SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan vált rémálommá 450 ember álomnyaralása? – Az utasok a Wizz Airt okolják

Nem csillapodnak a kedélyek a madeirai út miatt. Az utasok csak Teneriféig jutottak, aztán az erős szélre hivatkozva visszahozták őket Budapestre. Most pedig még azért is fizetniük kell, hogy lemondhassák a visszaútra megváltott foglalásukat.


Nehéz vadabb utazási rémálmot elképzelni annál, amit azoknak kellett átélni, akik április elején a Wizz Airrel próbáltak eljutni Madeirára. A légitársaság gépe ugyanis április 4-én az erős szél miatt többszöri kísérlet után sem tudott leszállni a sziget repülőterén, ezért végül Tenerifén landolt.

Így akik a gépen utaztak nem jutottak el az örök tavasz szigetének is nevezett üdülőhelyre, akik pedig ezzel a géppel tervezték a visszautat, azok ott rekedtek. Így összesen körülbelül 450 embert érintett az eset.

Lapunk egyik olvasója, aki a gépen utazott, részletesen leírta nekünk, mit élt a sikertelen landolások közben, és hogyan fogadta, amikor több órás várakozás után végül kiderült: nem fog eljutni a szigetre a Wizz Airrel, ugrott az előre eltervezett utazása.

Azonban nem adja fel: szombaton megint megpróbál a légitársasággal eljutni Madeirára.

Szinte mindig rázós a landolás

A Christiano Ronaldóról elnevezett maderai repülőtéren a landolás még a tapasztalt pilóták számára sem egyszerű: a szigeten nem sok vízszintes felület van, a kifutópálya egy része így betonlábon támaszkodik, és egyik oldalról az óceán, a másik oldalról pedig hegyek határolják. A terep mellett az óceáni szelek sem könnyítik meg a dolgukat, a landolás szinte mindig rázós itt.

Április 4-én a Wizz Air Budapestről érkező gépének ez nem is sikerült az erős a szél miatt, így többszöri próbálkozás után végül Tenerifén szállt le 223 utassal fedélzetén.

„Amikor a repülőtér felett köröztünk, sokáig bíztunk abban, hogy végül sikeresen landolhatunk”

– mondta lapunknak a gép egyik utasa, Anna.

Voltak, akik elsírták magukat

A repülő egy órán keresztül körözött a sziget felett, kétszer kísérelte meg a leszállást, de végül inkább tovább repült a körülbelül fél órányira lévő Tenerifére, ahol kevéssel 19 óra után landolt.

„Tanácstalanul álltunk a reptéren, nem tudván, mi lesz velünk. A 220 fős utasközönségből egy körülbelül 50 fősnek tűnő csoporttal együtt várakoztam. Nem tudtuk, hogy hol van a többi utas, és szórványosan jutottunk információkhoz a reptér földi személyzeténél proaktívan érdeklődő utasoknak hála, akik az összecsipegetett információmorzsákat megosztották velünk.”

Anna szerint végül sikerült kideríteni, hogy az utasokat buszokkal szállodákba viszik, ahonnan majd másnap reggel öt órakor indulnak is vissza a reptérre 6-ra, hogy újra elinduljanak Madeira felé.

„Így az érkezés és elindulás között csak arra jutott idő, hogy sietve megvacsorázzak, lezuhanyozzak, 5 órácskát aludjak, majd reggel megint csak sietve összekészüljek, és rohanva egyek egy keveset a reggeliből a buszra szállás előtt.”

A reptéren aztán egy újabb nyolcórás várakozás következett. Anna állítása szerint eközben a Wizz Airtől semmilyen tájékoztatást nem kaptak „sem emailben, sem sms-ben”. A reptér földi személyzete körülbelül óránként bemondta, hogy az indulás csúszik, és csak újabb egy óra múlva tudnak információt adni. Végül 14.10-kor bejelentették:

a gép egyáltalán nem megy Madeirára, helyette 15:00-kor visszafordul Budapestre.

Anna azt írta, hogy az utasoknak így mindössze fél órájuk volt eldönteni, hogy ezzel a géppel elindulnak haza, vagy maradnak Tenerifén, vállalva, hogy innentől minden költséget maguk állnak, beleértve a szállást és a hazafele szóló jegyet is, a helyszínen ugyanis ezt mondták nekik.

„Teljesen ledöbbentem, mert én még ekkor is bizakodó voltam, hogy eljutunk Madeirára. Még arra sem volt időnk, hogy utánanézzünk, van-e kompjárat a két sziget között. Sokan olyan csalódottak voltak, hogy elsírták magukat.”

Anna végül úgy döntött, inkább további költségek nélkül hazautazik Budapestre. Szerinte azonban sokan úgy voltak vele, hogy már legalább „mentik, ami menthető”, és nem hagyják kárba veszni a kivett szabadságot.

A beszállókaput végül 14.50-kor nyitották meg. Anna szerint az utasoknak körülbelül a fele szállt fel vele együtt a gépre, ami végül 16:10-kor indult útnak (ottani idő szerint), és 22:35-kor szállt le Budapesten magyar idő szerint.

Háromszor csekkoltak ki és be

Az érintett utasok azóta létrehoztak egy Facebook-csoportot, aminek már több mint 180 tagja van. Az itteni bejegyzések alapján azoknak sem volt könnyebb a helyzete, akik Madeirán vártak arra, hogy a Wizz Air hazavigye őket.

Az egyik érintett a csoportban azt írta:

„hozzáteszem azt is lehetett olvasni, hogy szombaton mindenki hazajut, na ez se igaz, csomóan vasárnapra meg későbbre kaptak csak helyet valahová, ráadásul az emberek többsége saját költségen, új repjegyek megvásárlása útján! Aki megvette másik gépre a jegyet, az meg csak reménykedhet, hogy hozzájut még a pénzéhez.”

Szerinte „összességében, persze oké”, kaptak szállást és ellátást, és végül pénteken egy mentesítő járatot is küldött értük a Wizz Air, de azt is hozzátette:

„három napon keresztül 7-8 órákat várakoztattak, háromszor mentünk ki a reptérre, háromszor csekkoltunk ki és be a szállodába. Legjobban azzal tudnám összegezni az »élményt«, hogy mi a felszállást tapsoltuk meg”.

A beszámolók alapján azoknak is kijutott még a nehézségekből, akik végül Tenerifén maradtak. Többeknek ugyanis a csomagja végül fent maradt a Budapestre tartó járaton, így a kényszerű tenerifei nyaralást azzal kezdhették, hogy megvegyék a létfontosságú holmikat maguknak.

Elindultak Budapestre, pár óra múlva már landoltak a gépek Madeirán

Anna leginkább azt nehezményezi, hogy az ügy több mint 400 embernek okozott komoly anyagi kárt és óriási csalódást, aminek végső soron szerinte „nem a vis maior időjárási körülmény volt az oka, hanem az, ahogyan a Wizz Air ezt a helyzetet saját döntése alapján kezelte”. Szerinte ugyanis a károkat minimálisra csökkenthették volna, ha egy napnyi várakozás után szerda este átviszik őket Teneriféről Madeirára, az ott várakozókat pedig hazahozzák.

A madeirai reptér honlapja alapján április 4-én 19 óra után, vagyis néhány órával azt követően, hogy a Wizz Air gépe visszaindult Budapestre, a reptéren már le tudtak szállni a gépek.

A flightradar adatai szerint az érintett 9H-WBK azonosítójelű gép pedig a fél 11-es budapesti landolás után másnap reggel 6.50-kor indult újra útnak Athénba.

A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia

A Wizz Airtől többek között azt is megkérdeztük, hogy belefért-e volna időben, hogy a gép még néhány órát várakozzon Tenerifén, majd miután lecsendesedett a szél, mégiscsak Madierára vigye az utasokat, majd onnan térjen vissza Budapestre?

Válaszukban erre nem tértek ki, de az elküldött közleményükben azt írták:

„Pilótáink és a Wizz Air operációs központja bízott benne, hogy az időjárási viszonyok másnap reggel lehetővé teszik az utasok továbbszállítását, de sajnos ez nem így történt. A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia, hiszen ha a gép továbbra is Tenerifén várja, hogy kedvezőbbé váljon az időjárás, és el tudja szállítani az utasokat Madeirára, a várakozás ideje alatt több, ezzel a géppel beütemezett járatot kellett volna törölni Budapestről. Ezzel pedig még több ember számára lehetetlenítette volna el a hazajutást a húsvéti ünnepekre.”

A légitársaság szerint így az operációs központ

„a legésszerűbb és a legkevesebb utasnak kellemetlen megoldást hozta meg, és visszarendelte a gépet Budapestre, hogy a többi menetrendszerinti járaton elláthassa feladatát”.

A Wizz Air szerint ők minden utast tájékoztattak valamennyi lehetőségről, így többek között arról is, hogy módjukban áll repülőjegyüket átfoglalni. Azt a légitársaság elismerte, hogy akik utazási irodán vagy online közvetítőn keresztül vásárolták meg a jegyüket, azok késve kaphattak tájékoztatást. Az ő esetükben ugyanis közvetlen kontakt hiányában csak a foglalást intéző irodának tudták elküldeni az információkat.

A Facebook-csoportban közzétett beszámolók szerint azonban a Wizz Air még a közvetlenül a légitársaságtól foglalóknak sem küldött semmilyen tájékoztatást erről, sőt, a reptér földi személyzete ennek pont az ellenkezőjét közölte az utasokkal. Anna is azt mondta, hogy bár közvetlenül vette a jegyet a Wizz Airtől, ő sem kapott tájékoztatást.

Van, akit milliós kár ért

Sokan szeretnék teljes egészségben visszakapni a tervezett hazaútra szóló jegyük árát is. Ezzel többen is próbálkoztak, de a beszámolók szerint csak néhány embernek bólintottak rá erre a Wizz Air telefonos ügyfélszolgálatán az elmúlt napokban. A többieket különböző indokokkal elutasították.

Kedden már egységes hozzáállást tapasztalhattak az érdeklődők: a diszpécserek megkérik őket, hogy az igényüket emailen küldjék el. Erre pedig egy sablon válasz érkezik, amelynek a lényege:

nem jogosultak a visszaút jegyárának visszatérítésére, mert az érintett járattal kapcsolatban nem történt változás.

Ez persze igaz is. Ugyanakkor elég abszurd érvelés is egyben, hiszen pont a légitársaság nem vitte el őket Madeirára, így nem sokra mennek egy onnan Budapestre tartó járatra szóló jeggyel.

Így, akik például már rég itthon vannak, de eredetileg csak április 15-én jöttek volna vissza, most a hagyományos módon lemondhatják a foglalásukat – minimum 34 ezer forint ellenében.

Emellett sokan szeretnének kártérítést kapni a lemondott szállásdíj, autóbérlés, vagy más előre lefoglalt, és így kényszerűen törölt program, például egy hajóút miatt is. A Facebook-csoportban ugyanis van, aki azt írta, Madeiráról egy óceánjáróra szállt volna, de az az út is meghiúsult, így milliós kár érte. Többen jelezték a csoportban, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak az ügyben.

Anna bár végtelenül csalódott, ugyanakkor igencsak elszánt is, és egyáltalán nem adta fel, hogy eljusson az örök tavasz szigetére.

„Engem olyan szinten frusztrál, hogy el sem jutottam Madeirára, hogy még azt az óriási békát is lenyeltem, amilyen égbekiáltó méltánytalanságot követett el velünk a Wizz Air, és végül is úgy döntöttem, hogy újrafoglalom a jegyemet.”

Így szombaton délután újra nekivág a tervezett útnak. Igaz, ahogy mondta: a decemberben lefoglalt szállásdíjnak csak egy részét kapta vissza, most pedig már csak ahhoz képest két és félszeres áron tudott foglalni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Az Orbán családját megfenyegető ukrán tábornok azt is állítja a videóban, tudja, Putyin mivel zsarolja Orbán Viktort
Hrihorij Omelcsenko azt állítja, személyesen ismeri a magyar miniszterelnököt, és pontosan tudja, miért állt Putyin oldalára. Azzal is megvádolja, hogy készen állt bevonulni Kárpátaljára. Végül valóban szóba hozza a családját, de az unokás mondat egy kicsit másképp hangzik el.


Hrihorij Omelcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat nyugalmazott altábornagya azzal került be a hírekbe, hogy megfenyegette Orbán Viktor családját. A miniszterelnök nem sokkal később videót posztolt arról, hogy felhívja lányait, majd édesanyját is. Arról beszélt, a fenyegetést komolyan kell venni. De az egykori parlamenti képviselő a Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető Pryamiy nevű, 4,8 millió követővel rendelkező YouTube-csatornán ennél jóval többről is beszélt.

Omelcsenko az interjút azzal kezdte, hogy hangsúlyozta: nem a levegőbe beszél, hiszen öt cikluson át volt parlamenti képviselő, dolgozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és az ENSZ-ben is, így mély rálátása van az európai és orosz diplomáciai játszmákra.

A tábornok állítása szerint személyes, mondhatni baráti kapcsolata volt Orbán Viktorral a kilencvenes évek végétől kezdve. Felidézte, hogy azonos években választották őket parlamenti képviselővé.

„Nagyon jól ismerem Orbán Viktort, vitatkoztunk különböző politikai kérdésekről, különösen akkor, amikor még nyugatbarát, európai nézetei voltak”

– emlékezett vissza Omelcsenko.

A tábornok még személyesebb részleteket is megosztott: elmondása szerint

többször is együtt futballoztak a magyar kormányfővel „Akkoriban még vékony, hosszú hajú srác volt, nem olyan kövér, mint egy hordó, mint most”

– jegyezte meg. Omelcsenko szerint Orbán annyira rajongott a fociért, hogy miniszterelnökként is képes volt kormányüléseket elhalasztani egy-egy meccs miatt.

Ebben az időszakban – Omelcsenko szerint 2009-ig – Orbán a „Moszkvai Birodalom” és Putyin esküdt ellensége volt, aki az 1956-os forradalom leverését orosz megszállásnak nevezte, és határozottan támogatta az euroatlanti integrációt.

A fordulat Omelcsenko szerint 2009 novemberében következett be. Orbán ekkor az Egységes Oroszország pártkongresszusára utazott Szentpétervárra. A tábornok szerint a magyar politikus azt hitte, európai tekintélye miatt hívták meg, és Putyin „meghajolt előtte”. Ehelyett állítólag egy előre eltervezett titkosszolgálati akció várt rá.

„A szünetben Putyin és az FSZB igazgatója meghívta őt egy külön szobába kávéra, teára, pezsgőre. A beszélgetés során megmutattak neki egy videófelvételt arról, ahogy még egészen fiatal parlamenti képviselőként szőröstül-bőröstül megvették őt”

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a kompromittáló felvételeken az lehet, ahogy Orbán kenőpénzt fogad el a hírhedt maffiózótól és KGB-ügynöktől, Szemjon Mogiljevicstől. Omelcsenko állítása szerint ez a zsarolási potenciál adhatta Putyin kezébe az irányítást.

„Orbánt választás elé állították: vagy megfordítja a szekeret Oroszország felé – lesz olcsó olaj, olcsó gáz, az öt gyereke és az unokái biztosítva lesznek –, vagy mire a repülője leszáll Budapesten, tízezernyi magyar várja majd a repülőtéren az interneten elterjedt videók miatt”

– fogalmazott a tábornok.

Omelcsenko véleménye szerint Orbán ezen a napon vált „Putyin politikai befolyási ügynökévé”. Hazatérése után a párttársai is megdöbbentek a radikális váltáson: hirtelen az oroszbarátság, a gáz és az olaj vált a legfontosabb prioritássá. A tábornok ugyanakkor arról nem beszélt, mire alapozza ezeket az állításait, amelyek ennél árnyaltabb formában a magyar sajtóban már megjelentek, és amelyeket a kormányzat részéről korábban cáfoltak.

A nyugalmazott altábornagy az interjúban kifejtette: a magyar miniszterelnök ma már az egyetlen olyan eszköz a Kreml kezében, amellyel belülről tudja bomlasztani az Európai Uniót és a NATO-t. Omelcsenko szerint Moszkva mindent feltett egy lapra, hogy életben tartsa az Orbán-rendszert.

Hrihorij Omelcsenko szerint Orbán Viktor nem csupán politikai szövetségese, hanem katonai partnere is lett volna Vlagyimir Putyinnak 2022 februárjában. A tábornok véleménye szerint a magyar kormányfő csak azért nem vonult be Kárpátaljára, mert az orosz villámháború kudarcot vallott.

Omelcsenko szerint 2022 februárjában, alig néhány héttel a teljes körű invázió előtt, Orbán Viktor parancsára magyar katonai egységek sorakoztak fel az ukrán határ mentén. Hivatalosan menekülthullám kezelése volt a cél, a tábornok szerint azonban a valóság más lehetett.

„Megállapodás volt Putyinnal: abban az esetben, ha az Oroszországi Föderáció három nap alatt elfoglalja Kijevet, Orbán az Ukrajnában élő magyar állampolgárok védelmének ürügyén bevezeti a csapatait Kárpátaljára”

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a forgatókönyv a krími mintát követte volna: „Ezt követően a már bevált szcenárió szerint fiktív népszavazásokat tartottak volna, mint a Krímben vagy Donyeckben, és Kárpátalja csatlakozott volna Magyarországhoz. Ez volt a terv”. Omelcsenko ugyanakkor itt sem mondott semmit arról, mire alapozza mindezt.

A tábornok beszélt a választásokról is. Szerinte a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése miatt a Fidesz pánikba esett, miután a belső mérések állítólag 20 százalékos lemaradást mutattak az ellenzékkel szemben.

„Már néhány hete Magyarországon dolgozik az orosz politikai tanácsadók egy hatalmas csoportja. Sőt, diplomáciai fedésben megérkezett a katonai hírszerzés (GRU) egy népes csoportja is: pszichológiai műveletek szakemberei, politikai provokátorok és dezinformációs szakértők”

– fejtette ki a tábornok.

Omelcsenko figyelmeztetett: Putyin nem engedheti meg magának Magyarország elvesztését, miután már „elvesztette Moldovát, Venezuelát és Iránt”. Szerinte a Kreml akár „véres provokációktól” sem riad vissza a választások előtt, hogy szükségállapotot lehessen hirdetni és el lehessen halasztani a szavazást.

A tábornok véleménye szerint Orbán Viktor közvetlen utasításokat hajt végre, amikor az uniós szankciók ellen küzd. Példaként említette a 20. szankciós csomagot, amelyet állítása szerint kizárólag Magyarország akadályozott meg az orosz érdekek védelmében.

„Orbánon keresztül Oroszország blokkolja az Európai Unió országainak munkáját, a szankciók kivetését az agresszor ország tisztségviselőire és Putyinra” – mondta Omelcsenko, hozzátéve, hogy véleménye szerint ez a magyar miniszterelnököt a nemzetközi jog szerint „háborús bűnösök bűntársává” teszi.

Az interjú végén Omelcsenko a közelmúlt egyik legfurcsább diplomáciai incidensét elemezte: az Oschadbank pénzszállító autóinak magyarországi feltartóztatását és a személyzet elfogását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az ukrán pénzszállítók „háborús maffia” pénzét moshatták. Omelcsenko, aki korábban katonai elhárítóként és nyomozóként dolgozott, nevetségesnek nevezte a vádat.

„Mint volt nyomozónak, rögtön adódik a kérdésem: kedves magyar kollégák, ha elfogtak egy csoportot, amely a katonai maffia bűntársa, miért nem rendelték el a letartóztatásukat? Miért nem kerültek vizsgálati fogságba, és miért engedték el őket két nap után Ukrajnába? Azért, mert ez az egész egy kamu” – érvelt a tábornok.

Omelcsenko szerint az akció célja egyfajta „erődemonstráció” volt a választások előtt, hogy beigazolják Orbán korábbi kijelentését az ukrán blokád „erővel történő áttöréséről”. Kiemelte, hogy az autóban utazó Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott SZBU-tábornok legálisan, az Oschadbank alkalmazottjaként volt jelen, és az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött hivatalos szerződések alapján szállítottak valutát és aranyat.

A tábornok párhuzamot vont Orbán Viktor és a 2014-ben elűzött oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics között. Szerinte a magyar miniszterelnök is hasonló luxusbirodalmat épített ki, mint Janukovics hírhedt Mezhyhirya birtoka, csak éppen „az apja nevén”.

„Nézzék meg az interneten, milyen palotát épített magának ez a Viktor is az orosz kenőpénzekből. Teljesen korrupt, teljesen Putyintól függ, és mindent meg fog tenni a hatalomért, mert tudja, hogy a bukása után börtön vár rá, vagy valami még rosszabb”

– osztotta meg véleményét Omelcsenko.

A Barátság kőolajvezeték kapcsán Omelcsenko „jó hírrel” szolgált az ukrán nézőknek. Elmondta, hogy Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő közös levele, amelyben nyomást próbáltak gyakorolni az Európai Bizottságra Ukrajna ellenében, kudarcot vallott.

„Az Európai Bizottság válaszolt Orbánnak és Ficónak: van elég olaj, amit Nyugat-Európából vásárolhatnak, nincs semmi probléma. Ebben a kérdésben az EU a törvények és Ukrajna mellé állt” – mondta.

Omelcsenko az interjú végé felé mondta el azokat a fenyegető mondatokat, amelyekre azután a magyar miniszterelnök is reagált. Bár élesen kritizálta Volodimir Zelenszkijt is – „klónnak” és „dilettánsnak” nevezve őt a biztonságpolitika terén –, Orbánnak azt üzente: a bűnöknek súlya van.

Így néz ki részletesen az a rész, amit a kormánypárti sajtó úgy értelmezett, Omelcsenko a miniszterelnök családját fenyegeti:

„Zelenszkij úr, a mi ’Karma nevű szervezetünknek’ nincs szüksége Orbán címére. Pontosan tudjuk, hol lakik, hol hajtja álomra a fejét, hol sörözik vagy borozik, hol vízipipázik, hol sétál, és még azt is, hogy kivel találkozik. Ha Orbán nem hagy fel az ukránellenes politikájával, és továbbra is Putyin háborús bűneinek tettestársa marad, jobb, ha eszébe vési: a karma senkinek, soha nem bocsátja meg a bűneit. A karma elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nincs az a milliárdos vagyon, amivel meg lehetne váltani.

Erről nagyon sokak kapcsán lehetne beszélni. Tudják, úgy történt, hogy 2024-ben, másfél nappal az Amerikai Egyesült Államok Irán elleni katonai művelete előtt figyelmeztettem Hameneit, hogy mi vár rá, a rokonaira és a hozzátartozóira. És ez meg is történt, mert tudják, ahogy mondani szokás: minden Isten akarata szerint van.

Orbán pedig csak gondoljon bele: ott van az az öt gyerek és a hat unoka. Persze, az ő kezét nem égeti az ukrán gyerekek vére, neki többet ér az orosz olaj, mint az ukrán kisgyerekek élete. De a lelkiismeretén – és ne tessék megsértődni, ismétlem: nem a kezén, hanem a lelkiismeretén – ott szárad az ukrán gyermekek és a civil lakosság vére és könnye a bűnpártolása és a cinkossága miatt. A háború kitörése óta több mint háromezer kisgyereket öltek vagy nyomorítottak meg Ukrajnában. Nem is értem, hogyan tud Orbán ezzel a tudattal élni, vagy egyáltalán nyugodtan aludni, amikor a saját hat unokája szemébe néz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Elég a háborús pszichóziskeltésből!” – Betelt a pohár Krizsó Szilviánál, nekiment a kormánynak és volt munkahelyének
Az egykori MTV-műsorvezető megelégelte a hallgatást. Szerinte az országot szándékosan traumatizálják alantas politikai érdekből. Felteszi a kérdést, hogy hova jutott szellemileg az ország, ahol be lehet adni, hogy a miniszterelnök úgy aggódik családja épségéért, hogy közben valaki ezt videóra veszi.


Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.

Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.

A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:

„Hova jutott szellemileg az az ország, amelyiknek be lehet adni, hogy a miniszterelnök aggódik a családja épségéért, ezért végig hívja Rózácskámat, meg Flórácskámat úgy, hogy közben valaki ezt videóra veszi? Tegye már fel a kezét, aki így telefonál a rokonaival, pláne, ha baj van!”

A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy szerepel, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.

„Komolyan, van, aki ezt elhiszi? Hogy ez életszerű? Igen, van. Sokan vannak. És ez borzasztó. Mert ez azt mutatja, hogy a szövegértés, a kritikus gondolkodás, a politikusok számonkérése sokaknak nem épült be, és ezért manipulálhatók”

– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.

Példaként a közmédiát említi, amely szerinte élen jár az álhírek és a propaganda terjesztésében, és amelynek vezérigazgatója, a Kúria által is hírhamisítónak ítélt Papp Dániel egy „alkotó- és szeretetközösségnek” nevezte az MTVA-t. „Könyörgöm, nem lehetne, hogy ezt otthon, a négy fal között tegyék?! Mennyivel több lenne az öröm és szeretet!”

– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.

Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Frész Ferenc: Manipulált lehet a videó, amiben Orbán Viktort fenyegetik
A kibervédelmi szakértő szerint a felvételt egy deepvoice hanggenerátorral és szájmozgás-szinkronnal hozták létre. Frész Ferenc több árulkodó technikai hibára is felhívja a figyelmet.


Frész Ferenc kibervédelmi szakértő egy Facebook-bejegyzésben elemezte azt a videót, amelyben egy ukrán politikus Orbán Viktort és családját fenyegeti. Ahogy megírtuk, Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje egy tévéinterjúban egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt üzente a magyar miniszterelnöknek:

„Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a KARMA soha nem bocsátja meg senki bűneit. A KARMA elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni. Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.”

Frész Ferenc Facebook-bejegyzésében azt írta: a felvétel egy „elég gyenge próbálkozás”, amelynél

egy meglévő képanyagra illesztettek egy deepvoice hanggenerátorral létrehozott hangsávot, a szájmozgást pedig szinkronizálni próbálták. Úgy véli, a lip-sync nem sikerült túl jól.

A szakértő szerint a manipuláció egyik jele az úgynevezett „számok” problémája. Mint írja, érdemes megfigyelni a szájmozgást, amikor Omelcsenko az öt gyermekről és a hat unokáról beszél:

„Az ukrán nyelvben az öt és a hat kimondásakor a szájforma és a fogak láthatósága nagyon specifikus. Ebben a videóban ezen a ponton a száj körüli terület kissé elmosódik (blur), és a mozgás gumiszerűvé válik. Ez tipikus jele annak, hogy egy létező videóra egy új hangsávot (deepvoice) illesztettek, és az MI-vel próbálták hozzáigazítani a szájmozgást.”

Frész Ferenc egy másik jelenségre, az apró rángásokra (micro-jitter) is felhívja a figyelmet, amit a felvétel lelassításával lehet észrevenni.

„Míg a beszélő feje természetesen mozog, a szája és az álla néha egy tizedmásodpercre lemarad vagy furcsán vibrál. Ez azért van, mert az eredeti felvételen Omelcsenko valószínűleg valami teljesen másról beszélt (például Putyinról vagy Zelenszkijről, ahogy szokott), és az algoritmusnak rá kellett feszítenie az új szöveget (az Orbán-családot érintő részt) a régi arcmozgásra.”

A szakértő arra is kitér, miért használhattak az alkotók a teljes arcot lecserélő deepfake helyett csak száj-illesztést. Szerinte a lip-sync sokkal hatékonyabb dezinformációs eszköz, mert hiteles marad a szem és a szemöldök mozgása, ami a legnehezebben hamisítható, így az agy nehezebben szúrja ki a csalást. Emellett kisebb erőforrást igényel, mert csak a száj körüli maszkot kell módosítani. A szakértő ezt egy hibrid megoldásnak nevezi, ahol "fogják" az eredeti embert, és "beleadják a szájába" azt a konkrét üzenetet, amit a célközönségnek szánnak.

Frész Ferenc érvelésével egyetért Rácz András Oroszország-szakértő is, a poszt alatt kommentben azt írta: „Csodaszép találat, köszi!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pletser Tamás: Minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe, ami mellett az 1973-as olajsokk is eltörpül
Az elemző adatokkal demonstrálja, hogy sokkal nagyobb a baj, mint ahogy az a magyar médián keresztül látszik. Szerinte a mostani krízis minden korábbinál jelentősebb.


Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője egy új elemzésében azt írja, minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe. Az elemző szerint a magyar sajtón nem jön igazán át a helyzet súlyossága.

„Sajnos a magyar sajtón nem jön igazán át, de számomra úgy tűnik, minden idők legnagyobb energia és kőolaj válsága előtt állunk. Az amerikai/izraeli stratégia sajnos a mostani állapot szerint nem jött be: Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a vallási rezsim állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne”

– állítja Pletser.

Ennek következményeként szerinte jelenleg egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni.

Az elemző egy felsorolásban mutatja be, hogy a múlt közel-keleti válságai mekkora olajkínálati sokkot jelentettek, kiemelve, hogy a mostani krízis minden korábbinál jelentősebb.

A Goldman Sachs előrejelzését is idézi, miszerint a 2008-as, 147 dolláros hordónkénti rekordár is megdőlhet. Az elemző felsorolása szerint a korábbi és a mostani válságok a következőképpen alakultak: A Szuezi válság (1956–57): a globális kínálat 10, az Öbölháború (1990–91): a 9, az Arab olajembargó (1973)a globális kínálat 7, míg az iráni vallási forradalom (1978–79): a globális kínálat 5-7 százalékát érintette.

Ezekhez képest az amerikai-iráni háború (2026. március) a globális kínálat 20 százalékát. A Hormuzi-szoroson keresztüli tankeres forgalom leállása elvágta Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak fő exportját. A tartalék kapacitás gyakorlatilag 0 százalékra csökkent, mivel a kulcsfontosságú, gyorsan reagáló termelők fizikailag ki vannak zárva a piacról.

Az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a Hormuzi-szoros nemcsak a kőolaj miatt fontos, hanem hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgáz, finomított kőolajtermék, műtrágya és hélium is áthalad rajta. Hozzáteszi, hogy az Arab-öböl államai innen kapják élelmiszerük és használati tárgyaik nagy részét, így szerinte gyakorlatilag az egész régió gazdasága megbénult.

A helyzet súlyosságát Pletser szerint az is jelzi, hogy a világ soha nem látott mértékű termékfelszabadításra készül: a Nemzetközi Energiaügynökség javaslata 400 millió hordó stratégiai tartalék piacra dobása az OECD részéről.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai, valamint az iráni válaszlépések miatt a Hormuzi-szorosban a kereskedelmi hajózás gyakorlatilag leállt. A tankerforgalom blokkolása miatt a Brent olajár ismét 100 dollár fölé került, és Európában a földgázárak is megugrottak a katari LNG-kiesések hírére. Válaszul a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) március 11-én jóváhagyta stratégiai készletek piacra engedését, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt felszabadítása. Ennek részeként az Egyesült Államok mintegy 172 millió hordót tervez kiadni a saját stratégiai tartalékából.

A Goldman Sachs szerint az olajárakban jelentős kockázati prémium épült be. Elemzésük szerint a Hormuzi-szoroson naponta mintegy 20 millió hordónyi olaj és olajtermék halad át, amelynek csak korlátozott része, elméletben körülbelül 4 millió hordó terelhető el csővezetékeken.

Több piaci kommentár valószínűsíti, hogy a 2008-as és 2022-es árcsúcsok is megdőlhetnek.

A meglévő megkerülő kapacitások, mint például Szaúd-Arábia Vörös-tengerre vezető vezetéke vagy az Egyesült Arab Emírségek fujairahi útvonala, eddig a vártnál kisebb mértékben tudták ellensúlyozni a kiesést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk