Ha a SpaceX a műholdakat is lekapcsolja, az nagyobb baj az ukránoknak, mint a fegyverszállítmányok vagy a hírszerzési információk elapadása. Azonnal megszakíthatná a kommunikációt az ukrán hadseregen belül, óriási lehetőséget adva az oroszok kezébe.
A héten kiderült, hogy Trump nemcsak az Ukrajnában irányuló fegyverszállításokat függesztette fel, de a hírszerzési információk átadását is leállította, sőt, még azt is megtiltotta, hogy a Maxar nevű, felderítő műholdakat üzemeltető cég műholdképeit továbbítsák az ukrán hadseregnek. Pedig ez létfontosságú ahhoz, hogy ne maradjanak vakok a csatatéren, lássák, mire készülnek az oroszok, és mennyire voltak hatékonyak a saját válaszcsapásaik.
A Starlink még működik, de mindenki egyre idegesebb, mert Ukrajna jelentős részén a SpaceX által fellőtt és üzemeltetett műhold-hálózat maradt az egyetlen eszköz a honvédő hadsereg műveleteinek irányítására. Ha lekapcsolnák, azt valószínűleg hamarabb lehetne érzékelni a harctéren, mint a fegyver- és lőszerkészletek fogyatkozását.
A fronton harcoló katonai egységek sem egymással, sem a katonai hírszerzéssel nem tudnák tartani a kapcsolatot, és a távvezérlésű eszközeik is használhatatlanná válnának, tehát gyorsan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének.
A Politico emlékeztet: tavaly már 42 ezer Starlink-terminál üzemelt a háború sújtotta országban, vagyis a műholdas internet tényleg létfontosságú lett az ukránoknak. A technológia elvesztése rövid idő alatt kétvállra fektetné őket az orosz invázióval szemben.
A Starlinket üzemeltető SpaceX ráadásul nem egyszerűen egy magáncég, hanem Elon Musk cége, aki egyben Trump legbefolyásosabb tanácsadója is.
Az ásványkincsek átadásáról szóló amerikai háttéregyeztetéseken állítólag konkrétan meg is fenyegették a Starlink-szolgáltatás lekapcsolásával Kijevet. Ezt a Reutersnek három bennfentes forrás is megerősítette, igaz, az értesülést Elon Musk később cáfolta.
Ennek ellenére komoly esély van rá, hogy Donald Trump kormánya előbb-utóbb ezt is felhasználja az általa elképzelt feltételekkel lefolytatott béketárgyalások kikényszerítésére.
A Starlink a háború kezdete óta létfontosságú Ukrajnának
Az orosz támadások már a háború 2022 februári kezdetén célba vették az ukrán vezetékes és mobilhálózatokat. Az infrastruktúrát súlyos bombatámadások érték, így az ország jelentős részén rendkívül nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné vált a kapcsolattartás - nemcsak a civilek, hanem a fronton harcoló katonák számára is. Ezt a helyzetet a Starlink - és a politikailag akkor még függetlennek tűnő Elon Musk - segített áthidalni azzal, hogy több tízezer terminállal látta el Ukrajnát.

Vitalij Klitschko kijevi polgármester (balra), a testvérével, Wladimirrel az első Starlink terminálokkal, amelyek Ukrajnába érkeztek. Fotó: Kyivcity.gov.ua
A műholdas szolgáltatás felhasználói egy kis vevő antennával csatlakozhatnak az internethez, amely jeleket továbbít az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakhoz. Ezeknek a rendszereknek egy részét civilek használják, akik a családtagjaikkal próbálnak kapcsolatot tartani, de a rendelkezésre álló kapacitás legnagyobb részét az ukrán hadsereg foglalja le. Erre nagy szükség is van, mivel a frontvonalakon harcoló katonák folyamatosan azzal szembesülnek, hogy az ellenség zavarja és lehallgatja a rádióadásaikat.
Kezdetben a SpaceX fizette a Starlink ukrajnai működését, aztán az amerikai kormány, majd nemrég Lengyelország is beszállt, oroszlánrészt vállalva a hálózat finanszírozásából és Krzysztof Gawkowski digitalizációs miniszter szerint ezt fenn is fogják tartani, amíg szükséges. Mivel a jövőben talán nem lesz elég, hogy van, aki állja a számlát, Kijev európai technológiákra hagyatkozhat, főleg, ha ki akarja venni ezt a fegyvereknél is értékesebb ütőkártyát Donald Trump kezéből.
Európai műholdas cég lehet a legjobb alternatíva Ukrajna számára
Elon Musk cégének Föld körüli pályán kialakult egyeduralmát már az orosz-ukrán háború előtt is kockázatosnak találta az Európai Unió és Kína is, így megindult a küzdelem az amerikai dominancia visszaszorításáért.
Az Európai Bizottság jelenleg is nagy erőkkel dolgozik azon, hogy az Egyesült Államoktól független műholdkapacitást biztosítson Ukrajnának. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője elárulta: Kijev először az EU tagállamainak meglévő kormányzati műholdkapacitásait egyesítő Govsatcom-rendszerhez csatlakozhatna, majd később az IRIS²-höz is.
Utóbbi egy egyelőre tervezés alatt álló műholdhálózat, amit kifejezetten a Starlink monopóliumának megtörésére épít az Európai Űrügynökség, de várhatóan csak a 2030-as években válik működőképessé. „A Bizottság folytatja az egyeztetéseket Ukrajnával ebben a kérdésben” – erősítette meg Regnier.
Annak a lehetősége, hogy az ország új műholdszolgáltató után néz, alaposan fokozta a befektetők érdeklődését a Starlink egyik kisebb európai versenytársa, az Eutelsat iránt. A francia-brit vállalat, amely jelenleg is biztosít kormányzati és intézményi kommunikációt a lerohant országban, nemrég megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat az EU-val az ukrajnai szolgáltatásainak bővítéséről. Ezek az egyeztetések nyilván a védelmi alkalmazásokhoz keresnek alternatívát, és már a hírük is elég volt ahhoz, hogy a cég részvényárfolyama pár nap leforgása alatt az ötszörösére emelkedjen.

Illusztráció: Eutelsat Group
Az eredetileg francia vállalat 2023-ban egyesült a brit OneWebbel, és ezzel a világ egyik legjelentősebb olyan szolgáltatója lett, amely alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő, globális lefedettséget biztosító műholdflottát birtokol. Igaz, tizedakkorát, mint a Starlink, amely már 7000 műholddal kínál valós idejű kommunikációt, így világszerte több felhasználót képes kiszolgálni, és nagyobb adatsebességet is biztosít.
De az Eutelsat egyelőre nem tör globális babérokra: azt vállalja, hogy Európában kínál ugyanolyan képességeket, mint a Starlink, és teszi ezt mindössze 630 darab LEO műholddal, illetve 35 magasabb, geostacionárius pályán keringő eszközzel.
Amíg a Starlink akár 200 megabit/másodperc sebességű internetet kínál, az Eutelsat egyelőre 150 megabit/másodperces adatforgalomra képes. További különbség, hogy a OneWeb termináljai akár 3,7 millió forintnyi dollárba is kerülhetnek - a havidíjon felül, miközben a Starlink szolgáltatás kezdőcsomagjának ára Ukrajnában 220 ezer forint.
Ukrajna kiszolgálásában segíthet a luxemburgi SES is, ami a NATO-nak már biztosít adatszolgáltatást, az O3b mPOWER nevű, közepes Föld körüli pályán működő műholdkonstellációján keresztül. Sok más hagyományos műholdas szolgáltatóhoz hasonlóan ők is vállalati ügyfelekre, kormányokra és hadseregekre összpontosítanak, tehát nem kínálnak közvetlen lakossági szolgáltatásokat, és a termináljai sem nevezhetők fogyasztóbarátnak, de az ukrán hadsereg számára így is egy opciót jelenthetnek.
Kína sem marad le, sőt, lenyomná nemcsak Európát, de a Starlinket is
Európa mellett az Egyesült Államok legnagyobb gazdasági és politikai riválisa, Kína is rájött, hogy nem nézheti tétlenül a SpaceX terjeszkedését, ami azt vizionálja, hogy a Starlink flotta egy-két évtizeden belül már 40 ezer műholdat fog számlálni. Ezt az ázsiai nagyhatalom nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági okokból is kockázatosnak tartja, így rövid időn belül az amerikai konstelláció legnagyobb kihívójává akar válni. A célja a globális lefedettség, már az évtized végére.
Az Interesting Engineering riportja szerint Kína tavaly állt elő az eddigi legambiciózusabb űripari tervével, ami alaposan felforgathatja a szatellit-technológiák nemzetközi piacát. Az állami tulajdonú Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) telepítette az első műholdrajt, ami egy nagy, évek alatt kiépülő hálózat részét képezi.

A SpaceX egyik Falcon 9 rakétája, amely egyszerre akár 60 Starlink műholdat szállíthat. Fotó: U.S. Air Force / Zoe Thacker)
Az SSST első fellövése jelentős mérföldkő volt, és a projekt tényleg a jelenlegi világvezető SpaceX potenciális kihívójává válhat. A kínai cég „Thousand Sails Constellation” nevű terve az, hogy a következő években globális internetes hálózatot hoz létre – olyat, ami a Starlinkkel is versenyre kel. Bár a nyilvánosság sokkal nehezebben fér hozzá az SSST adataihoz, mint a SpaceX-éhez, annyit tudni lehet, hogy a vállalat jelenleg száznál több műholdat üzemeltethet és a 2025 végére kitűzött célja 648 darab, amivel már beérné az európai Eutelsat flottájának méretét.
A szándék ugyanakkor az, hogy a kínai állami cég 2030-ra 15.000 műholddal és globális lefedettséggel rendelkezzen.
Egy ekkora flotta már komoly aggodalmakat kelthet világszerte, hiszen - bár érthető, hogy a LEO hatékonyabb és olcsóbb adatátvitellel kecsegtet, mint a magasabb pályára kerülő műholdak - a verseny az űrbéli területért súlyos kommunikációs katasztrófa kockázatát hordozza.
Az Elon Musk cége által működtetett Starlink a világ számos régiójában (hazánkban is) hozzáférhető, hiszen az égből semmi sem akadályozza a szolgáltatást. Még. Kínának viszont feltett szándéka, hogy megtöri a monopóliumot, és úgy tudni, hogy a Népi Felszabadító Hadseregben dolgozó kutatók hosszú ideje tanulmányozzák a Starlink telepítési folyamatát, különösen azóta, hogy az amerikai cég szinte rögtön képes volt internetet biztosítani az oroszok által lerohant Ukrajna világháló nélkül marad részein.
A LEO iránti mutatkozó, kiemelt nagyhatalmi figyelem aggasztó, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy nem arról szól, ki tud több emelt áron internetelőfizetést értékesíteni a bolygó olyan területein, ahol nincs más megoldás, csak a műhold.
A tízezerszámra fellőtt szatelliteknek katonai célja is van, és a dominancia ezen a területen befolyásolhatja a konfliktusban álló nemzetek hatalmi egyensúlyát.
Olyan államok szemében pedig, mint az USA és Kína, akik között egyre élesebb az ellentét, a másik fél minden egyes fellövése provokációnak tűnhet. Pláne, ha még direkt célzást is tartalmaz: az SSST legelső műholdja a SkyNet-1 01 nevet kapta - utalva az amerikai Terminátor-filmek atomapokalipszist előidéző mesterséges intelligenciájára.