SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Bence a győri győzelméről: Ha a Fidesz most háborút kezd a városban, azzal ők járnak rosszul

A leendő ellenzéki polgármester nem készül harcra, szerinte a Fidesznek sem érdeke, hogy Győrben rosszul menjenek a dolgok, és középtávon teljesen elveszítse a várost. Dézsi Csaba Andrásról azt mondja: egy bukott ember.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. július 01.



Fontos Fideszes bástya volt Győr, ahol most ellenzéki győzelem született, ami a polgármester személyét illeti. Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az LMP-Zöldek és a Momentum jelöltje 31,15 százalékkal győzte le az eddigi polgármestert, Dézsi Csaba Andrást, aki 30,39 százalékot kapott. Mindezt színesíti, hogy a korábbi fideszes polgármester is indult, a szexbotránba keveredett Borkai Zsolt, aki pedig 27,02 százalékot kapott. Azaz valószínűleg a két fideszes kötődésű jelölt között megoszló szavazatoknak köszönhette Pintér Bence relatív győzelmét.

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a képviselőtestületben 14 fővel egyértelmű többséget szerzett a Fidesz-KDNP, azaz az ellenzéki polgármesternek fideszes képviselőtestületi többséggel társbérletben kell kormányoznia a várost. A leendő polgármester kérdeztük a kilátásokról.

– Rémálom ez a győzelem, ahogy elnézem a leendő testület összetételét. Októbertől hogyan tudja elképzelni az együttműködést egy ilyen testületi összetétellel?

– Nem hívnám rémálomnak. Nyilván a győriek tudatosan döntöttek emellett, egyértelmű a választási eredmény. Polgármestert szerettek volna váltani, de helyi képviselőkkel úgy tűnik, elégedettek voltak.

Én azt gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartanunk. Nekem is, de a fideszes közgyűlési többségnek is, hogy ezt a felállást szerették volna a győriek.

Ebben, illetve a béke üzenetében bízva, amit a Fidesztől a kampány során hallottunk, azt gondolom, hogy a közös együttműködésre és a békére kell törekednünk Győr érdekében. Úgyhogy nem aggódom emiatt, szerintem meg tudunk egyezni mindenben, hiszen a programunkban olyan pontok vannak, melyeket úgy gondolom, minden jóérzésű lokálpatrióta tud támogatni.

– Mennyiben különbözik az önök programja a testületben többségbe került Fidesz-KDNP programjától?

– Szerintem nagyon sok elemben egyezik. Nyilván vannak olyan irányok, amiket mi kevésbé tartottunk jó ötletnek, de ezeket a Fideszben is Dézsi Csaba András polgármester szabta meg az elmúlt években. Azt gondolom, hogy a Fidesznél is történnie kell egy újratervezésnek, hiszen az a fajta városvezetési stílus, és azok az elképzelések, amiket ő képviselt, ezen a választáson megbuktak.

– És ezt Dézsi Csaba András is tudomásul vette? Azért eléggé kétértelmű posztban gratulált önnek...

– És azóta is nyilatkozik folyamatosan. Azt gondolom, hogy Dézsi Csaba Andrásnak, aki egyébként a nádorvárosi körzetet megnyerte, képviselőként végre be kell látnia ezt a tényt.

– Tétényi Éva volt esztergomi polgármester is fideszes többséggel próbálta vezetni a várost. Ott hamar kiderült, mit tud tenni adott helyzetben a közgyűlési többség a polgármesterrel.

– Ez a választás egyszerre volt európai parlamenti választás is, és önkormányzati választás, ha a kettőt együtt nézzük, akkor az látszik, hogy bár relatív értelemben fideszes többség van az EP-választás eredményeit nézve, hiszen 40 százalékot ért el a Fidesz, de nagyon közel volt a Tisza Párt támogatottsága, és ha mellé rakjuk a kisebb pártokat is, akkor azt látjuk, hogy Győrben sincs valójában fideszes többség. Azt gondolom,

ha a Fidesz most háborút kezd a városban, azzal ők járnak rosszul, hosszú- vagy középtávon.

Ha racionálisan végiggondolják ezt, szerintem arra fognak jutni, hogy Győr van olyan jelentős és fontos városa az ország gazdasági szempontjából is, hogy ennek a városnak működnie kell, jól kell működnie, és jobban kell működnie, mint eddig.

– Mi az, amiben nem működött jól Győr?

– Az elmúlt öt évben nagyon ötletszerű fejlesztési elképzelések voltak. Nyilván egyrészt örökségként maradt a Borkai-korszakból egy sor dolog, amit Dézsi Csaba András leállított, viszont helyette nem sikerült megtalálni azokat az irányokat, amerre a városnak mennie kellene. Ezek a nagy dolgok. A kis dolgok tekintetében pedig azt láttuk, hogy nagyon sok olyan, a mindennapokat befolyásoló ügy veszett el a nagy gondolkozások közepette, ami szerintem fontosabb. Arra gondolok, hogy Dézsi Csaba Andrásnak kezdettől fogva volt egy álma, hogy egy 600 milliárd forintba kerülő kulturális negyedet építsen fel a belváros határában, ami egy szép álom, és nyilván a „merjünk nagyot álmodni” szlogenjében, ez működik, de mindeközben

olyan alapvető fontosságú önkormányzati feladatok kerültek veszélybe, mint például az óvodahálózat fenntartása. Egyre kevesebb az óvónő Győrben, mert az óvónőket nem fizeti meg a város, illetve ezen a területen kezdte a spórolást akkor is, amikor az energiaválság idején spórolni kellett.

Továbbá Győrben szerintem a közösségi közlekedési hálózat is hiányos, foghíjas és fejlesztésre szorul, de ugyanez igaz a bérlakásrendszerre, ezt is át kell világítanunk, át kell néznünk, hiszen Győrnek óriási ingatlanvagyona van, amit jelen pillanatban nem használ ki úgy, hogy az a győri lakhatási válságon enyhítsen. Igazából az első számú probléma az, hogy Győrben van pénz, Győrnek magasak az adóbevételei, de nagyon sok olyan helyen folyt el ez a pénz, amit egyszerűen el kell zárni. Nyilván beszélhetünk korrupciós ügyekről, de nemcsak arról, hanem olyan költésekről, amik teljesen fölöslegesek voltak. Például 2022-ben az energiaválság idején a város bezárta az összes városi intézményt az uszodáktól a könyvtáron át a színházig, nem lehetett működtetni ezeket, mert nem volt pénz.

Eközben pedig a polgármesternek havonta egymillió forintért luxusautót bérelt a város.

Az ilyen visszásságokat szeretném megszüntetni.

– Változatlanul azt kell kérdeznem, hogy milyen érdeke lesz a Fidesznek abban, hogy együttműködjön ezeknek a dolgoknak a megoldásában?

– Én is sok szavazatot gyűjtöttem be Győrszentivánon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a győriek akaratát, hiszen Szentivánon rengeteg fideszes szavazó szavazott át a helyi civil jelöltre, illetve rám polgármesterként. Ismétlem magam, de nem tudom máshogy megfogalmazni, ha a Fidesz ilyen jellegű háborúba kezd, azzal középtávon elveszíti teljesen a várost, miközben

ha be tudjuk mutatni az országnak, tud működni egy város úgy, hogy nem fideszes a polgármester, de fideszes a többség a közgyűlésben, akkor azzal példát mutathatunk.

Nyilván lesznek ütközési pontok, ez nem kérdés, de ez a demokrácia. Azt gondolom, hogy az eddigi rend nem folytatható. Eddig a polgármester kitalált valamit, és utána ezt a közgyűlés, mint egyfajta szavazógépezet, megszavazta, mindenféle szakmai szempontot vagy akár a választók akaratát figyelmen kívül hagyva. Itt volt például a Győrszentiván városrész mellé tervezett ipari park ügye. Az szerintem nagyon jól jelezte ezt az egész problémakört. Kitalált valamit a városvezetés meg a kormány, egybeestek valamilyen érdekek.

Csupán a helyi lakosokat felejtették el megkérdezni, hogy ők egyébként örülnek-e egy 400 hektáros új ipari parknak a településük mellett az iskolától légvonalban 800 méterre.

A győrszentiváni eredmény jól mutatja, mi ennek az eredménye: a helyi civilek jelöltje 70 százalékkal nyerte meg a választást.

– Azt mondta, hogy az előző ciklusban úgy ment, hogy Dézsi Csaba András kitalált valamit, és a közgyűlés azt szavazógépként megszavazta. De ez a 14 fős szavazógép most is a rendelkezésére áll.

– De nem hinném, hogy Dézsi Csaba Andrásnak. Mondjuk ki, Dézsi Csaba András egy bukott ember, mert miközben a Fidesz Győrben 40 százalékot szerzett az EP választáson, a képviselők összesen 36 százalékot szereztek meg az elérhető szavazatokból, Dézsi Csaba András 30 százalékot szerzett meg.

Tehát ez szerintem egy nagyon-nagyon egyértelmű üzenet arról, hogy Dézsi Csaba Andrásból polgármesterként nem kért a város.

A nádorvárosiak képviselőként 1994 óta most már sokadjára választották meg képviselőnek, tehát ezt a jelek szerint jól csinálja. Én ebben számítok továbbra is a munkájára, és számítok rá is abban, hogy békét teremtsünk a városban.

– Ki vezeti most Győrben a Fideszt?

– Először a Fideszt kell megkérdezni. Nem vagyok benne biztos, hogy ők ezt most meg tudják mondani.

– Mi az Ön terve, hogyan készíti elő októbertől a működést úgy, hogy a fideszes testületttel képes legyen együtt dolgozni, hogy ne bénítsák meg Győrt?

– Kétirányú a dolog. Az egyik nyilván az, hogy a Fidesszel meg kell állapodnunk abban, hogy hogyan fog működni a város. Nyitott vagyok arra, hogy az alpolgármesterek között legyen fideszes alpolgármester is. Ez garanciája lehet annak, hogy jól tudjunk együttműködni. Azt gondolom, hogy

a Fidesznek rendeznie kell a sorait, mert valóban érdekes helyzet van, hogy választást nyertek, de mégsem.

Ezt a helyi Fidesznek is fel kell dolgoznia, gondolom, a központban is fognak ezen gondolkozni. Én ezt az időt mindenképpen meghagyom a Fidesznek, hogy átgondolja, hogy mi a helyzet Győrben. De a nyár folyamán a felkészülés is elkezdődik. A városnak számos intézménye, cége van, továbbá a városban vannak az önkormányzattól független piaci szereplők, egyesületek, egyházak. Ezeket a következő hónapokban szeretném végiglátogatni, szeretnék bemutatkozni, ahol nem ismernek, mert nagyon sok helyen, mint újságírót már ismertek, de polgármesterként még nem. Tehát ezt a kört meg fogjuk futni, és mindenhol elmondjuk, hogy mit tervezünk, és meghallgatjuk azt is, hogy kinek milyen elképzelése van, mi az, ami nem működött jól az elmúlt években, és mi az, ami jól működött. Ez is nagyon fontos, hiszen ami jól működik egy adott területen, ahhoz nem kell hozzányúlni. Ezekre mindre kíváncsiak vagyunk, és ezeket a tapasztalatokat összegezve fogunk nekifutni októberben a munkának.

– Fel vannak erre készülve szakemberekkel, érvekkel, háttéranyagokkal, hogy kompetens módon tudjanak tárgyalni a a győri ipari komplexum képviselőivel?

– Szoktam mondani, hogy az elmúlt öt évben a városvezetés egy egyszemélyes showműsor volt. Ez nálunk nem így van. A kampány során és a továbbiakban is tartani fogjuk azt az ígéretünket, hogy ez egy csapatmunka. Jelenleg nekem van egy csapatom, akikkel együtt indultunk a választáson, és elértünk valamit. Ebben nagyon sok értékes szakember van. Tehát rájuk mindenképpen támaszkodni fogok. Ugyanígy fogok támaszkodni a Városháza szakembereire. Nyilván a Városháza működését is közelebbről meg szeretném ismerni a következő hónapokban, hogy ki van ott és mit csinál, és egyre tágítani azt a csapatot, amelynek a munkájára tudok támaszkodni. A kérdésre konkrétabban válaszolva azt gondolom, hogy

Győrben az elmúlt öt évben nem jó irányba ment a városvezetés és az ipari szereplők kapcsolata. Az Iparkamarával, az egyik legnagyobb győri céggel, az Audival nem volt felhőtlen a viszony.

Ennek sok oka volt, nyilván nem mindegyiket ismerem, de mi egy új helyzetet teremtünk most. Tiszta lappal indulunk, szerintem mi is és mindenki más is. Szerintem alapvetően Győr város érdekei egybe szoktak esni az ipari szereplők érdekeivel.

– Dézsi Csaba Andrással a választási győzelme óta beszélt-e személyesen, találkoztak-e?

– Nem találkoztunk, nem beszéltünk.

Én nála le vagyok tiltva, nem is tudnám őt felhívni. Várom, hogy Dézsi Csaba András felhívjon.

Azt gondolom, hogy nála pattog a labda.

– Ha nem lesz mégsem béke, és mégis egy esztergomi típusú patthelyzet alakul ki, akkor mi lesz?

– A háborút nem mi fogjuk elkezdeni, ha lesz háború. Én abban bízom, hogy nem lesz. Nyilván, ha ilyen helyzet áll elő, akkor mi itt vagyunk, és harcolni fogunk, de nem szeretnék harcolni. Ha előáll egy ilyen helyzet, akkor mi itt vagyunk, a képviselőinkkel továbbra is csapatban dolgozunk, és állunk elébe bármilyen kihívásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Még Trump saját embereit is váratlanul érte - így született meg az iráni-izraeli tűzszünet
Irán szándékosan úgy válaszolt a nukleáris létesítményeire mért amerikai csapásra, hogy egyetlen amerikai katona se sérüljön meg. Ezután Katar segített a tűzszünet összehozásában, amivel elemzők szerint mindhárom fél győztesnek hirdetheti magát.


Donald Trump elnök hétfőn este váratlanul bejelentette, hogy Izrael és Irán tűzszüneti megállapodást kötöttek. A New York Times úgy tudja, hogy Tamím bin Hamad ál-Száni sejk, Katar emírje is szerepet vállalt a tűzszüneti egyeztetésekben, és a bejelentés még Trump legfőbb embereinek egy részét is meglepte. A lap szerint először Izrael egyezett bele a tűzszünetbe, majd a katari emír segített rábírni az iráni vezetést, hogy rábólintsanak a javaslatra. A katariak korábban kulcsfontosságú közvetítők voltak az Izrael és a Hamász közötti közvetett gázai tűzszüneti tárgyalásokon is.

Trumpot a tűzszünet tető alá hozásában JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott segítette. Az amerikaiak csak annyit árultak el, hogy „közvetlen és közvetett” csatornákat használva jutottak el az irániakhoz.

A tűzszünet előtt Irán korlátozott csapást mért egy katari amerikai támaszpontra, azonban előtte figyelmeztette az amerikaiakat, mi várható. Így egyetlen katona sem sérült meg.

A New York Times úgy tudja, hétfő reggel Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa az Egyesült Államok elleni válaszcsapást, miután amerikai bombázók megtámadták Irán nukleáris létesítményeit. Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője egy bunker mélyéről utasította a hadsereget ellentámadásra. Ugyanakkor azt is parancsba adta, hogy korlátozzák a csapást, nehogy totális háború robbanjon ki az Egyesült Államokkal.

Ezért választották a katari al-Udeid légibázist: egyrészt ez a térség legnagyobb amerikai támaszpontja, másrészt Katar Irán közeli szövetségese, így a károk is korlátozottak maradhattak. A bázison egyébként 10 ezer amerikai katona állomásozik, és az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának regionális központjaként szolgál.

Néhány órával a rakéták indítása előtt Irán közvetítőkön keresztül előre jelezte, hogy támadás készül, így Katar lezárhatta a légterét, és az amerikaiak is felkészülhettek. A műholdfelvételek azt mutatták, hogy a bázist a támadás előtt gyakorlatilag kiürítették.

Irán hasonlóan járt el 2020-ban is, amikor megtorolta az ország egyik legbefolyásosabb parancsnokának, Kászim Szulejmáni vezérőrnagynak a megölését, akivel egy amerikai drón végzett a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. Akkor is figyelmeztetést küldött Irakon keresztül, igaz, utóbb kiderült, hogy több mint 100 amerikai katona szenvedett traumás agysérüléseket az Al-Aszad légibázis elleni csapásokban.

A mostani akció alatt az iráni állami televízióban hazafias dalok szóltak, miközben a képeken az látszott, ahogy az iráni ballisztikus rakéták bevilágítják be Katar egét.

A bemondók Irán dicsőségét és a birodalmi hatalmak felett aratott győzelmet magasztalták. A színfalak mögött azonban az iráni vezetés abban bízott, hogy a visszafogott csapás és az előzetes figyelmeztetés ráveszi Trumpot a visszalépésre, így Irán is visszavonulhat.

A New York Times szerint a Forradalmi Gárdához közel álló elemzők is a harcok lezárását sürgették. Karim Dzsaffari szerint Iránnak Izraelre kellene összpontosítania, és el kellene kerülnie egy többfrontos háborút az Egyesült Államokkal.

Teherán abban is reménykedett, hogy Washington rákényszeríti Izraelt a légicsapások beszüntetésére, amelyek még az amerikai támadás előtt kezdődtek, és hétfő estig tovább folytak. Az egyik iráni tisztviselő szerint a cél az volt, hogy ne legyen amerikai áldozat, mert bármely halálos kimenetelű támadás újabb megtorlást idézhetett volna elő.

Úgy tűnik, a terv bevált: Trump közölte, hogy a 14 iráni rakétából 13-at lelőttek, amerikai halott vagy sebesült nem volt, a kár minimális. Egy meglepő nyilatkozatban még meg is köszönte Iránnak, hogy „időben jelzett, így nem voltak halálos áldozatok”.

Nem sokkal ezután az amerikai elnök bejelentette, hogy küszöbön áll a tűzszünet Irán és Izrael között. J. D. Vance alelnök pedig azt nyilatkozta, hogy a háború „gyakorlatilag véget ért”, és hogy most lehetőség van „egy valódi békefolyamat újraindítására”.

Pár órával később Irán is megerősítette a megállapodást. Izraelt ugyanakkor hajnalban újabb támadás érte, Irán három hullámban lőtt rakétákat az országra, és négyen meghaltak meg a csapásokban.

Trump elnök ezután azt írta a közösségi médiában, hogy Izrael és Irán között érvénybe lépett a tűzszünet. „KÉRLEK, NE SZEGJÉTEK MEG!” – tette hozzá.

Végül Benjamin Netanjahu is közleményt adott ki. A CNN szerint közölte, hogy beleegyezett az amerikai elnök tűzszüneti javaslatába az iráni katonai sikereket követően. „Izrael megszüntetett egy közvetlen és kettős egzisztenciális fenyegetést – mind a nukleáris, mind a ballisztikus rakéták tekintetében” - áll az izraeli közleményben.

Ali Váez, a Crisis Group iráni programjának vezetője szerint ha a tűzszünet tartós marad, mindhárom fél győzelmet hirdethet. „Az Egyesült Államok visszavetette Irán nukleáris programját, Izrael meggyengítette regionális ellenfelét, Irán pedig túlélte és visszaverte a nála erősebb hatalmak támadását.”

Hasonlóan látja a helyzetet a CNN katonai elemzője, Cedric Leighton ezredes is, aki arról beszélt, hogy az izraeli-iráni tűzszünet egy ideig fennmaradhat, mert Izrael úgy véli, hogy elérte céljait, Iránnak pedig időre van szüksége erői újracsoportosításhoz.

Ugyanakkor nem világos, hosszabb távon mit tesz Irán. Nem tudni, ténylegesen mi történt az ország uránkészletével, így kérdés, hogy folytatódik-e az urándúsítás, csak az eddigieknél is gyorsabban és nagyobb tikokban, vagy Teherán tárgyalásokat kezd a szankciók enyhítéséért. Ahogy azt sem tudni, hogy a történtek miatt mennyire gyengült meg, és képes lesz-e hatalmát stabilizálni az iráni rezsim.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. június 22.



„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.

„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”

- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.

A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.

„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen. Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.

„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.

„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”

- zárta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: