SZEMPONT
A Rovatból

„Ha Irán kilép az atomsorompó-egyezményből, akkor ennek a háborúnak nem igazán lesz győztese”

Kulcskérdés, hogy az iráni vezetés milyen következtetést von le a 12 napos háborúból. Az is lehet, hogy még inkább úgy gondolják, csak a nukleáris fegyver jelenthet számukra garanciát - mondja Kemény János Közel-Kelet szakértő.


Nehéz megítélni, mekkora károkat okoztak az amerikai B-2-es bombázók Irán nukleáris létesítményeiben. Miközben Donald Trump „teljes és totális megsemmisítésről” beszélt, nyilvánosságra került a Védelmi Hírszerző Ügynökség titkos jelentése, ami alapján a centrifugák nagy része ép maradt, és csak 3-5 hónappal vethették vissza az atomprogramot. Igaz, John Ratcliffe, a CIA igazgatója később kijelentette, a csapások „súlyosan károsították” Irán nukleáris programját, és évekbe telne a három lebombázott helyszín újjáépítése. Az iráni parlament mindenesetre továbbra is harcias: elfogadtak egy törvényt, ami alapján felfüggeszhetik az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, igaz, a végső döntést a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács hozza majd meg.

Közben egyre többen aggódnak Iránban Ali Hámenei ajatollahért, aki egy hete teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. A támadások idején azt mondták, egy bunkerben van, minden elektronikus kommunikáció nélkül, és csak emberein keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal, azonban azóta sem látta senki. Megrendülhet-e az iráni rezsim? Sikerült-e véget vetni Irán atomprogramjának? És mit nyert a 12 napos háborúbal Izrael? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének Közel-Kelet szakértőjével.

– Mennyire lehet tartós a kedden életbe lépett tűzszünet?

– Nem fogadnék nagy összegben rá.

– Izraelnek miért érte meg lezárni a konfliktust?

– Az izraeliek mindenképpen kihozták ebből, amit tudtak. Ne felejtsük el, hogy az izraeli légierőnek ez a közel két hét rendkívül megterhelő volt. Közvetlen rálátásom nincs, de általános tapasztalatok alapján mondom: a repült órák száma, pilótánként és gépenként is jelentősen megnőtt. Nem tudni, mekkora volt a lőszerkészletük a háború előtt, de egy jó részét valószínűleg felhasználták. Ez a művelet komoly logisztikai háttérrel futott, amit mi nem láttunk, de folyamatosan zajlott.

Ilyen intenzitású hadműveletet fenntartani rendkívül költséges, és ott a veszély: minél tovább tart, annál nagyobb az esélye a technikai vagy emberi hibáknak,

amikből veszteségek adódhatnak. Ez nem tett volna jót sem a presztízsüknek, sem az önérzetüknek. Ezért várható volt, hogy pár héten belül igyekeznek lezárni a konfliktust.

– Izrael elérhette a hadműveleti céljait?

– A baj az, hogy nem látjuk pontosan, mik voltak a céljaik. Az ismert nukleáris infrastruktúrában komoly károkat okoztak, főként az amerikai beavatkozásnak köszönhetően. Ezen túl számos egyéb célpontot is támadtak: iráni légvédelmet, a Forradalmi Gárda különböző egységeit, vezetőit. Például hírek szerint megölték a teheráni rendőrség hírszerzési főnökét, a Forradalmi Gárda belbiztonsági részlegének több tagját, és katonai szárnyukból is jó néhány magas rangú tisztet.

Nem látjuk, hogy ezek a veszteségek mit jelentenek az iráni rezsimnek, és pontosan mi volt az izraeli cél ezekkel a struktúrákkal szemben.

A nukleáris létesítmények elleni fellépés szerintem csak egy ága volt a műveletnek. Egy másik fontos cél az volt, hogy a rezsim belső, elit katonai és biztonsági erőit megrendítsék, vezetésben és létesítményekben egyaránt.

– A politikusok és a hírszerzési elemzők között egyre nagyobb a vita arról, milyen károkat okozott ez a háború Irán nukleáris képességeiben.

– Az iráni atomprogram több ponton szenvedett kárt: vezetőik egy részét célzott merényletekkel próbálták likvidálni, az infrastruktúra is sérült, és a háttérintézmények működését is igyekeztek ellehetetleníteni. Nyílt forrásokból nem lehet megmondani, hogy mindez mennyire vetette vissza őket.

A másik kulcskérdés, hogy az iráni vezetés milyen következtetést von le mindebből. Ha azt gondolják, hogy csak a nukleáris fegyver jelent számukra garanciát, akkor könnyen lehet, hogy most minden erőforrást még inkább erre koncentrálnak.

De a fejükbe nem látunk bele, és a háború kifutása is még számos ismeretlennel terhelt. Irán jelezte, hogy kiléphet az atomsorompó egyezményből. Ez azt jelentené, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség többé nem ellenőrizhetné, hogy az atomprogramjuk békés célú-e. Ez komoly bizonytalanságot szülne, és akár egy regionális fegyverkezési versenyt is elindíthatna. Több állam rendelkezik olyan technikai háttérrel, hogy ha akarják, ők is elindíthatnak egy katonai célú programot. Jelenleg minden érintett állam részese az egyezménynek, kivéve Izraelt, de hosszabb távon ez a helyzet komoly fenyegetéssé válhat.

– Megrendült az iszlám köztárasaság?

– Ezt még nem látjuk. Természetes reakció, hogy ilyenkor a társadalom összezár a külső támadóval szemben. De elképzelhető, hogy a korábbi törésvonalak mentén újra fellángolhatnak a tüntetések. Az iráni nép az elmúlt 16 évben többször próbálta megdönteni a rezsimet. Gondoljunk a 2009-es zöld forradalomként ismert eseménysorra, Ahmadinezsád második győzelme után, annak csúnya vége lett.

Azóta is volt több alkalom, amikor a rendszer brutális eszközökkel lépett fel az elégedetlenkedők ellen.

Nem tudjuk megítélni, hogy egy újabb hullámban milyen erőt tud mozgósítani a rezsim. Az izraeliek például támadták a Baszidzs milícia infrastruktúráját is Teheránban. Ez egy, a Forradalmi Gárda alá tartozó, belbiztonsági célokra bevetett, részben részidős erő. Érdekes lesz látni, hogy a rezsim milyen intézkedéseket hoz, ha újra fellángol a belső elégedetlenség. Az is lehet, hogy nem lesz, aki újra megpróbálja, mivel eddig elég hatékonyan elnyomták ezeket a kezdeményezéseket.

– A fiaskó, amit az irániaknak el kellett szenvedniük, miszerint az izraeli ügynökök gyakorlatilag ki-be járkáltak Iránban, és szinte mindent tudtak, nem vezethet a rezsim keményedéséhez? Jöhetnek a tömeges letartóztatások?

– Ez részben már most is történik. Az elmúlt másfél hétben is volt egy-két kivégzés, feltételezett izraeli ügynököket akasztottak fel. Volt letartóztatási hullám is: több európai turistát is őrizetbe vettek kémkedés vádjával, mivel állítólag katonailag érzékeny létesítmények környékén fényképeztek. Valószínűleg inkább a túlzott gyanakvás mozgatja az iráni szerveket, és ez az élmény biztosan mély nyomot hagy a rezsimben, abban biztos vagyok.

– Ilyenkor mindenki győztesként hirdeti magát. Izrael céljairól és eredményeiről már beszéltük? Iránban mit tudnak eladni győzelemként?

– Elmondhatják, hogy kibírták az amerikai és izraeli támadások másfél hetét. A rendszer legfontosabb vezetői, a legfelsőbb vezető, az elnök, a miniszterek sértetlenek maradtak. Ez valószínűleg azért van, mert az izraeliek nem törekedtek a rendszer teljes megbuktatására. Ez túl merész lépés lett volna, hiszen nem tudták volna, ki következik utánuk, és ez mindig kockázatos.

– Külső szemmel nézve ki a győztes?

– Ez attól függ, hogyan lép tovább az iráni rezsim.

Ha kilépnek az atomsorompó-egyezményből, és erőltetett ütemben kezdik újraépíteni a nukleáris programjukat, akkor ennek a háborúnak nem igazán lesz győztese,

csak visszatérünk a kiindulási pontra, ráadásul átláthatatlanabb körülmények között. Politikailag talán Netanjahu tudott ebből profitálni. Több hírforrás is azt találgatja, hogy előrehozott választásokat akar, de ezt még meglátjuk. Az tény, hogy az izraeli fél katonailag, technológiailag egyértelműen felülmúlta az irániakat. A hírszerzésük sokkal hatékonyabbnak bizonyult. A kérdés az, hogy mennyi erőforrásukat használták el, mi maradt meg, és ezáltal egy újabb válsághelyzetben milyen mozgásterük lesz.

– Az izraeliek állítása szerint Iránnak most már jóval kevesebb rakétája van. De van-e Iránnak olyan hadiipari kapacitása, hogy ezeket ütemesen pótolja, azaz hosszú távon is fenyegetést jelentsen?

– Az iráni ipar képes az általuk most használt arzenál önálló előállítására. A kérdés az, hogy a gyártókapacitásukat érte-e csapás, amit nem látunk. A meglévő állománnyal kapcsolatban további két tényezőt kell figyelembe venni: egyrészt a rakéták számát, másrészt az indítóállásokét. Az izraeliek szerint az indítóállások kétharmadát már sikeresen megsemmisítették, de azt ezt az információt nem tudjuk ellenőrizni.

Leginkább a ballisztikus rakéták száma csökkenhetett, ami jelentősen gyengíti az iráni képességeket.

A háború előtt több forrás szerint is több ezer különböző rakétával rendelkeztek, de ezek közül sok a kis hatótávolságú. A nagy hatótávolságúak aránya nem ismert pontosan. Szintén nem tudjuk, hogy ezek mekkora részét semmisítették meg.

– A jelenlegi tűzszünet azt is jelenti, hogy megszűnt az a fajta terrorfenyegetés, amit eddig Irán jelentett? Vagy a proxykon keresztül továbbra is ügyeskedhet?

– Ez nem feltétlenül jelenti az ilyen fenyegetések végét. Ott azért nehéz egyértelműen megmondani, hogy Irán áll-e egy-egy akció mögött, tehát nem zárnám ki, hogy a közeljövőben látunk kisebb-nagyobb akciókat a térségben vagy azon kívül is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hibátlan volt a dokkolás – így lépett Kapu Tibor az ISS fedélzetére
A Dragon gyorsabban haladt a tervezettnél, így 45 perccel hamarabb odaért a Nemzetközi Űrállomáshoz. A dokkolás folyamatába és a következő órák izgalmaiba Nagy Szabolcs, a SpaceJunkie főszerkesztője avat be bennünket.


A NASA már egy reggeli közleményben jelezte, hogy a Crew Dragon gyorsabban halad a tervezettnél, és dél körülre már csak néhány kilométerre volt a Nemzetközi Űrállomástól. Nem sokkal később fizikailag is összekapcsolódtak. Azonban még jóideig eltart, mire az űrhajósok átlebeghetnek az ISS fedélzetére.

Élő közvetítés a dokkolásról

Nagy Szabolccsal, a Spacejunkie YouTube-csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk arról, mi történik pontosan az elkövetkező órákban és napokban a világűrben, mire kell felkészülnie a legénységnek, és egyáltalán: milyen körülmények között élnek, dolgoznak, pihennek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson.

– Mi történik most pontosan?

– 28 órán keresztül „kergették” egymást, ez idő alatt a legénység is felkészült: hozzászoktak a súlytalansághoz. Ez azért fontos, mert nem mindenki ugyanúgy reagál rá. Ennek a jelenségnek az egyik neve az „űrbetegség”, angolul „space sickness”. Ilyenkor az ember dezorientált lehet, egyesek hányingerrel küzdenek, mások nehezebben szoknak hozzá. Ezért van szükség egyfajta pihenőidőszakra is, ami a Dragonnál kifejezetten előnyös. Persze közben felkészültek a dokkolásra, amelynek van egy meghatározott szekvenciája:

pontosan meg van határozva, milyen irányból kell megközelíteni az állomást, hol kell megállni közben, például 250 méternél, aztán 100 méternél, és fokozatosan közelednek a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Ezek biztonsági protokollok, amelyeket minden emberes küldetésnél szigorúan betartanak. Ennek is köszönhető, hogy nem szokott probléma lenni a dokkolással.

– Ez automatikus folyamat, vagy manuálisan is ellenőrzik közben?

– Autonóm módon történik a dokkolás, de természetesen közben folyamatosan ellenőrzik. A Dragon magától repül, de bármikor közbe lehet avatkozni. Nincs rajta botkormány, vagy hasonló manuális irányítóeszköz, de a rendszerbe be lehet nyúlni. Szerencsére erre ritkán van szükség, mert a Dragon egy kiváló konstrukció. Mielőtt elkészült az emberes változat, a teherverzió már sokszor repült a Nemzetközi Űrállomásra, és

a SpaceX ezt a dokkolási folyamatot ezen utak során tökéletesre fejlesztette.

Nem szokott előfordulni, hogy ne tudna dokkolni, vagy hogy eltérne az előírt pályától: ez egy precíz, jól működő rendszer.

– Miután megtörténik a dokkolás, nem nyitják ki rögtön az ajtókat. Előtte még különféle ellenőrzések zajlanak. Mi történik ebben a körülbelül egy órában?

– A dokkolás után először ellenőrzik, hogy a kis karmok megfelelően tartják-e az űrhajót. Ezután az űrhajó magától közelebb húzódik az ISS-hez, egy mechanikus szerkezet segítségével. Ez a rendszer egy rugót is megfeszít, amely a leválásnál fontos: akkor csak elengedik a karmokat, és a rugó finoman eltávolítja a Dragon kapszulát. A következő lépés a szivárgásellenőrzés és a nyomáskiegyenlítés, hogy ne alakuljon ki kritikus nyomáskülönbség az űrhajó és az állomás között, azaz amikor kinyitják a zsilipajtót, ne legyen semmilyen probléma. Ezek az ellenőrzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden rendben legyen, és ne legyen semmilyen anomália. Ezért tart ennyi ideig.

– Ha ez megtörtént, mi a következő lépés? Én például, ha megérkezem valahová, először beviszem a holmimat a leendő szállásomra, aztán kezdődhet a munka...

– Amikor átlebegnek a Nemzetközi Űrállomásra, az ott tartózkodó személyzet hivatalosan is üdvözli őket. Ez egy kicsit más, mint az operatív küldetéseknél, amelyek általában hat hónapig tartanak, és a NASA, a Roszkozmosz, az ESA vagy a JAXA szervezi őket, mert ez most egy privát küldetés, ami rövidebb, és más céljai vannak. Ettől függetlenül ez egy nemzetközi közösség, így természetes, hogy kicsit megölelik egymást, beszélgetnek. Aztán megkezdődik a munka: a tudományos eszközöket és anyagokat áthozzák a Dragonból az ISS-re. A Nemzetközi Űrállomás egy Föld körüli pályán keringő laboratórium, oda dolgozni mennek az emberek. Persze mindenkinek van szabadideje is, de Tibi ideje például nagyon feszített lesz.

Ő 25 kísérletet fog elvégezni a 60-ból, ami nagyon sok,

főleg, ha azt nézzük, hány a NASA-é, hány az indiai vagy a lengyel kísérlet. Szóval egy kis akklimatizálódás után kezdődik a munka.

– Nézzük meg egy kicsit azok szempontjából, akik eddig nem nagyon érdeklődtek az űrkutatás iránt, de most mégis kíváncsiak. Például: hogyan alszanak ezek az emberek az űrállomáson?

– A Nemzetközi Űrállomáson folyamatos súlytalanság van. Ott nincs olyan, hogy „lent” vagy „fent”, „padló” vagy „mennyezet”. Minden irány egyforma, és bárhova lebeghetsz. Semmi sem marad egy helyben, ha nem rögzíted. Ha például letennél valamit egy asztalra, az egyszerűen elszállna, ha nincs leszorítva.

Az alvóhelyek általában kis fülkék, olyanok, mint egy mini szekrény, vagy zuhanyzó. Az űrhajós ott magára zárja az ajtót, bent is minden tépőzárral van rögzítve, és a hálózsákban lebegve alszik. Tibi esetében ez más lesz, mert most 11-en tartózkodnak az ISS-en, ami viszonylag sok. Neki a japán laboratóriumban alakítottak ki helyet, ott fog aludni.

– Az időzónáról is sokan kérdeznek. Melyiket használják? Nyilván nem lehet, hogy mindenki a saját nemzeti ideje szerint dolgozzon, és a nap állása sem segít, mert sokszor van napfelkelte és napnyugta.

– Igen, 16 napfelkelte és napnyugta van 24 óra alatt.

– Mint a Kis hercegben... De melyik időzónát használják?

– A Greenwich-i középidőt, tehát az UTC-t, vagy más néven klinikai időzónát. Ez velünk, magyarokkal viszonylag szinkronban van.

– Tehát az amerikai irányítóközpont személyzete is eszerint dolgozik, él alszik?

– Pontosan. Sőt, a karantén alatt is ehhez az időzónához szoktatják a legénységet, hogy minél kisebb legyen a jetlag. Ez azért sem mindegy, hogy a kéthetes küldetésből mennyi idő megy el akklimatizálódásra, amit felhasználhatnák akár kísérletekre is.

– Mennyi az alvásidő az ISS-en? 7-8 óra körül?

– Pontos adatot nem tudok, de valószínűleg 6–8 óra között van. Próbálják nem túlhajtani őket. Az űrutazás hajnalán, például talán az Apollo-7 küldetés során, a személyzetet annyira leterhelték, hogy fellázadtak: azt mondták, így nem hajlandók dolgozni. Azóta figyelnek a megfelelő egyensúlyra: legyen munkaidő, de legyen pihenő is.

– Régen tubusból ettek az űrhajósok, de most már sokkal változatosabban táplálkoznak. A mostani személyzet vitt fel magával ételt, vagy az ottani menüt eszik? Van lehetőség válogatásra? Például ha valaki vegán vagy vegetáriánus?

– Igen, komoly felkészítés zajlik minden küldetés előtt. Az operatív, hat hónapos küldetéseknél külön teherszállítmány megy: visznek vizet, élelmiszert, kísérleteket. Az ételek hosszan eltartható formában vannak. Egészen változatos a kínálat: tésztás ételek, pizza,

sőt, nemrég szusit is készítettek, persze nem olyan, mint a Földön, de elég jól megoldják.

Szerintem most is vitt magával a legénység saját ellátmányt, a Dragon kapszula mérete ezt lehetővé teszi.

– Fog-e Tibor kapcsolatot tartani magyar diákokkal?

– Konkrét időpontot sajnos nem tudunk, de az biztos, hogy az oktatás központi szerepet kap. Például lesznek olyan kísérletek, amelyeket egyszerre végeznek el a Földön és az ISS-en, így szemléltetni tudják a különbséget a gravitációs és a súlytalansági környezet között.

Kár, hogy ez a tanév végére esik, de az űripar nem mindig tud igazodni az iskolai naptárhoz.

A műsorunkban is elmondtam már: ez a küldetés egy egész generációra lehet hatással. Most nő fel az a nemzedék, amelyik láthatja: egy magyar mérnök is kijuthat az űrbe. Még ha nehéz is az út, de nem lehetetlen.

– Szerinted a következő magyar űrhajósra is 45 évet kell majd várnunk? 2070-ig?

– Remélem, nem. Az űripar fejlődése most már exponenciális, főleg a magánszektor térnyerése miatt. Tíz éve elképzelhetetlen lett volna, hogy magáncégek vásárolnak rakétaindítási lehetőséget más magáncégektől. Ma a SpaceX dominál a piacon: idén eddig 130–140 rakétaindítást terveznek, és ezek többségét ők végzik. Egyre több cég fogja felismerni, hogy az alacsony Föld körüli pálya tudományos és üzleti szempontból is óriási lehetőség. Ahogy Schlégl Ádám, a HUNOR program űrhajósjelöltje is mondta: Magyarországnak nincs ásványkincse, tengerpartja, de van tudása, és az űriparban ezt kamatoztatni lehet.

– Tehát érdemes saját űrhajóst feljuttatni, hogy a saját kísérleteinket elvégezze?

– Én úgy gondolom, igen. És ez még inkább igaz lesz a jövőben, különösen a Starship megjelenésével. Ez radikálisan csökkenti majd a kilóra vetített űrbe juttatási költségeket, a mai ezres nagyságrendről akár 100–150 dollárra kilogrammonként. Ezáltal már nemcsak űrállomások, hanem holdbázisok, és még grandiózusabb tervek is megvalósulhatnak. Az alacsony Föld körüli pálya pedig virágzásnak indul, és egyre reálisabb lesz saját űrhajóst küldeni oda.

A SpaceJunkie csapata itt közvetítette élőben Kapu Tiborék dokkolását és belépést az ISS fedélzetére:

A magyar űrhajós és társai érkezéséről itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A betiltott Pride: itt vannak a legjobb fotók az utóbbi idők legnagyobb tömegdemonstrációjáról
Amikor a tömeg eleje elért a Műegyetem rakpartra, akkor a menet vége még a Deák Ferenc téren volt. Fotókon mutatjuk a 30. Budapest Pride legjobb pillanatait.


Az elmúlt időszak egyik legnagyobb tömegdemonstrációja lett a szombati Budapest Pride. A rendőrség megtiltotta a harmincadik alkalommal meghirdetett gyűlést, de mégsem állítottak meg senkit.

A résztvevők délután két órától a Városháza parknál gyülekeztek. Már itt is látszott, hogy elképesztő tömeg lesz a rendezvényen,

a felvonulók megtöltötték a Károly körutat és a Deák ferenc teret is.

A menet három órakkor indult el, sokáig azonban nem jutottak, mert az Astorián meg is kellett állniuk egy időre. Itt a menet aztán az Erzsébet híd felé vette az irány, mert a Mi Hazánk lezárta a Szabadság hidat, ahol eredetileg szerettek volna átkelni. A cél a Műegyetem rakpart volt, ahol felállították a színpadot. Amikor a menet eleje ideért, akkor a vége még mindig a Deák téren volt.

A rakparton felállított színpadon többen felszólaltak, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, Nicolae Stefanuta az Európai Parlament alelnöke, Kovács Patrícia, Hernádi Judit és Rainer-Micsinyei Nóra színésznők. Pogány Judit József Attila Hazám című versét szavalta el, miközben mögötte felsorakozott az Örkény Színház társulata.

A műsort végül a Carson Coma koncertje zárta, majd Karácsony Gergely bejelentette a rendezvény végét.

Fotós kollégánk az egész napot végigkövette, a legjobb képeiből válogattunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: