„Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke” - Balogh László a kormány legújabb ingatlanszabályozási terveiről
Alapvetően változhatnak meg az ingatlanvásárlás szabályai a fővárosi környéki agglomerációban, a Velencei-tónál és a Balatonnál. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy önkormányzatoknak az eddigieknél több jogkört ad az új beköltözők számának csökkentéséhez, ha úgy érzik, ki kell tenni a „megtelt” táblát. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, akár meg is tilthatnák, hogy azok, akik nem helyben laknak, ingatlant vásároljanak. Emellett lehetőséget adnának az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötésére, és arra is, hogy plusz adót vethessenek ki az önkormányzatok a máshonnan odaköltözőkre.
A cél az agglomerációs települések és a Balaton környékének védelme, ahol az ingatlanárak elszállása miatt a helyi lakosság egyre nehezebben tud saját településén maradni. A nagy kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban mit hoznának ezek az intézkedések, mennyire befolyásolnák az ingatlanpiacot, és valóban megállítható-e így a drágulás. Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi történhet, ha tényleg jönnek ezek a korlátozások.
– A kormány azt állítja, hogy az önkormányzatok szeretnék ezeket a változtatásokat. Mi lehet ennek az oka?
– Ahhoz, hogy ezt az egészet kontextusba helyezzük, nyilván érdemes azt látni, hogy vannak olyan települések, amelyek tipikusan abban a helyzetben vannak, hogy az ott ingatlant vásárlók jellemzően nem a településen belülről kerülnek ki. Ez azért érdekes, mert egyébként
Tehát amikor költözünk, akkor a fővároson belül is sok esetben kerületen belül költözünk, településen kívül nagyon ritka esetben vannak költözések. Ha valaki még településen kívül is találja meg a következő otthonát, az sok esetben még a megyehatáron belül marad. Egy átlagos ember élete során négyszer, ötször, hatszor vesz ingatlant. Tehát egy-egy ingatlanban viszonylag sok időt töltünk. Ezt a természetes helyzetet színesíti vagy alakítja át egyrészt a nagyvárosból az agglomerációs övezetekbe való költözés, és egyébként ez nemcsak Budapestet érinti, hanem az összes nagyvárost, megyeszékhelyet, olyan lokációt, ahol megnő a lakhatás iránti igény, és ott felmennek az ingatlanárak, aminek következtében a helyiek már nem tudnak sok esetben ugyanazon az ösvényen haladni, mint eddig, azaz hogy ugyanott vesznek ingatlant. Például ketten összeköltöznek, nagyobb lakásra van szükségük, gyerekük születik, nagyobb lakásra van szükség, és ezt a rohamosan emelkedő ingatlanárak mellett nagyon nehéz lekövetni helyben.
Más helyzet van a Balatonnál. Egyfelől a Balatonra nagyon sokan mint üdülőövezetre tekintenek, és az ott ingatlanvásárlók nem a helyi fizetésekből rakosgatják össze a pénzt, amiből ingatlant vesznek, hanem például Budapestről jönnek. Ha sok a budapesti vásárló, akkor a balatoni ingatlanárak is a budapestieket közelítik, aminek viszont természetes velejárója az, hogy aki meg a Balaton környékén születik és ott szeretne maradni, ezt már nagyon nehezen tudja megtenni, mert amikor egy eladó eladja az ingatlanát, akkor
Felmerül a kérdés, hogy mik lehetnek azok az eszközök, amelyekkel ezt a folyamatot szabályozni vagy lassítani lehet.
– Navracsics Tibor több lehetőséget is felvázolt. Például azt, hogy a helyieknek elővásárlási jogot adhatna az önkormányzat az eladó ingatlanokra.
– Itt azonban az a probléma, hogy
Ez ugyanis úgy működik, hogy amennyiben mondjuk egy helyi lakosnak elővásárlási joga van egy ingatlanra, amelyet egy máshonnan érkező szeretne megvenni, akkor a helybéli akkor léphet be vevőként az ingatlanvásárlásba, ha kifizeti az eredeti vevő által kínált összeget. Belátható, hogy ez nem megoldás ebben a formában.
– Mi jöhet még szóba?
– Azoknál a településeknél lehet komolyabb a probléma, ahol már úgymond betelt a pohár, ahol már ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. Itt sok értelme nincsen az adásvételeket korlátozni, hiszen ahova az új vevő beköltözne, onnan ki is költöznek, az egyenleg várhatóan nem változik számottevően.
Ebben az esetben a leglátványosabb és legradikálisabb eszköz, amikor a település változtatási tilalmat rendel el. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy onnantól kezdve építeni sem lehet. Tehát egy épületet sem tudnak felhúzni. Ebben az esetben viszont számolni lehet azzal is, hogy egy ilyen övezetben látványosan csökkenhetnek az árak, mert egy újonnan érkező vevő sem alakíthat át semmit az épületen. Ez az atombomba, amit le tudnak dobni a települések.
– Mit jelenthet az, hogy feltételhez kötnék a lakcímbejelentést?
– Főleg a használt ingatlanok tekintetében a lakóhelyváltoztatás vagy a lakcímkártya kiadásának szabályozását. Ha valaki bejelentkezik egy lakcímre, akkor a gyerekei ott már jogosultak igénybe venni az oktatási intézményeket, óvodát, bölcsődét, egészségügyi intézményeket stb. Annak hiányában ez meglehetősen nehéz. De akkor felmerülhet az a kérdés, hogy
Ezt ennek az újonnan bevezetendő szabályrendszernek kezelnie kell. De konkrétumokat csak majd a konkrét intézkedések fényében lehet mondani.
– A legdurvább megoldásnak az hangzik, hogy csak a helyben lakók vásárolhatnának valahol ingatlant.
– Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke, és
A településeknek is majd valószínűleg mérlegelniük kell, hogy mennyit nyernek és mennyit veszítenek. Tehát ahol már tényleg túl van minden határon a helyzet, és nyáron már nem folyik víz a csapból, mert olyan a vízhiány, ott könnyen lehet, hogy hamarabb meghozzák ezeket a döntéseket. De ahol nem annyira vészes még a helyzet, és mégis bevezetnek ilyen korlátozásokat, majd emiatt adott esetben a helyiek ingatlanjainak az értéke leesik, az a helyi önkormányzat megítélésére is negatívan hathat. Tehát ott nyilván inkább tartózkodni fognak az önkormányzatok az ilyen drasztikus lépésektől.
– Vannak máshol is ilyen adminisztratív intézkedések Európában?
– Franciaországban például 7-8%-os adót vetnek ki azokra, akik nem rezidensként vásárolnak ingatlant. Spanyolországban is a nem helyi lakosoknál magasabb adómértéket állapítanak meg.
Elképzelhető, hogy lesz majd egy olyan sáv vagy egy olyan adónem, illetve illeték, amelyet mondjuk a helyi önkormányzat szabhat ki. Azt mondja, hogy ennyi az adó, de ha te helyiként vásárolsz, akkor mentesülsz a megfizetése alól.
