SZEMPONT
A Rovatból

Radó Péter az iskolabezárásokról: Ilyet csak egy morálisan teljesen leépült kormányzat csinál

Az oktatáskutató szerint a kormány az oktatásban régóta nem lát semmilyen politikai kockázatot. A mobilok tiltása és a Madách igazgatójának sorsa pedig jól mutatja, hogy a szakmai problémákra csak rendészeti válaszaik vannak.


A 2024-es, egy nagyon erős tanévkezdés volt. Kezdődött azzal, hogy a Wesley Kincsei Iskolát és Gimnáziumot, és a hozzá tartozó óvodát pár nappal szeptember elseje előtt bezáratta a kormányhivatal, majd ezután Iványi Gábor egyházának egy másik, szegedi iskoláját is.

Ezek olyan iskolák voltak, amelyekben sok sajátos nevelési igényű gyermek járt.

Mindezek után hirtelen leváltották a Madách Gimnázium igazgatóját, mert a tantestület jelezte, hogy ők nem kívánják beszedni a mobileszközöket az intézményben. Mindenközben elindult a tanév, tüntetésekkel, petíciókkal, 35 fokos kánikulában. A tanévkezdés fordulatairól Radó Péter oktatáskutatóval beszélgettünk.

– Törvényesen be lehet zárni iskolát ennyi idővel tanévkezdés előtt?

– Ha visszagondolunk az elmúlt néhány száz év történelmére, rettenetes gonoszságokat követtek el emberek, teljesen törvényesen. Tehát az, hogy valami törvényes vagy sem, az egy jogállamban alapvető szempont, mert a jog védi az állampolgárokat, védi a gyerekeket. Amikor 2011-ben elfogadták az új köznevelési törvényt, kimaradt belőle egyetlen mondat, ami korábban minden törvényben benne volt, mégpedig az, hogy a gyermekek mindenek felett való érdeke nem sérülhet semmilyen értelemben. Így a jelenlegi szabályozás alapján ezt törvényesen meg lehet csinálni.

Ilyet azonban csak egy morálisan teljesen leépült kormányzat csinál, mivel teljesen egyértelműen sérülnek a gyerekek érdekei.

Tehát igen, ez törvényes, de etikailag tarthatatlan a dolog.

– A kormányhivatal közleményében a gyermekek és a szülők érdekére hivatkozik...

– Nem érdemes nagyon foglalkozni azzal a kommunikációs zajjal, amit a kormányhivatalok és általában a kormányzat kreál, mert valódi indokok és megfontolások helyett folyamatosan csak propagandaszövegeket hallunk. Mintha egy rabló azt mondaná, hogy az áldozat érdekében fosztja ki, mert a pénzt, amit ellopott tőle, valószínűleg egészségtelen chipsre költené. Én már nagyon régóta nem figyelek erre a kommunikációs zajra.

– Jó, hát rendben van, meg lehet csinálni. De ide sajátos nevelési igényű gyerekek jártak.

– Nem mérlegelték különösebben, ki jár oda, miért jár oda, mi lesz velük. Ez nem érdekli őket. Abból kell kiindulni, hogy amint egy országban felszámolták a jogállamot, onnantól kezdve bármit meg lehet csinálni. Nincsenek korlátok. Az egyetlen korlát az, hogy a kormányzó politikusok miben mekkora politikai kockázatot látnak.

Az oktatásban már régóta nem látnak semmiféle politikai kockázatot.

2011 óta bármit csináltak az oktatásban, annak különösebb politikai következménye nem volt, mert a választói döntéseket, attitűdöket nem befolyásolja, hogy az emberek mit gondolnak az oktatásról. Többségük pontosan tudja, hogy az oktatás rettenetes állapotban van. Viszont ha elhitetik velük, hogy cserébe a kormány megvédi őket például a migránsoktól, akik elvennék a munkájukat, akkor a Fideszre fognak szavazni, noha pontosan látják, hogy ami az oktatásban zajlik, az katasztrófa. Ezért hát, ha nem érzékelnek politikai kockázatot, akkor nincs korlátja annak, hogy bármit megcsináljanak, mert a jogszabályok nem védenek senkit.

– Életszerű, hogy augusztus 28-án derül ki, ha egy iskolát be kell záratni?

– Teljesen életszerűtlen. Ez nyilvánvalóan egy politikai bosszúhadjárat része. Tehát ilyen nincsen. Egy kicsit is normálisan és etikusan gondolkodó oktatásirányító ilyen döntést nem hoz.

– Azért azt nehezen tudom elképzelni, hogy odaülnek egy asztal köré, és azt mondják, hogy „akkor most majd jól bezáratjuk ezt az iskolát, de hogy igazán fájjon, augusztus 28-án tegyük”.

– Nem kell feltétlenül odaülniük egy asztalhoz és összeesküdniük. Amint elindul egy politikai hadjárat valaki vagy valakik ellen, egy sor tisztviselő elkezd önjáróvá válni. Nem is kell ukázt kapniuk, még csak egy telefonhívás sem szükséges ahhoz, hogy egy iskola bezárásáról döntsenek augusztus végén.

Valamelyik agilis tisztviselő, hogy bizonyítson a feletteseinek, saját döntése alapján becsukja az iskolát, mihelyst talál valami ürügyet.

Nincsenek emberek, akik kifejezetten gonoszságokon törnék a fejüket. De vannak olyanok, akik vették a hatalom jelzéseit, és ezek alapján cselekszenek. És még meg is dicsérik őket ezért.

– Itt van ez a mobiltelefon-ügy, amelynek egy mellékága a Madách Gimnázium igazgatójának elbocsátása. Nemrég Pintér Sándor még egy rendeletet kihozott, amelyben már a pedagógusoknak is tiltja a mobilhasználatot. Ez milyen mintázatba illeszkedik?

– Ez tipikusan az a „ha valami nem tetszik, akkor megoldjuk a legegyszerűbb, legdrasztikusabb módon” hozzáállás.

Bármilyen szakmai problémára csak rendészeti eszközeik vannak. Ez annak a következménye, ha rendőrökre bízzák egy közszolgáltatási terület irányítását, amely komoly szakmai hozzáértést igényelne.

A mobilhasználat kérdése bonyolult szakmai ügy, amelyet sokféleképpen lehetne kezelni. Sok kormány a legegyszerűbb utat választja, és korlátozza a használatot. A magyar kormány a legradikálisabb megoldást választotta: beszedeti a telefonokat.

– A görög kormány is hasonló rendeletet hozott.

– Délkelet-Európában valóban elég radikálisak a megoldások, de például Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban vagy Finnországban nem ennyire drasztikusak. Valójában a kontextus határozza meg, hogy egy intézkedésnek milyen visszhangja van. Finnországban vagy Franciaországban ezt szakmai döntésként értelmezik, és vagy egyetértenek vele, vagy nem. Egy autokratikus rendszerben viszont, ahol a kormányzás eszköze a tiltás, minden szakmai kérdés azonnal politikai színezetet kap. Amint a kormány represszív eszközöket alkalmaz, például kirúgja egy iskolaigazgatót, még inkább politikai kérdéssé válik az ügy. Innentől kezdve nincs esélye annak, hogy bárki értelmesen kezelje a helyzetet.

– Nem gondolhatták komolyan a minisztériumban, hogy ha kirúgják a Madách igazgatóját, csend lesz, és mindenki elfogadja.

– Pontosan, nem mérlegelték ezt, mert

a rendcsinálás logikája az, hogy precedenst teremtsenek és példát mutassanak.

Nem érdekli őket, hogy milyen valódi következményekkel jár, mert nem látnak politikai kockázatot a pedagógusok ellenállásában. Eddig sem hatott a Fidesz támogatottságára, ha a pedagógusok ellenálltak.

– Soha nem volt még ilyen szeptember, amikor még a hónap második hetére is kánikulát mondanak. Ebben a kánikulában kezdődött el az iskola, és így próbálnak tanulni a tantermekben. Mennyire alkalmas az oktatásra egy 30 fok feletti tanterem? Úgy fest, hogy hosszú távon kell berendezkednünk a klímaváltozásra.

– Vannak iskolák, amelyek úgy reagálnak, hogy rövidített tanórákat és hosszabb szüneteket tartanak. A kormányzatnak pedig felül kellene vizsgálnia azt a döntését, amely meghosszabbítja a tanévet, mivel az utóbbi években kizárólag olyan intézkedéseket hoztak, amelyek miatt a tanév egyre jobban belenyúlik a nyárba. És persze rengeteg pénzt kellene fordítani hőszigetelésre és légkondicionálásra, mert rettenetes állapotban vannak az iskolák ebből a szempontból is. Azonban nem látom, hogy a kormány ebből bármit is csinálna.

– A belügyminisztérium előtti tüntetésen sokan azt mondták, már kevés, hogy kimennek, tapsolnak, hazamennek. Mit lehetne csinálni, hogy a kormány is észrevegye a tiltakozást?

– A pedagógusok nem csináltak forradalmat, tehát teljesen evidens, hogy az oktatáspolitika ilyen, annak politikai okai vannak. Magyarországon teljesen felszámolták a jogállami fékeket. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy megtehették, mert előtte felszámolták a demokratikus intézményeket is. Tehát nem egy szakmai problémával állunk szemben. Nem arról van szó, hogy ez a kormány nagyon rosszul kormányoz, hanem arról, hogy egy olyan rendszerben működik, amelyben nem tud és nem is akar jól kormányozni.

Tehát az oktatáspolitikai fordulathoz politikai fordulatra lenne szükség. De ne várjunk politikai fordulatot a pedagógusoktól, miközben jelentős részük a Fideszre szavaz, és ebben a tekintetben is meglehetősen megosztottak.

Az, hogy folyamatosan tiltakoznak, vagy tüntetések vannak, nem is abból a szempontból érdekes, hogy képesek-e befolyásolni az oktatáspolitikát. Nyilvánvalóan nem, és ezt már nagyon régóta, már évtizede mindenki tudja. Azért fontos, mert folyamatosan napirenden tartja a problémát. Magyarországon már nincsen senki, aki komolyan veszi, hogy jól mennek a dolgok az oktatásban, hacsak nincs begombázva.

– Szingapúr se a demokráciák ékköve, de ott az oktatás nagyon preferált.

– Szerintem senki nem kívánná a saját gyerekének egy kelet-ázsiai oktatási rendszert, mert az kulturálisan annyira idegen a mi világunktól, hogy ezt egyetlen európai szülő sem kívánná a gyerekének. Döbbenetes a vizsgarendszer és brutális a nyomás. Ez csak egy olyan kultúrában tartható fenn, ahol egy fanatikus munkakultúrára nevelik a gyerekeket már egészen kicsi koruktól kezdve.

Ez kulturális kontextus nélkül nem érthető meg. Európának európai választ kellene találnia a teljesítményproblémákra.

Ezt a legtöbb európai ország keresi, mi persze nem.

– Ezek szerint Európában az autokrata rezsim együtt jár a lecsúszó oktatási rendszerrel?

– Egy európai autokratikus rendszerben, ha nincs korlátja annak, hogy bármit megtegyenek, akkor például pocsék lesz az oktatáspolitika. Tehát a dolgok inkább így függnek össze. Teljesen nyilvánvaló, hogy az oktatáspolitika politikai napirendeket követ, márpedig Magyarországon ez történik, és az is nyilvánvaló, hogy politikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy megváltozzon az oktatáspolitika.

– Azaz csak akkor lesz változás, ha a jelenlegi rezsim azt érzékeli, hogy az oktatással szavazatokat lehet szerezni?

– Nem, ők már nem próbálnak meg az oktatással szavazatokat szerezni. Ezt elengedték már a 2010-es évek elején. Akkor lesz jó oktatáspolitika, ha ezt a rezsimet leváltják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: