Négy oltástól sem volt ellenanyaga Márknak, végül elkapta a Covidot
Márk gyerekkorában kezdődtek problémák a veséjével, 2020-ban végezték az átültetést. A fiú nem harcolt a sorssal, elfogadta a helyzetet.
„A sokkon túllendülve már nyugodtabban fogtam fel, mi történt. Jobban voltam, nem voltak durva tüneteim.”
– összegzi röviden, miként élte meg a műtétet.
A Covidtól eleinte félt, szervátültetettként ugyanis a veszélyeztetettek közé tartozott. Tavaly márciusban kapta az első oltását, a másodikat egy hónap múlva, másfél hónap múlva pedig a harmadikat. Orvosai tudták, hogy immunsérültként neki nem kettő, hanem három oltás az alapimmunizáció, így a megerősítő oltás nála a negyedik.
A három Pfizer után mindig csináltatott az orvosa ellenanyag-vizsgálatot, de mind negatív lett. Ekkor már úgy gondolta, hiába minden, előbb-utóbb ő is el fogja kapni a vírust. A megerősítő oltástól mégis remélt valamit.
Szeptember elején kapta meg, Modernát adtak neki. Ezután is vizsgálták, termelődött-e ellenanyag. De az eredmény ismét negatív lett.
„Enyhe tünetekkel végigment rajtam, jelenleg úgy néz ki, hogy visszamaradó tünetek nélkül megúsztam.”
Kíváncsi volt, hogy a természetes fertőzés után mérhető-e az antitest-szintje. Azon a teszten, ami 0.8-tól pozitív, 21.8 U/ml volt az ő értéke. Szóval a természetes fertőzés után kimutatható az ellenanyaga.
Márk esete különleges, de sejtes immunválasz-vizsgálata nem volt, így lehet, hogy őt pont a nem mért, nem látott sejtes immunitás védte meg a súlyosabb megbetegedéstől. Ilyen vizsgálatot csak elvétve készítenek, sokkal bonyolultabb és drágább is.
Rusvai Miklós virológus ugyanakkor elmondta, hogy a vakcináknál erősebb védettséget ad a Covid átvészelése.
Elmagyarázta, mitől más a koronavírus-fertőzés keltette immunválasz, mint az oltás.
„A fertőzés átvészelése az egyetlen, aminek az esetén az úgynevezett nyálkahártya immunitás is kialakul, tehát már a testfelszínen: az orrváladékban, a nyálban, a különböző váladékokban is vannak ellenanyagok, és emiatt a vírus adott esetben már be sem tud hatolni a szervezetbe, mert a felszínen, a nyálkahártyák felszínén semlegesítődik. Ez a fertőzésen átesettek privilégiuma.”
Hozzátette, hogy antitestes és sejtes immunitásnál is a vírus minden fehérjéje ellen termelődik ellenanyag fertőződéskor, nemcsak a tüskefehérje ellen, mint amire az oltóanyagokat készítették.
„A természetes fertőződés során sokkal komplexebb és hatékonyabb immunválasz alakul ki” - mondja Rusvai Miklós.
Vannak olyan emberek is, akik koronavírus-fertőzött mellett sem kapják el a Covidot.
„Ez nem befolyásolható vitaminellátással, semmivel az égvilágon, ez genetikai adottság. Van, aki rendelkezik vele, van, aki nem. Ennek köszönhető, hogy például a középkorban, amikor még nem voltak vakcinák, akkor se mindenki halt bele a pestisbe, a fekete himlőbe, meg a kolerába. Bizonyos százaléka a lakosságnak mindig túlélte, sokszor meg sem betegedett. Ezt hívjuk genetikai immunitásnak” - mondja Rusvai Miklós.
A világon eddig 320 millióan kapták el a koronavírust, és 5,5 millióan belehaltak a szövődményekbe. Senki sem tudhatja előre, van-e genetikai immunitása, vagy hogyan reagál az immunrendszere a fertőzésre. Vagyis senki sem tudhatja, ha oltatlanul kapja el a vírust, akkor a túlélők vagy az áldozatok közé kerül.