SZEMPONT
A Rovatból

„Kutyakötelességem, hogy megpróbáljak segíteni” – Klein Dávid a cserbenhagyott serpa esetéről

Mindent meg kell tenni a másik emberért, annak viszont semmi értelme, hogy a mentést megkísérlő hegymászó is meghaljon. Mérlegelni kell. Klein Dávidnak egy ötpontos checklist segít, hogy tudja, mit tegyen, ha segíteni kell.


Augusztus 11-én számoltunk be róla, hogy a világ második legmagasabb hegycsúcsánál, a K2-n, a hírhedt „Bottleneck” átjárónál balesetet szenvedett egy Hasszán nevű serpa. Az eset nagy felzúdulást keltett, voltak, akik elintézték annyival, hogy a hegyen mások a szabályok, ez benne lehet a pakliban. Hogy ez így van-e, vagy sem, arról kérdeztem Klein Dávid hegymászót.

– Mit kell, hogyan kell értelmezni ezt a felvételt?

– Nincsenek közelebbi információk, én is csak futólag látta magát a képsort, és természetesen megdöbbentő. Engem is megdöbbentett.

Természetesen azt mind el lehet mondani, amit ilyenkor szokás, hogy nagy magasságban nagyon be vagyunk szűkülve, nagyon kevés lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy valakin segítsünk, a kognitív funkciók gyengülnek, a fizikai erőfeszítések rendkívüliek,

bár kívülről úgy látszik, hogy csak vánszorognak a mászók, valójában közben nagyon-nagyon kemény munkát végez a szervezetük.

Ezzel együtt az nem igaz, hogy semmit nem tehetek meg a másikért. Itt azt látjuk, hogy nagyon sokan az ambícióikat az ember élete elé helyezik. Ezt nem helyes ilyen magasan sem, ilyen körülmények között sem.

Az eset összefügg azzal a jelenséggel, hogy

a kereskedelmi expedíciózás elharapódzott a Himalájában, a nagy hegyek között. Azaz képzetlenebb hegymászók, kalandvágyó turisták, komoly pénzeket fizetnek azért, hogy sok oxigénnel, komoly magashegyi teherhordó támogatással, komoly hegyi vezető támogatással, érjenek fel magas csúcsokra.

Ezzel önmagában nem lenne olyan nagy baj. Nyilván furcsa érzés, hogy egy ilyen himalájai alaptáborban pici kisebbséget alkotunk mi, mármint a független mászók, de azért nem tudok haragudni senkire, hogy ilyen érdekes, izgalmas élményeket szeretne megélni.

Néhány tévképzet kering a mentéssel, illetve általában a segítségnyújtással kapcsolatban nagy magasságban. Az egyik tévedés az, hogy sokszor megkövezzük azokat, akik végül hátrahagyják a másikat, mert nem tudnak mit tenni érte. Az oké, hogy

megpróbáltam segíteni, az erőfeszítéseim kudarcot vallottak, és a végén nem maradok én is fönt, és nem kockáztatom én is a halált,

azért, hogy a másiknak segítséget nyújtsak. Azt az embert, aki ezt megtette, és utána lejött a hegyről, nem lehet elítélni. Ez az egyik gyakori eset, de most nem erről van szó.

A másik szcenárió az, hogy nincsen semmilyen segítségnyújtási lehetőségünk nagy magasságban.

Kutyakötelességem nem meghalni odafönt segítségnyújtás közben, de az is kutya kötelességem, hogy megpróbáljak segíteni.

Nekem nagyon sokat segít abban, hogy tudjam, mindent megtettem-e, mikor sematizálom azt a pár dolgot, amit megtehetek egy másik emberért 8000 méter fölött. Én öt dolgot szedtem össze. Lehet, hogy másnak más listája van,

  • Motiválom, amibe bármi belefér. Akár meg is rúghatom, bármit csinálhatok, csak álljunk talpra. A kísért lementés mindig hatékonyabb, mint a vonszolás.
  • Dexamethasonnal (szteroid) megszúrom, ez egy életmentő injekció. Mindig van nálam betárazva a zsebemben. Ez csak mentésre jó, arra nem, hogy tovább menjek fölfelé.
  • Oxigént adok neki, ha van nekem, vagy bárki másnak a környéken. Az oxigén csodaszer ebben a magasságban.
  • Folyadékot adok neki, ha van még nyelőreflexe az illetőnek.
  • Rádióban segítséget hívok másoktól, hátha valaki más valami mást tud csinálni, mint én. Azért jó nekem, hogy ezt így sematizálom, mert így tudom, ha ezt az öt dolgot megcsináltam, és kudarcot vallottam adott idő alatt, utána tényleg nem tudok mit tenni érte.

    De az nem oké, hogy nem próbálok meg segítséget nyújtani, és az sem, hogy utána fölfelé megyek, mert nekem fontosabbak az ambícióim, mint az, hogy mindent megtegyek azért, hogy egy másik embernek segítséget nyújtsak, kivéve azt, hogy én is meghalok közben.

– Került már olyan helyzetbe, hogy ebből az öt lépésből valamit meg kellett csinálnia?

– Igen. Azért is munkál bennem ez intenzívebben, mert pont tavaly a Broad Peaken a mászótársammal a csúcsmászás közben találkoztunk egy bajba jutott román hegymászóval, aki előző nap érte el a csúcsot, és lefelé mozgásképtelenné vált.

A hóban feküdt, és több más mászóval együtt összegyűltünk a bajba jutott román kolléga mellett, és végül nem mi voltunk azok, akik levonszoltuk, de például mi adtunk dexamethason injekciót neki,

és órákat vesztegettünk azzal, hogy megpróbáljunk segítséget nyújtani. Nem mentünk el mellette, és aztán később ugyanígy a csúcsmászás során a csúcshoz közel egy pakisztáni mászóval találkoztunk, aki szintén nem volt egészen képben, nem volt orientált, és neki is segítséget kellett nyújtani. Végül ez a csúcssikerbe került, annyi időt vesztegettünk el.

– Tehát inkább feláldozták a sikert, de az emberi élet fontosabb volt.

– Elengedtük valóban a csúcsmászást, mert

egyértelműen és mindig fontosabbnak kell, lennie egy emberéletnek.

Az, hogy szeretnénk fönt állni szép nagy csúcsokon, egy szép álom, egy jópofa hobbi, egy szenvedély, stb. De a hobbimért, a szenvedélyemért, az önös ambícióimért nem áldozhatom fel a másik ember életét.

– A képen azt láttam, hogy rengeteg ember mászik a hegyen, mintha a Rákóczi utat láttam volna fényes nappal. Ez számomra pont mindenről szól, csak nem arról, amit elképzel az ember a hegymászásról, hogy az ember nekivág, egyedül van, ő és a hegy.

– Nagyon helytálló és lényeglátó megfigyelés. Egy apró félreértést szeretnék eloszlatni. Van, aki azt gondolja, ilyen képek láttán, hogy ez azt jelenti, hogy az év 365 napján és a hegy minden pontján, minden útvonalán ilyen sokan vannak. De ez nem így van. Minden hegynek van egy-egy normál útja, ahol a legkönnyebb fölmenni. Ez annyit jelent, hogy mondjuk a Gellért-hegyre a vízesés mellett a lépcsőn a legkönnyebb fölsétálni, de ha valakit nem zavar, hogy illegális, és még nehéz is, akkor felmehet a Rudas fürdő fölött a sziklafalon is.

Tehát nagyon sokféle felhatolási útvonal van egy-egy csúcson, és ezek a képek mindig normál utakon készülnek. Minden ilyen hegynek, egyébként az Everestnek és a K2-nek is van még jó pár útvonala, de a megmászások 99 százaléka az a normál utak egyikén történik. Csak ott vannak ekkora tömegek.

Ha valaki nyolcezresre akar menni, nem akar tömeget, akkor menjen olyan útra, ami nem szokványos.

És az is igaz, hogy ezek a felvételek a mászószezonnak egy bizonyos napján vagy néhány napján készülnek. Mindez természetesen a hangulatból is sokat elvesz, veszélyes is, nagyobb környezetterhelést is jelent, tehát ez egy olyan jelenség, amivel kezdeni kell valamit. Én egyáltalán nem vagyok a turizmus vagy a hegyi turizmus ellen, és még egyszer hangsúlyozom, hogy nem akarom megkövezni azokat, akik kereskedelmi expedíció keretében szeretnének átélni egy fantasztikus kalandot, mondjuk egy nyolcezressel. És bár a hegymászók alapvetően szabadságszerető emberek, de ebben az esetben nem lenne ördögtől való valamilyen szabályozást bevezetni, hogy elkerüljük ezt a jelenséget, ami veszélyes és az élményt is erősen csorbítja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: