SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.

Link másolása

Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Szíjjártó László: Nem lehet titkos tervek alapján, parancsuralmi módszerekkel rendbetenni az egészségügyet
A kelleténél tovább vagy csak papíron bent tartott betegek, és az egyidőben több helyen dolgozó orvosok miatt a minisztérium ellenőröket küld a kórházakba, de az Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint ez semmit sem fog megoldani.

Link másolása

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának bejelentése szerint legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. Az ellenőrzés a betegeket is érinti, az ő esetükben azt vizsgálják, valóban bent fekszenek-e a kórházban.

A minisztérium szerint vannak orvosok, akik több munkát is vállalnak egy időben, és meglehetősen rugalmasan kezelik a munkaidőt. Továbbá az is bevett gyakorlatnak számít, hogy többletfinanszírozásért több napnyi bentfekvést jelentenek a kórházak, mint amennyi időt ténylegesen bent töltött a beteg. Dr. Szíjjártó László gyermekgyógyásszal, pulmonológussal, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökével beszélgettünk az intézkedés okairól és várható következményeiről.

– Valóban előfordulhat az, amire a minisztérium hivatkozik?

– A probléma valóban fennállhat és fenn is áll valószínűleg. Ám megint arról van szó, hogy egy létező probléma úgy interpretálódik a hírekben vagy a felügyelő szervek részéről, az államtitkárság részéről, mintha általános lenne. Ez egyrészt irritáló, sőt sértő a nagy többségben tisztességes kollégákra nézve, másrészt pedig nem a megfelelő megoldások felé vezet. Ennek a problémának a megoldása nem egy szigorú ellenőrzés lenne, hanem az okok, a problémák őszinte feltárása, nyílt megbeszélése, és utána egy átfogó rendezési terv kidolgozása, amiben aztán mindenki, aki abban illetékes, részt vehet, és utána motivált is abban, hogy ezek a problémák megoldódjanak.

Az ellenőrzések, szankcionálások, büntetések, pellengérre állítások biztosan nem ebbe az irányba vezetnek.

Az orvos kollégák egy jelentős része, a kamarában tisztséget vállaló kollégák egy jelentős része egyáltalán nem ért egyet ezzel a fajta problémamegoldással, és teljesen más, korszerű, jól működő egészségügyi rendszerben megszokott megoldásokat szeretnénk látni. Szeretnénk, ha azokban részt vehetnénk mi is, de nem ezt tapasztaljuk. Természetesen vannak olyan orvos kollégák, akik sajnos nem igazán korrektül intézik a munkájukat. A morális hozzáállásuk, szemléletük nem megfelelő.

Hosszú évtizedeken keresztül az orvosok egy kis részénél megszokott, eltűrt dolog volt, hogy a munkaidőt nagyon rugalmasan kezelték, nem tartották be, vagy akár több munkahelyen, egyidőben dolgoztak, ezt nyilvánvalóan rendbe kellene tenni.

Tehát van rendetlenség az egészségügyben, amelynek része ez is, de nem ez az általános. Az orvos kollégák, ápoló kollégák döntő többsége nemhogy betartja a munkaidőt, de általában sokat túlórázik, és ennek a túlórának egy részét nem is fizetik ki.

– Ha azt mondja, hogy ez nem általános jelenség, mégis mennyi lehet ennek a valódi előfordulási aránya?

– Ezt nem találgatni kellene, hanem korrekt felméréseket végezni, amik kapcsán valós, releváns adatok keletkeznek, melyekre aztán lehet megoldási javaslatokat, reformokat kidolgozni. Becslésem szerint kevesebb mint 10%, és ebben vezető pozícióban lévők jócskán érintettek. A jelenség fő oka a nagyfokú szakemberhiány kompenzálása.

– Hogyan lehetne ezt korrekt módon felmérni?

– Ha én ezt a feladatot kapnám, hogy oldjam meg ezt a problémát, akkor én azt mondanám annak, aki ezt a feladatot adta nekem, hogy nagyon szép, hogy ezt a problémát meg akarjuk oldani, de ennek az egyetlen problémának a megoldása nem vezet igazán sikerre, mert az egész rendszer gondjait együtt kell megoldani.

– Nevezetesen?

– Nevezetesen egy átfogó egészségügyi átalakító reformot kellene kidolgozni, ami az egészségügyben uralkodó elavult szemléletet, a finanszírozást, a képzést, továbbképzést, az összes területet érinti. A fő oka ennek az egész problémának a nagyfokú orvos- és ápolóhiány. Abban a pillanatban, hogy nincsen ilyen mértékű szakemberhiány, a kollégák nem fognak több munkahelyen egy időben dolgozni.

– Az orvosok esetében ezt részben mintha rendezték volna, ott volt egy nagy béremelés. Ez vezetett-e valamilyen létszámemelkedéshez?

– Valóban volt egy nagyfokú béremelés, de az egyáltalán nem oldotta meg a probléma lényegét, azt, hogy növekedjen a szakemberek száma. Egy tűzoltó intézkedés volt, hogy ne csökkenjen drasztikusan a létszám, és pont jókor jött a pandémia előtt, amikor még nagyobb szakemberhiány alakulhatott volna ki. Több évtizede nagyon alacsony bérek voltak az orvosoknál, ahogy az ápolóknál is, és emiatt rengeteg orvos elvándorolt. Elhagyta az országot több ezer orvos, illetve egyre inkább átment a magánszférába.

Ha visszatekintünk az elmúlt 30-40 évre, akkor azt lehet látni, hogy a kis magánrendelőkből mára hatalmas, egyes esetekben multinacionális cégek által is finanszírozott magánegészségügyi ellátó szektorok alakultak ki, amelyek szívják folyamatosan a munkaerőt az állami egészségügyi ellátórendszerből.

Azon kellett volna elgondolkozni, hogy ennek mi van a hátterében, miért alakult ez így ki? És hogy mi lesz ennek a következménye? Szükségünk van-e erre hosszabb távon? Az orvosok bérrendezését sem úgy kell elképzelni, hogy akkor az összes orvos bérét rendezték. Az orvosok egy részénél ez valóban segített, hogy megtartsa őket a pályán és ne menjenek el, főleg nyugdíjas kollégák maradtak emiatt tovább a rendszerben.

Ugyanakkor rengeteg kollégának, százalékban 10-15 százalékot merek önnek így saccra mondani, ez a bérrendezés inkább egy rémálom volt, a hálapénz megszüntetése miatt. Ők addig a hálapénzes kompenzációval messze magasabb jövedelemre tudtak szert tenni félig-meddig legálisan.

A hálapénzt viszont betiltottuk, nagyon helyesen, ugyanakkor számos egyéb problémát nem oldottunk meg. Az orvosok egy része kapott béremelést, ami arra volt elég, hogy ne hagyják el a pályát, de ahhoz, hogy több orvost a pályára csábítsanak vagy megtartsanak, ez kevés volt. Továbbá egy elég aktív, főleg operatív szakmában dolgozó rétegnek ez inkább érvágás volt, mint jövedelemrendezés, ami további torzulással kompenzálódott, ami sokakat tovább lökött a magánellátás felé.

– Ezek szerint a béremelés nem volt elégséges, és a magánszektor továbbra is szívja el az orvosokat.

– Így van, ráadásul a béremelés nem volt minden szektor számára teljes, tehát az alapellátásban nem volt ezzel egy időben bérrendezés. Ott később volt valamennyi, de az még mindig nem érte el azt a szintet, ami ahhoz kellene, hogy a háziorvosi ellátásban a kollégáknak ez megfelelő legyen. Korábban inkább a kórházi ellátásból kerültek szakorvos kollégák az alapellátásba egy magasabb jövedelem reményében. Ma meg ez megfordult, mivel az alapellátás finanszírozása nem elégséges. Egyáltalán nem vonzó a háziorvoslás, egyre nő a betöltetlen praxisok száma.

– Visszatérve még az ellenőrzésekre. Hogyan lehet ezt másképp csinálni?

– Mi a célja ennek? Ez itt a kérdés. Az, hogy feltárjanak szabálytalanságokat, hibákat, és utána szankcionáljanak, vagy pedig az, hogy valós adatokhoz jussanak, amiből aztán tudnak tervezni? A nevéből kiindulva, azaz „ellenőrző”, én arra asszociálok, hogy hibákat, hiányosságokat, szabálytalanságokat akarnak feltárni, amit aztán majd szankcionálnak, vagy helyre tesznek. Miközben ennek az egész jelenségnek az oka az alulfinanszírozottság, a rossz financiális struktúra, amit meg kellene reformálni, ami nem történik meg nagyon régóta. Mindig csak egy kicsit toldozzák, foldozzák.

Mindenki tudja, mindenki elismeri, hogy létezik az a jelenség, hogy bizony papíron tovább tartanak bent betegeket a kórházban. Például 3-4 napos befektetés van adminisztrálva, miközben a beteg már rég hazament.

És ez még a jobbik eset. Az is gyakran előfordul, hogy bent is tartják a beteget, feleslegesen, szakmai szempontok szerint indokolatlanul. Ráadásul ez főleg gyerekeknél fordul elő, de felnőtteknél is megtörténik. Ez ártalmas, főleg a gyerekeknek, hospitalizációs ártalom, csak azért, hogy a finanszírozást le tudják hívni. A rövidebb befektetéssel ugyanis kevesebb pénzt kap a kórház.

Ez egy általánosan elfogadott durva etikátlan gyakorlat, melyre szinte mindig a kórházak vezetése presszionálja vagy utasitja az orvosokat .

– De ha benn is van a beteg, mennyivel kap több pénzt a kórház? Hiszen ugyanúgy el kell látni azokra a napokra.

– De a költség nem változik. Maximum ennivalót kap többet. Esetleg valamilyen költség keletkezik azzal, hogy bent gyógyszert kap. A költségek nagy része az orvosok, ápolók bére. Az meg nem változik. Azt mindenki látja, hogy az év végére a kórházak jelentős többségének, szinte mindegyiknek hatalmas adóssága halmozódik fel, amit aztán minden év végén szanálnak. Ez már nagyon régóta így van. Hogy lehet ez?

Miért nem teszik rendbe normálisan a finanszírozást? Nem akarnak rá annyi pénzt költeni, amennyi szükséges lenne. GDP-arányosan messze el vagyunk maradva attól, amire szükség lenne.

Nem beszélve arról, hogy nálunk azért komoly hiányosságok vannak, nem egy jól működő rendszert kell finanszírozni, hanem egy nagyon-nagyon sántikáló, lerobbant, elavult rendszert, mert az infrastruktúrája, a személyi állománya mind-mind nagyon komoly hiányosságokkal küzd.

– Azt szokták mondani, hogy az ilyen elavult és rosszul működő rendszerek egyszerre mérhetetlenül szegények és pazarlóak.

– Ezt szokták mondani, és ez valóban így van. Egy komplex, átfogó, nagyon átgondolt, nagyon jó felmérésekkel megalapozott reform segíthetne, ami várat magára. Bár van egy felmérés megoldási ajánlásokkal, egyetlen cég által elkészítve, ez a BCG, a Boston Council Group, de azt is titkosították.

Milyen dolog az, hogy titkosítanak egy ilyen anyagot? Ez eleve nagyon rossz fényt vet az egészre. Nem lehet tudni, milyen adatok, milyen felmérés alapján, milyen megoldást próbál az államtitkárság kidolgozni.

Egy válságágazatnak nincs saját minisztériuma, évek óta a Belügyminisztériumhoz rendelik az egészségügyet. Ez eleve nonszensz, és ezért nagyon nehezen hihető, hogy egy ilyen fajta struktúrában jó megoldások fognak születni. És hát nem csak nehéz elhinni, de ez is a tapasztalat. A különböző megoldási kísérletek, amelyek a propagandában sikernek vannak beállítva, évek óta csupán részmegoldásokat hoznak, nagyon gyakran inkább rontanak a helyzeten. Azaz még több szakember távozik a rendszerből az intézkedések kapcsán. Ilyen volt a szolgálati jogviszony bevezetése, a szakdolgozói bérrendezések elmaradása, a különböző szankciók a bevezetése, ami részben megalázó, mert vegzálják az egyébként becsülettel, normálisan dolgozó kollégákat. Szó volt korábban arról, hogy nyilván van valahány százaléka az orvostársadalomnak, akik nem becsületesek, nem tisztességesek, manipulálnak, rossz szemléletben nőttek fel, arra szocializálódtak, hogy nekik jár a hálapénz, hiszen alacsony a jövedelmük.

Ők általában nem közkatonák, hanem nagyon magas pozícióban lévő vezető kollégák, orvosok, akik közül egy-kettő még akár polgármester is lehetett, sőt még a törvényt is módosították, hogy polgármesterként dolgozhasson a kórházban. Például nagyon kíváncsi lennék, hogy a kolléga polgármesterként a szerződése szerint megszabott időből hány órát tölt el a kórházban munkával, és mennyit a másik funkciójának a gyakorlásával? Tehát a fejétől bűzlik a hal.

Ez a fajta ellenőrzés és szankcionálásos dolog, nem fog működni, nem fog megoldást hozni. A kórházak, amikor jön az ellenőr, átmenetileg úgy csinálják majd, hogy ne bukjanak le. De ha mégis lebuknak, akkor mi lesz? Leváltják a vezetőt? És akkor mi változik? Vagy pénzbüntetést kapnak, amit miből fizetnek ki? Az adósságukból? Én nem nagyon értem, hogy aki ezeket az intézkedéseket megtervezi a Belügyminisztériumban, mire gondol. Az egészségügy nem rendőrség, hogy majd a korrupt rendőrt eltávolítom, vagy nem tudom, hogy képzelik, hogy mi lesz a következménye egy ilyenfajta ellenőrzési rendszernek. Az biztos, hogy nem fogja megoldani a szakemberhiányt, a minőség garantálatlanságát, és rendet sem fog teremteni.

És persze ez is egy csapda, hogy ha én bírálom az ilyen intézkedéseket, akkor úgy tűnik, mintha védeném a tisztességtelen egészségügyi dolgozókat, akik valóban visszaélnek a helyzettel, és nem korrektül végzik a munkájukat, pedig nem erről van szó. Én nem ezeket a kollégákat védem. Azt gondolom, hogy ezekkel a kollégákkal is kellene foglalkozni, de alapvetően nem ők a fő probléma, hanem az egész rendszer. És valós megoldás csak az egész rendszer professzionális átalakításától, fejlesztésétől várható. Azt pedig nem lehet titkos tervek alapján, parancsuralmi módszerekkel végezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: