60 éves lett Robin Wright, aki ultimátummal harcolt ki a fizetésemelést a Netflixnél
Április 8-án ünnepli születésnapját Robin Wright, a Kártyavár Golden Globe-díjas sztárja. Pályája egyik legfontosabb lépése volt, amikor a Netflixnél egyenlő bért harcolt ki magának.
Április 8-án ünnepli hatvanadik születésnapját Robin Wright amerikai színésznő.
Négy évtizednyi filmes pályafutás áll mögötte, amely egy népszerű szappanopera elkényesztett karakterétől, valamint A herceg menyasszonya naivájától a Forrest Gump tragikus sorsú Jenny-jén át a Kártyavár jéghideg First Ladyjéig ívelt.
Wright története azonban nem csupán a vásznon íródott, a legélesebb jeleneteit talán épp a tárgyalóasztaloknál és a kamera mögött játszotta el, ahol a hollywoodi hatalmi játszmákat a saját szabályai szerint írta újra.
Ott, ahol egy adatlapra és egyetlen kíméletlen mondatra volt szüksége ahhoz, hogy megváltoztassa a játékszabályokat.
A fordulópont a Kártyavár (House of Cards) forgatásán érkezett el, amikor Wright megelégelte, hogy a sorozat női főszereplőjeként kevesebbet keressen, mint férfi partnere, Kevin Spacey. A megoldás nem érzelmi kitörés volt, hanem hidegfejű stratégia.
„Néztem a statisztikákat, és egy ideig Claire Underwood népszerűbb volt, mint [Frank]. Ezt használtam ki. Azt mondtam: ‘Fizessetek meg, különben nyilvánosságra hozom.’ És meg is tették.”
A beszámolók szerint Spacey akkoriban epizódonként körülbelül 500 ezer dollárt kapott, míg Wright 420 ezret.
A követelése egyértelmű volt: „Ugyanannyit akarok keresni, mint Kevin.” A blöff bejött, a stúdió fizetett.
A tárgyalóteremből könnyű átlépni oda, ahol Wright a befolyását már nemcsak a saját, hanem tágabb társadalmi ügyek szolgálatába állította. Karen Fowler divattervezővel közösen alapította meg a Pour Les Femmes nevű, hálóruhákat készítő társadalmi vállalkozást, amelynek bevételeiből a kongói nők biztonságát és megélhetését segítő szervezeteket támogatnak.
Az ügyek melletti kiállás és a saját hang megtalálása kéz a kézben járt azzal, hogy Wright a kamera másik oldalára is átállt.
A Kártyavár és az Ozark több epizódjának megrendezése után 2021-ben elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Vidék című drámát, amelyben a főszerepet is elvállalta.
A film egy gyászoló nőről szól, aki a vadonba vonul vissza, hogy feldolgozza traumáját, ám a túléléshez egy idegen segítségére szorul. „Azt szerettem volna megmutatni, milyen, amikor az emberség győz.” - nyilatkozta a film kapcsán.
A rendezés új fejezet, de Wright ikonikus státuszát és azt a befolyást, amivel ma élhet, a nagy szerepek alapozták meg. A herceg menyasszonya (1987) tette világszerte ismertté, a Forrest Gump (1994) Jenny-jeként egy generáció emlékezetébe égett bele, a Kártyavár Claire Underwoodjaként (2013–2018) pedig Golden Globe-díjat nyert és többször jelölték Emmy-díjra is.
A 2017-es Wonder Woman című filmben egy egészen más oldalát mutatta meg: Antiope, az amazonok tábornokának szerepére kőkemény fizikai felkészülésen esett át. A forgatás hangulatát egy profi sportcsapatéhoz hasonlította, ahol a közös cél és a fegyelem volt a legfontosabb.
A reflektorfény mögött azonban egy tudatosan visszafogott privát élet rajzolódik ki, amelyben a döntéseket nem a hollywoodi elvárások, hanem a személyes prioritások alakították.
Háromszor volt férjnél, többek között 14 évig élt együtt Sean Penn-nel, akitől két gyermeke, Dylan és Hopper született. Egy korábbi interjúban őszintén beszélt arról, hogy a karrierjét tudatosan helyezte háttérbe az anyaság miatt.
„Annyira benne voltam az anyaságban, hogy azt mondtam: miért ne lassítanám a karrieremet?”
Ez a döntés magyarázatot adhat arra, miért voltak hosszabb, csendesebb időszakai a pályáján, ugyanakkor ez a távolságtartás tette lehetővé, hogy a visszatérései mindig eseményszámba menjenek.
Hatvanévesen Robin Wright pályája példázza, hogy a hollywoodi siker ma már nemcsak díjakról és bevételekről szól, hanem arról is, hogyan élnek a színészek a befolyásukkal.
Április 8-án ünnepli hatvanadik születésnapját Robin Wright amerikai színésznő.
Négy évtizednyi filmes pályafutás áll mögötte, amely egy népszerű szappanopera elkényesztett karakterétől, valamint A herceg menyasszonya naivájától a Forrest Gump tragikus sorsú Jenny-jén át a Kártyavár jéghideg First Ladyjéig ívelt.
Wright története azonban nem csupán a vásznon íródott, a legélesebb jeleneteit talán épp a tárgyalóasztaloknál és a kamera mögött játszotta el, ahol a hollywoodi hatalmi játszmákat a saját szabályai szerint írta újra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.
A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.
A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.
„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”
A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.
Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.
A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:
„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”
Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.
A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.
A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.
Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.
A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.
A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.
A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.
Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.
Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.
Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.
Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.
A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.
Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.
A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”
Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.
Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!
Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.
A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.
Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.
A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:
Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.
„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.
„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.
Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.
Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.
A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.
A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.
A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.
Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.
A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Állótaps az ülőhelyeken - Budapesten nyitotta meg turnéját a Pentatonix
A Pentatonix ismét bebizonyította, hogy nincs szükség hangszerekre ahhoz, hogy hatalmas bulit lehessen csapni egy több mint tízezres arénában! A csapat hazánkban nyitotta meg Európa-turnéját és ezt a magyar közönség is díjazta. Bár a csapat világszínvonalú produkciót nyújtott, egy-két dologba mégis bele lehet kötni.
Pár perccel a koncert kezdete előtt már csak elvétve lehetett üres székeket találni az MVM Dome-ban. Nem csoda, hiszen április 7-én az acapella műfaj nagyágyúja, a Pentatonix készült színpadra lépni. Nem sokkal a tervezett 20:00-ás kezdés után elsötétült a nézőtér és megjelent az öt világsztár, akik három év után tértek vissza Budapestre.
Nem várakoztatták sokat a népet, azonnal belecsaptak a slágerekbe, egy rövid intro után már az egyik leghíresebb feldolgozásuk, a “Daft Punk” táncoltatta a közönséget. A táncoltatás azért is nagy szó, mert csak ülőhelyes jegyeket árultak a bulira, többen azonban egy percig sem vették használatba a széket.
Mi láttuk először!
Mivel a turné első koncertjét láthattuk, kíváncsi voltam, hogy mennyire érezhető a csapaton, hogy egy még nem bejáratott show-n veszünk részt. Be kell vallanom, hogy épphogy. A koreográfiát nem vitték túlzásba, főképp térformákkal dolgoztak, de ez nagyon jól mutatott a bulin. Mindig az éppen szólót éneklő tag került a középpontba és becsületesen kihasználták a színpad adta lehetőségeket. És ha már színpad. Talán itt lehetett egy kicsi hiányérzetünk, továbbra is egy sima dobogó került csak a deszkákra, de még így is nagyobb volt, mint a korábbi koncerteken.
A fények rendkívül jól aláfestették az éppen elhangzó dalokat, a drámaibbaknál hideg-, a szórakoztatóbb számoknál meleg fények világítottak. Mint minden profi produkciónál, itt is volt dress code. Az énekesek a fekete és fehér színekkel dolgoztak, ráadásul viszonylag hétköznapi ruhadarabokat választottak az estére. Mind a színpad, mind az öltözékek puritánsága is arra enged következtetni, hogy
semmivel sem akarták elvenni a fókuszt a zenéről, amiről amúgy is baromi nehéz lenne.
A Pentatonixnak mindig is volt érzéke ahhoz, hogy melyik dalokhoz és milyen módon nyúljon hozzá, ez a képességük pedig egy műsor összeállításánál sem hagyja el őket. Tökéletes íve volt a koncertnek, az energikus kezdés után egy kicsit visszavettek a tempóból, majd jöttek az egyéni dalok, a közönségénekeltetés, a felfokozás és végül a katarzis. Örömmel konstatáltam, hogy most jóval több olyan dalt választottak, amelyben Mitch Grassi kontratenor énekelte a fő szólamot. A fickó ugyanis egészen egyedi hangszínnel rendelkezik és igazi kincs az énekes szakmán belül. A műsorban helyet kapott a már említett Daft Punk, a Creep, a kezdeti időket idéző White Winter Hymnal, a Halleluja, a Bohemian Rhapsody, a Sound of Silence és nálunk debütált a csapat legújabb dala, a Heaven on Earth is.
Az egyedüli negatívum az, hogy rövid volt. A bruttó kilencven perces műsorból elment tíz perc arra, hogy Scott Hoying, a csapat baritonja megtanítsa a három részre osztott közönségnek a “Let the Sunshine in” különböző szólamait, amit majd a csapat feltehet a TikTok-ra. Ez meg is történt egyébként.
A szólódalok szintén elvittek 20 percet a buliból, de kaptunk egy rendkívül profi instrumentális dalt is, melyben a beatboxer Kevin Olusola elektromos csellón, a basszust éneklő Matt Sallee dobon játszott. Ezt leszámítva viszont csak az öt énekes hangja szólt, alkalmanként egy kis hd-val megtámogatva.
Annyira közel volt!
Az első öt dal után meglepődve jegyeztem meg magamban, hogy “azt a mindenit, végre jól szól a Dome!”. Na ez a kijelentés elhamarkodottnak bizonyult. A koncert negyedénél mintha kiment volna cigizni a hangosító. Hol a mélyebb frekvenciák, hol a magasabbak nem hallattszódtak, ráadásul a hd sokszor nem alátámasztotta a csapatot, hanem elnyomta. Ez több dalnál is igencsak zavaró volt, néha még azt sem lehetett kibogarászni, hogy milyen hangnemben énekel az öt főhős. A koncert végére szerencsére javult a helyzet, így a gigasláger “Halleluja”-t és a “Bohemian Rhapsody”-t már megint átszellemülve hallgathattuk.
A Pentatonix minden tagja kommunikált a közönséggel, rengeteget hálálkodtak, szívecskéket mutogattak, nevettek, Hoying pedig
az első sorokhoz is lement pacsizni.
Érezni lehetett, hogy mennyire jól érzik magukat a színpadon és tudják, hogy ezt a hallgatóknak köszönhetik.
Mindent összevetve egy lenyűgöző produkciót láthattunk, eszméletlen profin megvalósítva, Scott Hoying, Kirstin Maldonado, Mitch Grassi, Matt Sallee és Kevin Olusola pedig megmutatta, hogy a Pentatonix miért korunk vezető acapella csapata és hogy a magyar közönségnek is szüksége van az igényes zenére. Egy biztos, ha a jövőben újra Magyarországon lép fel az énekegyüttes, mi ott leszünk és a közönségből valószínűleg még elég sokan!
Pár perccel a koncert kezdete előtt már csak elvétve lehetett üres székeket találni az MVM Dome-ban. Nem csoda, hiszen április 7-én az acapella műfaj nagyágyúja, a Pentatonix készült színpadra lépni. Nem sokkal a tervezett 20:00-ás kezdés után elsötétült a nézőtér és megjelent az öt világsztár, akik három év után tértek vissza Budapestre.
Nem várakoztatták sokat a népet, azonnal belecsaptak a slágerekbe, egy rövid intro után már az egyik leghíresebb feldolgozásuk, a “Daft Punk” táncoltatta a közönséget. A táncoltatás azért is nagy szó, mert csak ülőhelyes jegyeket árultak a bulira, többen azonban egy percig sem vették használatba a széket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
