SZEMPONT
A Rovatból

Hoffmann Tamás: Az Unió fekete bárányai eddig nem értek el ilyen szintet, az Európai Uniónak meg kell húznia egy határt

Az EU nincs felkészülve arra, hogy egy tagállama szándékosan, ismétlődően és visszatérően megszegi az uniós jogot - mondja a nemzetközi jogász. Viszont a magyar kormány által előállított krízisek felgyorsíthatják az átalakulást.


Totális háborút indított a civil társadalom ellen a kormány – mondta Tineke Strik, a magyar jogállamiságról szóló EP-jelentés felelőse, miután Halász János fideszes képviselő kedden éjfél előtt benyújtotta a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. Strik szerint a törvény „hadüzenet az EU ellen is”, mivel minden olyan támogatást külföldi beavatkozásnak minősít, ami nem a kormánynál landol. Az EP-képviselő szerint a jogszabály „nagy lépés az autokrácia bebetonozása felé”.

Karácsony Gergely szerdán Brüsszelbe utazott, hogy azt kérje, a jogszabály elfogadása után az Európai Bizottság azonnal forduljon az Európai Bírósághoz. Kérje, hogy függesszék fel a törvény alkalmazását, különben szerinte tönkremehetnek a független szerkesztőségek és a civil szervezeteket. De mit tehet az Unió? Hoffmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk.

– Van-e valami lehetősége az Európai Uniónak megakadályozni, hogy ez a törvény életbe lépjen?

– Sajnos úgy látom, hogy az Európai Unió intézményrendszerében először be kell következnie a jogsértésnek, hogy erre a Bizottság, és aztán esetleg később a Bíróság reagálni tudjon. Tudom, hogy Karácsony Gergely most megpróbál egy meglehetősen kreatív jogi megoldást találni azzal, hogy egy már folyamatban lévő ügyhöz köti ezt, de én az eddigi gyakorlat alapján nem tartom valószínűnek, hogy ez sikerrel jár. Erre szoktam azt mondani, hogy

az Uniót nem arra találták ki, hogy szándékosan jogsértő államokkal szemben járjon el,

hanem arra, hogy olyan államokkal szemben járjon el, amelyek esetleg véletlenszerűen szegik meg az európai uniós jogot, és akkor kapnak egy visszajelzést arra, hogy ezt ne tegyék meg. Az a jelenség, hogy vannak államok, amelyek szándékosan, ismétlődően és visszatérően megszegik az uniós jogot, nem volt betervezve eredetileg, erre külön új megoldások kellenének.

– Amikor szóba került a listázás, felkaptam a fejemet, mert annak idején a civil törvényben is volt ilyen, azt végül is elkaszálták. Ilyenkor nem keletkezik precedens?

– Amit a magyar kormány csinál, azt én egy korábbi cikkemben jogi fogócskának hívtam, még a migrációs szabályozás kapcsán. Elfogadnak egy olyan szabályozást, ami teljesen egyértelműen jogsértő, de amíg az Unió meg nem állapítja ezt a jogsértést, addig tudják alkalmazni. Amikor megállapítják a jogsértést, akkor meg hoznak egy újabb jogszabályt, ami szintén jogsértő, csak máshogyan, és akkor kezdődik ez az egész elölről.

Ezt tavaly megelégelte az Európai Unió Bírósága, amikor példátlanul magas bírságot vetett ki, ami ráadásul azóta napról napra egymillió euróval nő.

Tehát az Unió Bírósága azt teszi, hogy egy idő után megállapítja, itt szisztematikus és visszatérő jogsértés van, és ennek kapcsán sokkal súlyosabb szankciót szab ki, mint amit egyébként kivetne. De mindeközben természetesen az, amire az adott jogsértő szabályozást kitalálták, bevégeztetik.

– A keményebb büntetéseken túl semmilyen szankció nem lehetséges?

– Azt lehet csinálni, hogy felfüggesztik az európai uniós támogatásokat, ezt látjuk jelen pillanatban, és próbálnak olyan jogi megoldásokat találni, amivel végső soron majd az uniós jogi döntéshozatalban való részvétel teljesen ellehetetlenül Magyarország részéről. A végén ott leszünk, hogy formálisan az Európai Unió tagjai vagyunk, de semmilyen előnyét nem élvezhetjük.

Vannak, akik szerint a kormány végső soron ki akar lépni az Európai Unióból, én nem gondolom ezt. De

lehet, hogy egy olyan helyzetet akar teremteni, amikor olyan szinten nem érezzük az előnyeit az uniós tagságnak, hogy végül majd a lakosság többsége már nem ellenezné a kilépést, és akkor a népakaratra való hivatkozással lehetne esetleg megindítani egy ilyen eljárást.

De ez jelen pillanatban tényleg csak spekuláció.

– Egy esetleges kormányváltásnál milyen törvényhozási hullámnak kell ahhoz történnie, hogy visszaigazítsák az országot egy olyan jogi állapotba, ami újra kompatibilis lesz az európai jogrenddel?

– Az a baj, hogy alkotmányozó többség kell ahhoz, hogy teljesen helyre lehessen állítani az uniós joggal és általában a nemzetközi és emberi jogi normákkal való kompatibilitást. Tehát az Alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek nagyon nehezen kompatibilisek az uniós jogrenddel. Tényleg csak egy kétharmados alkotmányozó többség kell, amelyik vagy egy teljesen új alkotmányt fogad el, vagy adott esetben radikálisan megváltoztatja a jelenleg hatályban lévőt. Itt igazából azokra a módosításokra kell gondolni, amelyeket az Alaptörvény elfogadása után vezettek be. Még a 2011-es Alaptörvényre azt lehetett mondani, hogy nagyjából-egészében kompatibilis volt az uniós jogrenddel, de az azóta elfogadott módosítások folyamatosan és egyre jobban eltávolították a jogállamiság eszméjétől a magyar alapvető jogi szabályozást.

– Szóba került néhány helyen az is, hogy egyszerűen feloszlatják és újraalakítják az Európai Uniót Magyarország nélkül.

– Csakhogy mindig felmerül annak a gyanúja is, hogy esetleg bizonyos államok,

nem csak Magyarországot, hanem esetleg más államokat sem vennének vissza az újjáalakított Európai Unióba.

A klasszikus európai uniós államok nem biztos, hogy minden később csatlakozott állammal teljes mértékben elégedettek. Tehát ki tudja, hogy mondjuk teljes lenne-e a támogatása Görögország felvételének. Vagy a balkáni térség, úgy általában. Az az igazság, hogy már elmúlt az az eufória, az a támogatás, ami az Európai Unió kiterjesztését kísérte. Szerintem ez egy teljesen utópisztikus ötlet, ami nem az Európai Unió újjászervezéséhez, hanem a teljes megszűnéséhez vezetne, legfeljebb megint létrejönne egy mag-Európa. Visszatérnénk az 50-es, 60-as, 70-es évekbe.

– Azt mondta, hogy véget ért az eufória. Igazából nem az van, hogy bele kell nyugodni, hogy az Európai Unió tényleg nem a hetedik mennyország, és ennek az Uniónak időről időre vannak ügyeletes fekete bárányai?

– Igen, vannak, csak ezek a fekete bárányok eddig nem értek el ilyen szintet. Ha belegondolunk, kik voltak az Unió korábbi fekete bárányai: volt olyan idő, amikor már az is fekete báránnyá tett egy országot, hogy egy szélsőjobboldali párt kormánykoalícióra tudott lépni. Vicces belegondolni abba, hogy mi számított akkor fekete báránynak, mivel azóta a szélsőjobboldali erők tömegével kerültek hatalomra különböző európai uniós tagállamokban.

De emellett mégiscsak van egy határ. Amikor egy ország folyamatosan, visszatérően és leplezetlenül ellenszegül az Európai Unió alapértékeinek, akkor az Európai Unió nem teheti meg, hogy azt mondja, hogy ó, ez csak egy fekete bárány, mert itt tényleg megyünk lefelé egy lejtőn.

És ha ez is elviselhető, akkor a határok tovább lazulnak, tovább tágulnak, és ki tudja, hogy mi lesz még elképzelhető később. Tehát azt gondolom, hogy az Európai Uniónak meg kell húznia egy határt. Ez a határmeghúzás csak úgy lehetséges, ha átalakul a jelenleg létező jogi intézményrendszer, és az Unió képessé válik hatékony és időben kiszabott szankciók meghozatalára.

– Ezek a történések nem azt mutatják, hogy maga az Európai Unió, úgy, ahogy van, egy koraszülött intézmény?

– Nehéz megmondani. Abban biztos vagyok, hogy az az optimizmus, ami még a 2000-es években volt, amikor még európai alkotmányszerződést szerettek volna létrehozni, megalapozatlan volt. De az, hogy az Európai Uniónak legyenek közös értékei, olyan ügyek, amelyek mellett kiáll, és amelyeknek a támogatását elvárja a tagállamaitól, az nem hiszem, hogy utópisztikus dolog lenne.

Az Unió csak akkor lesz hosszú távon életképes, ha valóban ki tud állni az értékei mellett,

és rá tudja kényszeríteni azokat a tagállamokat, akik nem akarják ezeket az értékeket támogatni, hogy válasszanak: az Unión belül vagy az Unión kívül szeretnék tovább folytatni a tevékenységüket.

– Eezekhez az elvárásokhoz még több jogkörnek kellene uniós szintre kerülnie, nem?

– Igen, és azt gondolom, hogy ennek a kialakulása folyamatban van. Azt látjuk az Unió intézményfejlődésének történetében, hogy folyamatosan alakulnak ki ezek az eszközök, és folyamatosan erősödnek azok a hatáskörök, kompetenciák, amelyek az uniós intézmények rendelkezésére állnak. Gondoljunk mondjuk a közös külpolitikára, ami 20–30 évvel ezelőtt még egyáltalán nem létezett, most viszont már van egy jogi kötelezettsége is az államoknak, hogy az Unió közös külpolitikai álláspontját képviseljék. Például itt jelentős változás volt, de ez lépésről lépésre következett be. Az ilyen krízisek, mint amelyeket most Magyarország kapcsán megfigyelhetünk, felgyorsítják ezt a fejlődést, mert egyértelműen megmutatják azt, hogy milyen következményekhez vezethet az, ha az Európai Uniónak nincsenek hatékony eszközök a kezében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk