SZEMPONT
A Rovatból

Molnár László a minimálbér-emelésről: Aki eddig a minimálbér vagy a garantált bérminimum fölött volt, egy idő után lecsúszik ezekbe a kategóriákba

Jövőre nettó 16 ezer Ft-tal nő a minimálbér. Ez a bolti árakat elnézve kevés, a várható gazdasági növekedéshez képest sok. A GKI vezérigazgatója szerint a cégek a jobban keresők fizetésemelésén próbálnak majd spórolni, vagy ismét árat emelnek.


Csütörtökön eldőlt, hogy a minimálbér jövőre 9 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő. Ez azt jelenti, hogy a nettó minimálbér 193 ezer Ft-ra, a nettó bérmimimum pedig 232 ezer Ft-ra emelkedik. A megállapodás azonban nem csak 2025-öt érinti. Abban is megegyeztek a nettó minimálbér 2026-ra eléri a 219 ezer Ft-ot, 2027-re pedig a 249 ezret. Ez 13%-os, illetve 14%-os emelést jelent. Ezzel az a kormány célja, hogy 2027-re a bruttó minimálbér elérje az akkorra várható átlagfizetés felét. A bérmimimummal kapcsolatban ehhez hasonló, hosszabb távú megállapodás nem született.

Miközben a minimélbéresek körében jövőre várható nettó 16 ezer Ft-os emelés a bolti árakat elnézve egyáltalán nem tűnik soknak, a vállalkozásokra ez is komoly terheket rakhat, hiszen idén mindössze fél százalék körül alakul a gazdasági növekedés. Ebből kellene kitermelni az béremelést. Ráadásul a minimálbér emelésével az utána fizetett adó is nő, igaz, itt a Portfolio szerint a kormány tett egy kis engedményt. A szociális hozzájárulási adót ugyanis nem az aktuális, hanem mindig az előző évi minimálbér után kell majd befizetni. Segít-e ez a vállalkozásoknak? Elégedettek lehetnek-e a minimálbéresek? És hogyan hathat mindez a többiek keresetére Molnár Lászlóval, a GKI vezérigazgatójával beszélgettünk.

– Sok vagy kevés ez az emelés?

– Attól függ, honnan nézzük. Jövőre 9 százalék lesz, ugyanakkor a költségvetési törvényben 8,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel terveznek. Ez a két adat együttesen azt jelenti, hogy alig közeledik az átlaghoz a minimálbér. A munkáltatók okosan a növekedés nagyobb részét a 2026–27-es évre tolták ki azzal, hogy az bármikor felülbírálható, ha nem úgy alakulnak például a GDP-számok, mint ahogy a kormány terveiben szerepel. Tehát a jövő év adatai alapján nem várható jelentős közeledés az átlagbér felé.

– Hogyan értékeli a megállapodást?

– Ez arra jó, hogy lehet lobogtatni, hogy lám, majd a rendszeres keresetek 50 százalékára fog majd valamikor emelkedni a minimálbér. Persze azt elfelejtették hozzátenni, hogy a rendszeres bérek növekedéséről nem volt szó a következő három évben. Tehát csak azt nem tudjuk, hogy ez az 50 százalék az vajon tényleg elérhető lesz-e.

– Ha én munkaadó lennék, fájna, hogy 10–12%-kal kell feljebb nyomni a minimálbért évente, miközben idén fél százalékos volt a gazdasági növekedés, és jövőre is csak 3-4 százalék közé várják.

– Elég visszatekinteni az elmúlt időszakra. Amikor magas minimálbéremelés volt, akkor jól láthatóan sok embernek nem volt béremelése. Tehát

ez a lépés elszívja a forrásokat a maradék, tehát nem minimálbéres vagy nem garantált bérminimumos munkavállalók elől, ott így nincsenek béremelések,

aminek előbb-utóbb nyilván az lesz a következménye, hogy külföldön próbálnak munkát vállalni azok, akik megtehetik. Illetve, amit nem láthatunk, hogy esetleg nem legális formákban növekszik a fizetés. Ez viszonylag bonyolult, de lehet, hogy újra megtalálták azokat a módszereket, amivel ez elérhető, hogy ne kelljen kifizetni a mérhetetlen magas adókat a bérekre, hanem nettóban növelik valahogy a dolgozók bérét. Ez súlyos probléma, hogy nem gondolkodik a gazdaságpolitika. Egy 3,4 százalékos tervezett infláció mellett 9 százalékkal emelni a minimálbért, azért az már önmagában is legalább 6 százalékos reálkereset-növekedés a minimálbérek szintjén. És a következő években lenne olyan év, ahol már 14 százalékosra tervezik a növekményt, 3 százalék alatti inflációnál.

Ez az olyan cégek számára, akik minimálbéreseket foglalkoztatnak, valószínűleg a csődöt jelenti.

– A Portfolio szerint a kormány annyit segít, hogy a vállalkozásoknak mindig az előző évi minimálbér után kell majd befizetni a szociális hozzájárulást. Ez nagyjából 3 ezer Ft-ot jelent a cégeknek jövőre, ami első ránézésre nem nagy segítség, hiszen a költségeik egy-egy minimálbéres után 27 ezer Ft-tal nőnek.

– Az látszik, hogy a költségvetés nem nagyon tud lemondani a további bevételekről, hiszen így is éppen hogy csak nagy recsegve sikerült csökkenteni a költségvetés hiányát.

Ha bármilyen bevételről lemondana, akkor nyilvánvalóan a hiányszám növekedne.

Akkor nem tartható a hiánycsökkentés. Tehát én nem nagyon látom, hogy a költségvetés mit tudna adni a szavakon kívül a vállalkozásoknak, vagy az olyan megoldásokon kívül, mint például amit legutoljára láttunk, az 5 százalékos banki lakáshitel kamat esetében, amiről kiderült, hogy ez a teljes piac 1%-át képviseli. Tehát ilyeneket lehet csinálni, hogy úgy csinálunk, mintha adnánk valamit, de valójában nem adunk.

– Az infláció sem egyenletes, mert az alapvető cikkek inflációja magasabb volt, mint a kihozott 3%. Például a tej ára 50 forintokkal emelkedik időnként mostanában. Van-e önöknek olyan számítása, hogy az elmúlt jó néhány évben a minimálbérek reálértéke mondjuk az öt évvel ezelőtti szinthez képest hol áll most?

– A minimálbéreket az utóbbi években folyamatosan az átlagbér fölött emelték. Volt olyan év, amikor 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, ezzel egyidőben az átlagbér 14-gyel. Ez volt a nagy inflációs időben 2023-ban. De a korábbi években is magasabb volt a minimálbér emelkedése, mint az átlagbéré, ezért mondható, hogy mivel az átlagkereset emelkedett reálértékben, ezért biztos, hogy a minimálbér is.

– Ezek szerint a tervezett további emelés reálértékben is további felzárkózást jelentene, ha megcsinálják. Kivéve, ha nem jön váratlan infláció, ami az egészet leradírozza.

– Nyilván ez lesz. Nem kételkedem benne, hogy egy ilyen körülmények között, amikor rendkívül nagy a bizonytalanság, amikor a vállalkozások piacai finoman szólva nem bővülnek, akkor azok a kkv-k, akiknek minimálbéres foglalkoztatottjaik vannak, és hirtelen emelni kell a béreket, nyilvánvalóan megpróbálkoznak egy erőteljesebb áremeléssel, aztán vagy sikerül, vagy nem.

Ha nem sikerül, akkor csődbe mennek, ha sikerül, akkor viszont infláció van.

Ez az, amivel a kormány sosem számol, mert mindig azt gondolja, hogy itt olyan rejtett tartalékok vannak, amelyekkel bármeddig ki lehet zsigerelni a hazai vállalkozásokat. Hazai alatt persze olyanokat értünk, melyek magyar tulajdonban vannak, és nem a NER-hez kapcsolódnak.

A NER-eseket nyilván ez nem érdekli, mert valamilyen egyéb módon majd állami támogatásokat kapnak.

De a valódi piacon működő vállalkozásoknál azért ezek a típusú béremelések igen fájóak tudnak lenni. Ilyenkor jön elő az a probléma, hogy jellemzően a közép- vagy nagyvállalatok képviselői tárgyalnak munkaadói oldalról az állammal, ott viszont nem nagyon van minimálbéres, azaz nem nagyon értik a problémát. Könnyű úgy tárgyalni 10 százalékos minimálbéremelésről, hogy az adott vállalkozónál, aki éppen tárgyal, ilyen nincs, és valószínűleg az utóbbi években nem is volt.

– Munkaadói oldalról sokáig hevesen ellenezték ezt az emelést, de most hirtelen úgy tűnik, mégis belemennek. Mi lehet ennek az oka?

– Tőlük kéne megkérdezni. Legyünk őszinték, a minimálbéremelésnek az a végső következménye, hogy egyre több minimálbéres lesz, mint ahogy a garantált bérminimum emelése is azzal járt, hogy egyre nagyobb számban kerülnek emberek ebbe a kategóriába, mert az ő bérük alig emelkedik, az alatta lévő bére emelkedik,

aki eddig mondjuk a minimálbér vagy a garantált bérminimum fölött volt, egy idő után lecsúszik ezekbe a kategóriákba.

Az állami szektorban például nemrég derült ki, hogy az iskolai dolgozók, tehát nem a pedagógusok, hanem az egyéb dolgozók bére gyakorlatilag a garantált bérminimum szintjén van. Tehát ha emelkedik a garantált bérminimum, akkor emelkedik az ő bérük is. Nyilván, aki esetleg fölöttük van, az is szépen belecsúszik ebbe a csoportba, mert az ő bérüket nem kell emelni, vagy nem is tudják megemelni. Láttam egy számítást, amiben az szerepel, hogy jó eséllyel jövőre már lassan egymillió olyan ember lesz, aki valamelyik kategóriába beleesik. A 3,2 millió munkavállaló közül lesz körülbelül egymillió ilyen.

– Mi kellene ahhoz, hogy tényleg egyenletes bérszínvonal-emelkedés történjen a gazdaságban, és nem állami intézkedésekkel kikényszerített félmegoldások?

– Erre szokták azt mondani, hogy más gazdaságpolitika kéne. Ez a gazdaságpolitika ezzel jár. Ahol az állami adóbevételeket megcsapolják NER-es vállalkozások, beleértve az út- és vasútépítéseket, ingatlanberuházásokat, ott ez van. Most éppen megvásárolunk 600 milliárdért három darab ingatlanportfóliót, amire az államnak ugyan nincs szüksége, de muszáj megvenni, mert egyébként nem lett volna meg a profitja az adott vállalkozásoknak. Ha ezt nézzük, meg azt, hogy mennyire túlárazottak a különböző közlekedési projektek, akkor viszonylag jól belátható, hogy az, hogy ezt ki lehessen fizetni úgy, hogy még EU-s támogatás sincs most már, amiből ezt finanszírozni lehetne, az nem mehet másból, mint a maradék cégek adóbevételeiből. Azaz egyre jobban terhelődik az a szektor, aki nem NER-es, és nem multi. Mert a multinacionális cégek jól láthatóan az utóbbi, mondjuk tíz évben ezermilliárdos nagyságrendben kaptak közvetlen állami támogatást, és ha a beruházási támogatásokat is mellérakjuk, akkor ez a szám közelebb van a 3000 milliárdhoz. Ezeket a pénzeket valakinek ki kellett fizetni. De mivel a költségvetés nem egy varázsdoboz, hogy ráütök és ömlik ki a pénz, hanem az adóbevételekből származik, akkor

meg kell nézni, hogy amennyiben nem ezek a cégek fizették ki, akkor vajon kik? Nyilván a maradék, aki nettó értelemben tényleges befizetője az államnak. Ez pedig a magyarországi és magyar kkv-k, vagy esetleg magyar nagyvállalatok,

mert olyan is van, amelyik nem a NER-hez kötődik.

– Ez a fajta gazdaságpolitika meddig folytatható?

– Addig, amíg marad a kormány. Ez majd a választásokon kiderül. Amíg további felhatalmazásokat adnak a polgárok ennek a rezsimnek, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy őket mindez nem érdekli. Lehet, hogy romlik az életszínvonaluk, de hajlandóak továbbra is ezt a kormányt választani. Ez a végső konklúzió, hiszen jól láthatóan a kormány az elmúlt 13 évben belerögzült ebbe a gazdaságpolitikába, nem hajlandó ebből kilépni. Mindig azt halljuk, hogy hitel, vegyél fel hitelt, adósodj el, beruházás, beruházás, beruházás. Nemrég megjelent egy tanulmány a Portfólión, ahol azt mutatták ki, hogy

valójában a magyar beruházási ráta azért lett magas, mert mérhetetlenül drágák a magyar beruházások.

Nem azért, mert hatékony beruházások valósultak meg, hanem azért, mert túlárazottak voltak. Ha nem hatékony egy beruházás, akkor abból nemigen lesz továbbiakban hozzáadott érték vagy többlet hozzáadott érték, aminek meg az a vége, amit látunk a termelékenységi statisztikákon.

Magyarország termelékenysége, például az ipar esetében körülbelül évi egy százalékkal növekedett az utóbbi 13 évben, tehát összességében 13–15 százalék körül.

A feldolgozóiparban pedig 8 százalék, ami évente fél százalék körüli termelékenységjavulás csak! Miközben rengeteg EU-s forrás ment a vállalatok hatékonyságjavítására, legalábbis papíron. Ezzel párhuzamosan Hollandia esetében 33 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt a termelékenység, a svéd termelékenység pedig 50 százalékkal nőtt.

– Tehát felzárkózás helyett jócskán leszakadtunk.

– Nincs termelékenység, akinek egy kicsit is van esze, és vállalkozó, az igyekszik megbújni, nem kitörni, mert akkor hirtelen rávetik magukat a NER-es érdekszféra szereplői, hogy megszerezzék őket, tehát igyekeznek elmenni. Esetleg eleve már külföldön tartják a székhelyüket, azért, hogy ne lehessen őket államosítani. Miközben a vállalkozásoknak az lenne az elemi érdeke, hogy növekedjenek, nagyobbak legyenek, hatékonyabbak legyenek, és nem mellékesen jobban megfizessék a dolgozóikat. Ez a szemlélet teljesen háttérbe szorult olyan piaci körülmények között, ahol a versenytársak közül egyesek állami ingyen milliókkal gazdálkodnak és így versenyeznek a többiekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk