SZEMPONT

Bendarzsevszkij Anton: Putyin és környezete számára a szovjet összeomlás nem lezárt múlt, hanem jóváteendő trauma

Az idei választási kampány központi témájává vált Oroszország. De hogyan jutott el az elmúlt 16 évben Putyin irányítása alatt odáig, ahol most tart? Korszakértékelő sorozatunk egy sajátos világpolitikai kitekintéssel folytatódik.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/EPA/Szergej Bobilev[ - szmo.hu
2026. április 09.

A ma zajló háborúk és válságok nem a semmiből érkeztek: a 2010-es évek látszólagos nyugalma mögött már ott sorakoztak a globális törésvonalak. Egy rendkívül nyitott gazdaság számára - mint amilyen hazánk is - a blokkosodás és a háború a legrosszabb forgatókönyv. Magyarország a német tőke, az amerikai tech-cégek, az orosz energia és a kínai beruházások metszéspontján építette fel modelljét – ám ez a törékeny egyensúly most a globális viharok középpontjába került. Hol rontotta el a Nyugat a válaszadást az orosz és kínai közeledésre, és milyen mozgástere marad egy kis, tengerpart nélküli országnak a nagyhatalmi szembenállások korában?

A korszakértékelő sorozatunk rendhagyó részében Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel arról beszélgettünk, mit jelenthet mindez egy olyan kis és nyitott országnak, mint Magyarország.

— Úgy emlékszem, hogy 2010-ben, amikor elkezdődött ez a bizonyos 16 éves korszak, Magyarország körül, sőt Európában és a világban is viszonylag nyugodt helyzet volt. Nem gyülekeztek még igazán viharfelhők az égen, bár túl voltunk Putyin müncheni beszédén és a grúziai háborún is. Mondhatjuk, hogy egy kiegyensúlyozottabb külpolitikai helyzetben indult ez a 16 év?

— Igen is, meg nem is. A maihoz képest valóban nem volt ennyire súlyos a globális helyzet, de sok mai probléma gyökere éppen a 2011 és 2014–15 közötti időszakban keresendő. Ott volt a 2008-as világgazdasági válság, amelynek hatásai 2010-ben még erősen érezhetők voltak, és 2011-ben jött az arab tavasz is, amely destabilizálta a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, később pedig hozzájárult az európai migrációs válsághoz. Obama és Merkel politikájának is nagy szerepe volt a későbbi problémák előzményeiben. Obama nevéhez kötődik a resetpolitika:

az Egyesült Államok a grúziai háború után nem reagált erőteljesebb fellépéssel Oroszországgal szemben, hanem újrakezdést hirdetett. Ennek később következménye lett a krími annexió és a mostani háború is.

2011-ben történt a fukusimai katasztrófa is, ami felgyorsította a német atomerőmű-bezárásokat. Ennek egyik későbbi következménye lett a 2022 utáni energiaválság, mert a zöld átállás még nem tartott ott, hogy kiváltsa a kieső olcsó energiát. Emellett a német migrációs politika is hibásnak bizonyult, és a krími annexió után Berlin nem visszafogta, hanem tovább mélyítette az orosz energetikai együttműködést az Északi Áramlat-projektekkel. Angela Merkel azt gondolta, hogy a kölcsönös gazdasági függés pacifikálja Oroszországot, de utólag látjuk, hogy ez nem működött.

A 2010-es években tehát olyan világpolitikai és világgazdasági környezet alakult ki, amely megalapozta a mai gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai válságokat.

Ekkor indult el az orosz–kínai közeledés is, a BRICS ekkor kezdett geopolitikai jelentőséget kapni, és ekkor kezdődtek az orosz integrációs törekvések a posztszovjet térségben is: vámunió, Egységes Gazdasági Tér, majd 2015-től az Eurázsiai Gazdasági Unió. Mindezekre a Nyugat nem adott megfelelő választ.

— A migrációs válság, amely az első nagy megrázkódtatás volt, az arab tavaszt követte, az ottani destabilizáció miatt. Putyin szíriai beavatkozása a humanitárius katasztrófát mélyítette. Mennyiben járult hozzá az orosz katonai szerepvállalás a migráció elindulásához? Ez azért is fontos, mert 2015 elején, a Charlie Hebdo elleni merénylet idején Orbán Viktor már a migrációt nevezte meg a legnagyobb problémának.

— Az biztos, hogy Oroszországnak minden kedvez, ami destabilizálja a Nyugatot. De nem látom azt, hogy a migrációs válság közvetlenül az oroszokhoz kapcsolódott volna. Oroszország 2015 szeptemberében avatkozott be Szíriában Aszad oldalán, és néhány évre stabilizálta a rezsimet, de a migrációs válság előzményei már korábban kialakultak. Aki figyelte a térséget, az az arab tavasz után is láthatta, hogy súlyos humanitárius válság körvonalazódik, nemcsak Szíriában, hanem Líbiában, Egyiptomban és másutt is. Először a menekültek a szomszédos országokba mentek, de ha a válságok elhúzódnak, előbb-utóbb Európa felé indultak tovább

Ebben nemcsak az oroszoknak, hanem az Egyesült Államoknak, Törökországnak és a térség más szereplőinek is volt szerepük.

Törökország például nem akadályozta meg a továbbhaladást, később ezért kellett az EU–Törökország-megállapodás. A nemzetközi jog szerint a háború elől menekülőknek az első biztonságos országnak kellene menedéket nyújtania. Ez az esetek többségében nem Magyarország vagy az Európai Unió, hanem Törökország vagy a válságrégió körüli államok lettek volna. Az oroszoknak nyilván érdekük volt a helyzet elhúzódása és Európa destabilizálása, de a válságot nem ők okozták.

— Mi tette Oroszországot évről évre kitapinthatóbban ellenségessé a Nyugattal szemben? Miért fordult el Putyin Oroszországa Európától, amikor a 90-es években, sőt még a 2010-es évek elején sem éreztünk ilyen fenyegetést?

— Szerintem az, hogy az orosz revanspolitika visszatér, csak idő kérdése volt. Oroszország évszázadok óta hasonló ciklusokat jár be. Van egy megerősödési szakasz, amikor gazdaságilag és politikailag megerősödik, majd ezt az állam nem az állampolgárok jólétére, hanem központosításra és katonai erősödésre fordítja. Ebből következik egy expanzív szakasz, amely végül összeomlásba torkollik, majd újraindul a ciklus. Ha a Szovjetunió összeomlását vesszük kiindulópontnak, akkor a 90-es évek a túlélésről, a 2000-es évek a megerősödésről, a 2010-es évek pedig már az orosz expanziós kísérletekről szóltak. Oroszország agresszívabb lett a környezetében és azon túl is: beavatkozott Szíriában, afrikai támaszpontokat épített ki, a Wagner-csoport is ekkor lett aktív. Ehhez korábban nem volt elég ereje. Ez azért is volt beleprogramozva a rendszerbe, mert az orosz elit jelentős része a Szovjetunió alatt szocializálódott, és a széthullását történelmi veszteségként élte meg.

Putyin és környezete számára a szovjet összeomlás nem lezárt múlt, hanem jóváteendő trauma.

Ezt sok ország pontosan látta, ezért akartak a közép- és kelet-európai államok minél gyorsabban belépni a NATO-ba. Úgy látták, hogy Oroszország egyszer vissza fog térni, és az egyetlen biztonsági garancia a nyugati katonai szövetség. Közben volt egy ellentétes folyamat is: miközben sokan felismerték ezt a veszélyt, túlságosan ráhagyatkoztunk az Egyesült Államokra és a NATO-ra, és közben leépítettük a saját fegyveres erőinket.

— Amit ma Oroszországban látunk, az csupán megkésett fejlődés, vagy mélyebb kulturális gyökerei vannak?

— A történelmi folyamatok egészen másképp alakultak Nyugat-Európában, mint Oroszországban. Nyugat-Európában évszázadok alatt kialakult a demokratikus kultúra és intézményrendszer. Oroszországban ez nem történt meg. A jobbágyfelszabadítás is későn jött, aztán a cári birodalom után következett a szovjet rendszer, amely újabb mély nyomot hagyott a társadalomban. A 90-es években volt kísérlet a demokrácia kiépítésére, de ez megbukott. Ebben nagy töréspont volt az 1996-os választás, amikor a kommunisták visszatérésétől tartó oligarchák és a Nyugat erősen beavatkoztak Jelcin újraválasztása érdekében. Ez az egyébként sem erős orosz demokrácia hitelességét tovább roncsolta.

Azóta beszélhetünk irányított demokráciáról: vannak választások és többpártrendszer, de a rendszer úgy van kialakítva, hogy a valódi hatalom ne kerüljön veszélybe.

A Nyugat gyakran azért nem érti Oroszországot, mert demokráciák logikájával próbál értelmezni egy nem demokratikus rendszert. Nem arról van szó, hogy az oroszok „másképp működnek”, hanem arról, hogy a történelem mély nyomot hagyott rajtuk. Egy ilyen hosszú történelmi pálya nem fordul át egyik napról a másikra.

— Volt-e olyan pont, amikor Ukrajna csatlakozhatott volna a NATO-hoz, és ezzel talán meg lehetett volna előzni a mostani katasztrófát?

— A probléma kétoldalú volt. A NATO-tagsághoz kellett volna az ukrán társadalom és politikai elit támogatása, valamint a NATO-tagállamok beleegyezése is. Szerintem nem volt olyan pillanat, amikor ez a két feltétel egyszerre teljesült volna. A 2000-es években a NATO részéről még lett volna nyitottság, de Ukrajnában a társadalom megosztott volt, és a többség elutasította a NATO-tagságot. Az ország egyszerre akart jó kapcsolatot a Nyugattal és Oroszországgal, és sokan attól féltek, hogy a csatlakozás konfliktust idézne elő.

Amikor később az ukrán társadalom többsége már a NATO-tagságot kezdte támogatni, addigra a NATO-tagállamok lettek óvatosabbak, mert Oroszország megerősödött, és világossá vált, hogy az ukrán csatlakozás komoly konfrontációt jelentene.

2008-ban, a bukaresti NATO-csúcson ez különösen élesen látszott. Putyin személyesen próbálta lebeszélni a NATO-tagállamokat Ukrajna, Grúzia és Moldova közeledésének támogatásáról. Akkor az amerikai adminisztráció még próbálta győzködni az európai partnereket, de Merkel és a francia vezetés ellenállt. Ma részben fordított a helyzet: Európában nagyobb lenne a hajlandóság, de az Egyesült Államok, sem Biden, sem Trump alatt nem látott reális utat az ukrán NATO-tagságra. Ehhez egy meggyengült Oroszország kellene, a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez nem látszik lehetségesnek.

— Megérkeztünk a jelenbe: háború a szomszédban, háború Iránban, egy rendkívül instabil korszak. Ezek szerint mindennek megvoltak a látható jelei már a 2010-es években, sőt korábban is. Milyen reális hatások érték Magyarországot egy ilyen viharos korszakban?

— Magyarország rendkívül nyitott gazdaság. A különböző mutatók szerint a világ leginkább globalizált gazdaságai közé tartozunk. A GDP-nk nagyon jelentős része a külkereskedelemhez kötődik, vagyis különösen ki vagyunk téve a globális folyamatoknak.

Tehát a magyar gazdaság akkor működik jól, ha békés időszak van, ha nincsenek válságok, és a szereplők kereskednek egymással.

Mi kis gazdaság vagyunk, szemben például Lengyelországgal, amely nagy belső piaccal rendelkezik. Nálunk nincs ilyen belső tartalék, nincs tengerpart, nincsenek kikötők, jobban rá vagyunk utalva a környezetünkre és a globális folyamatokra.

A Covid-válság, majd a szomszédban zajló háború, most pedig az energiaválság és az iráni háború mind súlyos csapásokat mértek egy ilyen nyitott gazdaságra.

Az energiaárak mindenre hatnak: a szállításra, a műtrágyára, az élelmiszerárakra, az inflációra. Egy olyan ország számára, mint Magyarország, az lenne a legkedvezőbb, ha a konfliktusok mielőbb véget érnének, nem mélyülne tovább a blokkosodás, és fennmaradna a korábbi, nyitottabb világgazdasági környezet.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„Nem visszafelé nézünk, hanem előre” – Kálozon kezd új életet a Kolorádó, egy kastélyt is megtöltenek programokkal

A fesztiválnak kényszerűségből kellett költöznie a Nagykovácsi melletti Cserkészparkból, egy ideig bizonytalan volt a jövője, de aztán megtalálták az új helyszínt, ami rengeteg lehetőséget rejt magában. Interjú a stáb két tagjával.

KÉK HÍREK

Megöltek egy présház-tulajdonost Bács-Kiskunban, két férfit elfogtak

Emberölés gyanúja miatt vettek őrizetbe két férfit a Bács-Kiskun vármegyei nyomozók Császártöltésen. Az ügyre egy másik bűncselekmény felgöngyölítése közben derült fény.

KÉK HÍREK

A Long Island-i sorozatgyilkos bevallotta, hogy nyolc embert is megölt

A New York-i építész, Rex Heuermann a bíróságon elismerte a nők megölését. A férfi egy vádalku keretében vallott, amelynek értelmében életfogytiglani börtönbüntetés vár rá.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?

Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.

F. O. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 08.

Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain kiderült, az emberek többsége nemcsak sima Tisza-győzelmet vár, egyre többen bíznak a kétharmadban is.

„Száz százalék, hogy a Tisza kétharmaddal nyer” - jelentette ki az egyik szimpatizáns.

Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázták. „Szétrabolták az országot” – fogalmazott az egyik megszólaló, aki szerint az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.

Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.

A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagáltak.

„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”

– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”.

Arról is megkérdeztük az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz veszít. A válaszolók többsége békés hatalomátadásra számít. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, más úgy fogalmazott, bízik benne, hogy Orbán Viktor „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazta meg, aki szerint

„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”

A teljes riport

Kapcsolódó

„Azonnal megteszem” – egy kiszivárgott hangfelvétel szerint Szijjártó a moszkvai nagykövetségen át juttatott volna el egy EU-s iratot Lavrovnak

Az irat Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak kompromisszumos részleteit tartalmazta, az átadást pedig a szövetségesek tudta nélkül tervezték.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak elkezdtem sikítozni" - Borzalmas részletekről számolt be Sárisápon elrabolt 10 éves kislány

A kislányt az utcáról rabolta el egy férfi, aki meg akarta erőszakolni, majd fojtogatta is. Azonban a gyerek apja rájuk talált, hála a kislány mobiljára telepített nyomkövető alkalmazásnak.

KÉK HÍREK

Odahamisította a NAV, hogy korrupciós pénz - állítja az ukrán Oschadbank a reggel közzétett pénzszállítós videóról

Az ukrán Oschadbank szerint a NAV manipulálta a pénzszállítóikról készült videó feliratát. Dezinformáció miatt perelnek, mert a „korrupciós pénz” kifejezés szerintük nem hangzik el az eredeti felvételen.

KULT

60 éves lett Robin Wright, aki ultimátummal harcolt ki a fizetésemelést a Netflixnél

Április 8-án ünnepli születésnapját Robin Wright, a Kártyavár Golden Globe-díjas sztárja. Pályája egyik legfontosabb lépése volt, amikor a Netflixnél egyenlő bért harcolt ki magának.

SZEMPONT

Telkes András: Közeledünk a törésponthoz és Orbánék már nem tudnak visszafordulni, ezért léptek a nyugati titkosszolgálatok

Példátlan dolog, hogy egy EU-s külügyminiszter rendszeresen tájékoztasson egy ellenséges hatalmat - mondja az információs Hivatal volt főigazgató-helyettese. A nyugati szövetségesek szerinte felmérték, hogy az Orbán-rendszer már képtelen konszolidálódni.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Image - szmo.hu
2026. április 09.

Titkosszolgálati akciók terepévé vált a magyar választási kampány. Először arról érkeztek hírek, hogy az oroszok készülnek a választás befolyásolására, most pedig egymás után jelennek meg magyar kormányzati szereplők lehallgatott beszélgetései. Ezekből az a kép rajzolódik ki, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter rendkívül szívélyes viszonyt ápol az orosz vezetőkkel. Orbán Viktor például a barátjának nevezi Putyint, és egy kisegérhez hasonlítja Magyarországot, amely felajánlja segítségét az orosz oroszlánnak. A magyar külügyminiszter pedig nemcsak tájékoztatja Lavrovot arról, mi hangzott el az Unió külügyi tanácsainak bizonyos ülésein, de egy dokumentum megszerzésében is segítséget ígér.

Mennyire szokatlan, hogy ilyen hangnemben beszélnek a nem nyilvános csatornákon egy uniós tagállam vezetői az oroszokkal? Átlépheti-e ez a törvényesség határát? És mennyire gyakori, hogy nyugati titkosszolgálatok indítsanak ennyire nyilvánvaló ellenakciót? Erről beszélgettünk Telkes Andrással, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettesével.

— Ez már a sokadik kiszivárogtatás. Mi történik?

— Ez a Washington Post cikkével kezdődött, ahol megszellőztették a miniszterelnök elleni lehetséges önmerényletet. Ezzel egy időben jött a VSquare-en az első lehallgatott beszélgetés. Nekem most már úgy tűnik, hogy a dolgot két részre lehet bontani. Az egyik, hogy voltak olyan ügyek, félig-meddig titkosszolgálati hátterű akciók, amelyeket a kormány nagyon szeretett volna használni és a nyilvánosság felé elsütni. A másik pedig, hogy voltak olyan történések, amelyeket rettenetesen szeretett volna titokban tartani. Ebbe az utóbbi sorozatba tartozik ez a beszélgetéssorozat is, ami tegnap kiegészült a miniszterelnök Putyinnal folytatott beszélgetésének leiratával. Nekem az az érzésem, hogy

miután kiderült, milyen titkosszolgálati hátterű akciók folynak a választás befolyásolása érdekében, és kiderült az is, hogy van egy viszonylag jelentős orosz részvétel is ebben, a nyugati (legalábbis papíron) szövetséges hírszerző és titkosszolgálatok úgy döntöttek, ideje szivárogtatni.

Egyrészt, hogy ellensúlyozzák azt, ami Magyarországon történik, másrészt, hogy az emberek nagyjából tisztában legyenek azzal, mi a magyar kormánynak a valóságos külpolitikája. A kettő között van egy jelentős különbség. Az, ahogy a kormány és az oroszok próbálják befolyásolni a magyar választásokat, általában fals hírekre épül. Gondolok itt például az Ukrajna elleni hisztériára, vagy arra, hogy milyen álprofil-hálózatokkal próbálják erősíteni a kormányzati narratívát. A másik oldal, amit most látunk, egyszerűen a rendelkezésükre álló tényanyagból csepegtet, egyre nagyobb mértékben és egyre súlyosabb mondandóval. Ez egy új mintázat, korábban ez nem nagyon volt gyakorlat. De úgy látom, azért választhatták ezt az utat, mert ha megírják, hogy mi történik a begyűjtött információk alapján, akkor ezt a fajta orosz tevékenységet jó eséllyel meg tudják akadályozni.

Például a miniszterelnök elleni merényletterv megszellőztetése azt a célt szolgálta, hogy ezt már ne legyen érdemes megcsinálni.

A beszélgetések nyilvánosságra hozatala pedig inkább azt jelenti, hogy akadályozni akarják ezt a tevékenységet a továbbiakban, illetve képbe akarják hozni a választókat. Még talán azt kellene hozzátenni ehhez, hogy az első beszélgetés, amit nyilvánosságra hoztak, 2020-as volt. Azóta a nyilvánosságra hozott anyagokkal időben is egyre közelebb kerülünk, és a mondandójuk is egyre súlyosabb. Ez az egész azt bizonyítja számomra, hogy amikor Szijjártó első alkalommal fennakadt a horgon egy Lavrov-beszélgetés kapcsán, onnantól kezdve a nyugati szolgálatok szakmai szempontból szükségesnek láthatták, hogy ne csak Lavrovval, hanem Szijjártóval is foglalkozzanak.

Ezért azt feltételezem, hogy itt ennél még sokkal vaskosabb akták is vannak, és esetleg sokkal súlyosabb mondatok is nyilvánosságra kerülhetnek még a választás előtt.

Ez már most felveti azt a kérdést, hogy mindaz, ami történt, nem ütközik-e a Btk. 261/a. paragrafusa szerinti, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés körébe. Korábban csak a sima kémkedés szerepelt a Btk. 261. paragrafusában, ezt később kiegészítették az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, ami az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot jelenti. Ezek a tartalmak, amelyek továbbkerültek Lavrovhoz, felvetik a lehetőségét annak, hogy esetleg valami ilyesmi nem történt-e.

— Mi a szokásos eljárás ilyenkor? Ha kompromittáló anyagok kerülnek rögzítésre, mint itt Szijjártó esetében, legelőször nem szembesítik az érintettet, hátha jobb belátásra lehet bírni? Vagy rögtön a nyilvános szivárogtatás következik?

— Itt eltelt közben öt év. Ez egy példátlan dolog. Korábban nem volt olyan, hogy egy EU-s külügyminiszter rendszerszerűen tájékoztassa a szövetségen belüli kérdésekről egy ma már ellenséges hatalmat. Még az is felmerül bennem, hogy NATO-val kapcsolatos szivárogtatások nem fognak-e napvilágra kerülni. Mert gondolom, ha EU-témában voltak szivárogtatások, akkor bőven lehettek a NATO területén is.

Szerintem ez egy teljesen váratlan helyzet volt a nyugati szolgálatoknak és politikusoknak is, hogy egyikük folyamatosan tájékoztatja az orosz felet.

Látok ebben részben valami tanácstalanságot, részben pedig azt, hogy ezt azért nem akarták ország-világ számára szétkürtölni. Gondolom, próbálták inkább politikai úton lebeszélni a magyar vezetést arról, hogy ennyire oroszbarát álláspontja legyen. És most, amikor közeledünk a törésponthoz, akkor döntöttek végül úgy, hogy ezt az utat választják.

Ebben valószínűleg benne van az az értékelés is, hogy ma már az Orbán-rendszer nem tudna konszolidálódni, ha esetleg megnyernék a választást. Nem várható, hogy visszasorolódnának Európába és betartanák a szabályokat.

A rendszer túl messzire ment az autokrácia útján ahhoz, hogy visszafordulhasson. Ez is közrejátszhatott abban, hogy végül ezt az utat választották. De ez egy abszolút nóvum, korábban ilyen léptékű és jellegű szivárogtatásokra nem volt példa.

— Például számomra mai napig rejtély, hogy miért kellett egy évig lebegtetni a svéd NATO-tagságot...

— Valóban, ott is van néhány nagyon kritikus kérdés. De kíváncsi vagyok arra is, hogy amikor még csak készülőben volt az orosz–ukrán háború, az ott megosztott információkból mennyi mehetett tovább az oroszokhoz. Ez az oroszok számára kulcskérdés lehetett, hogy a NATO-ban hogyan látják a dolgokat, melyik tagállam milyen információkat birtokol, kinek mi a pozíciója. Ez is hatással lehetett arra, hogy meghozták azt a döntést, hogy mégiscsak támadni fognak. Ott sokkal vaskosabb biztonságpolitikai kérdések is felmerülhettek.

— Nem lett volna okosabb korábban szivárogtatni ezeket az információkat?

— Lehet, hogy okosabb lett volna, de akkor valószínűleg nem érték volna el azt a hatást, amit most, mert akkor még nem volt olyan a társadalmi ingerküszöb. Én nem gondolom, hogy a választókat alapvetően külpolitikai kérdések érdekelnék elsősorban, ez inkább egy hozzáadott hatás, ami az ingadozó választók magatartását esetleg módosíthatja.

Ezt még egy dolog erősíti. Az utóbbi időszakban a kormányzat majdnem az összes titkosszolgálati akciójával megbukott.

Legyen az a pénzszállító, az Orbán elleni fenyegetés Omelcsenko, nyugdíjas tábornok meghamisított nyilatkozata alapján, vagy a Tisza informatikusainak beszervezési kísérlete. Ha ehhez hozzáteszem a beszélgetéseket Orbán–Putyin, és Szijjártó–Lavrov, meg az energiaügyi miniszterhelyettes között, azt az összbenyomást keltik, hogy a kormányzat nagyon kapkodó és dilettáns módon csinál valamit. Itt nem önmagában annak van hatása, hogy mik az egyes konkrét lépések, mert az ember csak kapkodja a fejét, hanem az az összbenyomás, hogy az egész amolyan balfék, hozzá nem értő módon történik. Összességében ez a benyomás módosíthat az ingadozó választók egy részének a magatartásán.

— Ha a Tisza Párt esetleg nyer, ezek az anyagok, vagy a még súlyosabb, egyelőre nyilvánosságra nem hozottak, szerepet játszhatnak abban, hogy pacifikálják az Orbán-rendszert egy viszonylag konfliktusmentes távozás érdekében?

— Nem tudom, hogy ez a megfontolás benne van-e. De az egészen biztos, hogy ha valaki megtesz egy büntetőfeljelentést, akkor azt hiszem, nagy valószínűséggel meg is indulna ennek alapján az eljárás.

— Ez nem közvádas bűncselekmény?

— Ez csak közvádas lehet.

— Az ügyészség ezt nem indíthatja el hivatalból?

— A jelen helyzetben nem; egy választás után minden más lehet. Ha rendszerváltás van, akkor nagy valószínűséggel azt gondolom, hogy igen, akkor elkezdődnek ezzel kapcsolatos büntetőeljárások is.

— És akkor egy nyomozás kideríthetné, ki mennyire érintett. Ott vannak Szijjártó beszélgetései, de már Orbán Viktorról is van érdekes felvétel. Bár abban az esetben a felajánlkozáson kívül konkrétumokról nem volt szó, ez értelmezhető a Btk. szerint?

— Ez eléggé ismeretlen terület.

Az 1990 óta zajló történelemben nem nagyon volt olyan egy európai országban, hogy a miniszterelnök és a külügyminisztere egy alapvetően ellenérdekű, sőt ellenséges országgal ilyen kapcsolatba keveredjen.

Volt olyan, hogy a német kancellár mellé beszerveztek valakit, aki szállította az információkat, de ilyen prominens politikus hivatali idejében ilyesmi nem nagyon fordult elő az 1990 utáni történelemben.

— Ha a választások után változás történik és nyomozás indul, a magyar vizsgálati szervek elkérhetik bizonyítékként a többi információt azoktól a külföldi szolgálatoktól, amelyek ezeket a beszélgetéseket rögzítették?

— Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a magyar hatóságok és a magyar titkosszolgálatok legalább valamilyen szinten visszanyerjék a nyugati partnerek bizalmát. Ehhez néhány gyakorlati lépést is kellene tenni. Például kézzelfoghatóan és látványosan megerősíteni, vagy újraépíteni Magyarországon a kémelhárítást. Itt arról van szó, hogy ezek nagy valószínűséggel titkosszolgálati anyagok. Ott pedig az alapvető kérdés, hogy a bizalmon túl a forrásvédelem nem indokolja-e azt, hogy ne adják át ezeket. De ha már ennyit kiszivárogtattak, akkor azt hiszem, ha visszaépül a bizalmi viszony, megtörténhet, hogy magyar megkeresésre mégiscsak átadják őket.

— Azt mondja, újra kellene szervezni a magyar titkosszolgálatokat. Ez elég régi adósság, mert 1989 után a szolgálatokat valójában nem alakították át kellő mélységig.

— Ezt azért vitatnám. Azt gondolom, hogy ’90-ben egy nagyon alapos átalakítás volt. Azoknak az embereknek a többségétől, akik direktben állambiztonsági feladatokat láttak el, tehát a hazai másként gondolkodókkal és a belső ellenzékkel foglalkoztak, az ő abszolút többségüktől megváltak a szolgálatok. Persze van egy-egy prominens, aki még feltűnik a nyilvánosság előtt. De teljesen megváltozott a szolgálatok feladatrendszere, és azóta eltelt 34 év, a munkatársi gárda is megújult.

Nekem sokkal inkább az a benyomásom, hogy a munkatársak többsége összeszorított szájjal végzi a feladatait, és inkább a tiszti esküjéhez próbálna hű maradni, azaz a köztársaságot védeni, nem pedig az éppen adott kormány hatalmát.

Az a megosztottság, ami megvan a társadalomban, megvan a titkosszolgálatokon belül is, csak más arányokban. Én azt gondolom, hogy a csendes többség nem szereti azt, amit csinálnia kell. De mindenhol vannak, akik nem szeretik a kormányt, meg akik inkább pártolják. Azt hiszem, azokkal kellene inkább foglalkozni, akik a jelenlegi felállásban, különösen az utóbbi időszakban, kifejezetten állambiztonsági jellegű feladatok megtervezésében, eldöntésében és végrehajtásában vettek aktívan részt. Ha egy ilyen jellegű megtisztulás lezajlik, utána egyéb jogállami garanciák mellett, például törvényességi felügyelet, a különösen érzékeny eszközök bírói engedélyezésének bevezetése az igazságügyminiszter helyett, számos olyan intézkedést lehet hozni, amivel a jogállami működést helyre lehet állítani. A baj az, hogy a működés fő csapásiránya a nemzetbiztonsági jellegből átalakult állambiztonsági jellegűvé. Nem abban az értelemben, hogy jön a fekete autó, mert hatósági jogosítványok nincsenek. De abban az értelemben mindenképpen, hogy a munka fő tárgyává az ellenzék, az újságírók és a civilek váltak.

Ez alapvetően állambiztonsági jellegű munkát jelent. Ezt azonnal meg kell szüntetni, és akik ebben oroszlánrészt vállaltak, azoktól meg kellene válnia a szolgálatoknak.

Annyit talán érdemes hozzátenni, hogy a szolgálatok sosem maguktól jutnak arra, hogy ilyen feladatokat lássanak el, ez mindig a politikai döntéshozóktól függ. Itt pedig úgy néz ki, hogy a miniszterelnökkel az élen, a propagandaminiszteren át az történik, hogy amit a szolgálatok termelnek, az rögtön hasznosítható a propagandában, és ez teljes összeférhetetlenség.

— Ezt láttuk is a Gundalf-ügyben is, amikor azonnal kikerült a fiatal informatikus meghallgatása.

— Ez tarthatatlan jogállami szempontból. Ott van az egész vezetési lánc, a nemzetbiztonsági főtanácsadótól a polgári szolgálatok irányításáért felelős államtitkárig (ez a politikai szint), ők hozzák meg a döntéseket, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani. Például, hogy be kell dönteni a Tisza Párt informatikáját: ezek az igények politikai szinten születnek meg. És aztán ott van a szolgálatok vezetése, felső vezetése, és azok a szakmai vezetők, akik ebben részt vesznek. De van itt még egy komponens: kik hajtották végre ezt a feladatot. Részben ott vannak azok a munkatársak, akik nyíltan vagy valamilyen fedőmunkakörből, fedőcégnél végezhetnek ilyet.

Kialakult itt a szolgálatok körül egy úgynevezett baráti cégháló. Volt titkosszolgálati munkatársak és vezetők, akik ilyen cégeket alapítottak vagy csatlakoztak hozzájuk.

És mivel ők az Orbán-rendszerben szocializálódtak, ha hozzájuk kéréssel fordulnak, akkor adott esetben el is láthatnak ilyen feladatokat. Innen lehetett az például, ami kiderült a Tiszás IT-sok megkörnyékezése esetében, hogy egyszerre több csoport is dolgozott, és mivel nem volt kellő koordináció, egymásra futhattak.

— Jól sejtem, hogy a Tisza Párt elleni akciók a jelenleg hatályos törvényekkel is szembemennek, tehát bűncselekménynek minősülnek?

— Abszolút. Először is, a nemzetbiztonsági törvényt semmilyen formában nem tartják be, hiszen az nem ad felhatalmazást arra, hogy a belső ellenzéken dolgozzanak. Itt van rögtön az első alapos törvénysértés. Aztán jön az összes többi: a személyes adatokkal való visszaélés. Például amikor a Gundalf-ügyben a meghallgatásról úgy került ki a videó, hogy a hangot nem torzították el, tehát az érintett felismerhetővé vált.

Az pedig egyenesen példátlan, hogy valakitől titoktartási nyilatkozatot kérnek, aztán szó nélkül kipakolják az anyagot az internetre.

És ide tartozik az is, ha például hozzáférést kérnek a Tisza Párt adataihoz, mert az adatkezelési szempontból is számos kérdést vet fel. Itt felmerül a hamis vád kérdése is. Eleve az egész munkafolyamat a talpáról a feje tetejére állt. Egy titkosszolgálati vagy rendőrhatósági eljárás, nyomozás, felderítés esetén először össze kell szedni a tényanyagot, meg kell állapítani, hogy az bizonyít-e valamit, és csak utána lehet következtetésekre jutni és tényállást megállapítani. Ezzel szemben itt minden esetben azt láttuk, hogy először volt a tényállás, és utána kellett hozzá összegereblyézni a bizonyítékokat. Ez volt az ukrán pénzszállítók esetében, és ez volt a Gundalf-ügyben is. Először jött a gyerekpornó vádja, miközben mindenki tudta, hogy nincs ilyen, de meg kellett próbálni összekotorni valamit. Utána következett az, hogy az érintett esetleg kémkedésbe keveredett, de arról is kiderült, hogy nem. Végül eszkábálták össze a haditechnikai eszközzel való visszaélés vádját, ami abból állt, hogy egy sima derékszíjba applikáltak egy kisméretű kamerát.

Ezek mind rettentő kínosan összeeszkábált, fabrikált dolgok voltak. Mint A tanúban: először volt az ítélet, és utána kellett hozzá bizonyítékokat szerezni.

— A szolgálatok átszervezéséhez és a szakszerű, törvényes működés helyreállításához kell-e kétharmadot igénylő törvénymódosítás? Mennyi időt vehet igénybe egy ilyen átszervezés?

— A nemzetbiztonsági törvényhez csak kétharmaddal lehet hozzányúlni. Ez a törvény szabályozza azt is, hogy milyen szolgálatok vannak Magyarországon. Ebben szerepel például a Nemzeti Információs Központ, ami kicsit mindenki fölött álló, szaknyelven információfúziós szervezet. Ők kapnak meg minden információt. Azt hiszem, egy ilyesmire nincs feltétlenül szükség Magyarországon, azért sem, mert a fogantatásától kezdve politikai célokat volt kénytelen szolgálni, kiváltképp 2024-től. Tehát hozzá kellene nyúlni a szolgálatok szerkezetéhez, számához, és ez a nemzetbiztonsági törvény módosításával lehetséges. Itt kellene újból megteremteni a jogállami működés feltételeit.

De számos hatékony intézkedést pillanatok alatt meg lehet hozni kétharmad nélkül is.

A végrehajtó hatalom részéről ezeket a tevékenységeket azonnal le lehet állítani, és a szolgálatokat vissza lehet állítani a nemzetbiztonsági feladatokra. Arra, hogy az egész országot fenyegető kockázatokkal foglalkozzanak, ne pedig azzal, hogy az éppen adott hatalmat politikailag mi fenyegeti. Emellett a személyi összetételt illetően is meg lehet csinálni a megtisztulást. Ráadásul a finanszírozást is lehet úgy módosítani, hogy azok a szervezetek kapják meg a működésükhöz szükséges forrásokat, amelyeknek a munkájára a későbbiekben tényleg szükség van. Amelyeket pedig a törvényhozás később módosítana vagy megszüntetne, szűkebb keretekből gazdálkodnának a törvény módosításáig.

— A bizalom helyreállítása mennyi időt vehet igénybe?

— Hatalmas károkat okoztak. Egyrészt azzal, ahogy és amilyen célokra működtették a szolgálatokat, másrészt például azzal, hogy a Gundalf-ügy videóját kirakták az internetre. Ezek után új munkatársakat beszervezni, vagy bárkitől elvárni, hogy segítse a szolgálatokat, igen nehéz lesz. Azt gondolom, ha sikerül gyorsan helyreállítani a normális, a szövetségesi érdekeknek és viszonyoknak megfelelő kémelhárítást, és ebben eredményeket felmutatni, az egy komoly lépés lehet.

Kapcsolódó

Washington Post: Szijjártó Péter segítséget ajánlott Iránnak a Hezbollah csipogóinak felrobbantása után

Egy kiszivárgott leirat szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter a 2024-es libanoni csipogó-támadás után a magyar titkosszolgálatok segítségét ajánlotta fel Iránnak. A gesztus éles ellentétben áll a kormány Izrael-barát politikájával.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Zendaya és Robert Pattinson ízekre szedik egymást a Kész drámában, amely fájdalmasan és viccesen nyírja ki a romantikát… Ideje volt!

Emma és Charlie szeretik egymást. Házasodni készülnek. Aztán Emma bevall valamit… Nem kellett volna! A kínos szituk és fájdalmas beszélgetések kavalkádja immár megállíthatatlan.

KULT

Állótaps az ülőhelyeken - Budapesten nyitotta meg turnéját a Pentatonix

A Pentatonix ismét bebizonyította, hogy nincs szükség hangszerekre ahhoz, hogy hatalmas bulit lehessen csapni egy több mint tízezres arénában! A csapat hazánkban nyitotta meg Európa-turnéját és ezt a magyar közönség is díjazta. Bár a csapat világszínvonalú produkciót nyújtott, egy-két dologba mégis bele lehet kötni.

KULT

Egy igazi rejtett gyöngyszem tért vissza az Apple TV-re – De miért nem beszél róla senki? Your Friends and Neighbours kritika

Jon Hamm visszatért, és talán még sosem volt ennyire jó. A sorozat szinte észrevétlenül lett a tavalyi év egyik legizgalmasabb drámája a streaming piacon. A második évad pedig már az első részével bizonyítja, hogy ezt nem szabad kihagyni.

SZEMPONT

Török Gábor egy friss kutatás miatt idézte fel Márki-Zay hírhedt mondatát Orbán Viktorról

A politikai elemző a Medián legújabb mandátumbecslését vetette össze a 2022-es méréssel. Török Gábor az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltjének akkori szavaira is emlékeztetett.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 08.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában állította párhuzamba a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet négy évvel ezelőtti és legfrissebb mandátumbecslését.

A Medián friss mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, vagyis sima kétharmados többségre számíthat. A közvélemény-kutató a 2022-es választást megelőző becslése 71 mandátumot mért az egyesült ellenzéknek, a Fidesznek pedig 128 helyet jósolt. Akkor a Fidesz végül 135 mandátumot szerzett, az egyesült ellenzék pedig 57-et, vagyis

a többi közvélemény-kutatóhoz képest a Medián olyan minimálisat tévedett, hogy ha a négy évvel ezelőtti hibahatárt hozza most is, az még mindig kétharmadot jelentene a Tiszának.

Török Gábor a posztban Márki-Zay Pétert idézte, minden bizonnyal arra utalva, hogy bárkit is hozzanak majd ki vesztesnek, az nem fogadja el könnyen az eredményeket: „

Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és azt, hogy mikor és hol jelenjen meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja”

– mondta Márki-Zay Péter négy évvel ezelőtt.

Kapcsolódó

Biztos Tisza-kétharmadot jelez a Medián friss mandátumbecslése

Az intézet a legutóbbi öt reprezentatív felmérése alapján készített mandátumszámítást. Az is kiderült, hogy a Tisza honnan szerezte ezt a sok szavazót.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Benzinkúti vécében hamisított iratokat az ukrán aranykonvoj egyik vezetője a NAV videója szerint - Az ügyvédjük azt mondja: a felvétel a 2023-as

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy videóval állt elő az aranykonvoj-ügyben, amelyen szerintük a szállítmányt felügyelő volt ukrán tábornok iratokat hamisít. A pénzmosás gyanújával zajló nyomozásban a hatóság európai nyomozási határozat kibocsátását is kérte.

KÉK HÍREK

Rossz helyen szívták az elektromos cigarettát, egymilliós bírságot kapott egy brit család

A thaiföldi hatóságok egy brit családot büntettek meg, mert a helyi törvények tiltják az e-cigaretta birtoklását és használatát. Az érintett nő azzal védekezett, hogy a strandon többen is vape-eztek, ráadásul a tiltásra semmi nem figyelmeztetett.

KULT

„Leszünk-e újból angyalok?” – Semegi Zoltán személyes hangvételű számmal vezeti fel új albumát

A dal egy spontán érzés nyomán született tavaly nyáron, egy kertre nyíló ajtó küszöbén ülve. Most analóg megszólalással rögzítették. Premier!

SZEMPONT

Egy volt titkosszolga állítja: így próbáltak meg terhelő adatot gyűjteni Magyar Péterről

Sebők Krisztián, egy korábbi titkosszolgálati tiszt hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen egy feltételezett ügynök Magyar Péter nevét említi célpontként. A 2024 őszén rögzített beszélgetésben egy volt végrehajtónak kínálnak alkut politikusokról szóló információkért cserébe.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 08.

Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.

Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.

Az egykori nemzetbiztonsági tiszt szerint, bár titoktartás köti, látni lehet, hogy az az állítás, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál politikai ellenfelekre nem dolgoznak, "sajnos nem igaz”.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal sajnos bebizonyította azt, hogy igenis a Fidesznek a furkósbotja, elég, ha csak a Pegazus-botrányra gondolunk” - jelentette ki.

Állítása szerint a szolgálat mindig megtalálja a módját, hogy ezt megtegye, és ez már az ő idejében is így volt.

Egy hipotetikus történetet vázolt fel, amely szerinte, ha megegyezik a valósággal, az csak a véletlen műve lehet. Eszerint 2015 második felében egy ellenzéki politikust figyelhettek meg azzal az ürüggyel, hogy szélsőséges csoportosulásokhoz köthető. „Ha látókörbe kerül, akkor megvannak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel az ő körülményei, illetve a szervezethez való kapcsolódása egyértelműen tisztázható, dokumentálható” – mondta.

Példaként említette, hogy az illető autójába nyomkövetőt helyezhettek el.

Sőt, szerinte az is egy lehetőség volt, hogy miután a szolgálat egy engedélyköteles eszközzel megtudta, hogy a megfigyelt személy és egy csoport egy vidéki kúrián tart összejövetelt, a hivatal emberei civilként, baráti társaságként kivették a kúriát egy korábbi hétvégére, hogy „betechnikázzák, és otthagyják, majd amikor majd a célba vett társaság elmegy, akkor meg visszamennek és kiszedik a technikát”.

A kérdésre, hogy egy ellenzéki politikusra utal-e, igennel felelt. Az illetőről annyit árult el, hogy korábban hagyományőrző termékeket árulhatott, volt polgármester, és „jelenleg is az Országgyűlés tagja”. Amikor Gulyás Márton felvetette, hogy ez csak Toroczkai László lehet, Sebők nem kívánt reagálni.

Az egykori tiszt szerint az ilyen ügyekben végrehajtói szinten nem közölték, hogy az akció szakmai alapon vagy „felső politikai utasításra történik”.

Állítása szerint ő 2010 körül kezdte érezni a változást. „2010 után azért megváltozott ez a közeg, és egyre átpolitizáltabb lett. És azért aki hivatástudat szerint végzi ezt a tevékenységet, és aki a Magyar Köztársaságra és nem egy kormányra esküszik föl, az egyre nehezebben fogja tudni ezt akceptálni és elviselni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez vezetett a 2016-os leszereléséhez.

Szerinte a szolgálatok Rogán Antal alá rendelése egy folyamat betetőzése volt, és „önmagáért beszél, hogy, mondjuk úgy, csúnya szóval, egy propagandaminiszternek az irányítása alá kerülnek a szolgálatok egy centrális térben”.

Sebők Krisztián a végrehajtói karnál szerzett tapasztalatairól is beszélt. Állítása szerint több büntetőfeljelentést is tett, az egyik egy MBVK-s ingatlanügylet miatt. Elmondása szerint a kar tulajdonában volt a XIII. kerületi Szegedi úton egy üresen álló, nagyjából 1800 négyzetméteres irodakomplexum. Ezt szerinte jóval áron alul adták el a Nadan Property nevű cégnek, amelynek tulajdonosa Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.

„Ha jól emlékszem rá, akkor talán 300 millió forintért adták el Nagy Ádám cégének”, miközben a hasonló ingatlanokat akkor 700 millió és 1,4 milliárd forint között hirdették – állította. Ezzel párhuzamosan az MBVK a Hermina úton bérelt irodákat egy olyan cégtől, amely szerinte „szintén Rogán, szerintem, strómanja”. Úgy véli, „itt a Rogán-szál az, ami elég egyértelmű”.

Az interjúban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyet Sebők egy ismeretlen forrástól kapott, és egy szakértővel is megvizsgáltatott, aki szerint az valódi. A felvételen egy volt végrehajtó és egy feltételezett titkosszolgálati tiszt beszélget.

A végrehajtó, aki ellen eljárás indult, arról beszél, hogy terhelő információi vannak fideszes politikusokról, és ezekért cserébe szeretné megőrizni a pozícióját. A feltételezett tiszt egy ponton azt mondja a végrehajtónak, hogy készítsen egy írásos dokumentumot az információiról, kategorizálva azokat.

„Akár le is írhatod, hogy ez sajtóérdeklődés, ez büntetőügy, ez, mit tudom én, pletyka, ez meg, mit tudom én, most hasamra ütök: Magyar Péter.”

Sebők szerint ezzel a titkosszolga lebuktatja magát, hiszen jogilag nem gyűjthetne információt ellenzéki politikusról. Úgy véli, a tiszt hangja ennél a pontnál elhalkul, ami egy önkéntelen reflex, mert tudja, hogy amit mond, az nem helyes.

„Ő is tisztában van vele, hogy jogilag nem gyűjthetne Magyar Péterről, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről semmit” – mondta. De szerinte ez pont arra célzás a végrehajtónak, hogy a szolgálat értékelné, ha mégis megtenné.

Felmerült az az értelmezés is, hogy a tiszt arra utal, ha a végrehajtó bizonyítja, hogy az ellenzék is megkereste, értékesebb lesz a szolgálat számára. Sebők ezt is reális olvasatnak tartja, ami egyben arra is figyelmeztetés lehet, hogy ne lépjen kapcsolatba az ellenzékkel.

Sebők a Völner–Schadl-ügy kirobbanásáról is beszélt. Azt állítja, Hadházy Ákossal közösen kulcsszerepet játszottak Völner Pál szerepének leleplezésében.

Miután Gulyás Gergely egy Kormányinfón említette Schadl György nevét, és a 24.hu cikket írt az erzsébetvárosi gyanús ingatlanügyleteiről, Sebők kikérte a tulajdoni lapokat. „A tulajdoni lapok legvégén ugyanis egyértelművé vált, hogy az ingatlanokat zár alá vették. És ki vette zár alá? A Központi Nyomozó Főügyészség” – mondta.

Mivel a KNYF hatáskörébe a közjogi méltóságok ügyei tartoznak, arra jutottak, hogy kormányzati szereplő is érintett lehet.

„És azt javasoltam Hadházy Ákosnak, hogy ezeknek az információknak a birtokában keresse meg a Legfőbb Ügyészséget, és kerek perec kérdezzen rá, hogy miért a KNYF jár el ebben az ügyben, és van-e esetleg kormányzati szereplő érintett. Megmondom őszintén, ez blöff volt” – emlékezett vissza.

Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért hozta nyilvánosságra Völner Pál nevét, mert kényszerhelyzetbe kerültek, és nem tudták, mennyi információval rendelkeznek.

Magyar Péter Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalával kapcsolatban azt mondta, alapvetően nem rossz ötlet.

Magánemberként és szakmabeliként támogatná, hogyha ez a szerv titkosszolgálati jogkörökkel rendelkezne, mert szerinte hatékonyabban tudná végrehajtani a feladatát.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szervezetnél a legfontosabb a politikai és civil kontroll, hogy ne válhasson politikai bosszú eszközévé. „A szolgálatok végre dolgozhassanak, és a törvényben foglalt feladataikat láthassák el, ne politikai megrendelést teljesítsenek, és ne Pegazussal figyeljenek civileket meg ellenzéki szereplőket” – zárta gondolatait.

A teljes Partizán interjú