a tech-jobboldal és a populista MAGA-mozgalom között. Trump és a MAGA tagjai szerintük inkább a jelenlegi status quo fenntartását választották minden fontos kérdésben. Musk hatalmas reményekkel érkezett Washingtonba, abban bízott, hogy rendszerszintű változásokat indíthat el, de helyette magas vámokat és egy olyan törvényjavaslatot kapott, amely csak még mélyebb adósságba taszítja az országot. „Teljes vereség” – fogalmazott egyikük.

A kirobbant konfliktussal Musk és Trump is rengeteget kockáztat.

Musk körülbelül 100 milliárd forintot költött Trump 2024-es kampányára, és további több milliárdot ígért a 2026-os félidős választásokig – ez most erősen kérdésessé vált. Az elnök családi cége a Trump Media & Technology Group pedig 8 százalékot veszített az értékéből.

De rosszul járt a Tesla is, amelynek részvényei 14 százalékot zuhantak, ami gigantikus, 150 milliárd dolláros veszteséget jelent, és a Covid 2020-as kitörése óta a legnagyobb napi csökkenés. „Valaki vegye már el a telefont tőle! Ez mi a fene?! A Tesla darabokra hullik” – posztolta napközben az X-en Ross Gerber befektető, aki korábban lelkes támogatója volt Musknak. Most úgy látja, a világ leggazdagabb embere lerombol mindent, amit eddig felépített.

Musk vállalkozásai eddig dollár tízmilliárdokat kaptak állami megrendelésekből, és további óriási szerződésekre számíthattak, főleg a SpaceX – ez most mind veszélybe került. Ahogy a Tesla teljes önvezetésének engedélyezése is, vagyis könnyen lehet, hogy búcsút mondhatnak a megengedőbb szabályozási környezetnek. Bár Musk csapatának sok tagja már távozott a DOGE-ból, akik még ott vannak, a Washington Post szerint most megtorlásra számíthatnak.

Csütörtök estére Musk már békülékenyebb hangot ütött meg. Amikor Bill Ackman milliárdos azt írta, hogy „Trump és Musk kibékülhetne az ország érdekében”, Musk csak annyit válaszolt: „Nem tévedsz.”

De nehéz elképzelni, hogy innen van visszaút.

Stephen K. Bannon, Trump egyik legbefolyásosabb szövetségese már azt követeli, hogy indítsanak vizsgálatokat Musk ellen. „Vizsgálják ki hivatalosan is a bevándorlási státuszát, mert meggyőződésem, hogy illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, és azonnal ki kell toloncolni” – jelentette ki.

A New York Times úgy tudja, Trump tanácsadói arra készülnek, hogy hosszú háború indul Musk ellen, amelyben a technológiai és politikai szövetségesek kénytelenek lesznek oldalt választani.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A női John Wick-filmben épp John Wicket nem kellett volna táncba hívni – A Balerina kemény, osztályon felüli akciófilm

Bár túl sok emlékezetes jelenet sokáig nem akad, de az utolsó félóra mindenért kárpótol: az atombarna Ana de Armas Charlize Theron babérjaira tör.

KÉK HÍREK

Lövöldözés volt egy grazi iskolában: legalább nyolcan meghaltak

A fegyveres délelőtt csapott le a középiskolában, érettségi közben nyitott tüzet. A támadót holtan találták meg az egyik mosdóban.

SZEMPONT

„Szerintem Trump háborút indított ellenünk” - az elnök újabb 2000 nemzeti gárdistát és 700 tengerészgyalogost vezényelt a forrongó Los Angelesbe

Trump precedenst próbál teremteni a hadsereg belföldi bevetésére. A kaliforniai kormányzó szembeszállt vele, közben a tüntetéshullám több más amerikai városra is átterjedt. A feszültség azután robbant ki, hogy munkahelyeken kezdtek el illegális bevándorlók után kutatni.

Címlapkép: Spencer Platt/Getty Images - szmo.hu
2025. június 10.

Los Angelesben továbbra is tartanak a tüntetések, miután a bevándorlási hatóság munkahelyeken kezdett razziázni, illegális bevándorlók után kutatva. A razziák félelmet keltettek a városban, ahol az Egyesült Államokon belül a legtöbben élnek hivatalos papírok nélkül.

A demonstrálók napok óta újra és újra összecsapnak a rendőrökkel, miközben kirakatokat törtek be, köveket hajigáltak és több autót is felgyújtottak.

Bár Gawin Newsom kaliforniai kormányzó és a város polgármestere szerint kézben tartották a helyzetet, Trump 2000 nemzeti gárdistát küldött a városba. 60 éve nem volt rá példa, hogy egy elnök ezt a kormányzó kérése nélkül, sőt, kifejezett tiltakozása ellenére tegye meg. Ez tovább dühítette a tüntetőket.

„Szerintem Trump háborút indított ellenünk, L.A. népe ellen”

– mondta a Wahington Postnak D.J. Yoon, aki a Városháza előtti tüntetésen dobolt. – „De rossz emberekkel húzott ujjat.”

A helyzetet eszkalálhatja, hogy hétfőn megduplázták a Los Angelesbe vezényelt kaliforniai nemzeti gárdisták számát, sőt, most először aktív szolgálatban lévő tengerészgyalogosok is feltűntek az amerikai utcákon. A Pentagon ugyanis 700 tengerészgyalogost vezényelt a városba. Így összességében már majdnem az ötezret is eléri az oda küldött katonák száma.

Közben egyre több helyen zajlanak tüntetések országszerte – San Franciscótól, Dallason és New York-on keresztül Bostonig, valamint több kisebb kaliforniai, pennsylvaniai és észak-karolinai városban is. Bár a tüntetések többsége békés volt, több helyen alakultak ki kisebb-nagyobb összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között.

Kalifornia és Los Angeles régóta kedvelt célpontjai Trump bírálatainak. Az elnök többször demokraták uralta „pokolként” jellemezte a várost. Most „felkelőnek” nevezte az utcán demonstrálókat. Úgy fogalmazott:

„erőszakos, felkelő csőcselék rohamozza meg és támadja szövetségi ügynökeinket, hogy megállítsák a kitoloncolási műveleteinket.” Az elnök szerint Los Angelest „megszállták és elfoglalták”.

Thomas D. Homan, a határvédelemért felelős különmegbízott vasárnap odáig ment, hogy felvetette: akár le is lehetne tartóztatni Gavin Newsom kormányzót és más kaliforniai vezetőket – ez azonban heves reakciót váltott ki Newsomból. „Akkor gyere értem!” – mondta vasárnap az MSNBC-nek adott interjúban. – „Tartóztass le, kemény legény! Essünk túl rajta!”

Amikor hétfőn megkérdezték Trumpot, szerinte Homan letartóztathatja-e Newsomot, azt válaszolta: „Ha én lennék Tom, megtettem volna. Nézze, Gavin Newsom egyébként rendes srác. De teljesen alkalmatlan.”

A helyi vezetők azzal vádolják a Trump-kormányzatot, hogy politikai haszonszerzésből mesterséges válságot szít. Gavin Newsom kormányzó „a tekintélyelvűség felé tett egyértelmű lépésnek” nevezte a történteket. Hétfő este a kalifornia szövetségi bíróságon pert indított Trump intézkedései ellen, és törvényellenesnek minősítette az elnök lépéseit.

„Ez nemcsak eszkaláció, ez provokáció”

– mondta Newsom a New York Timesnak. – „Félelmet, dühöt és még nagyobb megosztottságot akarnak kelteni.”

A kormányzó szerint Trump elsőként küldött 2000 katonájának egy részét még be sem vetették, ezért a tengerészgyalogosok megjelenését sokkal inkább politikai húzásnak tartja, mint valódi biztonsági intézkedésnek. Newsom hozzátette: Kaliforniában mindig is az volt a gyakorlat, hogy a nemzeti gárdát csak akkor vetik be, ha a rendőrség már nem tudja kezelni a helyzetet. „Most ettől még messze vagyunk” – mondta. – „De ha Trump így folytatja, lehet, hogy pont ő visz el minket odáig – és ez a célja.”

Trump közben arról beszélt, épp időben léptek, és szerinte a forrongás csillapodott. Azt nem magyarázta meg, hogy akkor miért küldtek újabb katonákat a városba.

Ahogy azt sem jelentette be, hogy életbe léptetné az 1807-es Felkelési Törvényt, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai hadsereget közvetlenül bevesse az utcákon.

Egyelőre egyáltalán nem közölték, mi a jogalapja az aktív katonák megjelenésének. Az 1878-as Posse Comitatus-törvény megtiltja a hadsereg belföldi rendfenntartási célú használatát, kivéve, ha az elnök életbe lépteti a Felkelési Törvényt.

Az USA Északi Parancsnoksága – amely az országon belüli katonai műveletekért felel – úgy nyilatkozott: a tengerészgyalogosok a Los Angeles-i szövetségi épületeket védik. A vietnámi háború idején az Igazságügyi Minisztérium jogi főosztálya olyan állásfoglalásokat adott ki, amelyek szerint az elnöknek jogában áll katonákat bevetni, ha a tüntetők akadályozzák a szövetségi hivatalok működését vagy rongálják a kormányzati tulajdont. Ezt az értelmezést azonban soha nem erősítette meg bíróság.

„A Trump-kormány most egy vadonatúj jogi elméletet próbál ki, amely megkerüli az amerikai hadsereg belföldi bevetésére vonatkozó tilalmat” – mondta Kori Schake védelempolitikai szakértő a New York Times-nak. Szerinte az adminisztráció „elkeni a határt” a nemzeti gárda szövetségi irányítása és az aktív katonai erő belföldi alkalmazása között, és ez „veszélyes vállalkozás”.

Ha Trump életbe léptetné az 1807-es Felkelési Törvényt, olyan különleges jogkörökhöz jutna, mint amilyeneket már az első ciklusban szeretett volna magának, akkor azonban Mark T. Esper védelmi miniszter megállította.

Esper 2022-ben megjelent könyvében azt írta: Trump egyszer rákérdezett, hogy miért nem lehet egyszerűen lelőni a tüntetőket.

A túlzó szövetségi fellépés miatt a Los Angeles-i Közéleti Szövetség – amely üzleti és civil vezetőket tömörít – nyíltan bírálta Trump lépéseit.

„Ez az ügy messze túlmutat Los Angelesen vagy Kalifornián” – írták. – „Ha az Egyesült Államok elnöke bármiféle egyeztetés nélkül, a kormányzó alkotmányos kérésének hiányában is katonákat küldhet városainkba, akkor bármelyik amerikai városba, bármikor, bármilyen ürüggyel megteheti ugyanezt.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

„Ha ez trükk volt, nem jött be” - Dorner Lajos a vonatok átszámozásáról és a hétvégi vasúti káoszról

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke a balatoni vonalon további súlyos tömegjelenekre számít. Szerinte a probléma fő oka, hogy sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 11.

„Aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban” – mondta Lázár János szerda esti fórumán a szombati vasúti káoszról. A pünkösdi hétvégére teljesen összeomlott a MÁV balatoni fővonala. A Mávinform hosszú posztban sorolta a menetrendi kényszermódosításokat: a visszaforduló InterCityket, a végállomás előtt megszakított járatokat, a vonatpótló buszokat. A miniszter teljes jegyár-vissszatérítést ígért. Hozzátette, egy vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást tíz évvel ezelőtt végző Siemensen. Vitézy Dávid szerint azonban ami történt, az a miniszter felelőssége. A volt közlekedési államtitkár szerint a balatoni közlekedés azért állt fejre, mert meghibásodott az egyik sorompó vezérlőjének szellőztetőrendszere, és nem volt pótalkatrész, hogy gyorsan kicseréljék. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lázár minden egyes eszközbeszerzést a minisztérium jóváhagyásához kötött.

Másnapra a probléma elhárult, ennek ellenére 300 buszt vezényeltek Budapestre, majd a Balatonra. Hétfőn pedig szintén Vitézy információi szerint Lázár János utasítására átszámozták a jelentősen késő vonatokat, hogy azok eltűnjenek a vonatinformációs rendszerből. A történtekről Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Az igaz, hogy hétfőn a sokat késő vonatokat egyszerűen átszámozták, így a kijelző szerint már nem is volt olyan durva a késés?

– Ilyet még nem láttam, és nem is értem, mi értelme lenne. Attól még ugyanaz az utas utazik rajta. Lehet, hogy jobban nézett ki az állomási kijelzőn, ha nem volt annyi piros jelzés. De ha ez csak két-három vonattal történt, miközben napi 90 megy a Balatonra, az nem oszt, nem szoroz.

– A MÁV szerint ez bevett gyakorlat, és nem érinti a késés miatti visszatérítést. Ők „így szokták”. Ön viszont erről nem tud.

– Lehet valaki túlbuzgó volt. Káoszüzemmódban sok minden előfordul, és nem biztos, hogy értelme is van. Ráadásul vannak nem MÁV-os applikációk, amik szintén követik a vonatok mozgását, ám azokon az ilyen trükkök nem látszanak. Ott az eredeti vonatszám marad. Szóval ha ez trükk volt, nem jött be. De lehet, hogy egyszerűen csak kapkodás volt.

– Olyat se sűrűn látunk, hogy egy buszflotta kísérje a balatoni vonatokat, ha esetleg leállnak, az utasok átülhessenek...

– De nem álltak le. Voltak, amelyek késtek, voltak műszaki hibák, ilyesmi előfordul. Úgy fogalmaznék: a mostani vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az elmúlt évek forráskivonását legalább elfedje. De a helyzet az, hogy a kapacitás már nem elégséges. A tavalyi adatokhoz képest is jelentősen nőtt az igény a vasút iránt. Azt látjuk, hogy nemcsak a COVID előtti szintre épült vissza a forgalom, hanem azt is jelentősen meghaladta. Ehhez jött még a vármegyebérlet hatása.

Már tavaly is súlyos tömegjelenetek voltak, már akkor sem volt elég jármű. Idén, ahogy a magyarok visszatértek a Balatonra, a helyzet még súlyosabb lesz.

Pedig mostmár emeletes, légkondicionált, szinte vadonatúj járművek közlekednek folyamatosan. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a MÁV az innen-onnan összeszedett járművekkel járta meg a Balatont. Ez azért történt, mert a különböző igazgatóságok rendszerint a legrosszabb állapotú kocsikat küldték oda. Most már igyekeznek a legjobbakat küldeni, illetve mindent odairányítanak, ami elérhető, de ez sem elegendő.

– Ezek az emeletes, légkondicionált vonatok év közben máshol közlekednek?

– Elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban közlekednek. De most hosszú hétvége volt, nyáron meg nem lesz iskola, ilyenkor más a helyzet. Ekkor az elővárosi, bejárós forgalomból lehet elvenni járműveket. De sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő. Irgalmatlan mennyiségű kerékpáros turista érkezik, nem ritka, hogy vonatonként 30-40-50 kerékpárost kellene elszállítani. Egy Flirt motorvonatban például szabály szerint 8 biciklit lehet elhelyezni, ha triplázzák, az is csak 24, miközben akár 60-an is jönnének.

Kezelhetetlen mennyiségű ember van. Ez óriási problémát jelent.

És ott vannak a csoportok is, például iskolai csoportok, melyek gyakran előzetes bejelentés nélkül jelennek meg. Egy tanítónő megérkezik 35 gyerekkel, és csodálkoznak, hogy nem tudnak felszállni. Pedig egy héttel korábban kellene jelezni az utat, hogy a vasúttársaság felkészülhessen. Így nehéz tervezni. Ilyenkor mit tehetnek? Leakasztanak egy autóbuszt, mert vonatot nem tudnak. Egy mozdonyhoz nem elég csak a jármű, kell hozzá mozdonyvezető is, aki rendelkezik a szükséges típus- és vonalismerettel. Nem lehet csak úgy áthelyezni egy mozdonyvezetőt Nyíregyházáról a Balatonra.

– Most az a baj, hogy végre sokan akarnak utazni? Hát nem azt akartuk, hogy az emberek vasúton, kerékpárral közlekedjenek? Miért nem él a MÁV ezzel a lehetőséggel?

– Válasszuk ketté. Van ennek egy műszaki és egy üzleti oldala. Az utóbbival kezdem, mert az a könnyebb. Mikor működött a MÁV üzleti alapon? Soha. És soha nem is fog. A MÁV egy közszolgáltatást ellátó szervezet, nem üzleti alapon működik, nem is tud úgy működni. Magyarországon egyetlen vasúttársaság működik üzleti alapon: a RegioJet. De az egy magáncég, amely csak azon az útvonalon, csak akkor közlekedik, amikor az számára nyereséges, és olyan kapacitással, amilyennel ő maga szeretné. A MÁV-nál ez nem így van. A MÁV-nak előírják, hogy mikor, hány órakor, milyen kapacitással, hová kell mennie, de ehhez általában nem biztosítják a megfelelő finanszírozást. Ez egy teljesen más környezet: nem üzleti, hanem kvázi szocialista.

– Más európai országokban is veszteségesek a nemzeti vasúttársaságok?

– Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenhol.

– A MÁV-tól leválasztották annak idején a MÁV Cargót, ami viszont nyereséges volt, hiszen az üzleti alapon működött. A kettő együtt nem lenne életképesebb, mint külön?

– Uniós szabályozás alapján ez nem lehetséges. A Cargo a szabadpiacon működik, ezért nem lehet keresztfinanszírozni, mert az tilos. Az Unió preferálja a versenyt, még a személyszállításban is, de például a vasút esetében, ami természetes monopólium, ezt nem veszik annyira komolyan.

Ezért lehetséges, hogy a közszolgáltatási szerződéseket tíz évre meghosszabbítják, gyakorlatilag kamupályázattal.

Vannak országok, ahol tényleg van verseny, például Ausztriában a Bécs–Linz–Salzburg vonalon, vagy Csehországban Prága–Brno–Ostrava viszonylaton. De a többi vonal közszolgáltatási alapon működik ott is.

– Akkor nézzük a műszaki oldalt...

– Tehát látjuk, hogy a forgalom nő. Jövőre is nőni fog, és azután is. Ha van pénz, rendelhetnénk kerékpárszállító kocsikat, mozdonyokat – bármit. De ez közszolgáltatás, így közbeszerzést kell kiírni, vagy tendert. Csakhogy a gyártási kapacitások Európa-szerte lekötöttek, mert most mindenhol reneszánsza van a vasútnak. Három-négy-öt év, mire bármit meg lehet venni. És akkor jön még a típusengedélyeztetés, ha új típus. Tehát ha ma elkülönítenénk pénzt a költségvetésben kerékpárszállító kocsikra, öt év múlva lenne belőle valami. Ez túl hosszú táv egy kormányzati ciklushoz. Ez itt a probléma.

– Egy olyan országban, ahol még mindig sokan ingáznak, ahol sokaknak nincs más közlekedési lehetősége, és ahol a vasút a legkörnyezetbarátabb mód, főleg az elektrifikált szakaszokon, miért nem készültek stratégiai tervek az elmúlt húsz évben?

– Rengeteg terv készült.

– De kormányzati szinten nem.

– Kormányzati szinten is készültek. Van Nemzeti Közlekedési Stratégia.

– És mi valósult meg belőle?

– A folyamat végén mindig egy pénzügyminiszter áll, aki általában máshogy látja a költségvetést.

– De miért nem prioritás ez, amikor az egész gazdaság működése múlik rajta?

– Ezt Lázár miniszter úr minden alkalommal elmondja. Állandóan ismétli, hogy „a nép úgy döntött, hogy inkább utat akar, nem vasutat”. Ez a felelősséghárítás klasszikus esete. A gazdaság szereplői persze nem ezt mondják.

– Mikor döntött így a nép? Nem emlékszem népszavazásra.

– Én sem. A kormány döntött így: autóipari nagyhatalmat akart, és nyomja az útépítéseket. Azért is, mert az útépítés egyszerűbb. Nincs benne elektronikai hókuszpókusz, mint a vasútban, nincs biztosítóberendezés, sorompó stb. Lehet nyomni a betont, az aszfaltot, követ tonnaszámra. A vasútépítéshez magasabb szintű mérnöki tudás kell, ami nincs, vagy ha van, drága. Látszik is, hogy sok vasúti beruházás kudarcba fulladt. Ennek egyik fő oka, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodik. Az EU is ezt követeli: az indikátorok kilométerben mérnek: hogy hány kilométert építettünk meg. Emiatt nehéz azt megindokolni, ha például egy bevezető szakaszt kellene fejleszteni. Tipikus példa:

felújítanak egy vasútvonalat, szép új állomásokkal, de a Budapesten belüli szakaszhoz nem nyúlnak. A vonat bejön a fővárosba, és ott már lépésben döcög.

Hiába nyert 5-10 percet vidéken, az el is vész. Így az egész beruházás olyan, mintha adtunk volna egy pofont a semminek.

– Ezt én is tapasztalom. Az Esztergomi vonalon jövök be az agglomerációból, és Újpestig még halad a vonat, de onnan borzalmas az állapot, 38 km/órára lassul le a vonat azon a szakaszon.

– Az még egészen jónak számít.

– Nemcsak Magyar Péter mondja, hanem mások is, hogy Lázár János milliárdos tételben húzott le vasúti fejlesztéseket.

– Magyar Péter gyakorlatilag Vitézy Dávid szavait ismétli. Neki semmi köze a vasúthoz, csak időnként felolvas egy bekezdést Vitézytől. Ő pedig Lázárt támadja.

– De ettől az még igaz, hogy Lázár János milliárdos nagyságrendben vont el fejlesztési forrásokat.

– Nemcsak azokat húzta le. Rengeteg mindent. Azért nevezték ki, hogy ezt megtegye. A költségvetés helyzete nem tette lehetővé a finanszírozást, és valakinek lépnie kellett. Ne gondoljuk, hogy ez Lázár személyes döntése volt. Minden kormánydöntés. Őt tették meg felelősnek, golyófogónak, hogy rá zúduljanak a kritikák.

– Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy legalább a lassújeleket megszüntessék, és ne legyenek ezek a 30 km/órás döcögések?

– Ha elfogadható színvonalú vasutat akarunk, még a régi járművekkel is, az ezermilliárdos nagyságrend. És nem elég a pénz: nincs is annyi építőkapacitás az országban.

– Ez nyilván nem egyetlen költségvetési évben jelentkezne. Mennyi idő alatt lehetne ezt végigvinni? Öt év? Tíz év?

– Öt-tíz év, évente 100–200 milliárd csak a lassújelek felszámolására. Mert sok helyen nemcsak a sínt kell kicserélni, hanem az alépítményt is, vízelvezetést, hídműtárgyakat. Ez nem kátyúzás.

– Akkor is olcsóbb lenne, ha a vasút működne.

– Abszolút. Amit Magyarország bármely ágazattal csinál, az hosszú távon mindig többe kerül. Kifacsarjuk az infrastruktúrát, elhanyagoljuk, aztán egy óriásberuházással próbáljuk pótolni. Ez egy ugrásfüggvény: évtizedekig romlik a színvonal, majd egyszer van egy nagy beruházás, majd megint eltelik 20-30 év. Budapesttel is ez történt: 1972 és 1983 között hatalmas pénzt öntöttek a városba, aztán 40 évig semmi.

Most minden rohad. Kettes metró, hármas metró, HÉV-ek: mindet most kell felújítani. Közben pedig „most a vidék jön”. Ez szép, de a rendszer közepe a főváros és az agglomerációja.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia első sora: a teljes magyar mobilitás 92%-a Budapesten és környékén történik. Ha itt nem történik beruházás, az az egész ország gazdaságát agyonvágja.

– A jelenlegi állapotban lévő vasúthálózatban, ahol gyakran nem működik rendesen a biztosítóberendezés, ahol a vágányok, alépítmények rossz állapotban vannak, nem szunnyad-e egy nagy katasztrófa lehetősége?

– Épp azért van ennyi lassújel, hogy ez ne forduljon elő. Vannak kisebb kisiklások, de nagy baleset nem történt. Az óvatosság néha túlzásba megy, de más eszközük nincs a vasutasoknak jelezni a bajt. Leviszik előbb 80 km/órára, majd 60-ra, aztán 40-re, utána 20-ra, végül kiteszik a vörös tárcsát, ha nem történik semmi. Ez most a 20-as, Bakonyon átvezető vasútvonal esetében megtörtént.

– Most, hogy itt a nyár, nemcsak a személyforgalom nő meg, de a hőség miatt is jönnek majd gondok: sínek felpúposodása, légkondi hiánya. Milyen nyárra számít? Több probléma lesz, mint tavaly?

– A hálózat nem lett jobb, az igények viszont nőttek, tehát csodát ne várjunk. A haváriák száma attól függ, melyik pályaszakaszon milyen jármű közlekedik. Például a Balaton északi partján én kevesebb járműhibára számítok. Az öreg dízelmozdonyokat kivonták, újak jönnek helyettük. Ezek megbízható gépek, de persze van bennük elektronika, ami néha szeszélyes, különösen, ha előtte 20 évig lengyel bányákban tologattak velük szenet. De ha beállnak a rendszerbe, és megtanulják kezelni őket a kollégák, akkor jóval megbízhatóbbak lesznek. Nem égnek le, mint az M41-esek, és a vonóerejük is sokkal nagyobb. Míg egy M41-es 5 kocsit húz el, a hatodiknál már necces, ezek bármennyit elvisznek. Így a Kék Hullám InterCity-ket is lehet bővíteni: nem csak 5, hanem akár több kocsival is járhatnak majd. A déli part nagyjából rendben van, ott az építkezések már lezárultak.

A késések nagy része nem is ott keletkezik, hanem például a Kelenföld és Tárnok közötti szakaszon. Tavaly is ezt figyeltük.

A Balatonnál már alig van probléma. Egy hosszabb egyvágányú szakasz van még Szabadbattyán és Lepsény között, ott például volt egy síntörés is. Ezt most javították, és 100 km/órás sebességgel járható lett, bár eredetileg 120-ra tervezték. Innen nagyon hiányzik a második vágány. Ez 14 km. Többször próbáltuk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy az EIB-hitelből történő 500 km-es felújítás során ne csak a meglévő pályát javítsák fel, hanem építsenek mellé második vágányt. Ez jobb módja lenne a zavarok kezelésének. Ott torlódnak a vonatok, ahol hosszú, egyvágányú szakasz van, és ez egy ilyen hely.

Kapcsolódó

Vitézy Dávid: Nem tréfa: óriásplakát-kampányt indított a MÁV Lázár János 10 pontját reklámozva

A Podmaniczky Mozgalom vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy „a pünkösdi vasúti összeomlás, majd a másnapra megtalált pótlóbusz-csordák és a meghamisított késési adatok hétvégéje után” Budapest is tele van az új plakátokkal.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk