SZEMPONT
A Rovatból

„Mintha itt lenne az Armageddon” - már Musk is érzi, mekkora bajba került a Tesla a politikai szerepvállalása miatt

Optimista beszéddel próbálta győzködni a cég alkalmazottjait, hogy higgyenek a Tesla jövőjében, amely egyszerre néz szembe a részvények zuhanásával, az eladások csökkenésével és az autók elleni támadásokkal. Mindezt Musk politikai szerepvállalása okozza.


Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaptak róla értesítést.

Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.

A Tesla tulajdonosa a találkozón megpróbálta megnyugtatni az alkalmazottakat, akik a cég zuhanó részvényei és a Teslák elleni támadások miatt aggódnak, amiket Musk politikai szerepvállalása okozott.

Musk néhány hónap alatt vált Amerika egyik legnépszerűbb emberéből az egyik leggyűlöltebbé, főként azért a szerepéért, amit a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadó testületet (DOGE) élén vállalt az amerikai államigazgatás leépítésében.

Musk azt ígérte, kétezer milliárd dollárt takarítanak meg az amerikai adófizetőknek, és ennek érdekében hatalmas elbocsájtásokat vezényel le a legkülönbözőbb állami ügynökségeknél és szervezeteknél, sokat közülök teljesen be is zárat. Az emberei a legérzékenyebb állami adatbázisokhoz is hozzáférést kapnak, és a munkáját a legnagyobb titokban végzik, mindenféle ellenőrzés nélkül. Bár Trump azt állítja, a végső döntéseket ő hozza, sokan attól tartanak, hogy a világ leggazdagabb embere az amerikai elnökkel karöltve a demokrácia lebontásán munkálkodik.

A Tesla törzsvásárlói hagyományosan a liberális demokraták közül kerültek ki, akik mélyen hisznek a zöld átállás fontosságában, ezért rengetegen csalódtak ebből a szempontból is Musk szerepvállalásában Donald Trump mellett, aki tagadja a klímaváltozást és gyakorlatilag leépíti a környezetvédelmi szabályokat. Mindez szembe megy azzal az üzenettel, amire a Tesla imázsát építették. Nem is beszélve arról, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló mozdulatot tett egymás után kétszer is egy nyilvános beszédében.

A csütörtöki vállalati gyűlésre azután került sor, higy az igazságügyi minisztérium bejelentette, a Tesla szalonjaira támadók közül három ember ellen vádat emeltek, Donald Trump pedig arról írt közösségi oldalán, hogy akiket rajtakapnak a Tesla elleni szabotázsakciókon, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, azokkal együtt, akik a támadásokat szervezik.

„Ha a híreket olvassák, olyan érzésük lehet, mintha itt lenne az Armageddon”

- fogalmazott Musk a gyűlésen.

„Nem tudok elmenni egy tévé mellett anélkül, hogy ne látnék egy lángoló Teslát. Megértem, ha valaki nem akarja megvenni a termékünket, de nem kell felgyújtani. Ez olyan őrült dolog. Ne legyél őrült!” - mondta, mire az alkalmazottak felnevettek.

A CNBC szerint Musk arra bíztatta az alkalmazottait, hogy tartsák meg a részvényeiket, annak ellenére, hogy azok majdnem 40 százalékot veszítettek az értékükből az utóbbi hónapokban.

„Nagyon nehéz a tőzsdén befektetőknek, különösen azoknak, akik a legtöbb emberhez hasonlóan a visszapillantó tükörbe néznek, hogy elképzeljenek egy olyan jövőt, ahol hirtelen egy 10 milliós járműflotta az ötszöröse-tízszerese nő” – mondta Musk, aki azonban erre számít.

„Mi a legizgalmasabb jövő, amit el tud képzelni?„ – tette fel a kérdést. Majd meg is válaszolta: „Ez a bőség jövője mindenki számára”, ahol a robotaxik, a mesterséges intelligencia és a Teslánál jelenleg fejlesztés alatt álló robotok egy olyan jövőt hoznak létre, „ahol szó szerint bármit megkaphatsz, amit csak akarsz”.

Ezután számos optimista jóslatot tett. Köztük azt, amit már korábban többször is megígért, hogy a Tesla hamarosan képes lesz autonóm vezetésre. Szerinte az új Tesla Model Y „idén is a legkelendőbb autó a Földön”, és az év első felében új, kedvezőbb árú modellekkel állnak elő. Arról is beszélt, hogy humanoid robotjukból, az Optimusból még idén legyártanak 5000 darabot a cég kaliforniai gyárában.

Musk szavait pozitívan fogadta a tőzsde, pénteken a Tesla részvényei több mint 5%-os pluszban zártak. De ez aligha oldja meg a cég gondjait.

Már a befektetők is elégedetlenkednek

A villanyautós cég körül akkora a baj, hogy az egyik legősibb befektető nemrég nyíltan kijelentette: a Teslának „új vezérigazgatóra van szüksége”. Mint írtuk, Ross Gerber a Sky Business Live műsorában üzent a cégvezetőnek, hangsúlyozva, hogy döntenie kell: vagy visszatér a Tesla élére, vagy a teljes figyelmét a kormányzati szerepére fordítja.

Gerber úgy véli, a vállalatot túl hosszú ideje elhanyagolják, és fontos lenne, hogy valaki teljes figyelemmel irányítsa. Igaza lehet, mert a Tesla részvényeinek árfolyama és eladásainak aránya mélyrepülésben van, gyakorlatilag azóta, hogy Trump hivatalba lépett.

A villanyautós cég piaci értéke december óta több mint 800 milliárd dollárral csökkent.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tavaly évvégi csúcs, amikor 500 dollár közelében is járt az árfolyam, egy gyors, kéthónapos felfutás eredménye volt. Ezt viszont nem a cég kiemelkedő teljesítménye, hanem az amerikai elnökválasztás eufóriája, és az az optimizmus fűtötte, hogy a cégtulajdonos kormányzati kapcsolata gyümölcsöző lesz a vállalat számára. Aztán az árfolyam már Trump hivatalba lépése előtt csökkenni kezdett, amikor az új elnök belengette a kereskedelmi és vámháború első lépéseit.

A Tesla részvények ára most ismét 240-250 dollár körül alakul, vagyis nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a választások előtt, 2024. októberében. Ebből elsőre az a következtetés is levonható, hogy csak visszaállt a normál, nem túlárazott állapot - amivel Musk talán még kiegyezne -, de az értékpapír visszaesése ennél összetettebb folyamat eredménye és vastagon hatással van rá az is, hogy kiderült: ormótlan nagyot estek a vállalat autóeladásai.

Egyrészt a január végi eredménybeszámoló során kiderült, hogy a világ kevesebb Teslát vett 2024-ben, mint a megelőző évben, másrészt az Európai Autógyártó Szövetség közölte, hogy 2025 januárja még vészjóslóbban alakult a gyártó számára, mint a tavalyi év, hiszen úgy csökkent 45 százalékkal a Tesla-értékesítés, hogy közben az elektromos autók iránti kereslet 37 százalékkal megugrott. Bár a miénk egy kis piac, érdekességképpen ide kívánkozik, hogy hazánkban ugyancsak durván visszaesett a márka forgalma: az e-cars.hu úgy tudja, január-februárban 61 százalékkal kevesebb Teslát vettek a magyarok, mint 2024 azonos időszakában.

A Reuters értékelése szerint ez az állapot arra kényszeríti majd Muskot, hogy olcsóbb modellekkel álljon elő, még ha nem is kell féltenie a cége dominanciáját: a Tesla egyelőre kétszer annyit ér, mint a GM, a Ford, a Volkswagen, a Toyota, a Hyundai és a BMW együttvéve.

Szabályt is szegnek a politikusok a Tesla érdekében

A nyugati piacokon az elektromos autók iránti kereslet összességében csökkenő trendet mutat, és ilyen környezetben hiába próbálják kedvezményekkel vonzóbbá tenni az EV-modelleket. Gerber szerint a Tesla „egyértelműen válságba került” - ő maga többek között ezért döntött úgy, hogy jelentős mennyiségű részvényt ad el. Bár a befektető úgy látja, Elon Muskot terheli a legnagyobb felelősség a kialakult helyzetért, a milliárdos - a nyilvánosságban legalábbis - inkább a politikai ellenlábasait látja a dolog mögött.

Az X-en kifejtette: szerinte a vállalatai „nagyszerű termékeket gyártanak, amelyeket az emberek szeretnek”, ő pedig „fizikailag” soha senkit nem bántott. Ennek ellenére úgy érzi, gyűlöletet és erőszakot szítanak ellene, mert egyszemélyben „halálos fenyegetést jelent a woke elmeparazitára és az általa irányított emberekre”.

Az önmaga jelentőségét ebben a kérdésben talán túlértékelő Musk a közösségi médiában tovább politizál, de azt beláthatta, hogy a Tesla eladásait valahogy emelkedő pályára kell állítani. Rá is vette Trumpot, hogy promózza a márkát, akinek ez láthatóan nem esett nehezére: a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy Teslát, majd a Fehér Házban tartott egy erősen reklámszagú bemutatót a milliárdos és egy új autómodell társaságában.

Ennél jócskán tovább ment Trump kereskedelmi minisztere, aki nyíltan arra buzdította a Fox News nézőit, hogy „ha szeretnének bármit is tanulni a műsorból, akkor vegyenek Tesla-részvényt”. Howard Lutnick azzal, hogy egy konkrét cég értékpapírjainak vásárlására buzdított, etikai szabályokat sértett - írja a Fortune, megjegyezve, hogy Az Egyesült Államok Szövetségi Szabályzata szerint a közszolgáknak tilos a hivatalos pozíciójukat arra használni, hogy vállalatokat vagy termékeket ajánljanak.

Trump kormányának tagjait láthatóan nem különösebben izgatják a szabályok, ha az őket támogató üzletember vállalkozásairól van szó, és inkább a Szilícium-völgy gyakorlatát követik: nem előre kérnek engedélyt valamire, amit tenni szándékoznak, hanem utólag remélik, hogy a közvéleménynek és az igazságszolgáltatásnak nem lesz ellenvetése. E hozzáállással szemben egyre többen tiltakoznak, ami összetűzésekhez vezet: Musk például a közösségi médián keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy leváltsák azokat a bírókat, akik akadályozzák a kormányzat intézkedéseit.

Republikánus pálfordulás az elektromos autók kapcsán

Lutnick a fentebb írt szövetségi szabállyal szembe menve gátlástalanul promózta a konzervatív kormány mellé állt milliárdos vállalatát, és nemcsak az elektromos autókat, szerinte egyre nagyobb figyelmet érdemel a robotikai üzletág is. A miniszter felidézte Musk azon ígéretét, hogy 2028-ra minden amerikai háztartásban öt Tesla robot fog üzemelni. A részvényeseknek erről tavaly júniusban azt mondta, hogy évi 100 millió robot eladásából 1000 milliárd dollárnyi profitra számít. Lutnick úgy véli, amikor az emberek megértik, hogy a cég milyen robotokat és technológiákat épít, eszükbe fog jutni ez az időszak.

Azt mondják majd, „bárcsak vettek volna Elon Musk részvényéből”, ami „soha többé nem lesz olyan olcsó, mint most”.

A Tesla melletti kiállás érdekes fordulat a jobboldali politikusok részéről. Donald Trump korábban - a republikánus szavazók véleményével összhangban - ellenezte az elektromos autókat, és arra figyelmeztetett, hogy Biden 7500 dolláros EV-vásárlási kedvezménye tönkreteszi az amerikai autóipart. Trump csak azután váltott hangnemet, hogy Musk negyedmilliárd dollárral és az X közösségi platform erőforrásaival alaposan megtolta az elnökválasztási kampányát.

A milliárdos és Lutnick ebben az időszakban szoros együttműködésben dolgozott: Muskot éppen a politikus költségcsökkentés iránti elkötelezettsége inspirálta arra, hogy egy kampányrendezvényen 2000 milliárd dolláros vágást javasoljon a 6750 milliárd dolláros szövetségi költségvetésből. Trump novemberi győzelme után meg is próbálta elérni, hogy Lutnick legyen a pénzügyminiszter, a melegházasságban élő és férjével gyermeket nevelő Scott Bessent helyett, ám nem járt sikerrel.

Népszerű luxus EV-ből gyűlölt márka? Támadások kereszttüzében a Tesla

A zuhanó értékesítésen és részvényárfolyamon az sem sokat segít, hogy az agresszíven politizáló Musk miatt a Tesla-tulajdonosok és a márkakereskedések egyre szélsőségesebb tiltakozó akciók célpontjává válnak. Egy salemi férfi Trump beiktatása napján gyújtott fel egy autót a helyi Tesla-szalonban, aztán szűk egy hónappal később többször rálőtt ugyanarra az épületre, amit illegális robbanóanyaggal készült porig égetni, mielőtt a rendőrök elfogták. A coloradói Lovelandben Molotov-koktéllal próbáltak felgyújtani egy Cybertruckot, illetve obszcén feliratokat festettek a Tesla-kereskedés épületére, amit a tettes szintén lángba akart borítani, amikor letartóztatták.

Ezeknél is súlyosabb merényletek történtek Tesla járművek, illetve töltőállomások ellen Dél-Karolinában, Massachusettsben, Missouriban, Washingtonban és például Las Vegasban, ahol forgalmas helyszíneken gyújtottak fel autókat, veszélybe sodorva a járókelők testi épségét.

A legdurvább eset az oregoni Tigardban történt, ahol egy héten belül két különböző Tesla-kereskedésre nyitottak tüzet ismeretlenek. A Fox News úgy tudja, hogy az egyik szalonra hét, a másikra 12 lövést adtak le, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Bár az elkövetők szándéka feltehetőleg „csak” a rongálás volt, az egyik helyszínen hajszálon múlt, hogy nem lőtték agyon a biztonsági őrt. Szintén nagy mázlija volt annak a Tesla-sofőrnek, akinek a kocsijára az NBC szerint menet közben lőtt rá valaki Lowellben.

Már az FBI is nyomoz a Tesla-rongálók ügyében

Ezek az utóbbi 1-2 hónap kirívóbb bűntényei, amelyeknél persze jóval több vandál támadás ér Teslákat, töltőállomásokat és autószalonokat - nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Az esetek közös vonása az, hogy dühödt tiltakozók graffitikkal rongálják meg a járműveket és az ingatlanokat. Az obszcén felfestések mindegyike Elon Musknak és Donald Trumpnak üzen, kétséget sem hagyva afelől, hogy politikai demonstrációról van szó.

Válaszul Trump és az igazságügyminisztere is arról beszélt, belföldi terroristává nyilvánítják a vandál támadókat.

A Tesla a vámok miatt is aggódik: levelet írtak a kormánynak

A Teslának az sem tesz jót, hogy Donald Trump kiterjedt vámháborút indított, gyakorlatilag a fél világ ellen, hogy alaposan megsarcolja az Egyesült Államokba érkező külföldi termékeket. Az elnök intézkedései miatt a cég levelet küldött az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának. A levél szerint a megtorló vámok megzavarhatják az amerikai termelést, és az alkatrészek belföldi beszerzése is nehézségekbe ütközik. A Tesla arra figyelmeztetett, hogy a nagy amerikai exportőrök megtorló vámokkal szembesülhetnek, amelyeket Donald Trump agresszív vámhasználatára válaszul vethetnek ki.

A Tesla Economx által is idézett levele szerint fontos annak biztosítása, hogy a Trump-adminisztráció kereskedelmi kérdések megoldására tett erőfeszítései ne okozzanak kárt az amerikai vállalatoknak. A cég álláspontja az, hogy az amerikai exportőrök aránytalan hatásoknak vannak kitéve, amikor más országok lereagálják az Egyesült Államok kereskedelmi lépéseit.

A levél érdekessége, hogy kétségkívül a Teslától érkezett, nem szerepel rajta aláírás. Ennek oka nyilván Musk és az amerikai elnök szoros szövetsége.

Trump közben azt fontolgatja, hogy április elején jelentős vámokat vet ki a világszerte gyártott járművekre és alkatrészekre. Az Autos Drive America kereskedelmi csoport szerint a vámok kivetése megzavarja az amerikai összeszerelő üzemek termelését. A szervezet hangsúlyozza: az autógyártók nem változtathatják meg egyik napról a másikra az ellátási láncaikat, a költségek növekedése pedig magasabb fogyasztói árakhoz, a kínált modellek számának csökkenéséhez és az amerikai gyártósorok leállásához vezethet, ami munkahelyek tömegét teheti feleslegessé.

Musk Kínában erősít

Ahogy Amerikában egyre radikálisabb támadások érik és kereskedelmi akadályokba ütközik, a Tesla figyelme a külföldi piacokra, főleg Kínára irányul. Bár az ázsiai ország EV-piacát egyértelműen a hazai BYD vezeti, bőven jut terep a helyben gyártott Tesláknak is, így a cég az elsők között itt mutatta be a megújult Model Y-t. A ráncfelvarrott típus fényes sikert hozhat, ami nagyon ráfér a márkára, így nyilván nem örül, hogy a Reuters kissé elterelte róla a figyelmet.

A hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva megszellőztette: az Y-ból készül egy még frissebb verzió, ami amellett, hogy új funkciókat kap, ötödével olcsóbb is lesz, mint a most piacra lépő széria. Az „E41” kódnéven fejlesztett modell tömeggyártása 2026-ban indulhat meg, a Tesla sanghaji üzemében. A források szerint az új autó kisebb lesz, és legalább 20 százalékkal olcsóbban adják majd, mint a nemrég bemutatott Model Y-t, sőt, úgy tudni, hatüléses változat is készülni fog belőle. A közepes SUV jelenlegi indulóára Kínában 263.500 jüan, vagyis kb. 13,2 millió forint.

A Model Y 2023-ban és 2024-ben Kína legkeresettebb autója lett, de az utóbbi időben egyre ádázabb versenyt vív a hazai riválisokkal. Csak tavaly legalább hat versenytárs modell jelent meg, ami bő egy százalékot le is csiszolt a márka piaci részesedéséből, ami így már csak 10,4 százalék.

Elon Musk januárban közölte, hogy a Tesla 2025 első felében olcsóbb modelleket mutat be, de nem árulta el a költségcsökkentés mértékét, az árakat, a méreteket vagy a műszaki adatokat, ahogy azt sem, milyen ütemben érkeznek meg a világ különböző régióiba. A titkolózás ellenére sokan felkapták a fejüket a bejelentésre, mert a Tesla az utóbbi időben nem villantott új terveket, leszámítva a 2026-ra tervezett önvezető Cybercab robotaxit.

A vállalat jelenleg a meglévő modellek gyors ütemben fejlesztett változataival próbálja megőrizni versenyképességét, ami vásárlói szempontból előnyös lehet, hiszen a jövőben érkező modellek árába nem épülnek be a méregdrága fejlesztés költségei. Ez, illetve a fokozódó verseny minden EV-márkát arra késztethet, hogy lehetőségeihez mérten a lehető legjobban leszorítsa az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk