SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, onnan kell további szavazókat merítenie

A hétvégén Magyar Péter pártja megmutatta, hogy országos méretű erővé vált - mondja az elemző. A most bemutatott arcokkal pedig azt üzente, hogy a Fidesz-kormány irányából is képesek támogatókat és szavazókat szerezni.


Két nap telt el a Tisza Párt első kongresszusa óta, és a kormány máris nehéztüzérséggel támadja az egyik ott feltűnt új szereplőt: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot. A volt vezérkari főnök megjelenése a Tisza oldalán legalább annyira váratlan volt, mint a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöki tisztét betöltő Kulcsár Krisztiáné. Mindketten komoly pozícióban voltak korábban, ennek ellenére most keményen kritizálták az Orbán-rendszert. Magyar Péter pedig egy sor fontos ígéretet tett a párt leendő programjával kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb kérdés az volt, végetér-e a Tisza Párt one-man-show jellege, és meg tudják-e mutatni, mekkora erő van mögöttük. Hogy ez mennyire sikerült, és kikhez szólt igazából ez a rendezvény, arról Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Mit láttunk szombaton?

– Amit nem szoktak csinálni a hagyományos, már kialakult pártok: reggeltől estig, sőt még este is egy buliban együtt vannak. A Tisza összeállt egy országos hálózattá, most pedig alkalom nyílt arra, hogy megismerjék egymást azok az emberek, akik a Tiszát alkotják. Ennek leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy amikor majd jönnek a választások, dolgozni kell a pártért, küzdeni kell érte, addigra együtt legyen az egész szervezet. Ez persze a tagoknak szóló üzenet, de kifelé is van hatása:

milyen sokan vannak, mennyien csatlakoztak a párthoz, országos méretű erőről van szó. Erőről van szó, azaz nem érhet hátrány, ha kiállsz mellette – ezt kívánta ez a nap megüzenni.

Miközben ennek az ellenkezőjét akarja elérni a Fidesz, hogy távol tartsa ettől a párttól az embereket. Fontos volt még, hogy kiderüljön, a Tisza nem egyszemélyes párt, nem egy one man show. Mindez pedig úgy zajlott, hogy közben megmutatkozott a Fideszen belüli elégedetlenség is. A Bódis Krisztán kívül érkezett két másik új, ismert közéleti szereplő a Fidesz-kormány irányából jött, a jobboldalhoz tartozó figuráknak tekinthetők, ugyanúgy, mint ahogy Magyar Péter is.

És ha már a nyilvánosság előtt is megjelennek ilyen arcok, az azt jelenti, hogy a támogatói közönségből is van még mit meríteni, tehát lehet szavazókat hozni a Fidesztől a Tisza Párt felé – szól az üzenete.

Ez az esetleges szavazói mozgás döntheti el ugyanis, hogy megnyeri-e a Tisza a 2026-os választásokat. Mert az már látszik, hogy a baloldali és liberális közönségnek, a korábbi ellenzéki közönségnek nagy része már eldöntötte, hogy ha Magyar Péter lesz az, aki megszabadítja az országot Orbán Viktortól, akkor Magyar Péterre fognak szavazni. Azaz most már a Fidesz táborából kell további szavazókat meríteni. Amit érez a Fidesz is, és próbálja a saját kampányát Magyar Péterrel szemben ebbe az irányba hangolni. Magyar Péter az „ügynök”, Magyar Péter „Brüsszel táskahordozója”, Magyar Péter egy „bűnöző”, mivel „bennfentes kereskedelmet folytatott”, mondja a Fidesz. És mond mindent, amitől azt reméli, hogy elidegenítheti a saját választóit Magyar Pétertől. És persze

Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, ezért a legérzékenyebb, a jobb- és a baloldal közötti legmegosztóbb kérdésekben, ahol a kormánypárti szavazók érzékenyek lehetnek egy álláspontra, ott a legcsendesebb, a legkevésbé karakteresebb álláspontot közvetíti.

Ilyen például a külpolitika. Ha az ukrán párti ellenzéki szavazók nagyon szigorúak lennének Magyar Péter irányába, akkor észrevennék például, hogy ez a párt nem egyértelműen ukrán párti (még ha az Unióban magukra is húzták az ukrán pólót). De nem ez a fontos számukra, hanem az erő a meghatározó, ami a győzelemhez kell, és ami megvan a Tisza Pártban.

– Választási taktikából nem megy szembe például a kormány külpolitikájával Magyar Péter, vagy valóban is ez az értékvilág lehet Magyar Péterék fejében?

– Nem tudhatjuk. Az, hogy ebben van taktikai megfontoltság, abban biztos vagyok, hiszen tényleg mindenkihez próbál szólni, és ebből a legfontosabb számára, hogy megpróbálja nem eltávolítani magától a Fidesz még meglévő szavazóit, akik tartanak a háborútól, és szerintük a háború okozója Ukrajna azzal, hogy nem adta meg magát az oroszoknak.

Miközben az egész kongresszusnak az volt a szlogenje, hogy „Vissza Európába”.

Azaz mégiscsak azt az üzenetet hordozzák, hogy egy Európával közös, integratív álláspontot kellene képviselni, az európai gazdaságot és az európai külpolitikát kéne erősíteni.

– Mennyibe kerülhetnek Magyar Péter ígéretei? Reális ennyi mindent megígérni?

– Először is, nagyon nagy terep van a költségvetésben, ha nem lopják ki a pénzeket, és persze ha megjönnek az uniós támogatások.

Ha ezeket összeadjuk, akkor elég sok mindenre van lehetőség ebből a költségvetésből.

Az persze kérdés, hogy mennyire lehet korrupciómentesíteni a gazdaságot vagy a kormányzást.

– Előállhat egy inverz 2006-os helyzet is? Azaz, habár a Tisza megnyeri a választást, de az önkormányzatokban ott marad a Fidesz még három évig. Vagyis nem lehet mindenhonnan mindent egy csapásra kisöpörni.

– Nyilván ez majd eldönti a jövő, erről most nem tudunk beszélgetni. Viszont volt ennek a beszédnek egy másik része, ami nagyon lelkesítő volt az ellenzéki szavazók számára, ez pedig az Út a börtönbe program. Tehát, hogy meghirdette azt, hogy igenis lesz elszámoltatás. Az volt a legkeményebb része a beszédnek, amikor név szerint megemlítette azokat az egyébként alig ismert szereplőket, akik a fideszes politikusoknak a háttéremberei.

Ritkán szoktak eleve évértékelő beszédekben neveket mondani, de az, hogy valaki fogja magát, és ismeretlen nevek sokaságát, legalább egy fél tucat ismeretlen nevet felsorolt, akire azt mondja, hogy ti vagytok azok, akik intézik ezeket a sötét ügyeket, itt megjelent az, hogy semmit nem hagyunk figyelmen kívül, semmit nem felejtünk el.

Ez attól volt erős üzenet, hogy azt sejtette, mintha már ők jobban, mélyebben utánanéztek volna ezeknek a folyamatoknak, hiszen nem a politikusokat, a vezetőket, hanem azoknak a pénzes embereit nevezte meg, hogy majd utánatok megyünk.

– Miközben ezek a dolgok elhangzottak, közben nem engedtek mikrofon közelébe senkit, csak Magyar Pétert. Még az utcán is ránk szóltak, hogy amikor a rendezvényre igyekvő embereket akartuk kérdezni, hogy nem nyilatkozhat senki. De mintha pont nem ilyen világot szeretnénk, ahol központból diktálják, hogy ki mikor szólalhat meg, és idomítják a leendő párttagokat arra, hogy tessék szépen engedelmesen elhajtani a sajtót.

– Az a kérdés, hogy amikor egy kétharmados kormányzásnak ez az igényszintje, hogy csak az nyilatkozhat, akit a központi kormányzás megenged, hogy nyilatkozzon, akkor mi erre a jó válasz? Dobja oda a formálódó Tisza Párt az összes tagját a kormányzati propaganda elé, hogy tessék, kezdjetek velük, amit akartok, vagy azt mondja, hogy jó, ha ezek a ti eszközeitek, akkor mi is hasonló eszközökkel élünk. Mert nyilván csak egyetlen dolog lesz fontos majd a propaganda számára ezekből az interjúkból, hogy az esetleges rossz mondatokat megtalálja és kiforgassa.

– Ez a háborús logika akkor végtelen ideig tart?

– Mindig az erősebb, az, aki fel tudja oldani a háborús logikát. Most ugye a kormányzat az erősebb, legalábbis hivatalosan. Ameddig nem lesz erősebb az ellenzék, addig nem tud új politikai kultúrát sem diktálni.

– Akkor most beszéljünk kicsikét ezekről az új arcokról, akik megjelentek. Hogyan lehet értékelni ezt a három embert, a hitelesség szempontjából?

– Onnan lehet értékelni elsősorban őket, hogy nevek, akik a nyilvánosságban valamit már elértek...

– És miért pont velük kezdték ezt a sort? Tehát a hadügy, sport és szociálpolitika.

– Azért a honvédelem és a sport terén is van olyan mondanivaló, ami érdekes lehet a kormánypárti szavazók megnyerése szempontjából. Kulcsár Krisztián beszélt arról, hogy mit gondol az olimpiáról, és azt mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amelyik megrendezhet egy olimpiát. Tehát ő ezért csatlakozott a Tisza Párthoz többek között. Ő a Budapesti Olimpiáért Mozgalomnak is egyik alapító tagja, ahogy egyébként én is az vagyok, amúgy. Egyre inkább közelít az a pillanat, amikor az olimpia rendezésének, az olimpiai pályázatának a bejelentése esetleg megtörténhet, és ehhez a Tisza Pártnak is valahogy viszonyulnia kell majd. Itt egy viszonyulási pont meghatározása történt: az országot tegyük olyanná, hogy képes legyen egy olimpiát megrendezni, és Kulcsár úgy érzi, hogy ehhez képest a Fidesz rossz irányba szervezte a sportot. Tehát amit mond, az nem egy teljes elutasítása annak, amit eddig a kormány mondott, hanem az, hogy olyan ország kell, amelyik tud államilag finanszírozni sportprogramokat és olimpiát. A vezérkari főnök pedig azért érdekes, mert van annak egy erős üzenete, hogy

a hadsereg sem egy monolit tömb, ami ha bármi történne az országban, akkor biztosan a kormány oldalára áll, hiszen itt van velünk az egyik legfontosabb katona, aki már Orbánnal szemben áll, és nem Orbán mellett.

Ruszin-Szendi Romulusz nyilván óriási hálózattal bír a Honvédelmi Minisztériumban, magas szintű vezetői tapasztalata elvitathatatlan.

– És Bódis Kriszta?

– Ő egy másik vonal, ő az ellenzéki szavazók számára erős üzenet: az emberi jogi és kisebbségi kérdések sem lesznek figyelmen kívül hagyva.

– Belengetett Magyar Péter valami olyasmit, hogy most tavasszal valami soha nem látott nagy durranás, akció lesz.

– Ezek a klasszikusan politikán belüli üzenetek. El tudom képzelni, hogy bizonyos szereplői a politikának már tudják, mire gondol Magyar Péter. Terjedhet a híre a politikán belül, hogy valami történni fog, miközben a széles választóközönségnek fogalma sincs róla, hogy mi. Azaz, ezek a mondatok olyan üzengetések, amelyek egy szűkebb, célzottabb csoportnak szólnak. Átüzen, vagy megüzen, hogy beindulunk valamivel, amit tervezünk, hogy meg akartunk csinálni, és most el fog indulni. Azaz vagy azt az üzenetet hordozza, hogy bátorodjatok fel, vagy pedig azt hogy féljetek, mert indulunk. Hogy melyik történik ezek közül, vagy hogy egyáltalán történik-e bármi is, nos ehhez meg kell ezek szerint várnunk az első rügyező fákat.

– Fülsiketítő volt az a csend, ami az eddigi ellenzék részéről a Tisza-kongresszust fogadta.

– Fülsiketítő az a csend, ami az elmúlt hónapokban, félévben, években volt a hagyományos magyar ellenzék környékén. Simán megtehették volna, hogy akár egy jóval bátrabb Orbán-kritikával is megszólalnak, pont azért, mert Magyar Péterék sok területen nem mernek, vagy nem akarnak radikálisan beszélni azon taktikai okból, hogy nem akarják elidegeníteni a fideszes választókat. Tehát lenne terep az ellenzéki oldalon, hogy megszólaljanak az ellenzéki szereplők. Ehhez képest

a legfontosabb üzenet, amit sorban hallottunk mostanában egyesével tőlük, hogy egyedül indulnak majd a következő választáson.

Amit, mint üzenetet, nehéz minősíteni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – soha nem volt ilyen mélyen Orbán Viktor és az EU kapcsolata
Orbán Viktor a magyar választási kampány érdekében bevállalta, hogy Magyarország maradék hitelét is feláldozza. A spanyol miniszterelnök szerint a magyar kormányfő átlépett egy vörös vonalat. A német kancellár is súlyos árulásról beszélt a csúcs után.


Jeges hangulatban zárult a tegnapi brüsszeli EU-csúcs, miután Orbán Viktor egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A Euronews úgy fogalmaz, Magyarország a törésvonalhoz közelít, álláspontja komoly felháborodást és példátlan kritikákat váltott ki.

A New York Times szerint a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a magyar kormányfő nem enged. Érkezésekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal”. A miniszterelnök szerint az Európai Unió „az ukránok oldalán áll – tőlük nem remélhetünk semmit”, és „ezt az olajblokádot saját erőnkből kell megtörnünk.” A feszült hangulatot jelezték Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatájának szavai is, aki mielőtt bement a terembe, úgy fogalmazott: „Nem vagyok túl optimista.”

A zárt ajtók mögött lezajlott csütörtöki vita légköre a holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint időnként „jeges” volt, „kínos csöndekkel” tarkítva.

Orbán Viktorral szemben „nagyon, nagyon kemény kritika hangzott el, és az volt az általános érzés, hogy ez egyszerűen nem mehet így tovább” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hozzátéve: „Soha nem hallottam még ilyen erős bírálatot uniós csúcson bárkiről, soha.”

A vezetők egy része, köztük Giorgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnök megértőbb hangnemben próbált hatni Orbánra, de ez a megközelítés sem vezetett eredményre.

Az sem sokat segített, hogy a tanácskozásra távolról bejelentkező Zelenszkij is kemény hangot ütött meg Orbán Viktorral szemben, amit a magyar miniszterelnök a többiektől eltávolodva, egy asztalra támaszkodva hallgatott. Válaszul Robert Fico szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrán elnök „így folytatja, megeshet, hogy más EU-tagállamok is blokkolni fogják a 90 milliárdos hitelt”, és kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt sürgősségi áramellátás leállítását is.

A vita végül eredménytelenül zárult, a vezetők közleménye szerint „az Európai Tanács a következő ülésén visszatér a kérdésre.”

„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – mondta a tanácskozás után António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Szerinte az európai vezetők elítélték Orbán Viktor álláspontját, és emlékeztettek arra, hogy „a megállapodás az megállapodás, és minden vezetőnek tiszteletben kell tartania az adott szavát.”

Costa arról is beszélt, hogy Magyarország lehetetlen feltételeket szab, például a tranzit biztonságának garantálását, miközben Oroszország folyamatosan rakétákkal és drónokkal bombázza Ukrajnát. „Ez nem jóhiszemű eljárás, amikor olyan feltételt szabsz, amelyet sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak biztosítani, mert csak Oroszország dönti el, hogy megpróbálják-e újra megsemmisíteni a Barátság vezetéket” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Moszkva 2022 óta több mint 20 alkalommal támadta meg azt.

Friedrich Merz német kancellár szerint Orbán eljárása „súlyos illojalitás a tagállamok között, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét és rontja az EU egészének hírnevét”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez mély nyomokat fog hagyni.”

Petteri Orpo finn kormányfő szerint Orbán „fegyverként” használja Ukrajnát a választási kampányában. „Úgy gondolom, hogy elárult minket, és meg kell találnunk a módját, hogyan lépjünk tovább” – fogalmazott.

Bart De Wever belga miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott a hitelmegállapodás tető alá hozásában, szintén élesen bírálta a magyar álláspontot. „Elfogadhatatlan, hogy a vezetőkkel együtt döntünk, majd utána azt mondod: de nem vagyok kész végrehajtani, amit jóváhagytam” – mondta. Kaja Kallas, az unió külpolitikai vezetője szerint Orbán nem jóhiszeműen jár el, pedig ez az EU-szerződés egyik alapelve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt „a hitel továbbra is blokkolva van, mert egy vezető nem tartja a szavát. De hadd ismételjem meg... egyik vagy másik módon teljesíteni fogunk.”

Ezzel szemben a magyar miniszterelnök a csúcs után úgy fogalmazott, hogy az ország érdekeit védte. „Amit ma tettem, az az olajblokád megtörése, amelyet Zelenszkij kényszerített ránk” – jelentette ki.

Orbán Viktor az ukrajnának más tagállamok által biztosított hitel jóváhagyását továbbra is a Barátság kőolajvezeték újraindításához köti, megszegve ezzel saját szavát, mert decemberben már hozzájárult a hitel folyósításához.

A 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagról ugyanis tavaly decemberben már politikai megállapodás született. Ez a pénz hónapokra biztosítaná Ukrajna működőképességét és a katonai beszerzéseket. A kölcsönt az Európai Unió költségvetése fedezné, és Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. A csomag elfogadásához azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

A decemberi kompromisszum szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország rábólint a hitelcsomagra, de cserében kimaradnak a hitelfelvételből, tehát egy fillért sem juttatnak Ukrajnának. Február elején az Európai Tanács ki is dolgozta a hitel jogi kereteit, majd az Európai Parlament is megszavazta a csomagot.

Csakhogy január 27-én orosz dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket, ami azóta nem szállít olajat Magyarországra. A magyar kormány ezután változtatott álláspontján, és a korábbi jóváhagyás ellenére elkezdte blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Orbán Viktor azt állítja, hogy az olajvezetéket fizikailag már helyreállították, és az ukránok kizárólag azért nem indították újra, mert így akarják nehéz helyzetbe hozni a magyar kormányt a választások előtt.

Volodimir Zelenszkij szerint ez nem igaz, egy kulcsfontosságú szivattyúállomás súlyosan megsérült. Ugyanakkor az ukrán elnök arról is beszélt, nem akar olyan vezetéket javítani, amelyet Oroszország ismételten támad, és amely a Kreml háborús gépezetét finanszírozza.

A helyzet feloldására az Európai Bizottság vezetői levélben ajánlották fel Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Unió állja a Barátság vezeték javításának költségeit, cserébe uniós ellenőrök helyszíni vizsgálatát kérték. Kijev a keddi bejelentés szerint elfogadta az ajánlatot, ám az ukrán elnök egyúttal jelezte: a vezeték szivattyúállomásának sérülése miatt a javítási munkálatok április végéig, május elejéig is elhúzódhatnak.

Bár Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, a Nemzetközi Valutaalap nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros hitelcsomagot, ami a Politico szerint nagyjából május elejéig biztosítja az ország fizetőképességét.

Az uniós csúcson történtekről gyakorlatilag a teljes világsajtó beszámolt. Sok lapban azt is hozzáteszik, Budapesten és országszerte olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken egy vigyorgó Zelenszkij kéreget, mellette pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője mutat a tenyerébe. A plakátok felirata: „Üzenjünk Brüsszelnek: Nem fizetünk!”.

Győri Gábor, a Policy Solutions politikai elemzője a New York Times-nak arról beszélt a kormány a Magyar Péterrel folytatott kiélezett versenyben a bizonytalan szavazókat próbálja megnyerni.

A brüsszeli diplomácia a Politico szerint most abban bízik, hogy a helyzet az április 12-i magyarországi választások után megváltozik. Ha Orbán Viktor elveszíti a választást, utódja feloldhatja az obstrukciót. Ha viszont újraválasztják, a vezetők abban reménykednek, hogy a kampány után kompromisszum-képesebb lesz.

Akárhogy is lesz, a magyar kormány mostani viselkedésének tartós következményei lehetnek, Magyarország  ugyanis elveszítette a szavahihetőségét sok más uniós tagállami vezető szemében.

Amennyiben Orbán Viktor egy esetlegesen általa nyert választás után is fenntartaná álláspontjáta, az uniós vezetők körében több lehetséges szankció is felmerült, köztük további uniós források befagyasztása, per az Európai Unió Bíróságán, bírságok, vagy akár a 7. cikk szerinti eljárás megindítása, amely a szavazati jog megvonásával járhat. Az ügy legközelebb a magyar választások után, az április 23-24-i, ciprusi EU-csúcson kerülhet újra napirendre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.


Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Google Fordító buktatta le Putyin új árnyékhadseregét: az FBI végigolvasta a gyilkossági tervet
A 42 éves orosz ügynök egy szerb bérgyilkossal tervezett merényletet. Azonban az amerikaiak valós időben olvasták a teljes kommunikációjukat a Google szerverein keresztül. A nyomozás során fény derült Putyin új, titkos kémszervezetére is, amit egy magáncég álcája mögé rejtettek.


A Kreml legújabb, gondos konspirációval felépített árnyékhadseregét nem egy kém, hanem a Google Fordító buktatta le. A 42 éves Denis Alimovot február 24-én vették őrizetbe a bogotái reptéren, miután az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda egy bírósági végzés birtokában hónapokig olvasta a fordítóprogramba beírt üzeneteit, amelyekből egy komplett gyilkossági terv rajzolódott ki.

A nyomozás során kiderült, hogy Oroszország az ukrajnai háború kezdete után egy teljesen új, a GRU és az FSZB elit egységeiből álló, 795-ös Központ nevű árnyékhadsereget hozott létre, amelynek

feladata a legkényesebb műveletek végrehajtása volt a szabotázsakcióktól az emberrablásokon át a politikai merényletekig.

A The Insider oknyomozó portál szerint az új egységet 2022 decemberében állították fel, és a GRU katonai hírszerzés hierarchiáján kívül. A titkos szervezet vezetői közvetlenül a vezérkari főnöknek, Valerij Geraszimovnak jelentettek. Az egységet a legendás fegyvergyártó, a Kalasnyikov Konszern cégébe ágyazták be, így a műküdés egy civil vállalat fedésében zajlott.

A szükséges pénzt a Magyarországon is üzletelő Transmashholding elnökeként ismert milliárdos, Andrei Bokarev és a Rosztek állami konszernt vezető Szergej Csemezov biztosította. A 795-ös Központ finanszírozási modellje a néhai Jevgenyij Prigozsin mintáját idézi, aki vendéglátó-mágnásból lett zsoldosvezér, fellázadt az orosz hadvezetés ellen, majd 2023 augusztusában gyanús repülőgép-balesetben halt meg.

A 795-ös Központ létrehozásának közvetlen előzménye a GRU 29155-ös egységének sorozatos kudarca volt. Ez az egység felelt többek között a salisbury-i idegméreg-támadásért és a montenegrói puccskísérletért, de annyira hanyagul dolgoztak, hogy tisztjeiket sorozatszámos útleveleik és más nyomok alapján újságírók és civil kutatók is azonosították, így az egység teherré vált. A Kreml ezért nem átszervezte, hanem egy versenytársat hozott létre.

Az új egység parancsnoka Denis Fisenko lett, az FSZB elit Alfa egységének veteránja, aki korábban a Kalasnyikovnál is vezető pozíciót töltött be.

Mindez egy PowerPoint-prezentációból derült ki, amit nyugati hírszerzők és oknyomozó újságírók is megszereztek, hónapokkal a titkos egység megalakulása után. A prezentációt Fisenko készítette és mutatta be a Kremlben. Infografikákkal, szervezeti ábrákkal, növekedési előrejelzésekkel, tank- és drónikonokkal volt tele, és elárulta Putyin új, szigorúan titkos „halálosztagának” felépítését.

A 795-ös Központban mintegy 500 tiszt dolgozik, három igazgatóságra osztva. Az egységet kezdetektől fogva kiber-, hírszerzési és információs műveletekre szánták, de a modern hibrid hadviselés teljes eszköztárával is rendelkeznek. Még olyan nehézfegyvereik is vannak, mint a T-90-es harckocsik vagy a Szmercs sorozatvetők. Ez azt jelenti, hogy nem csupán kisméretű szabotázsakciókra képesek, hanem nagy intenzitású, független katonai összecsapásokra is, külső támogatás nélkül.

Az ukrajnai háború első éveiben például az is a feladatuk volt, hogy információkat szerezzenek az ukrán elit alakulatok és a külföldi kiképzők tartózkodási helyéről, valamint a HIMARS rakétarendszerek pozíciójáról, azzal a céllal, hogy rakétákkal vagy drónokkal csapást mérjen rájuk.

A Hírszerzési Igazgatóság kilenc osztályt működtet, lefedve a modern megfigyelés teljes spektrumát.

A nyílt forrású hírszerzéssel foglalkozó rész mellett, van olyan osztály, amelyik külföldi  ügynököket futtat, van amelyik a jelhírszerzést viszi, teljes rádiótechnikai lehallgatóeszköz-parkkal, van amelyik optikai felderítést végez műveleti, illetve taktikai szinten, , valamint vannak földi megfigyelő csoportok is. A Mesterlövész Osztály is a Hírszerzéshez tartozik, ami a The Insider szerint arra utal, hogy elsődleges szerepük nem a harctéri tűztámogatás, hanem a célzott likvidálás.

A most letartóztatott Denis Alimov az FSZB Alfa egységének veteránjaként került a 795-ös Központhoz és az operatív hírszerzési osztályon dolgozott. Szoros kapcsolatot ápolt a csecsen vezetővel, Ramzan Kadirovval, és szabadidejében a testépítésnek élt. Egy nyilvános Telegram-csoportban például arról érdeklődött, „hogyan lehet folytatni az izomtömeg-növelést, miközben megszabadulok az olyan mellékhatásoktól, mint a férfimell?” 2024-re már külföldi merényletek szervezését kapta feladatul, célpontjai főként a Kadirovot bíráló, Európában élő csecsenek voltak.

A terv végrehajtásához Alimov egy Amerikában élő, szerb anyanyelvű férfit, Darko Durovicot bérelt fel. Egy moszkvai találkozón 60 ezer dollár előleget adott át neki, és további 1,5 millió dollárt ígért minden egyes célpontért, akit megölnek vagy „törvényesen deportálnak” Oroszországba.

Mivel Alimov oroszul, Durovic pedig szerbül beszélt, a kommunikációhoz a Google Fordítót használták.

Az üzenetek magukat titkosított alkalmazásokon keresztül küldték, amelyekről azt hitték, biztonságosak. Csakhogy a Google szerverei az Egyesült Államokban működnek, és így az FBI ügynökei egy bírósági végzéssel hozzáfértek a cég szerverein tárolt fordítási naplókhoz, és valós időben olvasták a teljes beszélgetést.

Durovic egy amerikai bűntársának még a pénzről  is írt: „Vannak embereim, akik rengeteg pénzt fizetnének azért, hogy ezt a személyt és a hozzá hasonlókat letartóztassák és átadják nekik. Minden személyért 1,5 millió dollárt kapunk. Szükségünk van egy társra, aki nem kérdez sokat, csak megadja az információt”.

Durovicot 2025 márciusában tartóztatták le az Egyesült Államokban. Alimov közel egy évvel később, február 24-én mégis úgy döntött, hogy külföldre utazik. Egy isztambuli járattal érkezett a kolumbiai Bogotába, ahol egy cartagenai tengerparti nyaralásra volt foglalása. A reptéren azonban az Interpol vörös körözése alapján azonnal elfogták. Jelenleg Kolumbiában van őrizetben, és az Egyesült Államokba való kiadatására vár, ahol gyilkossági kísérlet és terrorizmus támogatásának vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: