Pottyondy Edina: Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület
A youtuber új videójában nekiment Orbán Viktor gazdasági és külpolitikájának, Ruszin-Szendi Romulusz pálfordulásának és a Curtisszel indított drogellenes felvilágosító kampánynak is.
Újabb videóval jelentkezett a YouTube-on Pottyondy Edina. A humorista ezúttal meglehetősen hosszú, 17 perces anyagban elemezte az elmúlt – kétségtelenül sűrű – hét eseményeit.
Természetesen nem ment el szó nélkül Volodimir Zelenszkij és Donald Trump múlt heti, kudarcba fulladt találkozója mellett. A tárgyalások érzékletes hasonlatai mellett kitért arra is, hogy Szlovákia mellett hazánk is kimaradt a közös európai béketerv kidolgozásának folyamtából. Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter versenyt örül annak, hogy az ukrán elnök rossz nemzetközi pozícióba került a tárgyalásokon.
Pottyondy megfogalmazása szerint ez hazánknak annyit jelent:
„Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület.”
Nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzék is jelentős kritikát kapott ugyanakkor az egykori politikustól. Szerinte soha nem működött, és most sem működik az a taktika, hogy a kormányellenes szereplők alig reagálnak valamilyen problémás hazai ügyre, mondván, hogy az csak kommunikációs „gumicsont”. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor és kormányának működésében látható, hogy már ők sem magabiztosak a sikerüket illetően.
„Nem úgy viselkednek, mint az a csapat, ami eddig gálázott, és 3 góllal vezet. Hanem mint akik sima verségre állnak, és úgy próbálnak fordítani, hogy eltörik az ellenfél irányítójának a lábát, a kapusuk kezét és szögletnél gombostűvel szurkálják a védő seggét” – fogalmazott az influenszer.
Pottyondy Edina kritikával kezelte Ruszin-Szendi Romulusz feltűnését is Magyar Péter mellett, felemlítve, hogy vezérkari főnökként többször is hozott vitatható döntéseket, mielőtt rátért a „damaszkuszi útra”.
Kifigurázta Orbán Viktor mondatait, aki a Telex kamerái előtt a családja gazdagodásáról szóló filmmel, A dinasztiával kapcsolatban azt mondta: ő soha, senkivel nem beszél családon belül gazdasági ügyekről. És élcelődött azon is, hogy Orbán a Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, nem érti, hogy miért került 550 forintban a boltban az a tej, amit a gazdák 200 forintért adnak el. Pottyondy szerint „ha húsz év miniszterelnökség után ezzel a kérdéssel megy a kormányülésre, akkor nagyobb a baj, mint gondoltuk.
„Van egy állat. Füvet eszik, jön belőle a tej. És még ezt is sikerült elbaszni!”
– tette hozzá ezzel kapcsolatban a humorista.
Pottyondy Edina teljes videója
Újabb videóval jelentkezett a YouTube-on Pottyondy Edina. A humorista ezúttal meglehetősen hosszú, 17 perces anyagban elemezte az elmúlt – kétségtelenül sűrű – hét eseményeit.
Természetesen nem ment el szó nélkül Volodimir Zelenszkij és Donald Trump múlt heti, kudarcba fulladt találkozója mellett. A tárgyalások érzékletes hasonlatai mellett kitért arra is, hogy Szlovákia mellett hazánk is kimaradt a közös európai béketerv kidolgozásának folyamtából. Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter versenyt örül annak, hogy az ukrán elnök rossz nemzetközi pozícióba került a tárgyalásokon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:
„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”
Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.
„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”
– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.
Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:
„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”
Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát
Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.
Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint
minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.
Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.
A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.
„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.
A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.
A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.
Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.
Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.
Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.
„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.
„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”
„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.
Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”
Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.
Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.
Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.
Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.
„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.
Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.
„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.
„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.
Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.
Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint
minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.
Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keszthelyi András: Zelenszkij amatőr hibák sorozatát követte el a Trump-találkozón
Markáns véleményt fogalmazott meg egy magyar politikai szakértő a pénteki, washingtoni találkozóról. Véleménye szerint az ukrán elnök csak magát okolhatja a történtekért.
A diplomáciai tárgyalás egy szakma – kezdte Facebook-posztját Keszthelyi András politikai szakértő, aki korábban Gyurcsány Ferenc, illetve Bajnai Gordon tanácsadója is volt, majd bővebben is kifejtette véleményét a pénteki Trump – Zelenszkij találkozóról.
„Az ember felkészül a tárgyalópartnerből. Ez alap. Felkészül például abból, hogy a partner egy nárcisztikus személyiség, akit nem szerencsés nyilvánosan bírálni. A média események megszervezése pedig egy másik, de úgyszintén szakma. Annak is van néhány szabálya. Például az, hogy ha a másik fél ketten jelenik meg, akkor én sem megyek egyedül. Na meg az is, hogy ha a másik fél anyanyelvén zajlik a tárgyalás, akkor tolmácsot viszek magammal, különösen akkor, ha csak közepesen bírom a nyelvet. De a legfontosabb talán az, hogy eszembe se jut egy megállapodás aláírása előtt megjelenni egy olyan média eseményen, amit minden szempontból a másik fél kontrollál, hazai pályán” – fogalmazott Keszthelyi, aki levonta a következtetést: szerinte
Zelenszkij szereplése amatőr hibák kontraproduktív sorozata.
„Azt, hogy Trump a kocsmai politizálás bajnoka eddig is tudtuk. Ez is egy nyugati hagyomány. Nézzünk csak western filmeket, vagy hallgassuk a korai Ronald Reagant. Nem a nyugatnak van vége és nem is Amerikának mint a szabadság bajnokának. Hanem annak a világnak — legalábbis átmenetileg — ahol az elitek udvariasan, etikett szerint, a képmutatás és az understatement logikája alapján beszélgetnek egymással. Ha Zelenszkij és csapata ezt nem látta jönni, azért csak magát okolhatja” – zárult a bejegyzés.
A diplomáciai tárgyalás egy szakma – kezdte Facebook-posztját Keszthelyi András politikai szakértő, aki korábban Gyurcsány Ferenc, illetve Bajnai Gordon tanácsadója is volt, majd bővebben is kifejtette véleményét a pénteki Trump – Zelenszkij találkozóról.
„Az ember felkészül a tárgyalópartnerből. Ez alap. Felkészül például abból, hogy a partner egy nárcisztikus személyiség, akit nem szerencsés nyilvánosan bírálni. A média események megszervezése pedig egy másik, de úgyszintén szakma. Annak is van néhány szabálya. Például az, hogy ha a másik fél ketten jelenik meg, akkor én sem megyek egyedül. Na meg az is, hogy ha a másik fél anyanyelvén zajlik a tárgyalás, akkor tolmácsot viszek magammal, különösen akkor, ha csak közepesen bírom a nyelvet. De a legfontosabb talán az, hogy eszembe se jut egy megállapodás aláírása előtt megjelenni egy olyan média eseményen, amit minden szempontból a másik fél kontrollál, hazai pályán” – fogalmazott Keszthelyi, aki levonta a következtetést: szerinte
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump leállítja az Oroszország elleni kibertámadásokat, pedig Európa és Amerika ellen is dúl az orosz „árnyékháború”
Pete Hegseth védelmi miniszter utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy állítsa le az Oroszország elleni támadó műveleteket - írja New York Times. Trump azt reméli, hogy az oroszok viszonozzák a lépést.
Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.
A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.
Ezért az orosz célpontok elleni kibertámadások leállítása komoly kockázatot jelent. Annál is inkább, mert az elmúlt egy évben Amerikában és Európában is egyre több az orosz szabotázsakció.
Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.
Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.
Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország Trump hatalomra kerülése után sem hagyott fel azzal, hogy megpróbáljon bejutni az amerikai hálózatokba.
A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.
Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.
„Nem tudjuk tárgyalásra bírni őket úgy, hogy közben sértegetjük az oroszokat vagy provokatívan viselkedünk velük” – mondta. „Ez az elnök ösztönös stratégiája, amely az évek alatt szerzett üzleti tapasztalatából fakad.”
Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.
Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.
Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.
A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
