Péterék egy reptéren ismerkedtek meg, azóta közösen járják a világot – Isten veled, Magyarország

Alapvetően változhatnak meg az ingatlanvásárlás szabályai a fővárosi környéki agglomerációban, a Velencei-tónál és a Balatonnál. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy önkormányzatoknak az eddigieknél több jogkört ad az új beköltözők számának csökkentéséhez, ha úgy érzik, ki kell tenni a „megtelt” táblát. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, akár meg is tilthatnák, hogy azok, akik nem helyben laknak, ingatlant vásároljanak. Emellett lehetőséget adnának az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötésére, és arra is, hogy plusz adót vethessenek ki az önkormányzatok a máshonnan odaköltözőkre.

A cél az agglomerációs települések és a Balaton környékének védelme, ahol az ingatlanárak elszállása miatt a helyi lakosság egyre nehezebben tud saját településén maradni. A nagy kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban mit hoznának ezek az intézkedések, mennyire befolyásolnák az ingatlanpiacot, és valóban megállítható-e így a drágulás. Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi történhet, ha tényleg jönnek ezek a korlátozások.

– A kormány azt állítja, hogy az önkormányzatok szeretnék ezeket a változtatásokat. Mi lehet ennek az oka?

– Ahhoz, hogy ezt az egészet kontextusba helyezzük, nyilván érdemes azt látni, hogy vannak olyan települések, amelyek tipikusan abban a helyzetben vannak, hogy az ott ingatlant vásárlók jellemzően nem a településen belülről kerülnek ki. Ez azért érdekes, mert egyébként

Tehát amikor költözünk, akkor a fővároson belül is sok esetben kerületen belül költözünk, településen kívül nagyon ritka esetben vannak költözések. Ha valaki még településen kívül is találja meg a következő otthonát, az sok esetben még a megyehatáron belül marad. Egy átlagos ember élete során négyszer, ötször, hatszor vesz ingatlant. Tehát egy-egy ingatlanban viszonylag sok időt töltünk. Ezt a természetes helyzetet színesíti vagy alakítja át egyrészt a nagyvárosból az agglomerációs övezetekbe való költözés, és egyébként ez nemcsak Budapestet érinti, hanem az összes nagyvárost, megyeszékhelyet, olyan lokációt, ahol megnő a lakhatás iránti igény, és ott felmennek az ingatlanárak, aminek következtében a helyiek már nem tudnak sok esetben ugyanazon az ösvényen haladni, mint eddig, azaz hogy ugyanott vesznek ingatlant. Például ketten összeköltöznek, nagyobb lakásra van szükségük, gyerekük születik, nagyobb lakásra van szükség, és ezt a rohamosan emelkedő ingatlanárak mellett nagyon nehéz lekövetni helyben.

Más helyzet van a Balatonnál. Egyfelől a Balatonra nagyon sokan mint üdülőövezetre tekintenek, és az ott ingatlanvásárlók nem a helyi fizetésekből rakosgatják össze a pénzt, amiből ingatlant vesznek, hanem például Budapestről jönnek. Ha sok a budapesti vásárló, akkor a balatoni ingatlanárak is a budapestieket közelítik, aminek viszont természetes velejárója az, hogy aki meg a Balaton környékén születik és ott szeretne maradni, ezt már nagyon nehezen tudja megtenni, mert amikor egy eladó eladja az ingatlanát, akkor

Felmerül a kérdés, hogy mik lehetnek azok az eszközök, amelyekkel ezt a folyamatot szabályozni vagy lassítani lehet.

– Navracsics Tibor több lehetőséget is felvázolt. Például azt, hogy a helyieknek elővásárlási jogot adhatna az önkormányzat az eladó ingatlanokra.

– Itt azonban az a probléma, hogy

Ez ugyanis úgy működik, hogy amennyiben mondjuk egy helyi lakosnak elővásárlási joga van egy ingatlanra, amelyet egy máshonnan érkező szeretne megvenni, akkor a helybéli akkor léphet be vevőként az ingatlanvásárlásba, ha kifizeti az eredeti vevő által kínált összeget. Belátható, hogy ez nem megoldás ebben a formában.

– Mi jöhet még szóba?

– Azoknál a településeknél lehet komolyabb a probléma, ahol már úgymond betelt a pohár, ahol már ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. Itt sok értelme nincsen az adásvételeket korlátozni, hiszen ahova az új vevő beköltözne, onnan ki is költöznek, az egyenleg várhatóan nem változik számottevően.

Ebben az esetben a leglátványosabb és legradikálisabb eszköz, amikor a település változtatási tilalmat rendel el. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy onnantól kezdve építeni sem lehet. Tehát egy épületet sem tudnak felhúzni. Ebben az esetben viszont számolni lehet azzal is, hogy egy ilyen övezetben látványosan csökkenhetnek az árak, mert egy újonnan érkező vevő sem alakíthat át semmit az épületen. Ez az atombomba, amit le tudnak dobni a települések.

– Mit jelenthet az, hogy feltételhez kötnék a lakcímbejelentést?

– Főleg a használt ingatlanok tekintetében a lakóhelyváltoztatás vagy a lakcímkártya kiadásának szabályozását. Ha valaki bejelentkezik egy lakcímre, akkor a gyerekei ott már jogosultak igénybe venni az oktatási intézményeket, óvodát, bölcsődét, egészségügyi intézményeket stb. Annak hiányában ez meglehetősen nehéz. De akkor felmerülhet az a kérdés, hogy

Ezt ennek az újonnan bevezetendő szabályrendszernek kezelnie kell. De konkrétumokat csak majd a konkrét intézkedések fényében lehet mondani.

– A legdurvább megoldásnak az hangzik, hogy csak a helyben lakók vásárolhatnának valahol ingatlant.

– Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke, és

A településeknek is majd valószínűleg mérlegelniük kell, hogy mennyit nyernek és mennyit veszítenek. Tehát ahol már tényleg túl van minden határon a helyzet, és nyáron már nem folyik víz a csapból, mert olyan a vízhiány, ott könnyen lehet, hogy hamarabb meghozzák ezeket a döntéseket. De ahol nem annyira vészes még a helyzet, és mégis bevezetnek ilyen korlátozásokat, majd emiatt adott esetben a helyiek ingatlanjainak az értéke leesik, az a helyi önkormányzat megítélésére is negatívan hathat. Tehát ott nyilván inkább tartózkodni fognak az önkormányzatok az ilyen drasztikus lépésektől.

– Vannak máshol is ilyen adminisztratív intézkedések Európában?

– Franciaországban például 7-8%-os adót vetnek ki azokra, akik nem rezidensként vásárolnak ingatlant. Spanyolországban is a nem helyi lakosoknál magasabb adómértéket állapítanak meg.

Elképzelhető, hogy lesz majd egy olyan sáv vagy egy olyan adónem, illetve illeték, amelyet mondjuk a helyi önkormányzat szabhat ki. Azt mondja, hogy ennyi az adó, de ha te helyiként vásárolsz, akkor mentesülsz a megfizetése alól.

A kormányfő a Nemzeti Múzeum elé várta a híveit délelőtt, délután pedig Magyar Péter Tisza Pártja töltötte meg az Andrássy út körúton belüli szakaszát. Orbán Viktor a brüsszeli birodalomról beszélt, és a független sajtó, valamint a civil szervezetek munkatársait „áttelelő poloskáknak” nevezte, belengetve a húsvéti nagytakarítást. Ezzel szemben Magyar Péter, miután felsorolta Orbánék bűneit, gazdagodásukat, bejelentette, hogy független korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, és teljes vagyonelkobzást helyezett kilátásba a korrupciós cselekmények elkövetői számára. Segítséget kért a külhoni magyar állampolgároktól, és alternatív népszavazást hirdetett meg.

Mire volt elég a két beszéd, mire volt elég az ünnepi erődemonstráció? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.

– Két beszédet hallottunk. A délelőtti lényegesen rövidebb volt, mint a délutáni, ennyi bizonyos.

– A kevesebb most több. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor mostani beszéde hatásosabb, erőteljesebb volt, mint a tavalyi, Magyar Péternél is erőteljesebb volt. Azért gondolom, mert

mint Magyar Péter már megint terjengőssé vált beszéde. Ennyiben biztos, hogy sikeresebb volt a kormányfő beszéde, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a Fidesz már biztosan megnyeri a jövő áprilisi választásokat. Arról nem beszélve, hogy lesz még két nagy ünnepi rendezvény és beszéd: október 23-a ebben az évben, és a választások előtt jövő március 15-e, tehát semmi sem veszett el. Végleg most senki sem aratott győzelmet. Annyi történt csak, hogy a miniszterelnöknek most sikerült hatásosabb, keményebb beszédet mondania.

– Ez a poloskázásról nekem Torgyán József ’96-os féregirtós beszéde jutott eszembe. Azt látom, hogy már most felrobbant az internet, tehát azért nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák. Sokan azt gondolják, hogy ez a fajta dehumanizálás egy szintlépés volt.

– Éppen ez a lényeg, hogy egy beszéd kiváltson hatásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Ezzel a miniszterelnök máris elérte, hogy a közvéleményben nagyobb érdeklődést kelthet a beszéde a következő napokban vagy akár hetekben, mint Magyar Péter mostani terjengős beszéde. Mondjuk az a felvetése, hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetése csökkenjen, például egy figyelemreméltó felvetés volt, lehetett volna erre fókuszálni a beszédet, e köré csoportosítani a többi elemet, például Hatvanpusztára utalni, ami el is hangzott a beszédben egyébként.

– Egy hosszú részt szentelt az urizálásoknak.

– Igen, az urizálás, és ebből levezethető lett volna a követelés, hogy csökkentsük a hatalmon lévők fizetését. És akkor lehetett volna mondjuk erre építeni a beszéd fő vonulatát. Ehhez képest Magyar Péter beszéde nagyon sok mindent megfogott: fű, fa, virág, sok minden volt benne. Nagyon nehéz kihámozni belőle a lényeget. Orbán Viktor beszédéből lényegesen könnyebb volt.

Nekem például személy szerint nem tetszik a poloskázás, nem tetszik az, hogy az ellenfeleket poloskákhoz hasonlítjuk, ez nem jó, nem szép dolog, de kétségtelen, hogy hatásosabb, mint Magyar Péter hosszabb és bonyolultabb beszéde.

– Én azon gondolkozom, hogy ezzel a poloskázással mintha Orbán Viktor is csak megtartani tudná a szavazóbázisát, miközben a vele szemben álló szavazóbázist is összerántja egy ilyen szöveg. Tehát mindkét szavazóbázist csak még jobban harci tűzbe tudja hozni, de tud ez a dolog új szavazókat hozni?

– Új szavazókat a Fidesz nem az ünnepi beszédekkel szokott tipikusan megszerezni, hanem a választási osztogatással. Ez 15 év tapasztalata. Az orbáni beszédek – különösen, ha jól sikerülnek – a saját szavazók felrázására hivatottak, akik már eleve fideszesek, és itt azért van házi feladata a Fidesznek. Éppen a Medián mérte meg, hogy a Fidesz szavazóinak kisebb a hajlandósága elmenni a választásokra. Emiatt a biztos szavazók körében 9 százalékpont a különbség a Tisza javára, legalábbis a Medián szerint.

hogy akik azért alapvetően fideszesek, azok tényleg nagy számban menjenek el. A többi peremszavazót pedig inkább a választási osztogatással próbálják megnyerni. Természetesen hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, hogy a gazdaság helyzete 2025-ben hogyan alakul.

– Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy egy év után Orbán Viktor pont ezekkel a gazdasági ígérgetésekkel átvette a közbeszéd tematizálását?

– Igen, mondhatjuk. Magyar Péter lendületet vesztett az ez év február 11-i Partizán-interjúban, és Orbán Viktor ügyes érzékkel Magyar Péter évértékelője után mondta el a saját beszédét, amelyben bejelentette a népszerű választási osztogatási lépéseit, és azóta valóban a miniszterelnök uralja alapvetően a közéletet.

– Értékelhetjük a közbeszéd-tematizálás visszavételi kísérletének Magyar Péter alternatív népszavazásról szóló bejelentését?

– Szerintem Magyar Péter hibázott, amikor Ukrajna EU-tagságát beletette ebbe a népszavazási kérdéssorba, ugyanis itt nem fog tudni győzni, Ez egy eleve vesztes pozíció. Éppen a Medián felmérése mutatta ki, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Őszintén szólva nem értem, hogy a Tisza vezetése miért gondolta jó ötletnek ezt beletenni a kérdések közé.

– Volt még szó arról, hogy független korrupcióellenes ügyészséget akarnak létrehozni, ha megnyerik a választásokat.

– Jól hangzik a Korrupcióellenes Ügyészség felállítása, ezzel egyetértek. A tömegben úgy hallottam, hogy nagy tapsot is kapott, tehát ez egy elég népszerű ötlet. Úgyhogy

Hogy ez jogilag mennyire megvalósítható feles többséggel, abban már van kételyem, hiszen az ügyészség szervezeti rendjéről, illetve az ügyészség alapvető szabályairól szóló törvény, illetve jogi normák az Alaptörvénybe tartoznak, illetve sarkalatos törvények. Ebből adódóan ez kétharmados többséget igényel. Nehezen tudom elhinni, hogy a Tisza Párt képes lesz kétharmados többséget szerezni, bár a választási rendszerünk a győztest jutalmazza. De nyilván a jogi akadályok hangoztatása nem alkalmas egy ilyen ünnepi beszédhez.

– Beszéljünk a résztvevők számáról. Elárul-e ez egyáltalán valamit?

– Nehéz összehasonlítani, mert a múzeum előtti térség viszonylag szélesebb. A felvételekből úgy láttam, hogy a Kálvin térre is jutott még valamennyi ember. A miniszterelnök beszédén nem voltam személyesen jelen. A Tisza rendezvényén viszont igen, és azt tudom tanúsítani, hogy valóban az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedt a tömeg, viszont talán szűkösebb ez az út. Nem tudok igazságot tenni, hogy hol voltak többen, de ezt nem is értékelném túl.

Szerintem a Tisza biztosan nem vallott szégyent ma. Tisztességes létszámmal vonultak fel az emberek. De valóban nem érdemes túlértékelni, hiszen itt most a politika iránt aktívabb emberek jöttek el, de a szavazást nagyobb részben azok döntik el, akik nem naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak a politikával.

– Mit gondol, milyen lépésekkel tudná átvenni, vagy újra átvenni a kezdeményezést Magyar Péter? Illetve folytatódhat-e Orbán Viktorék kommunikációs offenzívája annak érdekében, hogy nyeregben maradjanak?

– Folytatódhat a kommunikációs offenzíva, megpróbálják fenntartani a közbeszéd feletti uralmat. Magyar Péternek most egy olyan témát kellene találnia, amely ténylegesen az emberek mindennapjait érinti, és nem olyan ügyekben próbálkozni, ahol a kormány könnyen megverheti. A kegyelmi ügy például egy szerencsés véletlen volt számára, amelyet jól kihasznált. De nem tudhatjuk, lesz-e még hasonló ügy, amely ekkora politikai hullámokat vethet.

– Kell egy újabb kegyelmi ügy ahhoz, hogy kibillenjen Orbán pozíciójából?

– Én úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „kegyelmi ügy 2.0” jót tenne a Tisza Párt esélyeinek.

Orbán Viktor ma átlépett egy olyan vörös vonalat, amit egy demokratikus ország miniszterelnöke soha nem léphet át anélkül, hogy ne lássuk alatta a teljhatalomra törő vezért - írta Déri Tibor újpesti polgármester a miniszterelnök idei március 15-i beszéde után.

Orbán egész pontosan arról beszélt, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot, ez pedig most is így lesz.

- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: ”felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.

Erre reagált Déri, aki a Facebook-oldalán azt írta:

„»Poloskák«. Így nevezte ma a bírókat, újságírókat, civileket. Magyar embereket. Azokat, akik nem hajlonganak, nem nyalnak, nem asszisztálnak a hatalom gőgjéhez. Azokat, akik emlékeztetnek rá, hogy ez az ország nem az övé, hanem a miénk.”