SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Bence a győri győzelméről: Ha a Fidesz most háborút kezd a városban, azzal ők járnak rosszul

A leendő ellenzéki polgármester nem készül harcra, szerinte a Fidesznek sem érdeke, hogy Győrben rosszul menjenek a dolgok, és középtávon teljesen elveszítse a várost. Dézsi Csaba Andrásról azt mondja: egy bukott ember.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. július 01.



Fontos Fideszes bástya volt Győr, ahol most ellenzéki győzelem született, ami a polgármester személyét illeti. Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az LMP-Zöldek és a Momentum jelöltje 31,15 százalékkal győzte le az eddigi polgármestert, Dézsi Csaba Andrást, aki 30,39 százalékot kapott. Mindezt színesíti, hogy a korábbi fideszes polgármester is indult, a szexbotránba keveredett Borkai Zsolt, aki pedig 27,02 százalékot kapott. Azaz valószínűleg a két fideszes kötődésű jelölt között megoszló szavazatoknak köszönhette Pintér Bence relatív győzelmét.

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a képviselőtestületben 14 fővel egyértelmű többséget szerzett a Fidesz-KDNP, azaz az ellenzéki polgármesternek fideszes képviselőtestületi többséggel társbérletben kell kormányoznia a várost. A leendő polgármester kérdeztük a kilátásokról.

– Rémálom ez a győzelem, ahogy elnézem a leendő testület összetételét. Októbertől hogyan tudja elképzelni az együttműködést egy ilyen testületi összetétellel?

– Nem hívnám rémálomnak. Nyilván a győriek tudatosan döntöttek emellett, egyértelmű a választási eredmény. Polgármestert szerettek volna váltani, de helyi képviselőkkel úgy tűnik, elégedettek voltak.

Én azt gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartanunk. Nekem is, de a fideszes közgyűlési többségnek is, hogy ezt a felállást szerették volna a győriek.

Ebben, illetve a béke üzenetében bízva, amit a Fidesztől a kampány során hallottunk, azt gondolom, hogy a közös együttműködésre és a békére kell törekednünk Győr érdekében. Úgyhogy nem aggódom emiatt, szerintem meg tudunk egyezni mindenben, hiszen a programunkban olyan pontok vannak, melyeket úgy gondolom, minden jóérzésű lokálpatrióta tud támogatni.

– Mennyiben különbözik az önök programja a testületben többségbe került Fidesz-KDNP programjától?

– Szerintem nagyon sok elemben egyezik. Nyilván vannak olyan irányok, amiket mi kevésbé tartottunk jó ötletnek, de ezeket a Fideszben is Dézsi Csaba András polgármester szabta meg az elmúlt években. Azt gondolom, hogy a Fidesznél is történnie kell egy újratervezésnek, hiszen az a fajta városvezetési stílus, és azok az elképzelések, amiket ő képviselt, ezen a választáson megbuktak.

– És ezt Dézsi Csaba András is tudomásul vette? Azért eléggé kétértelmű posztban gratulált önnek...

– És azóta is nyilatkozik folyamatosan. Azt gondolom, hogy Dézsi Csaba Andrásnak, aki egyébként a nádorvárosi körzetet megnyerte, képviselőként végre be kell látnia ezt a tényt.

– Tétényi Éva volt esztergomi polgármester is fideszes többséggel próbálta vezetni a várost. Ott hamar kiderült, mit tud tenni adott helyzetben a közgyűlési többség a polgármesterrel.

– Ez a választás egyszerre volt európai parlamenti választás is, és önkormányzati választás, ha a kettőt együtt nézzük, akkor az látszik, hogy bár relatív értelemben fideszes többség van az EP-választás eredményeit nézve, hiszen 40 százalékot ért el a Fidesz, de nagyon közel volt a Tisza Párt támogatottsága, és ha mellé rakjuk a kisebb pártokat is, akkor azt látjuk, hogy Győrben sincs valójában fideszes többség. Azt gondolom,

ha a Fidesz most háborút kezd a városban, azzal ők járnak rosszul, hosszú- vagy középtávon.

Ha racionálisan végiggondolják ezt, szerintem arra fognak jutni, hogy Győr van olyan jelentős és fontos városa az ország gazdasági szempontjából is, hogy ennek a városnak működnie kell, jól kell működnie, és jobban kell működnie, mint eddig.

– Mi az, amiben nem működött jól Győr?

– Az elmúlt öt évben nagyon ötletszerű fejlesztési elképzelések voltak. Nyilván egyrészt örökségként maradt a Borkai-korszakból egy sor dolog, amit Dézsi Csaba András leállított, viszont helyette nem sikerült megtalálni azokat az irányokat, amerre a városnak mennie kellene. Ezek a nagy dolgok. A kis dolgok tekintetében pedig azt láttuk, hogy nagyon sok olyan, a mindennapokat befolyásoló ügy veszett el a nagy gondolkozások közepette, ami szerintem fontosabb. Arra gondolok, hogy Dézsi Csaba Andrásnak kezdettől fogva volt egy álma, hogy egy 600 milliárd forintba kerülő kulturális negyedet építsen fel a belváros határában, ami egy szép álom, és nyilván a „merjünk nagyot álmodni” szlogenjében, ez működik, de mindeközben

olyan alapvető fontosságú önkormányzati feladatok kerültek veszélybe, mint például az óvodahálózat fenntartása. Egyre kevesebb az óvónő Győrben, mert az óvónőket nem fizeti meg a város, illetve ezen a területen kezdte a spórolást akkor is, amikor az energiaválság idején spórolni kellett.

Továbbá Győrben szerintem a közösségi közlekedési hálózat is hiányos, foghíjas és fejlesztésre szorul, de ugyanez igaz a bérlakásrendszerre, ezt is át kell világítanunk, át kell néznünk, hiszen Győrnek óriási ingatlanvagyona van, amit jelen pillanatban nem használ ki úgy, hogy az a győri lakhatási válságon enyhítsen. Igazából az első számú probléma az, hogy Győrben van pénz, Győrnek magasak az adóbevételei, de nagyon sok olyan helyen folyt el ez a pénz, amit egyszerűen el kell zárni. Nyilván beszélhetünk korrupciós ügyekről, de nemcsak arról, hanem olyan költésekről, amik teljesen fölöslegesek voltak. Például 2022-ben az energiaválság idején a város bezárta az összes városi intézményt az uszodáktól a könyvtáron át a színházig, nem lehetett működtetni ezeket, mert nem volt pénz.

Eközben pedig a polgármesternek havonta egymillió forintért luxusautót bérelt a város.

Az ilyen visszásságokat szeretném megszüntetni.

– Változatlanul azt kell kérdeznem, hogy milyen érdeke lesz a Fidesznek abban, hogy együttműködjön ezeknek a dolgoknak a megoldásában?

– Én is sok szavazatot gyűjtöttem be Győrszentivánon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a győriek akaratát, hiszen Szentivánon rengeteg fideszes szavazó szavazott át a helyi civil jelöltre, illetve rám polgármesterként. Ismétlem magam, de nem tudom máshogy megfogalmazni, ha a Fidesz ilyen jellegű háborúba kezd, azzal középtávon elveszíti teljesen a várost, miközben

ha be tudjuk mutatni az országnak, tud működni egy város úgy, hogy nem fideszes a polgármester, de fideszes a többség a közgyűlésben, akkor azzal példát mutathatunk.

Nyilván lesznek ütközési pontok, ez nem kérdés, de ez a demokrácia. Azt gondolom, hogy az eddigi rend nem folytatható. Eddig a polgármester kitalált valamit, és utána ezt a közgyűlés, mint egyfajta szavazógépezet, megszavazta, mindenféle szakmai szempontot vagy akár a választók akaratát figyelmen kívül hagyva. Itt volt például a Győrszentiván városrész mellé tervezett ipari park ügye. Az szerintem nagyon jól jelezte ezt az egész problémakört. Kitalált valamit a városvezetés meg a kormány, egybeestek valamilyen érdekek.

Csupán a helyi lakosokat felejtették el megkérdezni, hogy ők egyébként örülnek-e egy 400 hektáros új ipari parknak a településük mellett az iskolától légvonalban 800 méterre.

A győrszentiváni eredmény jól mutatja, mi ennek az eredménye: a helyi civilek jelöltje 70 százalékkal nyerte meg a választást.

– Azt mondta, hogy az előző ciklusban úgy ment, hogy Dézsi Csaba András kitalált valamit, és a közgyűlés azt szavazógépként megszavazta. De ez a 14 fős szavazógép most is a rendelkezésére áll.

– De nem hinném, hogy Dézsi Csaba Andrásnak. Mondjuk ki, Dézsi Csaba András egy bukott ember, mert miközben a Fidesz Győrben 40 százalékot szerzett az EP választáson, a képviselők összesen 36 százalékot szereztek meg az elérhető szavazatokból, Dézsi Csaba András 30 százalékot szerzett meg.

Tehát ez szerintem egy nagyon-nagyon egyértelmű üzenet arról, hogy Dézsi Csaba Andrásból polgármesterként nem kért a város.

A nádorvárosiak képviselőként 1994 óta most már sokadjára választották meg képviselőnek, tehát ezt a jelek szerint jól csinálja. Én ebben számítok továbbra is a munkájára, és számítok rá is abban, hogy békét teremtsünk a városban.

– Ki vezeti most Győrben a Fideszt?

– Először a Fideszt kell megkérdezni. Nem vagyok benne biztos, hogy ők ezt most meg tudják mondani.

– Mi az Ön terve, hogyan készíti elő októbertől a működést úgy, hogy a fideszes testületttel képes legyen együtt dolgozni, hogy ne bénítsák meg Győrt?

– Kétirányú a dolog. Az egyik nyilván az, hogy a Fidesszel meg kell állapodnunk abban, hogy hogyan fog működni a város. Nyitott vagyok arra, hogy az alpolgármesterek között legyen fideszes alpolgármester is. Ez garanciája lehet annak, hogy jól tudjunk együttműködni. Azt gondolom, hogy

a Fidesznek rendeznie kell a sorait, mert valóban érdekes helyzet van, hogy választást nyertek, de mégsem.

Ezt a helyi Fidesznek is fel kell dolgoznia, gondolom, a központban is fognak ezen gondolkozni. Én ezt az időt mindenképpen meghagyom a Fidesznek, hogy átgondolja, hogy mi a helyzet Győrben. De a nyár folyamán a felkészülés is elkezdődik. A városnak számos intézménye, cége van, továbbá a városban vannak az önkormányzattól független piaci szereplők, egyesületek, egyházak. Ezeket a következő hónapokban szeretném végiglátogatni, szeretnék bemutatkozni, ahol nem ismernek, mert nagyon sok helyen, mint újságírót már ismertek, de polgármesterként még nem. Tehát ezt a kört meg fogjuk futni, és mindenhol elmondjuk, hogy mit tervezünk, és meghallgatjuk azt is, hogy kinek milyen elképzelése van, mi az, ami nem működött jól az elmúlt években, és mi az, ami jól működött. Ez is nagyon fontos, hiszen ami jól működik egy adott területen, ahhoz nem kell hozzányúlni. Ezekre mindre kíváncsiak vagyunk, és ezeket a tapasztalatokat összegezve fogunk nekifutni októberben a munkának.

– Fel vannak erre készülve szakemberekkel, érvekkel, háttéranyagokkal, hogy kompetens módon tudjanak tárgyalni a a győri ipari komplexum képviselőivel?

– Szoktam mondani, hogy az elmúlt öt évben a városvezetés egy egyszemélyes showműsor volt. Ez nálunk nem így van. A kampány során és a továbbiakban is tartani fogjuk azt az ígéretünket, hogy ez egy csapatmunka. Jelenleg nekem van egy csapatom, akikkel együtt indultunk a választáson, és elértünk valamit. Ebben nagyon sok értékes szakember van. Tehát rájuk mindenképpen támaszkodni fogok. Ugyanígy fogok támaszkodni a Városháza szakembereire. Nyilván a Városháza működését is közelebbről meg szeretném ismerni a következő hónapokban, hogy ki van ott és mit csinál, és egyre tágítani azt a csapatot, amelynek a munkájára tudok támaszkodni. A kérdésre konkrétabban válaszolva azt gondolom, hogy

Győrben az elmúlt öt évben nem jó irányba ment a városvezetés és az ipari szereplők kapcsolata. Az Iparkamarával, az egyik legnagyobb győri céggel, az Audival nem volt felhőtlen a viszony.

Ennek sok oka volt, nyilván nem mindegyiket ismerem, de mi egy új helyzetet teremtünk most. Tiszta lappal indulunk, szerintem mi is és mindenki más is. Szerintem alapvetően Győr város érdekei egybe szoktak esni az ipari szereplők érdekeivel.

– Dézsi Csaba Andrással a választási győzelme óta beszélt-e személyesen, találkoztak-e?

– Nem találkoztunk, nem beszéltünk.

Én nála le vagyok tiltva, nem is tudnám őt felhívni. Várom, hogy Dézsi Csaba András felhívjon.

Azt gondolom, hogy nála pattog a labda.

– Ha nem lesz mégsem béke, és mégis egy esztergomi típusú patthelyzet alakul ki, akkor mi lesz?

– A háborút nem mi fogjuk elkezdeni, ha lesz háború. Én abban bízom, hogy nem lesz. Nyilván, ha ilyen helyzet áll elő, akkor mi itt vagyunk, és harcolni fogunk, de nem szeretnék harcolni. Ha előáll egy ilyen helyzet, akkor mi itt vagyunk, a képviselőinkkel továbbra is csapatban dolgozunk, és állunk elébe bármilyen kihívásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Farkas András: A környező országokban nem engedik a nyugdíjakat ilyen gyorsan leszakadni az átlagkeresetektől
Egyre nagyobb a különbség, ráadásul a százalékos emelés miatt a nyugdíjas társadalmon belül is egyre nő a szakadék - mondja a szakértő. A most bejelentett 30 ezres utalvány pedig töredéke a korábban áfa-visszatérítésként beígért évi 120-180 ezer Ft-nak.


30 ezer forintos utalványt jelentett be a nyugdíjasoknak Zsigó Róbert államtitkár. Az csak utólag derült ki, hogy a több címletben kiállított kuponok az ÁFA-visszatérítés helyett érkeznek. Bár Orbán Viktor néhány hónapja még arról beszélt, havi 10-15 ezer forintot jelenthet a nyugdíjasoknak a visszatérítés, kuponokban csak ennek töredékét fizetik ki.

Miért gondolhatta meg magát a kormány, és milyen segítségre lenne a nyugdíjasoknak leginkább szükségük? Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük.

– Az áfa-visszatérítés helyett a nyugdíjasok végül 30 ezer forintos utalványt kapnak valamikor ősszel.

– Ez a 30 ezer forintos utalvány biztos örömet fog okozni a nyugdíjasoknak. Csak az a kérdés, hogy mikor kapják meg, mert ez a része eléggé ködös még, hogy valamikor ősszel. Másrészt nem igazán érthető, hogy miért kell ezt papíralapon, több címletben kinyomtatva odaadni a nyugdíjasoknak. Mindenesetre örüljünk annak, hogy legalább ez már valami konkrétum, sokkal konkrétabb, mint az áfa-visszatérítés volt. Szerintem szembesültek azzal, hogy a részleges áfa-visszatérítés személyenkénti visszaadása őrületes logisztikai feladvány lett volna, ami kivitelezhetetlen lett volna még idén. De azért ez az egyszeri 30 ezer forint nem olyan kiemelkedő összeg, hiszen ha belegondolunk, a miniszterelnök arról beszélt, hogy havi 10-15 ezer forint lehetne a maximuma az áfa-visszatérítésnek.

Ez éves szinten 120-180 ezer forint lehetne, ennek töredéke ez a 30 ezer forint.

Másfelől ezt meg lehetett volna oldani úgy, hogy hozzácsapják a következő havi nyugdíjhoz, mindenki plusz 30 ezer forinttal többet kap, és rábízzák a nyugdíjasokra, hogy költsék arra, amire nekik szükségük van. Hiszen lehet, hogy gyógyszerre kellene, vagy orvosi ellátásra a szegény nyugdíjasnak ez a pénz.

– Ez évente jelenthet 30 ezret, vagy csak egyszeri alkalom?

– Feltehetően a dolog logikája az, hogy a választás előtti évben adunk valami pluszt a nyugdíjasoknak, tehát ez mindenképpen egy egyszeri juttatás, nem fog beépülni a nyugdíjak összegébe.

– És emellett még lesz ősszel a visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelés, ami viszont beépül.

– Erre azért van szükség, mert januárban a nyugdíjakat csak 3,2 százalékkal emelték, mert akkor a kormányzat azt tervezte bele a költségvetési törvénybe, hogy ennyi lesz az éves infláció. Menet közben kiderült, hogy ennél biztos több lesz. A legutóbbi bejelentések szerint most már 4,5 százalékra számít a kormányzat. Az elemzői konszenzus ennél magasabb, de most vegyük a 4,5%-ot, ami azt jelenti, hogy a 4,5% és a 3,2%-os januári emelés különbözetével, vagyis 1,3%-kal visszamenőlegesen január 1-jéig meg kell emelni az összes nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátást, amire biztosan sor kerül majd novemberben. Pedig a nyugdíjas szervezetek - egyébként megítélésem szerint nagyon megalapozottan és jogosan - azt szeretnék elérni, hogy

ha egyszer tudjuk, hogy 4,5% biztos lesz az infláció, és a pénzt erre 90 milliárd forint értékben félretette a kormányzat, akkor miért nem adják oda most a nyugdíjasoknak?

Miért kell várni novemberig erre a visszamenőleges emelésre? Oda lehetne adni júliusban is ezt a visszamenőleges nyugdíjemelést.

– Ez azt jelenti, hogy 11 hónap különbözetet kifizetnek novemberben, és decembertől már ennyivel magasabb lesz a nyugdíj?

– Ha a törvény előírását nézzük, akkor így van, de már a novemberi emelt összeggel érkezik. Azért adnak oda 11 havit egy összegben a január–október közötti 10 hónapra, mert februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat is, és arra is odaadják. Így egyben ez 11 hónapnyi emelés, és még a novemberi. A decemberi nyugdíj már emelt összegben érkezik, aztán jövő januárban erre az emelt összegre jön majd a 2026. évi nyugdíjemelés mértéke.

– Nézzük azokat a dolgokat, amitől megmenekült ezzel a megoldással a gazdaság. Az adminisztrációtól, ami talán többe került volna, mint maga az áfa-visszatérítés. És ebben a konstrukcióban az őstermelők sem járhatnak rosszul, mert mivel végül is nem áfa-visszatérítés lesz, az utalványokat náluk is le tudják majd vásárolni a nyugdíjasok. Ez így van?

– Igen, kifejezetten hangsúlyozta az első közlés, hogy az őstermelőknél is beváltható utalványról van szó. Persze ez is plusz bürokráciát indukál majd. Még egyszer mondom, hogy sokkal egyszerűbb módokon is lehet a nyugdíjasokat plusz juttatásban részesíteni. Ez is sokféle pluszköltséggel járhat.

Ki kell nyomtatni ezt a rettenetes mennyiséget 2 millió 400 ezer jogosultnak, 10 féle címletben, mindenkinek 30 ezer forint értékben, ezt össze kell rendezni, borítékba tenni, majd ki kell küldeni postán a nyugdíjasoknak.

Ez óriási plusz feladat így is, noha sokkal egyszerűbb, mint a részleges áfa-visszatérítés eredeti koncepciója.

– Akkor miért ezt a formát választotta a kormány?

– Nyilvánvalóan köze van a jövő évi választásokhoz ennek az akciónak. A nyugdíjasok mindenképpen rászorulnak arra, hogy plusz juttatást kapjanak, mert a nyugdíjakra Magyarország az összes kommunikáció ellenére az Európai Unióban az egyik legkevesebbet költő ország.

Nálunk a 2 millió öregségi nyugdíjas ellátására a GDP-nek csak a 7,45 százalékát költjük, miközben az Európai Unió átlaga 10,9 százalék.

Tehát messze a legkevesebbet ráfordító országok között vagyunk, így hát belefér, hogy a nyugdíjasoknak kicsit javítsunk a pozícióján. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyugdíjasok úgynevezett relatív jövedelmi pozíciója, amit a KSH is nagyon tisztességesen kimutat, minden évben folyamatosan csökken. Tavaly például több mint 6%-kal, és idén is körülbelül annyival fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresőkhöz képest a nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik.

– Tehát növekszik a szakadék közöttük. Ezt nyilván csak nyugdíjreformmal lehetne megoldani.

– Ez egyelőre lekerült a napirendről, de hát egyszer csak nem lehet majd megúszni, mert közelítünk azon helyzet felé, amikor valóban feszítő probléma lesz majd. A nyugdíjakat mindig ki lehet fizetni, tehát nem attól kell tartani, hogy összeomlik a rendszer, de hogy mennyi nyugdíjat tud kifizetni egy rendszer, az meg függ attól, hogy hogyan alakul a finanszírozás, hogyan alakul a demográfia, hogyan alakul a foglalkoztatási viszony, és mi a kormányzati prioritás, vajon a nyugdíjasok helyzetét szeretnénk-e javítani, vagy szinten akarják legalább tartani, vagy engedik, hogy továbbra is minden évben rosszabb legyen a helyzetük.

– A nyugdíjasoknak nincsen olyan érdekérvényesítő képessége, hogy ezen önmaguktól tudjanak változtatni.

– A nyugdíjasoknak nincs, de a politikai pártok napirendre tűzhetnék ezeket a kérdéseket, vagy maguk a nyugdíjasok is komolyabban vehetnék saját magukat. Például, ha mind a kétmillió öregségi nyugdíjas írna egy udvarias levelet a parlamenti képviselőjének, hogy követeli, hogy változtassák meg a nyugdíjrendszert, akkor 2 millió levél talán valami komolyabb hatást is kiválthatna.

Esetleg a nyugdíjasok teljesen békésen végigsétálhatnának a parlament előtt, ha nem is 2 millióan, de mondjuk 200 ezren,

akkor óriási erőt tudnának képviselni, akár egy tavaszi vagy nyári sétának is megfelel, egy kis kirándulás otthonról, de közben fölemelnék a táblát, hogy követeljük, hogy a nyugdíjrendszert változtassák meg úgy, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemben javulhasson.

– Van valami akadálya annak egyébként, hogy a nyugdíjrendszert rendbe rakják? Más, hasonló gazdasági helyzetben lévő országok esetében is ugyanilyen rossz a nyugdíjasok helyzete?

– Két ország van alattunk, de ott van foglalkoztatói nyugdíjpillér, tehát valójában ők is inkább jobb helyzetben vannak. A románok tavaly beértek minket, a bolgárok már szerintem előttünk is vannak. Az összes környező államban komoly reformokra került sor az utóbbi néhány évben. Például megváltoztatták a nyugdíjemelés rendszerét úgy, hogy

nemcsak odaadják a nyugdíjasaiknak a teljes inflációt, mint nálunk, hanem ezen felül is emelnek, a reálkereset-növekedés meghatározott százalékával.

Például a lengyelek odaadják a reálkereset-növekedés 20%-át, a csehek 33%-át, de a szlovákok vagy a lettek odaadják az 50%-át. Tehát nem engedik leszakadni a nyugdíjakat ilyen gyorsan az átlagkeresetektől.

– És ettől ezek az illető országok nem mennek csődbe...

– Egyáltalán nem. Át kell priorizálni kicsit, hogy mire költenek.

– Mekkora költség lenne ez a magyar költségvetésben?

– Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés most 60-64 milliárd forint között ingadozik. Tehát ha 1%-kal emelem a nyugdíjakat, vagy olyan intézkedést hozok, ami 1 százalékponttal megnöveli a nyugdíjasok helyzetét, az 64 milliárd forintba kerül. Ha 5 százalékponttal akarom emelni, akkor az körülbelül 300-320 milliárd forintba kerül, és így tovább.

– Mennyivel kellene emelni a nyugdíjakat, hogy azt mondjuk, hogy viszonylag normális helyzetbe hoztuk a nyugdíjasainkat a lehetőségeinkhez képest?

– Ezt azért nagyon nehéz megválaszolni, mert nem egységesen kellene emelni a nyugdíjakat.

Az egyik fő probléma pont az, hogy egy egységes százalékos mérték van meghatározva mindenkinek, a 80 ezer forintos nyugdíjasnak is, meg a 3 millió forintosnak is.

Például eddig 3,2%-kal emelték meg a nyugdíját januárban, és micsoda óriási különbséget jelent ez a két végletnél összegben! Egy okos reformnál először is megnézik, hogy nem kell-e külön emelni a nagyon leszakadt nyugdíjakat nagyobb mértékben vagy más módon, mint a magasabb nyugdíjakat, és azt is meg kell nézni, hogy a régebben megállapított nyugdíjak mennyit érnek most. Egy 2006-ban megállapított nyugdíj gyakorlatilag a töredékét éri egy 2025-ben megállapítandó nyugdíjnak.

– Azaz egymáshoz képest is ki kellene egyenlíteni a nyugdíjakat?

– Így van, mert a nyugdíjas társadalom magán belül is szakad szét, és ráadásul az összes nyugdíjas leszakad az aktívaktól. Tehát ez egy komplex probléma, amit ezzel a nyugdíjemelési reformmal megnyugtatóan lehetne kezelni. És még nem is az egész rendszer reformjáról beszélek, kizárólag a nyugdíjemelés reformjáról.

– Néhány százmilliárd forintból már látványos változást lehetne elérni?

– Biztos vagyok benne, ha a nyugdíjasok érdekeit valóban szem előtt tartja a kormányzat, akkor talál erre forrást. Mint ahogy talált forrást a 13. havi nyugdíjra is, amikor kellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában
A politikai elemző állítása szerint érdemes megfigyelni, milyen gyorsan alakul át egy-egy politikai üzenet. Szerinte ma már elég húsz perc, és jön az „átkeretezés”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. május 30.



Török Gábor politikai elemző pénteken reggel Facebook-oldalán tett közzé egy rövid bejegyzést, amelyben összehasonlította Orbán Viktor és Magyar Péter egy-egy posztját, amihez kommentként annyit írt:

„Amikor arról beszélünk, hogy mi változott meg a nyilvánosságban, akkor érdemes megnézni ezt a két posztot. Húsz perces reakcióidővel érkezik az »átkeretezés«. A hagyományos mosópor a politikában (ha van potens ellenfél) visszalő, ahogy egy kollégám mondogatta ezt régebben.”

A magyar miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé péntek délelőtt közösségi média oldalán: „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra. Ezt meg kell akadályozni! Aki még nem tette, töltse ki a VOKS2025-öt.”

Nem sokkal később pedig Magyar Péter ekképpen reagált:

„Hallom, Orbán Viktor ma azt mesélte a reggeli szeánszon, hogy böhöm nagy, drága autós ukrán csalók becsapják a magyar embereket és kifosztják a bankjainkat. Lehet, hogy Matolcsy György is ukrán kém? Mekkora csalódás lehet ez Orbán Viktornak, hogy kiderül az egyik legjobb barátjáról, hogy ukrán kém és 650 milliárdot pakolt ki a többi haverjával a Nemzeti Bankból!

A böhöm nagy, drága autóknál vajon Tiborcz, Mészáros, Balásy Gyula, vagy a saját kocsijára gondolt? Ezek az ukránok már mindenhol ott vannak... Csak nehogy kitúrják a ruszkikat a hatvanpusztai spájzból.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kormány gyámság alá vonhatja Budapestet - törvénymódosítások sora készítette elő a fordulatot
Költségvetési biztost és csődbiztost is kinevezhetnek. A 27 ezer fővárosi dolgozó egészségügyi ellátása viszont az adószakértő szerint nem kerül veszélybe attól, hogy az önkormányzat nem fizeti utánuk a járulékokat, ahogy azt Karácsony Gergely kilátásba helyezte.


Vészforgatókönveket készít a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Államkincstár szerinte „törvénytelenül emelt le Budapest folyószámlájáról több mint 10 milliárd forintot”.

Ez része annak a 89 milliárd forintnak, aminek a befizetését idén Budapest számára szociális hozzájárulásként előírták.

Csakhogy a főváros vitatja ennek az összegnek a jogosságát, és a nagy részét emiatt nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Egészen pontosan csak 39 milliárddal számoltak, mert ekkora támogatást kap különböző jogcímeken a főváros. Így tudták nullszaldósra kihozni a költségvetést, amit szabályként korábban szintén a kormány írt elő.

Karácsonyék szerint semmi bizonyíték nincs rá, hogy a szolidaritási hozzájárulás címszóval beszedett pénzt valóban a rászoruló önkormányzatok kapják, miközben az iparűzési adóhoz viszonyított mértéke folymatosan növekszik, és mára már eléri Budapest iparűzési adóbevételének 30 százalékát. Pedig Tarlós István idején még csak 5 milliárd befozetését írták elő.

Az idei 89 milliárdból 25 milliárdot már húsvét előtt levont az Államkincstár, a levonás újabb részlete ellen azonban a főváros azonnali jogvédelmet kértek a hét elején a bíróságtól. A kincstár ennek ellenére lépett, amit egyébként már 2023-ban is ugyanígy megtett. Nagy Márton gazdasági miniszter később azt írta egy posztban, hogy inkasszó esetén nem lehet azonnali jogvédelmet kérni. A Fidesz szerint pedig Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíciójának „közös felelőssége Budapest csődje.”

A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az inkasszó miatt szeptemberig felfüggesztik a beruházási számlák kifizetését, ami miatt csúszhatnak a beruházások, és nem teljesítik három nagy fővárosi cég 9 milliárdos kifizetési igényét, így a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős BDK egyelőre nem jut pénzhez.

Veszélybe kerülhet a tömegközlekedés is, ezért a BKK-t válsághelyzeti terv elkészítére utasították.

Karácsony Gergely szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a 27 ezer fővárosi dolgozó megkapja a fizetését. A következő hetekben az lesz a cél, hogy az ő nettó bérüket mindenképpen ki tudják fizetni, és ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a fizetések utáni járulékokat is.

Vadász Iván adószakértő azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy a járulékok befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a 27 ezer dolgozó egészségügyi ellátása veszélybe kerülne.

„Ha a munkáltató az úgynevezett 08-as nyomtatványon folyamatosan bejelenti, csak nem fizeti a járulékot, attól a dolgozó biztosított marad, és nem fog jelezni a TAJ-kártyája a rendelőben.”

Vadász Iván szerint ugyanis nem attól él valaki biztosítotti jogviszonya, hogy fizetnek utána, hanem attól, hogy bejelentett munkaviszonyban áll, „még akkor is, ha a befizetés nem történik meg.”

Kiss Ambrus főigazgató a Telexnek már szerdán arról beszélt, hogyha az inkasszót érvényesitik, Budapest számláin nem marad pénz, miközben az iparűzési adóbevételek csak ősszel érkeznek. „A cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre sem marad” – mondta a főigazgató.

Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag gyámság alá vonja Budapestet.

Egy május 12-én kihirdetett jogszabálymódosítás alapján ugyanis júliustól a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki bármelyik önkormányzathoz, amennyiben „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Az önkormányzat „köteles tűrni” a költségvetési biztos intézkedéseit. Hogy pontosan mire lesz jogköre, azt a kormány rendeletben határozhatja meg. Ami biztos, hogy kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az adott településre.

Ugyancsak önkormányzati csődbiztos kinevezéséhez vezethet, ha úgynevezett adósságrendezési eljárás indul, mert a település 60 napon túl sem tudja kifizetni a jogos követeléseket.

A szintén nemrég újraírt szabályozás alapján az önkormányzati csődbiztosnak óriási hatalma van.

A 2023-ban elfogadott módosítás szerint önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, bevonhatja az adósságrendezésbe - vagyis odaadhatja a hitelezőknek - a feladatok ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyonelemeket, és valamennyi kifizetést csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetik.

Ugyanakkor a főpolgármester és a közgyűlés felügyeletének komoly kockázatai is vannak. A főváros fizetésképtelensége esetén a bankok felmondhatják a korábbi hiteleiket, így veszélybe kerülhet Budapest folyószámlahitele, a 3-as metró felújítására felvett hitel és az Európai Beruházási Banktól felvett hitel is, ami még nagyobb pénzügyi prolémákhoz vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Ha elvisznek bilincsben, úgy járok el, mint Kossuth Lajos
A Tisza Párt elnöke szerint a kormányoldalon Lázár János neve is felmerült egy esetleges vezetőváltás kapcsán. Magyar úgy gondolja, már a kormánypárton belül is új utakban gondolkodnak.


Magyar Péter szerint a Fidesz támogatottsága 2 millió szavazó alá csökkent, és a párt belső felmérései is ezt mutatják. A Tisza Párt elnöke azt mondta, ilyen alacsony támogatottságra 2002 óta nem volt példa, jelenleg pedig állítása szerint 10 százalékos előnyben vannak a kormánypárttal szemben.

A politikus a Telex műsorában beszélt arról is, hogy életbe lépett az a törvény, amely szerint az EP-képviselőknek Magyarországon is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Úgy véli, ezt a lépést is annak a jeleként kell értelmezni, hogy a kormány „lefelé menő pályán” van, és „nem tud megállni”. Szerinte a jelenlegi törvényjavaslatok és a politikai hangulatkeltés is azt mutatják, hogy a kormány és Orbán Viktor elvesztette a társadalmi támogatottságát.

Magyar úgy látja, hogy a békés, emberséges Magyarország áll szemben egy gyűlöletkeltő, lefelé süllyedő hatalommal.

Állítása szerint a vagyonnyilatkozati szabályozás csak színház, mert a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban gyakran hibák vannak, vagy megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás olvasható ki belőlük. Példaként említette Lázár János vagyonosodását, amiről azt mondta: „ha a NAV megvizsgálna, akkor ott elég súlyos megállapítások lennének, és lesznek is”.

Elmondta, hogy a törvény szerinte ellene irányul, de ennek ellenére a legjobb tudása szerint ki fogja tölteni és leadja a bevallását. Hozzátette: ha Orbán Viktor is így tesz, ő nyilvánosságra hozza a szülei és testvérei vagyonát is, mert szerinte nincs mit titkolniuk.

A kérdésre, hogy készülnek-e arra, hogy akár bilincsben is elviszik, Magyar azt válaszolta: „úgy fogok eljárni, mint Kossuth Lajos, aki megtanult jól angolul”. Azt mondta, a börtönben a rendelkezésére álló időt nyelvtanulásra használná.

A műsorban arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor elveszítette a kapcsolatát a valósággal. Szerinte egyes tanácsadók próbálják visszatartani a miniszterelnököt az olyan lépésektől, amelyekből már nem lehet visszafordulni.

Magyar Péter elmondta azt is, hogy

a Tisza Párt a tervek szerint a nyár végén bemutatja a képviselőjelölt-jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben.

Olyan embereket keresnek, akik kiállnak az igazukért és a választókért, még akkor is, ha ez vitákat okoz a frakción belül. Úgy látja, hogy ha egy pártban nincs helye az ellentmondásnak, az kontraszelekcióhoz vezet, és szerinte ennek a következményei a Fidesz esetében is láthatók.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárton belül olyan folyamatok is elindultak, amelyek alapján elképzelhető, hogy Lázár János vezetésével indulnak majd a választáson, mivel – ahogy fogalmazott – „Orbán nem megy vesztes csatába”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: