SZEMPONT

Lattmann Tamás: Orbán Viktor jóváhagyása nélkül is a NATO tagja lehet Svédország

Ami most történt, a lehető legrosszabb forgatókönyv, Orbán Viktort és a magyar parlamentet a Washingtoni Szerződés alapján simán megkerülhetik - állítja a nemzetközi jogász. Szerinte ami történik, az pusztító a svéd-magyar viszonyra nézve.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2024. január 25.

Amikor kiderült, hogy Törökország ratifikálni fogja Svédország csatlakozását, a magyar diplomácia lépéskényszerbe került. Korábban Szijjártó Péter azt nyilatkozta, nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják a svéd csatlakozást. Mégis így lett.

Orbán Viktor tizenkilencre húzott lapot, amikor váratlanul meghívta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt Budapestre, amit ő az első hírek szerint elutasított, majd közben mégis elfogadott. Kevesen értik, mit is akart Orbán Viktor. Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Milyen helyzetbe került Orbán Viktor azzal, hogy a török parlament megelőzte a magyart a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásával?

– Ez volt a létező legrosszabb forgatókönyv. Ezt azért lehetett tudni. Egy valamit kellett volna elkerülnie, hogy a törökök beelőzzék. Az a helyzet ugyanis, hogy a NATO-tagság tekintetében azért van módszer arra, hogy kikerüljenek valakit. Csak ezt senki nem akarta alkalmazni, mert ez kellemetlen. A törököket persze nem is olyan egyszerű kikerülni, mégiscsak a NATO második legnagyobb haderejét adják. Velük alapvetően senki nem akar szórakozni, politikai értelemben sem.

– A törökök F-16-osokat akartak leginkább. Mi mit?

– Igen, világos volt, hogy a törökök mit akarnak, el is mondták, a nagy részét meg is kapták a svédektől. Nálunk én meg vagyok róla győződve, hogy a svédekkel szembeni izmozásnak egy nagyon egyszerű és világos oka volt, a svéd EU elnökség, ami az elmúlt fél évben volt. Azt akarta volna elérni a kormány, hogy a svéd elnökség írja ki a szavazást a 7. cikk szerinti eljárásról. Ez az ügy az Európai Unió Tanácsa előtt van 2018 óta, és azért nem tud továbbmenni a folyamat, mert nincs meg a lezárásához szükséges négyötödös többség.

Azért akarta azt az Orbán-kormány, hogy most legyen meg a szavazás, mert ha nincs meg a négyötödös többség velük szemben, az politikai győzelem lett volna. Ezt a politikai győzelmet viszont senki nem akarta neki megadni, a svédek sem.

Tehát ez megint az a rettenetesen gyenge külpolitika, hogy van egy darab nyomorult vétójogunk, és azzal próbálunk fenyegetőzni jobbra-balra. Egyik válságból csetlünk-botlunk át a másikba, és azt hisszük, hogy vagyunk valakik. Csak hát a svéd elnökség nem akart ennek megfelelően játszani. Szerintem folyamatosan erről szólt a zsarolás, de a svédek ellenálltak. Csak az a baj, hogy ez a blokkolás a NATO-tagság esetében egyáltalán nem biztos, hogy eredményre vezet, mert el kell olvasni a washingtoni egyezményt, ami nagyon világosan fogalmaz. Azt mondja, ha egy államot meghívnak a NATO-ba, akkor ez az állam egyoldalú csatlakozó aktusával a NATO része lesz. Svédországot már tavalyelőtt meghívták. Tehát innentől kezdve Svédország a washingtoni egyezmény szerint egyoldalú aktussal, úgynevezett csatlakozással is részévé válhat a NATO-nak. Közölnie kell, hogy akkor én most csatlakozom.

És az fog történni, hogy érkezik egy hivatalos levél Washingtontól, amiben arról tájékoztatják Magyarországot, hogy Svédország mától a NATO tagja. Ugyanilyen levél fog kimenni az összes többi tagállamnak. Nos, ezt meg lehet csinálni Orbán Viktorral és Magyarországgal.

Ankarával, Törökországgal nem biztos. Tehát ezért nyilvánvaló volt a svédek szempontjából, hogy Erdogant valahogy be kell állítani a vonatba, ha az megvan, utána már tulajdonképpen bármit lehet csinálni. Simán benne van a pakliban, hogy most ez fog történni. Azaz Svédország akkor is NATO-tag lesz, a magyar parlament meg azt csinál, amit akar. Senkit nem érdekel, hogy a magyar parlament mit akar. A meghívás megtörtént, konszenzussal, mert csak így lehetett. Tehát

ezt az egész műsort a parlamenti ratifikációs körökkel megszokásból megcsinálták, de igazából nem szükséges.

Törökország ellenállása bizonyos mértékig a magyar kormány számára egyfajta pajzsot jelentett. El lehetett bújni mögötte. Mert Törökországgal szemben ezt a fajta megkerülős politikai húzást nem biztos, hogy meg akarta lépni bárki is, mert Törökország egy jelentős állam. Magyarország viszont nem az. Tehát Magyarországgal meg lehet csinálni. És nem ez az első eset, hogy megteszik. Megy a pattogás Ukrajnával szemben, ehhez képest azért mégiscsak meghívják Ukrajnát mindenhova. És akkor Szijjártó Péter megsértődik és kivonul. Senkinek nem hiányzik. Szóval a NATO-ban már nagyon régóta látszik az, hogy kikerülik az ilyen-olyan magyar ellenállásokat, meg ellenkezéseket.

Részlet a Washingtoni Szerződésből

10. cikk

A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerzõdéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elõsegítse a Szerzõdés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam részesévé válhat a Szerzõdésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl.

11. cikk

Ezt a Szerzõdést a Feleknek saját alkotmányos elõírásaiknak megfelelõen meg kell erõsíteniük és végrehajtaniuk. A megerõsítõ okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden egyes letételrõl értesíti a többi aláíró Felet. A Szerzõdés az azt megerõsítõ államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerõsítõ okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerzõdés megerõsítõ okirataik letételének napján lép életbe.

– Az sem számított a magyar kormánynak, hogy a légierő gépeit a svédektől lízingeljük? Vagy az simán üzlet?

– Ebből látszik, hogy az európai kultúra az nem a magyar. Én például már rég felmondtam volna a bérleti megállapodást. Hogyha nem vagyunk elég jók a NATO-hoz, akkor kérjük vissza a vasakat. Nyilván ez pénzben nekik azért fájdalmas, és nem nagyon tudnak mit csinálni egy rakás használt géppel, de nem a pénzről szól a történet.

– Most már csak a nagy megszégyenülés és a még nagyobb megszégyenülés között lehet választani?

– Az európai politizálásban van egy kultúrája, van egy súlya annak, hogy az arcvesztést meg lehessen előzni. Tehát mindig mindenki megkapja a lehetőséget a biztonságos visszavonulásra. Szun-ce hadtudományi műveiben ezt nevezi aranyhídnak. Azt írja, hogy az ellenségnek mindig hagyjál lehetőséget, hogy elvonuljon. Tehát megsemmisítő, megalázó vereséget, olyan vereséget, ami arra késztetheti az ellenséget, hogy utolsó leheletéig harcoljon, ha nem muszáj, akkor ne állíts elő. A politikában ez az arcmentés lehetőségének a megadása.

– Hol voltak Orbán Viktornak azok az aranyhidak, ahol elvonulhatott volna?

– Mivel tudnia kellett, hogy ez a svéd NATO-csatlakozás mindenképpen meglesz, ezért helyből az, hogy már lassan a második éve megy a parlamenti ratifikáción a rugózás, és nem lépték meg azt az opciót, amit korábban mondtam, az már eddig is egy aranyhíd volt. Eljátszhatta azt, hogy ő itt egy tényleg befolyásos valaki.

Most esetleg kap egy informális közlést, hogy két hónap múlva jön a levél Washingtonból. Addig csinálj valamit.

A nemzetközi politikában van ilyen. Annak idején még Obama alatt a szíriai polgárháborúban valaki elkezdett vegyi fegyverekkel csapkodni, és akkor Róma mellett tartott egy beszédet, amin akkor jókat röhögtünk, hogy ez micsoda hülyeség. Hosszasan, dörgedelmesen arról magyarázott, hogy két vagy három hét múlva ül össze a kongresszus. De annak a beszédnek az volt az üzenete, hogy kettő-három év múlva én majd felhatalmazást kérek a kongresszustól, hogy odamehessek, és rendet rakhassak, mert megmondtam, hogy a vegyi fegyver az a vörös vonal, de majd csak három hét múlva. És ez egy üzenet volt Putyinnak, hogy csináljon rendet Szíriában, mert neki volt közvetlen ráhatása a szíriai kormányzatra. Tehát ilyen jelek vannak a nemzetközi kapcsolatokban. Szóval Orbán Viktornak is nagyon sok aranyhídja volt ebben a történetben, nagyon sokszor tehette volna ezt a dolgot úgy egyenesbe, hogy kimegy ez a parlamenti hozzájárulás, mert a végén valószínűleg úgyis meg tudják kerülni.

– A svédek ezek szerint de facto már a NATO tagjai. Ott kell majd ülni egy asztalnál velük, ebben a szervezetben is. Mennyi idő alatt lehet ezt meg nem történtté vagy elfelejtetté tenni, ennek politikának az erkölcsi kárai hogyan számolhatóak fel?

– A kérdés az, hogy fel akarják-e egyáltalán számolni ennek az erkölcsi kárát, vagy abban bíznak, hogy ez majd elmúlik.

Azt lehet tudni, hogy bizonyos nagykövetségek egyszerűen nem riportolják haza a rossz híreket. Nincsenek információk. Ide vezetett a külügy szétverése 2014-ben, meg utána, az, hogy ilyen iszonyatos a fluktuáció a külügyi személyzetben, a diplomatákat is cserégetik, folyamatosan megy a személyzeti mozgás. Nincsenek olyan emberek a diplomáciában sem, akik egy adott területtel foglalkoznának 5-10 éve. Akiknek lenne rálátásuk. Ehelyett folyamatosan rotálják ki az embereket, egészen elképesztő a személyzeti politika. Mindenféle csillogó szemű fiatal politikai kádereket, vagy annak hitt, opportunista figurákat küldenek ki magas diplomáciai beosztásokba, akik aztán ott egy ideig fotoszintetizálgatnak, aztán lelépnek, majd elmennek máshova.

Már abban sem vagyok biztos, hogy a magyar külügyminiszter rendelkezik azokkal az információkkal, amik a döntéshozatalhoz szükségesek, van-e egyáltalán valaki, aki azokat megszerezze, értelmezze, szűrje és a politikai döntéshozóhoz eljuttassa.

Már a politikai döntéshozó sem kap érvényes információkat arról, hogy mi történik a valóságban. Már azért is, mert ezeknek a rotált embereknek a jelentős része mindig meg akar felelni, és ezért van az, hogy már a rossz hírek nem jönnek haza jelentések formájában gyakran. Mert mindenki attól fél, hogy majd a rossz hír hozójára lőnek. Ez nem feltétlenül csak a külpolitikában van így, de ott nagyon-nagyon tettenérhető, hogy a kormányzati döntéshozatalban mintha nem mérlegelnék a hosszú távú hatásokat. Tehát az, hogy vétójoga van egy államnak, és azzal adott esetben él, önmagában nem baj, azért van a vétójog. Bár kicsit olyan, mint az atombomba. Mindenkinek kell, hogy legyen, mert mindenkinek van, de igazából senki nem akarja használni, mert csak a baj van vele, de ha néha fenyegetőznek vele, az nem baj. A gond az, amikor ez a rendkívüli eszköz, a mindennapok részévé válik, akkor egyrészt devalválódik, mert a világban még nem volt olyan nemzetközi szervezet, ahol a vétójogot előbb-utóbb ne kezdték volna kikerülni. Tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsától kezdve az Európai Unió Tanácsáig mindenhol előbb-utóbb kialakultak a technikái annak, hogy megpróbálják államok a vétójogot néha sikerrel kikerülni.

– Mégis, mi kehet a következménye a vétópolitikának?

– Előbb-utóbb annak nagyon komoly hosszú távú hatásai lesznek. Az a szomorú, hogy közben a magyar kormány meg van róla győződve, hogy ez teljesen rendben van. Hogy hú, de hatékonyak vagyunk, hú, de erősek vagyunk.

Az egy darab nyomorult vétójoggal csetlünk-botlunk egyik válságból a másikba. Persze ezt el lehet tervezni konnektivitás politikájának, meg bármi hülyeségnek, de attól ez még egy csődtömeg. A politikai ára pedig hatalmas.

És ebből a szempontból a magyar-svéd viszony kifejezetten pusztító. Azt látják, hogy itt van az állam, amelyik a légvédelem képességét tőlük veszi meg, majd utána nyilvánosan mondogatja, hogy az az állam nem való a NATO-ba. Miközben tőle vásárolja a légierőt, csak tőle.

– A hivatalos narratíva szerint a kormány nagyon akarja a svéd NATO-tagságot, de hát sajnos a frakcióban a képviselők között van ellenérzés...

– – Igen, ez a fontos, amikor lehet hülyének nézni a világot, de az nem az. És nem érdemes megsértődni azért, mert a világ nem hajlandó úgy csinálni, mintha tényleg hülye lenne. A katonai partnerség és a fegyverbeszerzés, az egyes fegyverrendszerek átvétele és annak bevezetése a saját védelmi struktúrában, mindig egy kiemelt bizalom jele. Most viszont mindenki azt látja, hogy a magyar állam a saját bizalmi partnerével így bánik. Akkor ott nagyon komoly kérdések merülnek fel az adott partner megbízhatóságával kapcsolatban minden más tekintetében is. Úgy érzem, hogy a kormányzat a hosszú távú stratégiai érdekeket és szempontokat bőven alárendelte a pillanatnyi érdekvezérelt gondolkodásnak és megoldásoknak. Ráadásul ezt még taktikai szinten is láthatóan rosszul kezelte, kezeli, hiszen azt kellett volna minden körülmények között elkerülni, hogy utolsók maradjunk a sorban. Mert utolsó maradunk a sorban, és ez megnyit a másik oldal számára olyan politikai játszmázási lehetőségeket, hogy kikerüljék a magyarokat, ami innentől kezdve totális vereség.

Elbuktuk a hosszú távú bizalmi megítélést is, és még azt sem sikerült elérni, amit akartak volna.

A svédek csuklóztatását a svéd elnökség lejártakor azonnal abba kellett volna hagyni. Be kellett volna látni, hogy ez nem jött be, és onnantől kezdve azt mérlegelni, hogy hosszú távon már ennek a fenntartása eredményt biztos nem fog hozni, ellenben veszteni nagyon sokat lehet rajta.

– Mit szól mindehhez Moszkva?

– Nyilván minden, ami az Európai Unión belül zavart okoz, az Moszkva számára előnyös. Most itt az érdekes kérdés, hogy igazából mekkora zavart okoz? Szerintem nem olyan nagyot, mint amit vizionálnak a kormánypártiak és mint amitől rettegnek az ellenzékiek.

– Etikus dolog egy ilyen válsághelyzetben, amit Ukrajna megtámadása okozott Európában blokkolni egy országot a kollektív védelemben?

– A politikában különösen a külpolitikában viszonylag kevés morál van. Tehát erkölcsösséget a külpolitikában keresni, az nehezen értelmezhető. Nem baj, ha valaki megpróbálja. Van az úgynevezett értékalapú külpolitika, ami nagyon szép dolog, például Svédország jellemzően próbálkozott ilyet csinálni évtizedeken keresztül, a mai napig is. Érdekességként említem meg, hogy még egy pár éve Szijjártó Péter is azt mondta, hogy Magyarország értékalapú külpolitikát folytat, ami nagy hülyeség volt, mert amit csináltak, annak semmi köze nem volt az értékalapú külpolitikához.

Az értékalapú külpolitikáról egy dolgot érdemes tudni. Van ilyen, de drága mulatság.

Az értékalapú külpolitika ugyanis azt jelenti, hogy nem a saját érdekeink után megyünk, hanem akár szövetségessel, baráttal is összeveszünk, ha valami érték kívánja. A magyar külpolitika jellemzően nem ezeken az alapokon áll, és önmagában szerintem az nem baj. Ha egy állam úgy dönt, hogy a külpolitikáját érdekek mentén akarja vinni, az akkor baj, ha rosszul csinálja. Ha az ehhez szükséges eszközöket, mint például a vétójogot rosszul használja. Alapvetően a magyar kormány külpolitikája jellemzően évek óta egy érdekalapú önmozgás jeleit mutatja, ami szerintem nem baj, mert a kisebb államok számára a külpolitika mindig is annak volt az egyik legfontosabb eszköze, hogy az érdekeiket próbálják elérni, és ezért is fontos a különböző nemzetközi szervezetekhez való tartozás, az aktív jelenlét, mert ezekkel a nemzetközi szervezetekkel tudják erősíteni az államnak az érdekérvényesítő képességét. Most nyilván a kormány is azt mondaná, hogy lám-lám, megéri beletartozni egy nemzetközi szervezetbe, mert most például tudjuk blokkolni a svéd csatlakozást. Itt csak az a baj, hogy a magyar érdekérvényesítési képesség jelentős részben az elhibázott külpolitika miatt már rég lecsökkent. Tehát nincs igazából jelentősége ennek az egésznek. Mondom, a külpolitikában nem baj, ha nem feltétlenül látunk erkölcsöket. Az a baj, ha az a külpolitika rosszul van csinálva.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Napokig verhette élettársa a 64 éves pedagógust, akinek holttestét szombat délelőtt találták meg Ráckeresztúron

A háromgyerekes anya két éve fogadta be a férfit, de a szomszédok szerint gyakran hallották, hogy veszekedtek, verekedtek egymással.

KÉK HÍREK

A Fólia nevű dizájnerdrogot fogyaszthatta a férfi, aki fadoronggal vert halálra két embert Fonón

Egy bolti eladót és egy utcán sétáló asszonyt támadott meg, majd a nő segítségére siető idős férfit is bántalmazta. A támadó barátai megdöbbentek a hír hallattán.

KÉK HÍREK

A gránátrobbanás két sérültjénél járt Szalay-Bobrovniczky Kristóf: „a katona jobban van, a sebesült hölgy jelenleg nincs életveszélyes állapotban”

A honvédelmi miniszter a kórházban azt ígérte, hogy az újdörögdi baleset mindkét sérültjének minden támogatást megadnak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Bárándy Péter: Ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül, ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól

A volt igazságügyi miniszter szerint a gyülekezési szabadság korlátozásával az alkotmányos szöveg szembemegy az alkotmányossággal. A társadalmi mozgások kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

Fischer Gábor fotó: Dominika Zarzycka, Getty Images - szmo.hu
2025. március 20.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.

Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

– Hogyan jutottunk el ide?

– Két szálon induljunk el. Az egyik az alaptörvény 15. tervezett módosítása, amiben szörnyű dolgok vannak, többek közt a gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ez a jelenlegi alaptörvényben is szó szerint benne van, ezt egészítené ki azzal a módosítás, hogy ez a jog minden egyéb alapjogot megelőz. Az alaptörvény Szabadság és felelősség című részében vannak felsorolva az alapvető emberi jogok. Ugyanez a rész azzal kezdődik, hogy az állam elsődleges feladata ezeknek a biztosítása. Tehát ez egy állami felelősség.

Tovább megyek: ezek az alapjogok nincsenek sorrendbe szedve,

csak az Alkotmánybíróság hivatott arra, hogy adott szituációban a határozatával kijelölje szükségességi és arányossági, célszerűségi teszt alapján, hogy az egyik alapjog érvényesülése érdekében a másik alapjog korlátozható-e, és ha igen, akkor mennyire.

Tehát az alapjogok összemérésének ez az egyetlen módja. Ehhez képest nem lehet kijelölni egy alapjogot, amely az élethez való jog kivételével mindegyiket megelőzi. Mert ez mindig szituációnként vizsgálandó. Itt például ezt a szituációt össze kellene mérnie az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal, valamint a gyermekvédelemmel. És egy rendesen működő Alkotmánybíróság erre mondana valamit. A magyarországi persze nem az, de a struktúrában az Alkotmánybíróság lenne az, amelyik hivatott ezt kezelni. Ezt a tervezett alaptörvény-módosítás felborítja. És ez ellentétes az alkotmányossággal. Ez hosszú téma, ebbe én most nem megyek bele, annyi a lényeg, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény szövegén felül van egy alkotmányosság, ami a törvényi szövegnél magasabb rendű kívánalomrendszer. Ez az egyik vonulat. A másik vonulat az, hogy most hoztak botrányos módon egy, a gyülekezésre vonatkozó törvényt.

Ezt nem lehet jogalkotásnak minősíteni, mert néhány egyszerű képviselő terjesztette elő, kikerülve a közigazgatási és társadalmi egyeztetést, az igazságügyi minisztériumi munkát, mindent, amit a jogalkotási törvény, mint kötelező utat előír.

Ez mindig fáj, de akkor, amikor egy alapjogot korlátozó törvénymódosítás történik ilyen módon, hogy mezítlábas képviselők benyújtanak valamit, és azt másnap elfogadja a parlamenti kétharmad, akkor ez körülrajzolja azt a borzalmat, ami a jelenlegi gyakorlat. A tartalma ennek a törvénynek pedig azt jelenti, hogy áttörtük azt a falat, amely a véleményalkotás, véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadságát alapjognak, alapvető demokratikus értéknek tekintve védi. Innen csak az várható, hogy a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás jogát különböző szintű, rendű, rangú szabályozásokkal fogják korlátozni. Mert itt ez azt jelenti, hogy magát a bejelentett tüntetést megtilthatja a hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy ez a gyermekjogok Fidesz általi, a mostani hatalom általi értelmezését sérti.

– Nem kellene szakmai bizonyítás, hogy mennyiben sérti a gyermekjogokat egy utcai vonulás?

– Ha majd a hatóság, a rendőrség betiltja, akkor lesz egy bírósági eljárás, de addigra lejár az egésznek az érdekessége. És a rendőrség, a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hanem azt kell vizsgálniuk, hogy a jogszabály mit ír, és ez az életbeli szituációhoz hogyan idomul.

– Nem inkább szakmai, pszichológiai és pedagógiai kérdés, hogy a gyermekekre valóban ártalmas-e egy ilyen rendezvény megtartása?

– Persze. Csak innen már kicsúszik az egész a rendes kerékvágásból, amikor a rendőrség majd ezt mérlegeli. Az volt és az a helyes határ, hogy engedélyezek mindent, ami nem bűncselekmény megvalósítására irányul. A helyszínen feloszlatom, ha ott bűncselekményt kezdenek el megvalósítani. Na most ez nem bűncselekmény, persze csináltak belőle egy szabálysértést mindenesetre, de az nem a Pride tüntetésre vonatkozik, hanem a tüntetésre, amit ilyen módon betiltanak. Mindannyian tudjuk, hogy ez a Pride tüntetés megakadályozására irányul.

Ezzel néhány szavazatot szeretnének vásárolni, ennek oltárán pedig feláldozzák az alkotmányosságot, feláldozzák a gyülekezés szabadságának szentségét.

Ha ilyet tesznek néhány szavazat reménybeli megvásárlása érdekében, akkor nagyon szomorú időszaknak nézünk elébe. Itt van az alkotmány, ami igazából nincs, de hát van ez az eszkábált tákolmány. Ennek a szövege fölött ott kellene lebegnie az alkotmányosság szellemének. Innen értelmezve, ha az alkotmányos szöveg alkotmányellenes lesz, azaz az alkotmányossággal szembemegy, mint ahogy például most történik, akkor az élet különböző területeit szabályozó joganyagban óriási pusztítást végez, ami még rengeteg bajt fog okozni.

– Vagy inkább arról van szó, hogy nem néhány, hanem nagyon sok szavazatot akarnak úgy szerezni, hogy a jelenleg fellépő legnagyobb ellenzéki pártot akarják ezzel provokálni? Nem egy politikai provokáció ez az egész?

– Biztos van egy ilyen szándék is ebben. De akkor is, a magyarra fordítása ennek az egész szövevénynek az, hogy korlátozták a gyülekezési jogot. Nem lényeges, hogy LMBTQ vagy nem LMBTQ. Ha egyszer áttörtünk valamit, akkor az át van törve.

Ráadásul, mivel az alaptörvényt csak most fogják módosítani, jelenleg ez a kihirdetett törvény kifejezetten az ő alaptörvényükkel is ellentétes.

Tehát ha most az Alkotmánybíróság elkezdene vizsgálódni, muszáj lenne megállapítania, hogy jelenleg ez a szabályozás ellentétes az alaptörvénnyel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, aki most a köztársasági elnök, azonnal aláírta.

– Most 2025 márciusa van. A választások várhatóan több mint egy év múlva lesznek. Ezzel a tempóval mire számítsunk, mi történhet addig?

– Nézze, én attól tartok, hogy ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül. Ez látható a szóhasználatban, hogy visszautaljak például a március 15-i beszédre, erre a típusú törvényalkotásra, annak a technikájára, annak a tartalmára.

Ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól. Olyanná válik ez a jog, ami már önmaga tagadása. Ez párosul a hatalom erkölcsi megsemmisülésével,

ami elkezdődött az államhoz visszakötött egyház keretein belül indult erkölcsi botrányokkal, és pontosan az államhoz kötődés miatt ezek az egyházi botrányok közvetlenül a kormányzat, a hatalom, a politikai hatalom erkölcsi megsemmisülését fogják okozni.

– Karácsony Gergely azt mondta, hogy lesz Pride, talán a legnagyobb. Hogyan lehet ügyesen kikerülni ezeket a rendelkezéseket? Magánterületté nyilvánítani azt a területet, ahol megtartják a Pride-ot?

– Nem lehet az Andrássy utat magánterületté nyilvánítani.

– A Múzeumkert elé azért nem engedtek be mindenkit, mert azt mondták, hogy ez egy magánrendezvény. Ilyen módon nem lehet valahogyan meghekkelni ezt a dolgot?

– Jogilag nem hiszem, de hát most épp arról beszéltünk az elmúlt percekben, hogy a jog már nem önazonos. Tehát innen a társadalmi mozgások meglehetősen kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

– Ott lesz-e ön az idei 30. Pride-on?

– Én eddig soha nem voltam ott, mert nem vagyok ebben érintett. Ez nem egy negatív tartalmú kijelentés, egyszerűen nem vagyok benne érdekelve.

De így, ami történt, már azt hiszem, hogy érdekelve vagyok benne.

Mert így arról van szó, hogy szabad-e véleményt nyilvánítani és szabad-e gyülekezni. Ez a dolog lényege, és teljesen mindegy, hogy mi a tárgya a gyülekezésnek.

Kapcsolódó

Sulyok Tamás elmagyarázta, miért írta alá a Pride betiltását célzó törvényt

A köztársasági elnök a Facebookon fejtette ki, hogy miért írta alá ilyen gyorsan a gyülekezési törvény módosítását. Szerinte a változás a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Többmillió forintot érő fülbevalókat nyelt le egy tolvaj Orlandóban – 12 napig vártak rá a rendőrök, hogy előkerüljenek az ékszerek

Egy amerikai férfi több mint egymillió dollár értékű ékszert lopott el egy orlandói üzletből, majd amikor a rendőrök elfogták, lenyelt két pár fülbevalót. Végül az ékszerek visszakerültek a boltba - kiderült, hogyan.

KÉK HÍREK

Fotók: Betörték az ablakot és vízzel kevert kutyaürüléket öntöttek a Mi Hazánk képviselőjének autójába

Kisberk Szabolcs szerint a támadás nem véletlen, hiszen hónapok óta foglalkozik a gyömrői horrormenhelyként hírhedtté vált Kutya Mentsvár Menhely ügyével, és több illegális menhelyet és állatkínzót is leleplezett.

KULT

Igazi horror szülőknek, amit mindenkinek látnia kellene – az év sorozatát rakta le a Netflix a Kamaszokkal

Te mit tennél, ha a 13 éves, tini gyerekedet hajnalok hajnalán elvinné a rendőrség, mert egy gyilkossággal vádolják? Hinnél a saját fiadnak, még akkor is, ha minden ellene szól? Stephen Graham és Jack Thorne legújabb sorozata nagy gyomros a szülőknek és figyelemfelhívás a fiataloknak!

SZEMPONT

„Mintha itt lenne az armageddon” - már Musk is érzi, mekkora bajba került a Tesla a politikai szerepvállalása miatt

Optimista beszéddel próbálta győzködni a cég alkalmazottjait, hogy higgyenek a Tesla jövőjében, amely egyszerre néz szembe a részvények zuhanásával, az eladások csökkenésével és az autók elleni támadásokkal. Mindezt Musk politikai szerepvállalása okozza.

Szerző: Gábor János, Címlapkép: Andrew Harnik/Getty Images - szmo.hu
2025. március 23.

Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaprak róla értesítést.

Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.

A Tesla tulajdonosa a találkozón megpróbálta megnyugtatni az alkalmazottakat, akik a cég zuhanó részvényei és a Teslák elleni támadások miatt aggódnak, amiket Musk politikai szerepvállalása okozott.

Musk néhány hónap alatt vált Amerika egyik legnépszerűbb emberéből az egyik leggyűlöltebbé, főként azért a szerepéért, amit a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadó testületet (DOGE) élén vállalt az amerikai államigazgatás leépítésében.

Musk azt ígérte, kétezer milliárd dollárt takarítanak meg az amerikai adófizetőknek, és ennek érdekében hatalmas elbocsájtásokat vezényel le a legkülönbözőbb állami ügynökségeknél és szervezeteknél, sokat közülök teljesen be is zárat. Az emberei a legérzékenyebb állami adatbázisokhoz is hozzáférést kapnak, és a munkáját a legnagyobb titokban végzik, mindenféle ellenőrzés nélkül. Bár Trump azt állítja, a végső döntéseket ő hozza, sokan attól tartanak, hogy a világ leggazdagabb embere az amerikai elnökkel karöltve a demokrácia lebontásán munkálkodik.

A Tesla törzsvásárlói hagyományosan a liberális demokraták közül kerültek ki, akik mélyen hisznek a zöld átállás fontosságában, ezért rengetegen csalódtak ebből a szempontból is Musk szerepvállalásában Donald Trump mellett, aki tagadja a klímaváltozást és gyakorlatilag leépíti a környezetvédelmi szabályokat. Mindez szembe megy azzal az üzenettel, amire a Tesla imázsát építették. Nem is beszélve arról, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló mozdulatot tett egymás után kétszer is egy nyilvános beszédében.

Kapcsolódó

Trump elismerte: összeférhetetlen Elon Musk kormányzati és üzleti szerepvállalása Kínával kapcsolatban

Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy a Kínával kapcsolatos esetleges háborús terveket nem szabad megosztani a Tesla és a SpaceX vezetőjének üzleti érdekeltségei miatt.

A csütörtöki vállalati gyűlésre azután került sor, higy az igazságügyi minisztérium bejelentette, a Tesla szalonjaira támadók közül három ember ellen vádat emeltek, Donald Trump pedig arról írt közösségi oldalán, hogy akiket rajtakapnak a Tesla elleni szabotázsakciókon, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, azokkal együtt, akik a támadásokat szervezik.

„Ha a híreket olvassák, olyan érzésük lehet, mintha itt lenne az armageddon”

- fogalmazott Musk a gyűlésen.

„Nem tudok elmenni egy tévé mellett anélkül, hogy ne látnék egy lángoló Teslát. Megértem, ha valaki nem akarja megvenni a termékünket, de nem kell felgyújtani. Ez olyan őrült dolog. Ne legyél őrült!” - mondta, mire az alkalmazottak felnevettek.

A CNBC szerint Musk arra bíztatta az alkalmazottait, hogy tartsák meg a részvényeiket, annak ellenére, hogy azok majdnem 40 százalékot veszítettek az értékükből az utóbbi hónapokban.

„Nagyon nehéz a tőzsdén befektetőknek, különösen azoknak, akik a legtöbb emberhez hasonlóan a visszapillantó tükörbe néznek, hogy elképzeljenek egy olyan jövőt, ahol hirtelen egy 10 milliós járműflotta az ötszöröse-tízszerese nő” – mondta Musk, aki azonban erre számít.

„Mi a legizgalmasabb jövő, amit el tud képzelni?„ – tette fel a kérdést. Majd meg is válaszolta: „Ez a bőség jövője mindenki számára”, ahol a robotaxik, a mesterséges intelligencia és a Teslánál jelenleg fejlesztés alatt álló robotok egy olyan jövőt hoznak létre, „ahol szó szerint bármit megkaphatsz, amit csak akarsz”.

Ezután számos optimista jóslatot tett. Köztük azt, amit már korábban többször is megígért, hogy a Tesla hamarosan képes lesz autonóm vezetésre. Szerinte az új Tesla Model Y „idén is a legkelendőbb autó a Földön”, és az év első felében új, kedvezőbb árú modellekkel állnak elő. Arról is beszélt, hogy humanoid robotjukból, az Optimusból még idén legyártanak 5000 darabot a cég kaliforniai gyárában.

Musk szavait pozitívan fogadta a tőzsde, pénteken a Tesla részvényei több mint 5%-os pluszban zártak. De ez aligha oldja meg a cég gondjait.

Már a befektetők is elégedetlenkednek

A villanyautós cég körül akkora a baj, hogy az egyik legősibb befektető nemrég nyíltan kijelentette: a Teslának „új vezérigazgatóra van szüksége”. Mint írtuk, Ross Gerber a Sky Business Live műsorában üzent a cégvezetőnek, hangsúlyozva, hogy döntenie kell: vagy visszatér a Tesla élére, vagy a teljes figyelmét a kormányzati szerepére fordítja.

Gerber úgy véli, a vállalatot túl hosszú ideje elhanyagolják, és fontos lenne, hogy valaki teljes figyelemmel irányítsa. Igaza lehet, mert a Tesla részvényeinek árfolyama és eladásainak aránya mélyrepülésben van, gyakorlatilag azóta, hogy Trump hivatalba lépett.

A villanyautós cég piaci értéke december óta több mint 800 milliárd dollárral csökkent.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tavaly évvégi csúcs, amikor 500 dollár közelében is járt az árfolyam, egy gyors, kéthónapos felfutás eredménye volt. Ezt viszont nem a cég kiemelkedő teljesítménye, hanem az amerikai elnökválasztás eufóriája, és az az optimizmus fűtötte, hogy a cégtulajdonos kormányzati kapcsolata gyümölcsöző lesz a vállalat számára. Aztán az árfolyam már Trump hivatalba lépése előtt csökkenni kezdett, amikor az új elnök belengette a kereskedelmi és vámháború első lépéseit.

A Tesla részvények ára most ismét 240-250 dollár körül alakul, vagyis nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a választások előtt, 2024. októberében. Ebből elsőre az a következtetés is levonható, hogy csak visszaállt a normál, nem túlárazott állapot - amivel Musk talán még kiegyezne -, de az értékpapír visszaesése ennél összetettebb folyamat eredménye és vastagon hatással van rá az is, hogy kiderült: ormótlan nagyot estek a vállalat autóeladásai.

Egyrészt a január végi eredménybeszámoló során kiderült, hogy a világ kevesebb Teslát vett 2024-ben, mint a megelőző évben, másrészt az Európai Autógyártó Szövetség közölte, hogy 2025 januárja még vészjóslóbban alakult a gyártó számára, mint a tavalyi év, hiszen úgy csökkent 45 százalékkal a Tesla-értékesítés, hogy közben az elektromos autók iránti kereslet 37 százalékkal megugrott. Bár a miénk egy kis piac, érdekességképpen ide kívánkozik, hogy hazánkban ugyancsak durván visszaesett a márka forgalma: az e-cars.hu úgy tudja, január-februárban 61 százalékkal kevesebb Teslát vettek a magyarok, mint 2024 azonos időszakában.

A Reuters értékelése szerint ez az állapot arra kényszeríti majd Muskot, hogy olcsóbb modellekkel álljon elő, még ha nem is kell féltenie a cége dominanciáját: a Tesla egyelőre kétszer annyit ér, mint a GM, a Ford, a Volkswagen, a Toyota, a Hyundai és a BMW együttvéve.

Szabályt is szegnek a politikusok a Tesla érdekében

A nyugati piacokon az elektromos autók iránti kereslet összességében csökkenő trendet mutat, és ilyen környezetben hiába próbálják kedvezményekkel vonzóbbá tenni az EV-modelleket. Gerber szerint a Tesla „egyértelműen válságba került” - ő maga többek között ezért döntött úgy, hogy jelentős mennyiségű részvényt ad el. Bár a befektető úgy látja, Elon Muskot terheli a legnagyobb felelősség a kialakult helyzetért, a milliárdos - a nyilvánosságban legalábbis - inkább a politikai ellenlábasait látja a dolog mögött.

Az X-en kifejtette: szerinte a vállalatai „nagyszerű termékeket gyártanak, amelyeket az emberek szeretnek”, ő pedig „fizikailag” soha senkit nem bántott. Ennek ellenére úgy érzi, gyűlöletet és erőszakot szítanak ellene, mert egyszemélyben „halálos fenyegetést jelent a woke elmeparazitára és az általa irányított emberekre”.

Az önmaga jelentőségét ebben a kérdésben talán túlértékelő Musk a közösségi médiában tovább politizál, de azt beláthatta, hogy a Tesla eladásait valahogy emelkedő pályára kell állítani. Rá is vette Trumpot, hogy promózza a márkát, akinek ez láthatóan nem esett nehezére: a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy Teslát, majd a Fehér Házban tartott egy erősen reklámszagú bemutatót a milliárdos és egy új autómodell társaságában.

Ennél jócskán tovább ment Trump kereskedelmi minisztere, aki nyíltan arra buzdította a Fox News nézőit, hogy „ha szeretnének bármit is tanulni a műsorból, akkor vegyenek Tesla-részvényt”. Howard Lutnick azzal, hogy egy konkrét cég értékpapírjainak vásárlására buzdított, etikai szabályokat sértett - írja a Fortune, megjegyezve, hogy Az Egyesült Államok Szövetségi Szabályzata szerint a közszolgáknak tilos a hivatalos pozíciójukat arra használni, hogy vállalatokat vagy termékeket ajánljanak.

Trump kormányának tagjait láthatóan nem különösebben izgatják a szabályok, ha az őket támogató üzletember vállalkozásairól van szó, és inkább a Szilícium-völgy gyakorlatát követik: nem előre kérnek engedélyt valamire, amit tenni szándékoznak, hanem utólag remélik, hogy a közvéleménynek és az igazságszolgáltatásnak nem lesz ellenvetése. E hozzáállással szemben egyre többen tiltakoznak, ami összetűzésekhez vezet: Musk például a közösségi médián keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy leváltsák azokat a bírókat, akik akadályozzák a kormányzat intézkedéseit.

Republikánus pálfordulás az elektromos autók kapcsán

Lutnick a fentebb írt szövetségi szabállyal szembe menve gátlástalanul promózta a konzervatív kormány mellé állt milliárdos vállalatát, és nemcsak az elektromos autókat, szerinte egyre nagyobb figyelmet érdemel a robotikai üzletág is. A miniszter felidézte Musk azon ígéretét, hogy 2028-ra minden amerikai háztartásban öt Tesla robot fog üzemelni. A részvényeseknek erről tavaly júniusban azt mondta, hogy évi 100 millió robot eladásából 1000 milliárd dollárnyi profitra számít. Lutnick úgy véli, amikor az emberek megértik, hogy a cég milyen robotokat és technológiákat épít, eszükbe fog jutni ez az időszak.

Azt mondják majd, „bárcsak vettek volna Elon Musk részvényéből”, ami „soha többé nem lesz olyan olcsó, mint most”.

A Tesla melletti kiállás érdekes fordulat a jobboldali politikusok részéről. Donald Trump korábban - a republikánus szavazók véleményével összhangban - ellenezte az elektromos autókat, és arra figyelmeztetett, hogy Biden 7500 dolláros EV-vásárlási kedvezménye tönkreteszi az amerikai autóipart. Trump csak azután váltott hangnemet, hogy Musk negyedmilliárd dollárral és az X közösségi platform erőforrásaival alaposan megtolta az elnökválasztási kampányát.

A milliárdos és Lutnick ebben az időszakban szoros együttműködésben dolgozott: Muskot éppen a politikus költségcsökkentés iránti elkötelezettsége inspirálta arra, hogy egy kampányrendezvényen 2000 milliárd dolláros vágást javasoljon a 6750 milliárd dolláros szövetségi költségvetésből. Trump novemberi győzelme után meg is próbálta elérni, hogy Lutnick legyen a pénzügyminiszter, a melegházasságban élő és férjével gyermeket nevelő Scott Bessent helyett, ám nem járt sikerrel.

Népszerű luxus EV-ből gyűlölt márka? Támadások kereszttüzében a Tesla

A zuhanó értékesítésen és részvényárfolyamon az sem sokat segít, hogy az agresszíven politizáló Musk miatt a Tesla-tulajdonosok és a márkakereskedések egyre szélsőségesebb tiltakozó akciók célpontjává válnak. Egy salemi férfi Trump beiktatása napján gyújtott fel egy autót a helyi Tesla-szalonban, aztán szűk egy hónappal később többször rálőtt ugyanarra az épületre, amit illegális robbanóanyaggal készült porig égetni, mielőtt a rendőrök elfogták. A coloradói Lovelandben Molotov-koktéllal próbáltak felgyújtani egy Cybertruckot, illetve obszcén feliratokat festettek a Tesla-kereskedés épületére, amit a tettes szintén lángba akart borítani, amikor letartóztatták.

Ezeknél is súlyosabb merényletek történtek Tesla járművek, illetve töltőállomások ellen Dél-Karolinában, Massachusettsben, Missouriban, Washingtonban és például Las Vegasban, ahol forgalmas helyszíneken gyújtottak fel autókat, veszélybe sodorva a járókelők testi épségét.

A legdurvább eset az oregoni Tigardban történt, ahol egy héten belül két különböző Tesla-kereskedésre nyitottak tüzet ismeretlenek. A Fox News úgy tudja, hogy az egyik szalonra hét, a másikra 12 lövést adtak le, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Bár az elkövetők szándéka feltehetőleg „csak” a rongálás volt, az egyik helyszínen hajszálon múlt, hogy nem lőtték agyon a biztonsági őrt. Szintén nagy mázlija volt annak a Tesla-sofőrnek, akinek a kocsijára az NBC szerint menet közben lőtt rá valaki Lowellben.

Már az FBI is nyomoz a Tesla-rongálók ügyében

Ezek az utóbbi 1-2 hónap kirívóbb bűntényei, amelyeknél persze jóval több vandál támadás ér Teslákat, töltőállomásokat és autószalonokat - nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Az esetek közös vonása az, hogy dühödt tiltakozók graffitikkal rongálják meg a járműveket és az ingatlanokat. Az obszcén felfestések mindegyike Elon Musknak és Donald Trumpnak üzen, kétséget sem hagyva afelől, hogy politikai demonstrációról van szó.

Válaszul Trump és az igazságügyminisztere is arról beszélt, belföldi terroristává nyilvánítják a vandál támadókat.

A Tesla a vámok miatt is aggódik: levelet írtak a kormánynak

A Teslának az sem tesz jót, hogy Donald Trump kiterjedt vámháborút indított, gyakorlatilag a fél világ ellen, hogy alaposan megsarcolja az Egyesült Államokba érkező külföldi termékeket. Az elnök intézkedései miatt a cég levelet küldött az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának. A levél szerint a megtorló vámok megzavarhatják az amerikai termelést, és az alkatrészek belföldi beszerzése is nehézségekbe ütközik. A Tesla arra figyelmeztetett, hogy a nagy amerikai exportőrök megtorló vámokkal szembesülhetnek, amelyeket Donald Trump agresszív vámhasználatára válaszul vethetnek ki.

A Tesla Economx által is idézett levele szerint fontos annak biztosítása, hogy a Trump-adminisztráció kereskedelmi kérdések megoldására tett erőfeszítései ne okozzanak kárt az amerikai vállalatoknak. A cég álláspontja az, hogy az amerikai exportőrök aránytalan hatásoknak vannak kitéve, amikor más országok lereagálják az Egyesült Államok kereskedelmi lépéseit.

A levél érdekessége, hogy kétségkívül a Teslától érkezett, nem szerepel rajta aláírás. Ennek oka nyilván Musk és az amerikai elnök szoros szövetsége.

Trump közben azt fontolgatja, hogy április elején jelentős vámokat vet ki a világszerte gyártott járművekre és alkatrészekre. Az Autos Drive America kereskedelmi csoport szerint a vámok kivetése megzavarja az amerikai összeszerelő üzemek termelését. A szervezet hangsúlyozza: az autógyártók nem változtathatják meg egyik napról a másikra az ellátási láncaikat, a költségek növekedése pedig magasabb fogyasztói árakhoz, a kínált modellek számának csökkenéséhez és az amerikai gyártósorok leállásához vezethet, ami munkahelyek tömegét teheti feleslegessé.

Musk Kínában erősít

Ahogy Amerikában egyre radikálisabb támadások érik és kereskedelmi akadályokba ütközik, a Tesla figyelme a külföldi piacokra, főleg Kínára irányul. Bár az ázsiai ország EV-piacát egyértelműen a hazai BYD vezeti, bőven jut terep a helyben gyártott Tesláknak is, így a cég az elsők között itt mutatta be a megújult Model Y-t. A ráncfelvarrott típus fényes sikert hozhat, ami nagyon ráfér a márkára, így nyilván nem örül, hogy a Reuters kissé elterelte róla a figyelmet.

A hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva megszellőztette: az Y-ból készül egy még frissebb verzió, ami amellett, hogy új funkciókat kap, ötödével olcsóbb is lesz, mint a most piacra lépő széria. Az „E41” kódnéven fejlesztett modell tömeggyártása 2026-ban indulhat meg, a Tesla sanghaji üzemében. A források szerint az új autó kisebb lesz, és legalább 20 százalékkal olcsóbban adják majd, mint a nemrég bemutatott Model Y-t, sőt, úgy tudni, hatüléses változat is készülni fog belőle. A közepes SUV jelenlegi indulóára Kínában 263.500 jüan, vagyis kb. 13,2 millió forint.

A Model Y 2023-ban és 2024-ben Kína legkeresettebb autója lett, de az utóbbi időben egyre ádázabb versenyt vív a hazai riválisokkal. Csak tavaly legalább hat versenytárs modell jelent meg, ami bő egy százalékot le is csiszolt a márka piaci részesedéséből, ami így már csak 10,4 százalék.

Elon Musk januárban közölte, hogy a Tesla 2025 első felében olcsóbb modelleket mutat be, de nem árulta el a költségcsökkentés mértékét, az árakat, a méreteket vagy a műszaki adatokat, ahogy azt sem, milyen ütemben érkeznek meg a világ különböző régióiba. A titkolózás ellenére sokan felkapták a fejüket a bejelentésre, mert a Tesla az utóbbi időben nem villantott új terveket, leszámítva a 2026-ra tervezett önvezető Cybercab robotaxit.

A vállalat jelenleg a meglévő modellek gyors ütemben fejlesztett változataival próbálja megőrizni versenyképességét, ami vásárlói szempontból előnyös lehet, hiszen a jövőben érkező modellek árába nem épülnek be a méregdrága fejlesztés költségei. Ez, illetve a fokozódó verseny minden EV-márkát arra késztethet, hogy lehetőségeihez mérten a lehető legjobban leszorítsa az árakat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Hermányi Mariann a Hunyadi meztelen jeleneteiről: „Elárulom minden nézőnek, hogy ha benéznek a ruhájuk alá, kábé ugyanezt fogják találni”

A színésznő azt is hozzátette, hogy „nekem az a véleményem, hogy maga az arc, ahogy maga az egész test is, egy eszköz.”

KÉK HÍREK

Mi történt? Eltűnhetett egy dél-koreai család egy arizonai autópályás tömegbalesetben

A család három tagja tűnt el a 10 nappal ezelőtti tömegbaleset után. Az arizonai hatóságok szerint a jeges, havas úton 22 jármű, köztük 13 személyautó ütközött össze.

KÉK HÍREK

„Úgy rángatta a gyerekeket, mint egy börtönőr” – brutális felvétel került elő egy krasznodari óvónőről, a rendőrség is nyomoz

Több orosz Telegram-csatorna is közzétette a videókat. A 45 éves nő nem árulta el, miért viselkedett így. Miután a szülők megtudták, mi történt, az óvónő betegszabadságra ment.

SZEMPONT

New York Times: A gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt

Az amerikai lap szerint a magyar miniszterelnök nem tudta megfékezni az inflációt, és most a politikai veszélyt érezve az árak korlátozásával próbálkozik. Ezek a lépések azonban a kritikusok szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Címlapkép: MTI,Fischer Zoltán - szmo.hu
2025. március 20.

A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”

A New York Times szerint a gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt, amelyeket egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesz el is veszíthet Magyar Péterrel szemben.

Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.

A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.

De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.

„Az infláció most messze a legfontosabb téma” – mondta Mráz.

Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.

Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.

„De a gazdasági realitások elől nincs menekvés” - fogalmaz a New York Times.

Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.

A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.

A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Nem adják fel – légpuskával lőtték át egy kiskutya gerincét, most kiskocsira gyűjtenek neki az állatvédők, hogy járhasson

Egyelőre nem biztos, hogy valaha fel fog épülni a kutya. Egy kiskocsit már szereztek neki, de azt hamarosan kinövi.

KÉK HÍREK

„Le akartunk szállni, nem nyílt az ajtó” – Kigyulladt egy mozdony, alig tudtak elmenekülni az ömlő füst elől, mondja egy utas

Sokan annak ellenére fel akartak szállni, hogy látták, füstöl a szerelvény. Volt, aki azt mondta, hogy halálfélelme volt.

KÉK HÍREK

Megöltek egy nőt Ráckeresztúron, nyomoz a rendőrség

A 64 éves nő haláláról délelőtt értesítették a rendőröket. A helyszínen kihallgattak, majd őrizetbe vettek egy 53 éves férfit.

SZEMPONT

Gyurcsány Ferenc: Nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen

A TISZA Párt elnökének üzent a DK-elnök, miután Magyar a 2006-os zavargásokhoz hasonlította a Pride betiltását célzó javaslat elfogadását.

K. A., fotó: MTI/Kovács Attila - szmo.hu
2025. március 20.

Aki Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor – ezt üzente Gyurcsány Ferenc Magyar Péternek. A TISZA Párt elnöke ugyanis a gyülekezési törvény módosításáról szóló bejegyzésében azt írta, hogy hatalma megrendülésével Orbán Viktor ugyanazokhoz az eszközökhöz folyamodik, mint a 2006-os zavargásokkor a Gyurcsány-kormány, a magyar emberek alapvető, gyülekezéshez való jogát veszi semmibe.

A DK elnöke csütörtöki, "Levélféle Magyar Péterhez" című bejegyzésében viszont azt üzente a TISZA Párt elnökének: hazudik, amikor azonosságot próbál teremteni a Pride mostani betiltása és 2006 ősze közé. Gyurcsány arról ír, hogy ő hibázott miniszterelnökként, Orbán Viktor viszont történelmi, politikai bűnt követett el.

„Írom egyszerűen: aki, mint például Ön, Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor, megtévesztett szellemi-politikai tévelygő, sodródó, bár nem rosszindulatú áldozat, a nyájösztöntől fogvatartott ösztönítélő és nem folytatom.”

A DK-elnök szerint Magyarra a felsorolásból a manipulátor illik leginkább. A politikus azt is hozzátette, hogy nem bántani akarja ezzel a megjegyzéssel Magyart, és nem személyes sértettség vezeti, hanem azt gondolja: „nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen.”

A DK elnöke szerint 2006. október 23-a „szörnyű nap volt”, a „Fidesz provokált, erőszakot akart, az utcán akarta megdönteni a kormányt”, és nem kevesen érezték úgy, hogy őket rendkívül súlyos, indokolatlan, törvénytelen bántalmazás érte.

„A Fidesz most alaptörvényt és más jogszabályokat változtat, hogy azok, akik másként szeretnek, mint a többség, ne ünnepelhessék boldogan jogukat a szabad szerelemhez. Mert önfeledt, színes felvonulásuk, annak megmutatása, hogy ők „mások”, szerintük veszélyes gyermekeink egészséges lelki fejlődésére” – írta Gyurcsány Ferenc. Szerinte a Fidesz kormányzása, és az ő súlyos hibákat is vétő, de a demokratikus alkotmányosság keretei között működő kormányzása közé egyenlőségjelet tenni mérhetetlen alávalóság.

„És tudja, miért mondom, hogy ez nem egyszerű tévedés, hanem hazugság? Mert ezt Ön valójában tudja, de azért teszi, hogy ne kelljen egyenesen beszélnie, viselkednie.”

Gyurcsány látja, hogy Magyar Péternek a Fidesz csapdát állított, de szerinte ezt a TISZA Párt elnökének kell megoldania, viszont az az ő ügye is, hogy ne keverje a gazemberek közé csak azért, mert bajban van.

Kapcsolódó

Magyar Péter már népszerűbb, mint Orbán Viktor a Medián legfrissebb kutatása szerint

A kormányfőt megelőzi Karácsony Gergely és Hadházy Ákos is. A többség Magyart arra is alkalmasabbnak tartja, megoldja az ország előtt álló kihívásokat.