SZEMPONT

Kende Tamás: Akárhogy tördeljük a kezünket, az uniós döntések egy perccel sem fognak előbb megszületni

Az ideiglenes intézkedések alkalmazása is hosszú hónapokig tart, mondja az átláthatósági törvénnyel és a Pride betiltásával kapcsolatban a szakértő, aki szerint Magyarországot Magyarországon kell megmenteni.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. május 28.

Az úgynvezett átláthatósági törvénytervezet benyújtása és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítások után sokan ismét az Európai Bizottságtól és az Európai Bíróságtól várják, hogy csináljanak valamit, méghozzá gyorsan, mielőtt a célkeresztbe kerülő független szerkesztőségek és a civil szervezetek bajba kerülnének, vagy ténylegesen betiltanák a Pride-ot.

Az Unió részéről az elmúlt napokban elhangzottak kérések és figyelmeztetések, de mennyi az esélye annak, hogy valóban időben és hatékonyan fel tudnak lépni Orbán Viktor tervei ellen? Erről beszélgettünk Kende Tamás nemzetközi jogásszal, az ELTE egyetemi docensével, akinek az európai közösségi jog a szakterülete.

– Sokan az Európai Uniótól várják a segítséget az átláthatóságinak nevezett törvénnyel kapcsolatban, mások azt mondják, mire bármi történne, már késő lesz.

– Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa egy nemzetközi szervezet döntéshozatali mechanizmusa. Nagyon helyesen mondta a kormány, hogy az Európai Unió nem jogállam, ami azért igaz, mert nem is állam. Azonban az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusaiban pontosan követi a saját belső szabályait és a vonatkozó nemzetközi szerződések szabályait, és bizonyos döntések meghozatalához idő kell, bizonyos döntéseknek feltételei vannak, csak akkor hozhatóak meg, ha ezek a feltételek teljesültek. Minden döntésük bíróság előtt felülvizsgálható. Ergo ezek a döntések egy perccel nem fognak előbb megszületni, mielőtt a feltételek teljesültek.

Akárhogy tördeljük a kezünket, ebben nem lesz kivétel. Az, hogy valamilyen ideiglenes intézkedést alkalmazzanak, az nem zárható ki, de az ideiglenes intézkedés alkalmazása is hosszú hónapokig tart.

Ez egyébként egy magyar belső bírósági ügyben is így történik, csak egészen kivételes esetekben van ennél gyorsabb ideiglenes intézkedés, egyébként nincs. Legfeljebb akkor lehetne gyorsabb az ideiglenes intézkedések megállapítása, ha azt már egy korábban futó kötelezettségszegési eljáráshoz csatolnák.

– Ez az, amit Karácsony Gergely és több száz civil szervezet kér, hogy ezt csatolják be a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos eljárásban?

– Valószínűleg. Rá kell jönni végre, hogy

Magyarországot Magyarországon kell megmenteni, nem pedig külföldön.

De tételezzük fel egy pillanatra, hogy a kormánynak igaza van, lehet, hogy a magyar szuverenitást veszély fenyegeti a magyar újságírók és a külföld részéről, és akkor a magyar szuverenitás megvédése is sürgős és fontos dolog. Ezt most ne zárjuk ki egyelőre, mert nem tudhatjuk, hogy ez nem így van. Sejteni lehet, de tudni nem lehet biztosan, hiszen még egyetlen ilyen döntést se hoztak meg. Az a furcsa ezzel kapcsolatban, hogy úgy akarják ezt a törvényt meghozni, hogy semmilyen jogorvoslat nem lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.

Ha azt mondják, hogy én ügynök vagyok, onnantól én ügynök vagyok, és akkor ezzel nem tudok semmit sem csinálni, nincs ezzel szemben semmilyen jogorvoslat.

Ezt a jogszabályt el fogják fogadni június 10. környékén, ha jól tudom. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondjuk októberben megállapítja, hogy ez a jogszabály első ránézésre az európai jogrendbe ütközik. Azt kell mondanom, hogy ha az európai jog alapján egy bíróság novemberre vagy decemberre kimondja, hogy ezek az intézkedések jogellenesek, az még abszolút időben van.

– Felröppent egy olyan hír, hogy von der Leyen azt kéri a biztosoktól, ne jöjjenek a budapesti Pride-ra, nem kellene Orbán Viktort provokálni. Aztán ezt cáfolták.

– Azt nem tudjuk, hogy volt-e ilyen döntés, a bizottság elnöke mondott-e ilyet vagy sem, valaki állította, hogy volt ilyen, mások megcáfolták. Ezt tegyük zárójelbe. Az Európai Bizottság a tagállamokkal szemben nem ellenséges. Az Európai Unió egy hosszú távra szóló együttműködési rendszer. A tagállamok több szinten képviseltetik magukat az Európai Unióban, és az Európai Bizottsággal is a tagállamok többsége szorosan együttműködik. Elképzelhető, hogy bizonyos ügyekben egyes tagállamok konfliktusba kerülnek az Európai Bizottsággal, de ezek a többi állam esetében eddig zömmel technikai ügyek voltak. Lengyelország volt az első, 2015 és mondjuk 21–22 közötti időszakban, tehát a PiS-kormány idején, amikor komolyabb nagy konfliktusokba került, akkoriban Magyarország kevésbé volt benne a direkt konfliktusokban. Akkoriban mondták, hogy Magyarország ugyanazt csinálja, mint a lengyelek, csak jobban.

Az Európai Bizottság nem érdekelt abban, hogy a konfliktusokat élezze. Az, hogy X vagy Z európai biztos ott sétál egy esetlegesen Magyarországon betiltott tüntetésen, annak Magyarországon kívül is lehetnek politikai következményei.

Én nem tudom megmondani, hogy mik ilyenkor az Európai Bizottság szempontjai, mert ilyen szerintem nem nagyon fordult még elő, de az Európai Bizottság nem tüntetéseken akar szembehelyezkedni a magyar kormánnyal. Ha ez történne, annak többféle olvasata lenne. Az is felmerülhet, hogy oké, most az Európai Bizottság részt vesz a Pride-on, és ez jó, mert a Pride egy jó cél, hogy az LMBTQ-közösség tagjai megmutathassák magukat. De mi történik, ha mások meg úgy látják, a szélsőjobboldali megmozdulások is valamilyen módon jó célt szolgálnak? Legközelebb az amerikai elnök fog tüntetni a német fasiszták mellett Berlinben, vagy az alelnök? Szerintem valamennyire végig kell ezeket gondolni. Az Európai Bizottságnak vagy a tagjainak nem az a dolguk, hogy tüntessenek. Nekik az a dolguk, hogy a hatáskörüket gyakorolják, ha jogászok, akkor jogászkodjanak, ha közgazdászok, akkor közgazdászkodjanak.

– Tegnap húsz tagállam kérte a magyar kormánytól, hogy vizsgálják felül az LMBTQ-ellenes lépéseket. Következhet ebből bármi is?

– Az Európai Unióban Magyarország legközelebbi szövetségesei tagok. Ezekkel a szövetségesekkel egyrészt együtt tag az Európai Unióban, másrészt számos más nemzetközi szervezetben és a többségükkel a NATO-ban is. Ez azt jelenti, hogy Magyarország valamilyen politikai lépése vagy döntése kapcsán a legszorosabb szövetségesei azt kérik, hogy gondolja végig valamilyen politikai lépését. Persze Magyarország nyilvánvalóan szuverén állam. Nem érdekli, hogy sok szövetségese azt mondja, hogy valami, amit csinál, az nem jó, illetve még lehet, hogy az lesz Magyarország álláspontja, hogy nem is csinálja azt, amivel hírbe hozzák. Ez az Európai Unión abban az értelemben kívül van, hogy csak 20 tagállam mond valamit, de nem az Európai Unió intézményein keresztül történik mindez, hanem húsz olyan állam, amelyik egyszersmind az Európai Unió tagállama is. Azonban

jelenleg nem az Európai Unió Tanácsa kéri ezt, hanem csupán tagállamok egy nagyobb csoportja. De még az intézményes eljárás esetén sem kell azonnali következményektől tartani.

Magyarországgal szemben 2018 óta előkészületben van egy hetedik cikk szerinti eljárás, de még sem indították el formálisan, hanem még csak vizsgálják azt, hogy ez elinduljon-e. A tagállamok négyötöde, 27 tagállam esetében 22 kellene ahhoz, hogy ez az eljárás továbbmenjen, azaz formálisan is elinduljon.

– Bizonyos szakértők szerint azért vonakodik az Európai Unió az eljárást megindítani, mert ez egy olyan precedenst teremtene, ami fel is tudná robbantani az Európai Uniót azzal, hogy ezt bunkósbotként egyre-másra kezdenék a tagállamok egymás ellen használni.

– Ez talán túlzásnak tűnik. Az Európai Uniónak a problémája a hetedik cikk szerinti eljárással, hogy az nem egy precíziós fegyver. Ebben az értelemben bunkósbot, egy olyan fegyver, amivel ha odacsapok, akkor nem tudom kalibrálni. Az a probléma, hogy a 7/1, a 7-es cikk első bekezdése szerinti eljárás az erőteljesebben politikai része a dolognak. Ezért politikailag valószínűleg káros lenne Magyarország szempontjából, hogyha e szerinti eljárás indulna el, de közvetlen jogkövetkezmény nem fakadna ebből, mert 7 éves konzultációt követően arra jutnának a tagállamok, hogy Magyarországgal konzultálni kell azoknak a veszélyeknek a felszámolása érdekében, amelyek a magyarországi jogállamiságot veszélyeztetik.

Ha ezt így elmondom egy laikusnak, ha megérti, hogy mi történt, akkor körberöhög, hiszen hét évig konzultáltak arról, hogy konzultáljanak-e egyáltalán?

Még egyszer, diplomáciailag ez nagyon fontos dolognak tűnik, lehet, hogy Magyarország hitelminősítése szempontjából is komoly dolog lenne, de hogy ezt a választók közül, és itt nemcsak a magyarországi választókra gondolok, hanem a többi tagállam választói is, a többség azt mondaná, hogy adtak a valaminek egy pofont. A 7/2, azaz a második bekezdés szerinti eljáráshoz, ami a valódi szankciókat jelenti, nincs meg a megfelelő többség. Márpedig ilyen eljárást nem is fognak alkalmazni, mert a kondicionalitási eljárás, amit ma precízebben úgy hívnak, hogy költségvetési fegyelemmel kapcsolatos eljárás, megfelelő lehetőségeket ad az Európai Bizottságnak Magyarországgal szemben, ha úgy látják, hogy probléma van a jogállamisággal, és ez érinti az uniós pénzek elköltését. Jelentős összegeket visszatarthatnak. És itt már majdnem teljesen mindegy, hogy 20 vagy 40 milliárdot tartanak vissza.

– Azt tudjuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a szuverenitásunk egy részét átruháztuk az Európai Unió illetékes intézményeire. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió részéről lopakodó terjeszkedés folyik a tagállami szuverenitások kárára. Valóban így van ez?

– Amikor az európai szervezetek létrejöttek, akkor azoknak még sokkal-sokkal szűkebb volt a hatóköre és a tevékenységi köre, de amikor mi 2004-ben csatlakoztunk, akkor az Európai Uniónál a jelenlegi hatásköreinek egy jelentős része már úgy és abban a formában ott volt. Ráadásul aztán Magyarország elfogadta az alkotmányos szerződést is, ami aztán tőlünk függetlenül nem léphetett hatályba, majd utána a Lisszaboni Szerződést is, ami tovább terjesztette ki ezeket a hatásköröket. Ezután voltak kisebb kiterjesztő lépések, de ezek mondjuk így, 1-2-5 százalékban bővítették körülbelül a 2007-es állapotot, és ezekben a döntésekben, ahol nem bírósági jogértelmezésről van szó, Magyarország is részt vett. Tehát

ehhez képest azt mondani, hogy az Európai Unió olyan hatásköröket gyakorol, amiknek a gyakorlásához Magyarország nem járult hozzá, nem lehet.

Az elképzelhető, hogy vannak olyan témák, résztémák, ahol az Európai Unió olyan hatásköröket gyakorol, amiről Magyarországnak az a véleménye, hogy ez nem az Unió hatásköre, ilyenkor elmehet az Európai Bírósághoz, és megpróbálhatja ezeket felülvizsgáltatni. Ezt néhány esetben meg is tette, nagyon kevés sikerrel. Erre persze lehet mondani, hogy az Európai Bíróság is abban érdekelt, hogy az Európai Uniónak minél nagyobb legyen a hatásköre, de azt tudom mondani, hogy ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk, ha nem tetszik nekünk, ki lehet lépni belőle.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Brutális medvetámadás Székelyföldön, mentőhelikopter vitte kórházba az 58 éves túrázót

Egy 58 éves férfit ért medvetámadás a Maros megyei erdőben, Torboszló és Székelyabod között. A súlyos, nyílt sebekkel és töréssel küzdő sérültet a marosvásárhelyi kórházba szállították műtétre.

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia! A síneken feküdt, a mozdonyvezető már nem tudott fékezni – gázolt a Mecsek InterCity

A balesetet a vonat vezetője jelentette fél hat után a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az InterCity utasait a MÁV pótlóbuszokkal szállította tovább Simontornya felé.

KULT

Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról

Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül

A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.

F. O. / Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images - szmo.hu
2026. március 21.

Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter: Esztelen összeesküvés-elmélet a Washington Post cikke az Orbán Viktor elleni, megrendezett merényletről

A Washington Post egy orosz titkosszolgálati dokumentum alapján írt a miniszterelnök elleni megrendezett támadás tervéről. A „Gamechanger” fedőnevű javaslat a kampányt befolyásolta volna, Moszkva tagad.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Apa és fia is a csörögi támadók között, akik baltával és bottal estek egy férfinak

A 48 éves áldozat súlyos, többszörös töréseket szenvedett a Pest vármegyei támadásban. A bíróság mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte életveszélyt okozó testi sértés miatt.

KÉK HÍREK

Egy egész sícsoportot sodort el a lavina az olasz Alpokban, ketten meghaltak

Az olasz hegyi mentőszolgálat két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be a dél-tiroli baleset után. A mentéshez 6 helikopter kellett.

KÉK HÍREK

Szörnyethalt a motoros, aki elé őz ugrott, majd a hozzá siető mentő is karambolozott Szombathelyen

Az 51 éves motoros halálával végződő balesethez riasztott mentőegység maga is balesetet szenvedett Szombathelyen. A Brenner Tóbiás körúton egy Opellel ütköztek, a karambolban mindkét sofőr megsérült.

SZEMPONT

Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni

Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.

Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2026. március 22.

Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Rágcsálóirtót adott a hároméves lányának, mert nem akart gyerektartást fizetni

A landshuti bíróság egy 28 éves férfit ítélt el, aki rágcsálóirtóval töltött kapszulát adott a gyermekének. A DNS-bizonyítékok alapján kapott 8 év börtönt, az ítélet nem jogerős.

KÉK HÍREK

Megdöbbentő videó: dühöngő Merci-sofőr terrorizálta a szabályosan közlekedő nőt Budapesten

Egy fedélzeti kamera rögzítette, ahogy egy férfi a II. kerületben büntetőfékezett, majd inzultált egy sávot váltó nőt. A Budapesti Autósok Közössége által közzétett videó nagy felháborodást váltott ki.

KÉK HÍREK

Akkora tűz volt a Nemzeti Atlétikai Központ közelében, hogy még a Széchenyi-hegyről is látták

Hulladéktűz keletkezett szombat délután a IX. kerületi Szabad Hongkong úton. A Fővárosi Katasztrófavédelem megerősítette, hogy a tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését.

SZEMPONT

Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen

A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 21.

Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.

Kapcsolódó

„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szökni próbált egy rab a veszprémi kórházban, közben fellökött egy ápolót is

Egészségügyi ellátása közben próbált meglógni a fogvatartott, de a börtönőrök résen voltak. Az államtitkárság szerint az eset is bizonyítja a mozgáskorlátozó eszközök szükségességét.

KULT

2026 első nagy mesterműve Ryan Gosling új sci-fije, A Hail Mary-küldetés, amit nagyvásznon kell látni!

Nevethetünk, sírhatunk, izgulhatunk, szerethetünk – sok érzelmet pendít majd meg bennünk a sci-fi műfaj új filmes mérföldköve. A Mentőexpedícióhoz hasonlóan ezúttal is egyetlen férfit követünk, aki ezúttal nem a Marson, hanem egy Hail Mary nevű űrhajóban reked egyes-egyedül.

KULT

„Halott lennék, ezt biztosan tudom” – a 68 éves Gary Oldman őszintén beszélt a múltjáról, ami majdnem a sírba vitte

A színész beszélt alkoholizmusáról és arról, hogy a nagy szerepek mentették meg. A biztos bevétel tette lehetővé számára, hogy több időt töltsön gyermekeivel, és ne vállaljon el bármilyen munkát.

SZEMPONT

„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs

Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.

F. O. / Fotó: Contributor/Getty Images - szmo.hu
2026. március 21.

Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.

Kapcsolódó

The Washington Post: Megrendezett merényletet javasolt az orosz titkosszolgálat Orbán Viktor ellen egy kiszivárgott jelentés szerint

A lap által megszerzett és egy európai hírszerző szolgálat által hitelesített dokumentum szerint az orosz operatív tisztek azért vetették fel a drasztikus lépést, mert a Fidesz népszerűsége a romló gazdasági helyzet miatt csökkenni kezdett. A Kreml cáfolt.