SZEMPONT
A Rovatból

Holoda Attila: Az ukránok most borsot törnek a magyarok orra alá, de az olajszállítás nem áll le, ez nem is érdekük

Az ukránok megtiltották, hogy a Lukoil olaja a Barátság kőolajvezetékbe kerüljön, de a magyar üzemanyag-ellátás az energetikai szakértő szerint nincs veszélyben. És nem is lesz, mivel az orosz olaj átengedése hatalmas bevételt jelent a háborúzó Ukrajnának.


Ukrajna egy június 26-án hatályba lépett elnöki rendelettel szigorította a Lukoil elleni szankciókat. Megtiltották az orosz cégnek, hogy az országot tranzitországként használja termékei szállítására. Az indoklás szerint a Lukoil bevételei Oroszország Ukrajna elleni háborúját finanszírozzák. Szijjártó Péter külügyminiszter New Yorkban orosz kollégájának ezzel kapcsolatban azt mondta, azon dolgoznak, hogy megoldják ezt a jogi helyzetet, mert

„az orosz olaj nagyon fontos az energiabiztonságunk szempontjából”.

A hírt kommentálva több újság is égbe szökő benzinárakat, ellátási nehézségeket emlegetett, ami ijesztően hangzik. Mi történt valójában, van-e realitása az aggodalmaknak? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

– Tényleg veszélyben van Magyarország olajellátása?

– Maga az áramlás nem állt le. Egyszerűen közölték, hogy a Lukoiltól származó olaj nem kerülhet be a csőbe, mert a Lukoil támogatja a háborút. Tehát

mindenféle híreszteléssel ellentétben nem állt le az olajáramlás, ugyanúgy érkezik a nyers kőolaj, csak éppen a Lukoiltól nem.

Több nagy olajvezeték jön Oroszországból, ezeket a Transznyeft működteti. Ebbe rengeteg termelő termel be, aki erre kötött kereskedelmi szerződést valamely partnerrel, mint például a Lukoil a Mollal, évi 3 millió tonnára. A MOL nyilván kötött mással is, a Rosznyefty-től a Szurgutnyeftyegázon és a Jukoszon át egészen a Gazpromnyetig, és még más hasonló orosz vállalatokkal. Ezek közül csak a Lukoiltól származó olaj nem érkezhet, de ettől még nem csökkent a mennyiség. Jön majd mástól. Az az alapfeladata a Molnak, és ezt a jogi helyzetet úgy kell lezárni, hogy a Lukoil és a MOL szerződése közé be kell iktatni valamilyen kereskedőcéget, akár létrehoznak egy újat, vagy éppen egy meglévőt, és az onnantól kezdve már az a cég szerződik orosz oldalról a Mollal. Így annak a szerződésnek a bemutatásával már érkezhet az olaj.

Egy kicsit túl van dimenzionálva ez a dolog, mindez csupán arról szól, hogy az ukránok borsot törnek a magyarok és persze az oroszok orra alá,

az ideológia pedig az, hogy a Lukoil jelentős pénzekkel támogatja Putyin háborúját.

– Simán csak adminisztratív kellemetlenkedésről van szó?

– Adminisztratív és jogi, meg nyilván diplomáciai kérdés is. Az ukránok hitelt érdemlő bizonylatot kérnek a MOL vagy éppen a kereskedőcég részéről, hogy az az olaj nem a Lukoiltól származik. Ez persze kellemetlenség, de megoldható kellemetlenség.

Ez önmagában nem veszélyezteti az üzemanyagellátást, bármit is mond róla a Szijjártó.

Viszont amikor közbeiktatnak valamilyen céget, az drágíthatja ennek az ügyletnek a bekerülési költségét, mert annak a cégnek is fizetni kell.

– Miért csak a Lukoil? A többi orosz cég nem fizeti a háború költségeit?

– Hogy aztán ez a lista mikor bővül, és mikor szűkül, nyilván az ukránokon múlik. Szijjártóék azt harsogják, hogy azért szükséges mindez az oroszokkal üzletelni, mert nagyon nagy az üzemanyag, illetve nyersolaj függőségünk, amit egyébként ők tettek még egyoldalúbbá. Ennek mentén kiharcolták azt is, hogy az Európai Uniós szankciók ne vonatkozzanak a vezetékes olajra.

Ukrajna most érzékelteti, hogy a kezében van másik fegyver is, hiszen nem tagja az Európai Uniónak, sőt a magyarok mindent elkövetnek, hogy ne is legyen, ergo hoz egy ilyen rendeletet.

Tudják, hogy megoldják majd a magyarok, nyilván, de ez azért mégiscsak egy erős jelzés.

– A csöveink meglennének ahhoz, hogy máshonnan érkezzen az olaj?

– Ha maga a Barátság-vezeték záródna el, ami nem fog, akkor ott az Adria kőolajvezeték. Ez a két olajvezeték van, ami Magyarországra érkezik. Az Adria vezeték elméleti kapacitása 10 millió tonna körül van évente. Ráadásul ezt a vezetéket éppen a 2014-es krími annexiót követően a MOL saját szakaszán felújította, illetve megtette azt, hogy a Barátság két ágát, tehát a Szlovákiába menőt és a magyar ágat összekötötte,

lehetővé tette, hogy az Adrián érkező vezetékben lévő olaj eljusson mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítójába.

– Ezek szerint fizikailag megvan a lehetőség arra, hogy ne orosz olajat vásároljunk.

– Fizikailag megvan. Viszont egy vezetékes olaj, aminek ott van a végpontja Fényeslitkénél, tehát az ukrán-magyar határnál, nyilván egyszerűbb szállítást jelent, mint megint alkudozni a horvátokkal, akikkel szintén nem igazán jó a kapcsolatunk, és ebből adódóan jól megemelték a tranzitdíjat. De van arra lehetőség, hogy tengeri olajszállításból érkező tankerek lefejtése után az Adria vezetéken Magyarország irányába is szállítsanak. Hogy ez az olaj orosz lesz-e, vagy az oroszhoz hasonló, vagy egy teljesen másfajta olaj, az már más kérdés. Azt érdemes tudni, hogy miközben mi mindig csak az Urál és a Brent olajról beszélünk, a világban 50 féle különböző olajtípust forgalmaznak. Ezek között 8-10 olyan van, ami teljesen olyan, mint az Urali. Csak éppen az egyik Nigériában van, a másik Dél-Amerikában, a harmadik meg Egyiptomban. Nyilván többe kerül az ideszállítani tankereken keresztül.

– Ez annyit jelentene, hogy meg is drágulna az üzemanyag, ha ezeket importálná a MOL?

– Nem feltétlenül, mert az üzemanyag ára nem a direkt költségeken keresztül érvényesül. Van egy úgynevezett mediterrán jegyzési ár. Ezt követi a MOL is, és ez alapján árazzák a benzint, üzemanyagot, mindenféle más terméket. Ha valaki azt mondja, hogy mivel nekem nagyon sokba került az olaj, és ezért drágán adom a benzint, akkor a kutya nem fogja tőle megvenni. Tehát nem teheti meg, hogy eltér egy piaci árazási trendtől,

viszont ez azt jelenti, hogy kisebb lesz a MOL nyeresége.

Tehát amikor arról beszél a miniszterelnök, hogy ez megdrágítja a benzin árát, az nem igaz, hanem a mediterrán költség és a saját haszon közötti részt fogja szűkíteni. A mediterrán árazásban nagyon sok olyan ország és sok olyan cég van, akik tengeri szállításból szerzik be az olajat. Tehát most a MOL-nak azért olyan jelentős haszna, mert a vezetékes szállítással a piacon most a szankciók hatására eléggé leértékelt olajat tud vásárolni. Az más kérdés, ennek egy még jelentősebb részét, 98 százalékát a magyar állam simán zsebre teszi extraprofit adóként. Nem véletlen akadt ki Hernádi Zsolt a napokban.

– Tehát a magyar állam szempontjából teljesen mindegy lenne, hogy honnan jön az olaj?

– Azt nem mondanám, hogy mindegy lenne, mert ha máshonnan veszi, akkor nem tud extraprofitra szert tenni.

És ez az extraprofit nagyon kell a magyar költségvetésben, mert az európai uniós pénzek nem jönnek.

Sőt, talán már nem is tesz meg mindent a magyar kormány, hogy minden egyes európai uniós pénzt megszerezzen, mert úgy látszik, Orbán úgy döntött, hogy máshonnan szerzi meg a hiányzó pénzt.

– Nem arról van szó, hogy a kormány hosszú távú szerződést kötött, amit nem lehet olyan egyszerűen felmondani?

– Az olajszerződések nem így kötődnek. Ez a földgázra igaz.

Egyébként minden szerződés felmondható, akármilyen indokkal.

Arra is hivatkozhatott volna a magyar kormány, hogy azért bontja fel a szerződést, mert az európai uniós országok úgy döntöttek közösen, hogy egy háborús agresszort nem fognak támogatni azzal, hogy megveszik tőle a földgázt.

– Amikor kivételeket kaptak a tengerparttal nem rendelkező országok, akkor nemcsak Magyarország, hanem Ausztria, Szlovákia, meg Csehország is beleesett ebbe a kategóriába. Ezek az országok hogyan oldották meg a leválást az orosz energiahordozókról?

– Csehország már nem vásárol orosz eredetű földgázt. Nyilván Németországon keresztül vesz norvég gázt, meg sok egyéb más eredetűt is. Európába nagyjából olyan 300 milliárd köbméternyi import gáz érkezik. Ebből 160 milliárd vezetéken érkezik, jelentős része Norvégiából, de jön Észak-Afrikából, Azerbajdzsánból és máshonnan is, és 140 milliárd köbméter meg LNG formájában érkezik az európai kikötőkbe.

– A kőolajnál is meg tudta oldani Csehország a leválást?

– Igen, kőolajról is leváltak. A csehországi finomító nem nagy kapacitású. Azt kell tudni, hogy a korábbi közös csehszlovák állam miatt a Slovnaftnak van a pozsonyi finomítója, ami a MOL tulajdonában van. Az jelentős részben ellátta a csehországi, főleg a dél-csehországi területeket üzemanyagokkal, ez így alakult ki még a csehszlovák rendszerben. Volt egy külön kitétel az uniós szabályozásban, hogy ezek az országok nyersolajat hozhatnak be, de nem értékesíthetik az orosz nyersolajból származó üzemanyagot. Ez a szabály a legnagyobb problémát a Molnak okozta, a pozsonyi finomító vonatkozásában. Hiszen korábban a csehországi ellátás jelentős része orosz olajból történt. Ezért aztán a MOL elkezdte növelni a máshonnan beszállított olaj mennyiségét. Azt szokták mondani, hogy a MOL finomítóiba érkező olajnak nagyjából 70 százaléka orosz eredetű, 30 százalék pedig máshonnan jön.

Amikor Csehországba értékesítenek, akkor mindig tanúsítani kell, hogy ez abból a harminc százalék nem orosz eredetű nyersolajból készült.

– Marad Szlovákia, amit ugyanúgy a MOL lát el.

– Nem Szlovákia vagy Magyarország vásárol olajat, meg földgázt. Bár Szijjártó mindenütt fontoskodik, a magyar állam nem vásárol semmit. A földgázt az MVM partner vásárolja, a nyers kőolajat pedig a MOL.

– Azért ezekre a cégekre van némi ráhatása az államnak.

– Nyilván van ráhatás, ha más nem, akkor az, hogy különadókkal sújtja a céget. Hát szép ráhatás. Ha nekem lenne egy aranytojást tojó tyúkom, én azt megpróbálnám táplálni, nem kizsigerelni.

Nem véletlenül van kiakadva a MOL-vezér, hogy ez már olyan, mint a szocializmusban volt.

– Olyan irányban is lehetne ráhatása, hogy ha a magyar állam azt mondaná, hogy nem vásárolunk orosz olajat, akkor ezt a MOL-nak meg kellene csinálnia.

– Meg is oldotta volna. De nálunk pont az ellenkezője működött. A magyar állam arra biztatta a MOL-t, hogy dőljél csak nyugodtan hátra, majd én elmegyek Lavrovhoz, kapok még egy kitüntetést tőle, és majd én mindent elintézek. Merthogy elintéztem az Uniónál, hogy nincs rá szankció.

Erre jöttek most az ukránok, hogy na, fogd meg a söröm. Majd én akkor megnehezítem ezt neked.

A dolognak az az érdekessége, hogy Szijjártó Péter most sem az ukrán partnerhez rohant el, amikor ilyen probléma van, hanem elvágtatott Lavrovhoz, majd utána a szlovák kollégájával együtt feljelenti az ukránokat az Európai Uniónál.

– Ezt én, mint fogyasztó, meg fogom érezni az üzemanyagárakban?

– Nagy valószínűséggel, de ellátási problémát biztosan nem fog jelenteni. Az üzemanyag ára pedig alapvetően a mediterrán jegyzési ártól, az árrésektől és az adótartalmától függ.

– Megtörténhet később, hogy szép lassan az összes orosz vállalatot kitiltják az ukránok?

– Megtörténhetne, de az ukránok se hülyék.

Ukrajnának évi nagyjából 1,7 milliárd bevétele van csak a tranzitálásból. A háborúban nem csak az agresszornak van szüksége pénzre, hanem a védekező félnek is.

– Ezek felől a gazdasági érdekek felől viszont érthető, hogy Oroszország miért nem támadja ezeket az infrastruktúrákat Ukrajnában.

– Így van, hát persze,

Oroszország se hülye.

Így is jelentősen lecsökkent a korábbi fosszilis energia exportja 2022 elejéhez képest. Tehát az oroszok is kézzel-lábbal ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon nekik ez a bevételi forrás. Nem lesznek hülyék lebombázni ezt a csővezetéket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Farkas András: A környező országokban nem engedik a nyugdíjakat ilyen gyorsan leszakadni az átlagkeresetektől
Egyre nagyobb a különbség, ráadásul a százalékos emelés miatt a nyugdíjas társadalmon belül is egyre nő a szakadék - mondja a szakértő. A most bejelentett 30 ezres utalvány pedig töredéke a korábban áfa-visszatérítésként beígért évi 120-180 ezer Ft-nak.


30 ezer forintos utalványt jelentett be a nyugdíjasoknak Zsigó Róbert államtitkár. Az csak utólag derült ki, hogy a több címletben kiállított kuponok az ÁFA-visszatérítés helyett érkeznek. Bár Orbán Viktor néhány hónapja még arról beszélt, havi 10-15 ezer forintot jelenthet a nyugdíjasoknak a visszatérítés, kuponokban csak ennek töredékét fizetik ki.

Miért gondolhatta meg magát a kormány, és milyen segítségre lenne a nyugdíjasoknak leginkább szükségük? Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük.

– Az áfa-visszatérítés helyett a nyugdíjasok végül 30 ezer forintos utalványt kapnak valamikor ősszel.

– Ez a 30 ezer forintos utalvány biztos örömet fog okozni a nyugdíjasoknak. Csak az a kérdés, hogy mikor kapják meg, mert ez a része eléggé ködös még, hogy valamikor ősszel. Másrészt nem igazán érthető, hogy miért kell ezt papíralapon, több címletben kinyomtatva odaadni a nyugdíjasoknak. Mindenesetre örüljünk annak, hogy legalább ez már valami konkrétum, sokkal konkrétabb, mint az áfa-visszatérítés volt. Szerintem szembesültek azzal, hogy a részleges áfa-visszatérítés személyenkénti visszaadása őrületes logisztikai feladvány lett volna, ami kivitelezhetetlen lett volna még idén. De azért ez az egyszeri 30 ezer forint nem olyan kiemelkedő összeg, hiszen ha belegondolunk, a miniszterelnök arról beszélt, hogy havi 10-15 ezer forint lehetne a maximuma az áfa-visszatérítésnek.

Ez éves szinten 120-180 ezer forint lehetne, ennek töredéke ez a 30 ezer forint.

Másfelől ezt meg lehetett volna oldani úgy, hogy hozzácsapják a következő havi nyugdíjhoz, mindenki plusz 30 ezer forinttal többet kap, és rábízzák a nyugdíjasokra, hogy költsék arra, amire nekik szükségük van. Hiszen lehet, hogy gyógyszerre kellene, vagy orvosi ellátásra a szegény nyugdíjasnak ez a pénz.

– Ez évente jelenthet 30 ezret, vagy csak egyszeri alkalom?

– Feltehetően a dolog logikája az, hogy a választás előtti évben adunk valami pluszt a nyugdíjasoknak, tehát ez mindenképpen egy egyszeri juttatás, nem fog beépülni a nyugdíjak összegébe.

– És emellett még lesz ősszel a visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelés, ami viszont beépül.

– Erre azért van szükség, mert januárban a nyugdíjakat csak 3,2 százalékkal emelték, mert akkor a kormányzat azt tervezte bele a költségvetési törvénybe, hogy ennyi lesz az éves infláció. Menet közben kiderült, hogy ennél biztos több lesz. A legutóbbi bejelentések szerint most már 4,5 százalékra számít a kormányzat. Az elemzői konszenzus ennél magasabb, de most vegyük a 4,5%-ot, ami azt jelenti, hogy a 4,5% és a 3,2%-os januári emelés különbözetével, vagyis 1,3%-kal visszamenőlegesen január 1-jéig meg kell emelni az összes nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátást, amire biztosan sor kerül majd novemberben. Pedig a nyugdíjas szervezetek - egyébként megítélésem szerint nagyon megalapozottan és jogosan - azt szeretnék elérni, hogy

ha egyszer tudjuk, hogy 4,5% biztos lesz az infláció, és a pénzt erre 90 milliárd forint értékben félretette a kormányzat, akkor miért nem adják oda most a nyugdíjasoknak?

Miért kell várni novemberig erre a visszamenőleges emelésre? Oda lehetne adni júliusban is ezt a visszamenőleges nyugdíjemelést.

– Ez azt jelenti, hogy 11 hónap különbözetet kifizetnek novemberben, és decembertől már ennyivel magasabb lesz a nyugdíj?

– Ha a törvény előírását nézzük, akkor így van, de már a novemberi emelt összeggel érkezik. Azért adnak oda 11 havit egy összegben a január–október közötti 10 hónapra, mert februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat is, és arra is odaadják. Így egyben ez 11 hónapnyi emelés, és még a novemberi. A decemberi nyugdíj már emelt összegben érkezik, aztán jövő januárban erre az emelt összegre jön majd a 2026. évi nyugdíjemelés mértéke.

– Nézzük azokat a dolgokat, amitől megmenekült ezzel a megoldással a gazdaság. Az adminisztrációtól, ami talán többe került volna, mint maga az áfa-visszatérítés. És ebben a konstrukcióban az őstermelők sem járhatnak rosszul, mert mivel végül is nem áfa-visszatérítés lesz, az utalványokat náluk is le tudják majd vásárolni a nyugdíjasok. Ez így van?

– Igen, kifejezetten hangsúlyozta az első közlés, hogy az őstermelőknél is beváltható utalványról van szó. Persze ez is plusz bürokráciát indukál majd. Még egyszer mondom, hogy sokkal egyszerűbb módokon is lehet a nyugdíjasokat plusz juttatásban részesíteni. Ez is sokféle pluszköltséggel járhat.

Ki kell nyomtatni ezt a rettenetes mennyiséget 2 millió 400 ezer jogosultnak, 10 féle címletben, mindenkinek 30 ezer forint értékben, ezt össze kell rendezni, borítékba tenni, majd ki kell küldeni postán a nyugdíjasoknak.

Ez óriási plusz feladat így is, noha sokkal egyszerűbb, mint a részleges áfa-visszatérítés eredeti koncepciója.

– Akkor miért ezt a formát választotta a kormány?

– Nyilvánvalóan köze van a jövő évi választásokhoz ennek az akciónak. A nyugdíjasok mindenképpen rászorulnak arra, hogy plusz juttatást kapjanak, mert a nyugdíjakra Magyarország az összes kommunikáció ellenére az Európai Unióban az egyik legkevesebbet költő ország.

Nálunk a 2 millió öregségi nyugdíjas ellátására a GDP-nek csak a 7,45 százalékát költjük, miközben az Európai Unió átlaga 10,9 százalék.

Tehát messze a legkevesebbet ráfordító országok között vagyunk, így hát belefér, hogy a nyugdíjasoknak kicsit javítsunk a pozícióján. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyugdíjasok úgynevezett relatív jövedelmi pozíciója, amit a KSH is nagyon tisztességesen kimutat, minden évben folyamatosan csökken. Tavaly például több mint 6%-kal, és idén is körülbelül annyival fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresőkhöz képest a nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik.

– Tehát növekszik a szakadék közöttük. Ezt nyilván csak nyugdíjreformmal lehetne megoldani.

– Ez egyelőre lekerült a napirendről, de hát egyszer csak nem lehet majd megúszni, mert közelítünk azon helyzet felé, amikor valóban feszítő probléma lesz majd. A nyugdíjakat mindig ki lehet fizetni, tehát nem attól kell tartani, hogy összeomlik a rendszer, de hogy mennyi nyugdíjat tud kifizetni egy rendszer, az meg függ attól, hogy hogyan alakul a finanszírozás, hogyan alakul a demográfia, hogyan alakul a foglalkoztatási viszony, és mi a kormányzati prioritás, vajon a nyugdíjasok helyzetét szeretnénk-e javítani, vagy szinten akarják legalább tartani, vagy engedik, hogy továbbra is minden évben rosszabb legyen a helyzetük.

– A nyugdíjasoknak nincsen olyan érdekérvényesítő képessége, hogy ezen önmaguktól tudjanak változtatni.

– A nyugdíjasoknak nincs, de a politikai pártok napirendre tűzhetnék ezeket a kérdéseket, vagy maguk a nyugdíjasok is komolyabban vehetnék saját magukat. Például, ha mind a kétmillió öregségi nyugdíjas írna egy udvarias levelet a parlamenti képviselőjének, hogy követeli, hogy változtassák meg a nyugdíjrendszert, akkor 2 millió levél talán valami komolyabb hatást is kiválthatna.

Esetleg a nyugdíjasok teljesen békésen végigsétálhatnának a parlament előtt, ha nem is 2 millióan, de mondjuk 200 ezren,

akkor óriási erőt tudnának képviselni, akár egy tavaszi vagy nyári sétának is megfelel, egy kis kirándulás otthonról, de közben fölemelnék a táblát, hogy követeljük, hogy a nyugdíjrendszert változtassák meg úgy, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemben javulhasson.

– Van valami akadálya annak egyébként, hogy a nyugdíjrendszert rendbe rakják? Más, hasonló gazdasági helyzetben lévő országok esetében is ugyanilyen rossz a nyugdíjasok helyzete?

– Két ország van alattunk, de ott van foglalkoztatói nyugdíjpillér, tehát valójában ők is inkább jobb helyzetben vannak. A románok tavaly beértek minket, a bolgárok már szerintem előttünk is vannak. Az összes környező államban komoly reformokra került sor az utóbbi néhány évben. Például megváltoztatták a nyugdíjemelés rendszerét úgy, hogy

nemcsak odaadják a nyugdíjasaiknak a teljes inflációt, mint nálunk, hanem ezen felül is emelnek, a reálkereset-növekedés meghatározott százalékával.

Például a lengyelek odaadják a reálkereset-növekedés 20%-át, a csehek 33%-át, de a szlovákok vagy a lettek odaadják az 50%-át. Tehát nem engedik leszakadni a nyugdíjakat ilyen gyorsan az átlagkeresetektől.

– És ettől ezek az illető országok nem mennek csődbe...

– Egyáltalán nem. Át kell priorizálni kicsit, hogy mire költenek.

– Mekkora költség lenne ez a magyar költségvetésben?

– Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés most 60-64 milliárd forint között ingadozik. Tehát ha 1%-kal emelem a nyugdíjakat, vagy olyan intézkedést hozok, ami 1 százalékponttal megnöveli a nyugdíjasok helyzetét, az 64 milliárd forintba kerül. Ha 5 százalékponttal akarom emelni, akkor az körülbelül 300-320 milliárd forintba kerül, és így tovább.

– Mennyivel kellene emelni a nyugdíjakat, hogy azt mondjuk, hogy viszonylag normális helyzetbe hoztuk a nyugdíjasainkat a lehetőségeinkhez képest?

– Ezt azért nagyon nehéz megválaszolni, mert nem egységesen kellene emelni a nyugdíjakat.

Az egyik fő probléma pont az, hogy egy egységes százalékos mérték van meghatározva mindenkinek, a 80 ezer forintos nyugdíjasnak is, meg a 3 millió forintosnak is.

Például eddig 3,2%-kal emelték meg a nyugdíját januárban, és micsoda óriási különbséget jelent ez a két végletnél összegben! Egy okos reformnál először is megnézik, hogy nem kell-e külön emelni a nagyon leszakadt nyugdíjakat nagyobb mértékben vagy más módon, mint a magasabb nyugdíjakat, és azt is meg kell nézni, hogy a régebben megállapított nyugdíjak mennyit érnek most. Egy 2006-ban megállapított nyugdíj gyakorlatilag a töredékét éri egy 2025-ben megállapítandó nyugdíjnak.

– Azaz egymáshoz képest is ki kellene egyenlíteni a nyugdíjakat?

– Így van, mert a nyugdíjas társadalom magán belül is szakad szét, és ráadásul az összes nyugdíjas leszakad az aktívaktól. Tehát ez egy komplex probléma, amit ezzel a nyugdíjemelési reformmal megnyugtatóan lehetne kezelni. És még nem is az egész rendszer reformjáról beszélek, kizárólag a nyugdíjemelés reformjáról.

– Néhány százmilliárd forintból már látványos változást lehetne elérni?

– Biztos vagyok benne, ha a nyugdíjasok érdekeit valóban szem előtt tartja a kormányzat, akkor talál erre forrást. Mint ahogy talált forrást a 13. havi nyugdíjra is, amikor kellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában
A politikai elemző állítása szerint érdemes megfigyelni, milyen gyorsan alakul át egy-egy politikai üzenet. Szerinte ma már elég húsz perc, és jön az „átkeretezés”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. május 30.



Török Gábor politikai elemző pénteken reggel Facebook-oldalán tett közzé egy rövid bejegyzést, amelyben összehasonlította Orbán Viktor és Magyar Péter egy-egy posztját, amihez kommentként annyit írt:

„Amikor arról beszélünk, hogy mi változott meg a nyilvánosságban, akkor érdemes megnézni ezt a két posztot. Húsz perces reakcióidővel érkezik az »átkeretezés«. A hagyományos mosópor a politikában (ha van potens ellenfél) visszalő, ahogy egy kollégám mondogatta ezt régebben.”

A magyar miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé péntek délelőtt közösségi média oldalán: „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra. Ezt meg kell akadályozni! Aki még nem tette, töltse ki a VOKS2025-öt.”

Nem sokkal később pedig Magyar Péter ekképpen reagált:

„Hallom, Orbán Viktor ma azt mesélte a reggeli szeánszon, hogy böhöm nagy, drága autós ukrán csalók becsapják a magyar embereket és kifosztják a bankjainkat. Lehet, hogy Matolcsy György is ukrán kém? Mekkora csalódás lehet ez Orbán Viktornak, hogy kiderül az egyik legjobb barátjáról, hogy ukrán kém és 650 milliárdot pakolt ki a többi haverjával a Nemzeti Bankból!

A böhöm nagy, drága autóknál vajon Tiborcz, Mészáros, Balásy Gyula, vagy a saját kocsijára gondolt? Ezek az ukránok már mindenhol ott vannak... Csak nehogy kitúrják a ruszkikat a hatvanpusztai spájzból.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kormány gyámság alá vonhatja Budapestet - törvénymódosítások sora készítette elő a fordulatot
Költségvetési biztost és csődbiztost is kinevezhetnek. A 27 ezer fővárosi dolgozó egészségügyi ellátása viszont az adószakértő szerint nem kerül veszélybe attól, hogy az önkormányzat nem fizeti utánuk a járulékokat, ahogy azt Karácsony Gergely kilátásba helyezte.


Vészforgatókönveket készít a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Államkincstár szerinte „törvénytelenül emelt le Budapest folyószámlájáról több mint 10 milliárd forintot”.

Ez része annak a 89 milliárd forintnak, aminek a befizetését idén Budapest számára szociális hozzájárulásként előírták.

Csakhogy a főváros vitatja ennek az összegnek a jogosságát, és a nagy részét emiatt nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Egészen pontosan csak 39 milliárddal számoltak, mert ekkora támogatást kap különböző jogcímeken a főváros. Így tudták nullszaldósra kihozni a költségvetést, amit szabályként korábban szintén a kormány írt elő.

Karácsonyék szerint semmi bizonyíték nincs rá, hogy a szolidaritási hozzájárulás címszóval beszedett pénzt valóban a rászoruló önkormányzatok kapják, miközben az iparűzési adóhoz viszonyított mértéke folymatosan növekszik, és mára már eléri Budapest iparűzési adóbevételének 30 százalékát. Pedig Tarlós István idején még csak 5 milliárd befozetését írták elő.

Az idei 89 milliárdból 25 milliárdot már húsvét előtt levont az Államkincstár, a levonás újabb részlete ellen azonban a főváros azonnali jogvédelmet kértek a hét elején a bíróságtól. A kincstár ennek ellenére lépett, amit egyébként már 2023-ban is ugyanígy megtett. Nagy Márton gazdasági miniszter később azt írta egy posztban, hogy inkasszó esetén nem lehet azonnali jogvédelmet kérni. A Fidesz szerint pedig Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíciójának „közös felelőssége Budapest csődje.”

A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az inkasszó miatt szeptemberig felfüggesztik a beruházási számlák kifizetését, ami miatt csúszhatnak a beruházások, és nem teljesítik három nagy fővárosi cég 9 milliárdos kifizetési igényét, így a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős BDK egyelőre nem jut pénzhez.

Veszélybe kerülhet a tömegközlekedés is, ezért a BKK-t válsághelyzeti terv elkészítére utasították.

Karácsony Gergely szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a 27 ezer fővárosi dolgozó megkapja a fizetését. A következő hetekben az lesz a cél, hogy az ő nettó bérüket mindenképpen ki tudják fizetni, és ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a fizetések utáni járulékokat is.

Vadász Iván adószakértő azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy a járulékok befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a 27 ezer dolgozó egészségügyi ellátása veszélybe kerülne.

„Ha a munkáltató az úgynevezett 08-as nyomtatványon folyamatosan bejelenti, csak nem fizeti a járulékot, attól a dolgozó biztosított marad, és nem fog jelezni a TAJ-kártyája a rendelőben.”

Vadász Iván szerint ugyanis nem attól él valaki biztosítotti jogviszonya, hogy fizetnek utána, hanem attól, hogy bejelentett munkaviszonyban áll, „még akkor is, ha a befizetés nem történik meg.”

Kiss Ambrus főigazgató a Telexnek már szerdán arról beszélt, hogyha az inkasszót érvényesitik, Budapest számláin nem marad pénz, miközben az iparűzési adóbevételek csak ősszel érkeznek. „A cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre sem marad” – mondta a főigazgató.

Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag gyámság alá vonja Budapestet.

Egy május 12-én kihirdetett jogszabálymódosítás alapján ugyanis júliustól a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki bármelyik önkormányzathoz, amennyiben „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Az önkormányzat „köteles tűrni” a költségvetési biztos intézkedéseit. Hogy pontosan mire lesz jogköre, azt a kormány rendeletben határozhatja meg. Ami biztos, hogy kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az adott településre.

Ugyancsak önkormányzati csődbiztos kinevezéséhez vezethet, ha úgynevezett adósságrendezési eljárás indul, mert a település 60 napon túl sem tudja kifizetni a jogos követeléseket.

A szintén nemrég újraírt szabályozás alapján az önkormányzati csődbiztosnak óriási hatalma van.

A 2023-ban elfogadott módosítás szerint önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, bevonhatja az adósságrendezésbe - vagyis odaadhatja a hitelezőknek - a feladatok ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyonelemeket, és valamennyi kifizetést csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetik.

Ugyanakkor a főpolgármester és a közgyűlés felügyeletének komoly kockázatai is vannak. A főváros fizetésképtelensége esetén a bankok felmondhatják a korábbi hiteleiket, így veszélybe kerülhet Budapest folyószámlahitele, a 3-as metró felújítására felvett hitel és az Európai Beruházási Banktól felvett hitel is, ami még nagyobb pénzügyi prolémákhoz vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Ha elvisznek bilincsben, úgy járok el, mint Kossuth Lajos
A Tisza Párt elnöke szerint a kormányoldalon Lázár János neve is felmerült egy esetleges vezetőváltás kapcsán. Magyar úgy gondolja, már a kormánypárton belül is új utakban gondolkodnak.


Magyar Péter szerint a Fidesz támogatottsága 2 millió szavazó alá csökkent, és a párt belső felmérései is ezt mutatják. A Tisza Párt elnöke azt mondta, ilyen alacsony támogatottságra 2002 óta nem volt példa, jelenleg pedig állítása szerint 10 százalékos előnyben vannak a kormánypárttal szemben.

A politikus a Telex műsorában beszélt arról is, hogy életbe lépett az a törvény, amely szerint az EP-képviselőknek Magyarországon is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Úgy véli, ezt a lépést is annak a jeleként kell értelmezni, hogy a kormány „lefelé menő pályán” van, és „nem tud megállni”. Szerinte a jelenlegi törvényjavaslatok és a politikai hangulatkeltés is azt mutatják, hogy a kormány és Orbán Viktor elvesztette a társadalmi támogatottságát.

Magyar úgy látja, hogy a békés, emberséges Magyarország áll szemben egy gyűlöletkeltő, lefelé süllyedő hatalommal.

Állítása szerint a vagyonnyilatkozati szabályozás csak színház, mert a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban gyakran hibák vannak, vagy megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás olvasható ki belőlük. Példaként említette Lázár János vagyonosodását, amiről azt mondta: „ha a NAV megvizsgálna, akkor ott elég súlyos megállapítások lennének, és lesznek is”.

Elmondta, hogy a törvény szerinte ellene irányul, de ennek ellenére a legjobb tudása szerint ki fogja tölteni és leadja a bevallását. Hozzátette: ha Orbán Viktor is így tesz, ő nyilvánosságra hozza a szülei és testvérei vagyonát is, mert szerinte nincs mit titkolniuk.

A kérdésre, hogy készülnek-e arra, hogy akár bilincsben is elviszik, Magyar azt válaszolta: „úgy fogok eljárni, mint Kossuth Lajos, aki megtanult jól angolul”. Azt mondta, a börtönben a rendelkezésére álló időt nyelvtanulásra használná.

A műsorban arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor elveszítette a kapcsolatát a valósággal. Szerinte egyes tanácsadók próbálják visszatartani a miniszterelnököt az olyan lépésektől, amelyekből már nem lehet visszafordulni.

Magyar Péter elmondta azt is, hogy

a Tisza Párt a tervek szerint a nyár végén bemutatja a képviselőjelölt-jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben.

Olyan embereket keresnek, akik kiállnak az igazukért és a választókért, még akkor is, ha ez vitákat okoz a frakción belül. Úgy látja, hogy ha egy pártban nincs helye az ellentmondásnak, az kontraszelekcióhoz vezet, és szerinte ennek a következményei a Fidesz esetében is láthatók.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárton belül olyan folyamatok is elindultak, amelyek alapján elképzelhető, hogy Lázár János vezetésével indulnak majd a választáson, mivel – ahogy fogalmazott – „Orbán nem megy vesztes csatába”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: