SZEMPONT

Gyarmati István: Európának át kell vennie saját maga védelméért a felelősséget, meg kell teremteni az európai taktikai nukleáris erőt

A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései után most olyan helyzet van, amikor gyorsan kell dönteni. Európa képes megvédeni magát, de ehhez „le kell mészárolni a szent teheneket.”

Fischer Gábor, fotó: NATO - szmo.hu
2025. február 22.

Trump az elmúlt napokban diktárornak nevezte Zelenszkijt, és az ukránokat tette felelőssé az ellenük zajló orosz támadásért. Az Egyesült Államok azt is megakadályozta, hogy a G7-es közös nyilatkozatában agresszornak nevezzék Oroszországot. Mindez zene Putyin füleinek, és gyakorlatilag 180 fokos fordulatot jelent az amerikai külpolitikában. Olyan fordulatot, amire az elmúlt 80 évben nem volt példa.

Európa vezetőinek azzal kellett szembesülniük, hogy az Egyesült Államok érdemben csökkentheti az itt állomásozó amerikai katonák számát, és az eddig gondoltnál akár sokkal gyorsabban hátrébb léphet, komoly biztonsági rést hagyva maga után. Az is kérdés, Amerika mennyire elkötelezett még a NATO 5-ös cikkelye mellett, vagyis mennyire működne a kollektív védelem, ha Puytin ezt tesztelni kezdené például a Baltikumban. Mit tehet Európa ebben a helyzetben, és mekkora veszélyben vagyunk ténylegesen? Erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, volt diplomatával, aki az elmúlt évtizedekben számos vezető pozíciót töltött be a külügyminisztériumban, a honvédelmi minisztéiumban, a Magyar Atlanti Tanácsban, valamint az ENSZ és az EBESZ különböző misszióiban, testületeiben.

– Létezik-e még a NATO úgy, amilyen formában megismertük? Ugyanúgy működik, mint eddig?

– Ha ugyanúgy működne, az nagy baj lenne, mert egy csomó dolog változik a világban, és mindenképpen másképpen kell működnie, mint ahogy eddig működött.

Az mindenképpen be fog következni, és nem is baj, hogy az Egyesült Államok hátrébb lép Európa védelméből.

Nem azért, mert Trump egy őrült, bár az is elképzelhető, de inkább azért, mert egészen mások az érdekei. Az Ázsia felé fordulás Obama idején kezdődött, akit nem lehet egy napon említeni Donald Trumppal, csak akkor kevésbé látványos dolgok történtek.

– Mit tehet Európa?

– Európának át kell vennie saját maga védelméért a felelősséget, és ez nem egy lehetetlen dolog. Ha a számokat nézünk, erre Európa már ma is képes. Európa lakossága nagyobb, mint az Egyesült Államoké, tehát katonák vannak, ha akarjuk.

Az EU GDP-je gyakorlatilag ugyanakkora, mint az amerikaiaké, tehát az anyagi forrás is megvan.

A költségek viszont nem akkorák, mint amit Amerikában látunk, mert annak a 850-900 milliárd dollárnak, amit az Egyesült Államok katonai célokra költ egy évben, körülbelül a 85 százalékát nem Európa védelmére fordítják. Szerintem az Egyesült Államok Európa védelmére közvetlenül nem költ többet évente, mint 100 milliárd dollárt. Európa meg körülbelül 400 milliárdot.

– Ha ennyi a teendő, mi az akadály?

– Az, hogy Európában nincsen közös irányítás. A megoldás az lehet, hogy a NATO-t európaizálni kell, bevonva az Európai Uniót is.

Például az európai NATO-főparancsnoknak, aki eddig mindig amerikai volt, európainak kellene lennie egy amerikai helyettessel, aki az itt maradó amerikai erőket felügyeli.

Ezek az erők nagyon szükségesek bizonyos feladatok ellátására, úgy mint felderítés, elektronikus hadviselés, és egy-két más dolog. Tehát marad az amerikai parancsnokság, de nem főparancsnoki, hanem helyettesi szinten. A 80 ezer katonából, akiket Amerika itt tart Európában, 40 ezret ki lehet vonni. Meg kell teremteni egy európai nukleáris képességet. Nem stratégiai nukleáris képességekre gondolok, egyrészt azért, mert a stratégiai nukleáris háború elképzelhetetlen az Egyesült Államok nélkül. Meg azért is, mert van egy francia, meg egy brit nukleáris stratégiai atomütőerő.

Amit meg kell teremteni, az az európai taktikai nukleáris erő, méghozzá szárazföldi telepítésű taktikai nukleáris erő.

Ezt Lengyelországba és Romániába kellene telepíteni, néhány száz szárazföldi telepítésű taktikai nukleáris fegyverrel. Emellett össze kellene hangolni az európai erők tevékenységét, felmérni azt, hogy mi az, amit Európa képes ellátni, mik azok a képességek, amik szükségesek Európa védelméhez? Ezekből mi van meg Európában, mi az, amit még meg kell teremteni, és mi az, amihez még esetleg amerikai képesség szükséges? Ennek az is lenne az előnye, hogy abba lehetne hagyni a teljesen értelmetlen vitát, hogy hány százalékát költsük a GDP-nek katonai költségvetésre. Ezek hasraütésszerű számok. A 2 százalék is az volt, a 3,5 százalék is az, az 5 százalék még inkább, mert nem arról van szó, hogy hány százalékot kell költeni, hanem hogy mire kell költeni. Gondolom, most arra gondol, hogy ez szép dolog, de soha nem fog megvalósulni Európában. Erről én azt gondolom, hogy sok mindenre mondtuk az elmúlt 5-10 évben, hogy soha nem fog megvalósulni, és mégis megvalósult. Ez az esélyünk, ha ezt megcsináljuk, akkor Európa újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Europe Will Be Great Again. Ha nem, akkor visszafejlődünk egy szép katonai múzeummá.

– Mennyi időnk van erre? Most éppen ott tartunk, hogy Putyin füle számára muzsika Trump minden szava, mi van, ha felbátorodik, és mi kifutunk az időből?

– Ennek mi lehet a következménye? Az nem lesz, hogy Oroszország holnap megtámadja Európát. Oroszország gyenge, Ukrajnát sem tudja legyőzni katonailag, nemhogy Európát. Amit az előbb elmondtam, azt el kell kezdeni most. Egy-két-három-négy év alatt befejezhető ez a folyamat. Ha Donald Trump látja, hogy mi csinálunk valamit, ami neki is érdeke, mert abba az irányba halad, amit ő szeretne, meggyőződésem, hogy sokkal barátságosabb lesz, és sokkal inkább hajlandó lesz itt maradni. Például mondjuk azt most mi, európaiak, hogy holnaptól legyen a NATO európai főparancsnoka európai. Ha az amerikai elnök komolyan gondolta azt, amit mondott eddig, akkor azt fogja mondani erre, hogy hű, de jó ötlet, vegyétek át a felelősséget. Ha azt mondja, hogy maradjon amerikai, akkor meg kell mondani, hogy akkor te nem tetszel komolyan gondolni a dolgot, mert ugye, hogy gondolod, hogy kivonod a csapataidat, de a főparancsnok amerikai marad?

Elő kell állni konkrét, reális javaslatokkal és lépésekkel, és ez meggyőződésem szerint Donald Trumpot is jobb belátásra bírja annak érdekében, hogy együttműködjön Európával.

Nem olyan mértékben, mint eddig, nem is kell olyan mértékben, de maradjon meg, sőt javuljon az együttműködés. Szerintem, ha ezt mi megcsináljuk, akkor Trump regnálásának a végén, ha egyáltalán kitart négy évig, jobb lesz az amerikai-európai viszony, mint eddig.

– Most megint napirendre kerültek Putyinnak azok a három évvel ezelőtti törekvései, hogy a NATO hidegháború után csatlakozott tagállamai területéről vonják ki az amerikai eszközöket, ami jelentős győzelmet jelentene Putyinnak, és meg is gyengítené a NATO-t. Ha ez így történik, akkor nem kezdődhet el tényleg Putyin részéről az 5-ös cikkely tesztelése, kisebb-nagyobb incidensekkel a Baltikumban például? Nyilvánvaló, hogy neki az a szándéka, hogy tesztelje, mennyire elkötelezettek a tagállamok az 5-ös cikkelyt illetően.

– Igen, ez valóban így van. De Putyinnak nem az a követelése, hogy az amerikai erőket vonják ki, hanem hogy a NATO vonuljon ki az érintett tagállamokból. De ha az amerikai erőket esetleg kivonnák, akkor is maradnának német, francia, brit, holland stb. alakulatok.

Azon kell gondolkodni, hogy ha az amerikai erőket kivonják, hogyan és ki tudja pótolni őket, nem kell üresen hagyni ezt a térséget.

Az amerikai erők kivonásáról elvileg Donald Trump egyedül dönthet, de a kongresszusban a demokraták biztos nem fognak ennek örülni, és a republikánus pártban is, én azt gondolom, van annyi megmaradt atlantista, Európa-párti politikus, aki ezt nem fogja ilyen módon megengedni. Ehhez azért a kongresszusnak előbb-utóbb hozzá kell járulnia. Tehát ezt nem látom olyan veszélynek, ami holnap megtörténhetne. És még egyszer mondom: ha ajánlunk alternatívát, hogy például két év múlva átvesszük az amerikaiak helyét például a taktikai nukleáris fegyverek területén Romániában és Lengyelországban, akkor azt gondolom, hogy azt fogja mondani: „Jó, akkor maradok itt, de ti fizessétek ki, amibe kerül.”

– Lát törekvést az európaiak részéről erre?

– Egyelőre nem. A dolog még nagyon korai, és nem mindenki reagál olyan gyorsan, mint én. Vannak javaslatok, de nem feltétlenül pontosan ebbe az irányba. De csak most kezdődik a folyamat, Európa most ébred fel, ha egyáltalán, még most talán csak félálomban van. Különböző javaslatok születnek. Vannak „szent tehenek”, amiket le kell mészárolni. Például azt, hogy Európában ne legyen atomütőerő, csak amit az amerikaiak itt állomásoztatnak. De tudunk-e azzal mit kezdeni, ha ők ki akarnak vonulni?

– A francia és a brit atomütőerő elégséges lenne az elrettentés fenntartására az oroszokkal szemben?

– A francia és a brit atomütőerővel többféle baj van. Egyrészt az, hogy nemzeti alárendeltségben vannak.

A britek határozottan, a franciák pedig egyelőre csak célozgatva rá említették, hogy hajlandóak lennének megfontolni, hogy valamilyen módon a NATO rendelkezésére bocsássák ezeket az erőket.

Azt gondolom, hogy stratégiai atomütőerőből ez elég. Az amerikai stratégiai nukleáris fegyverek nincsenek Európában, azok ott vannak, ahol vannak. A probléma viszont az, hogy a francia és a brit atomerő kizárólag stratégiai fegyverekből áll, továbbá nincsenek szárazföldi telepítésű komponensei.

Szükséges lenne szárazföldi telepítésű taktikai nukleáris fegyverek beszerzésére és telepítésére. Szerintem ezt alapvetően Lengyelországba és Romániába kellene telepíteni,

és meg kell oldani a döntéshozatalt ezzel kapcsolatban. A NATO-nak vannak saját eszközei, nem sok, de van néhány. Például az AWACS repülőgépek NATO-tulajdonban vannak. Ehhez hasonló konstrukciót lehetne létrehozni, hogy a taktikai nukleáris fegyverek jogilag francia és brit tulajdonban maradjanak, hiszen így az atomsorompó-egyezményt sem kellene felrúgni.

Bár sokan azt mondják, hogy Franciaországnak, Németországnak, Lengyelországnak és Romániának ki kellene lépnie az egyezményből, én azt gondolom, hogy ez egy kicsit túl messzire menne, túl veszélyes lenne.

Maradhatnak az eszközök ezen két ország tulajdonában, csak delegálják a döntési jogot, például a NATO politikai vezetésére, mondjuk a főtitkárra és a főtitkár-helyettesre, valamint az említett európai főparancsnokra és helyettesére. Ehhez létre lehetne hozni egy vezérkari főnökökből álló egyesített bizottságot, amelyben egy amerikai helyettes is részt vesz. Nyilván az Észak-atlanti Tanács politikai döntése is része lenne ennek a mechanizmusnak. Ez egy két-három éves folyamat lenne maximum.

– Ismerve az európai döntéshozatali folyamatok nehézkességét és a tagállami választások kiszámíthatatlanságát, reális azzal számolni, hogy ilyen hamar át lehet rendezni a sorokat?

– Nem reális, de muszáj. Nagyon sokszor előáll olyan helyzet, amikor gyorsan kell dönteni, nem úgy, ahogy eddig. Most egy ilyen helyzet van. Reagálni kell. Ha képtelenek vagyunk erre reagálni, még annyira sem, hogy a döntéshozatali rendszert modernizáljuk, akkor nem lesz ebből semmi. Ez a veszély fennáll. El lehet tölteni két évet azon, hogy vitatkozunk arról, hogy ezt az Európai Unió vagy a NATO csinálja. Gyönyörűen el lehet vitatkozni rajta, sok-sok bizottsági ülést lehet tartani.

Én abban bízom, hogy a szükség törvényt bont.

Németországban remélem, most egy sokkal inkább erre alkalmas koalíció fog kormányra kerülni. Bízzunk benne, meg kell próbálni. Ha nem sikerül, akkor az egész konstrukcióval baj van, és Európa biztonságával is baj van.

– Mit jelent, hogy Európa biztonságával baj van? Összeomolhat a NATO?

– Mi az, hogy összeomlik?

– Ha Európa biztonságával baj van, az annyit jelent, hogy a biztonság garanciái meggyengültek.

– Igen, ez elképzelhető. Ennek próbaköve lesz, hogy milyen biztonsági garanciát tudunk Ukrajnának nyújtani a NATO-n kívül. De ne azon gondolkodjunk, hogy mi történik, ha a NATO összeomlik, hanem azon, hogyan lehet ezt megelőzni.

– Ezek szerint azért annak van realitása, hogy végül is olyan helyzet alakuljon ki, hogy az orosz befolyás megerősödjön Európa fölött?

– Kizárt dolognak tartom.

– Ahhoz képest, hogy Ukrajnát alig tudták elfoglalni, most mégis úgy tűnik, hogy Putyin minden politikai követelését Trump teljesíteni akarja.

– Putyinnak milyen politikai követelései teljesülnek?

Igazából egyelőre semmi sem teljesült.

Az, amit eddig megígértek nekik, nem jelentős lépések, de persze az oroszok szeretik ezt győzelemként feltüntetni. Mit kaptak az oroszok? Azt, hogy növelhetik 15 főre a követségük létszámát Washingtonban. Mást nem.

– És nem történhet meg, hogy Trump mégis beadja a derekát abban a kérdésben, hogy a NATO vonuljon hátrlbb? Mert Trump addig volt határozottabb Putyinnal szemben, amíg nem beszélt vele telefonon. Beszélt vele telefonon, és 180 fokos fordulatot vett a hozzáállása.

– Nem tudom, hogy vett-e 180 fokos fordulatot. Lépett egyet, de hogy mi lesz ebből, azt még nem tudjuk egyelőre. Ne temessük még sem Európát, sem Ukrajnát. Annyi engedményt tett, szerintem túl sok, de ha emögött stratégia van, akkor okosan csinálta, hogy kettéválasztotta az orosz-amerikai kapcsolatok normalizálását és az ukrán békefolyamatot. Egy dolgot meg kell értenünk: Donald Trump fejében egy dolog van, azt úgy hívják, hogy Kína. Neki a kínai fenyegetés az elsődleges probléma, amit kezelni kell, és ebben igaza is van. A nagy probléma az, hogy Oroszországot a háború közelebb sodorta Kínához.

Trump azt gondolja, hogy Oroszországot a lehető legnagyobb mértékben le kell választani Kínáról,

és olyan megoldást kell kínálni, amely Oroszországot a két pólus, Kína és Európa, Kína és az Egyesült Államok közé pozicionálja, nem pedig Kína közvetlen közelébe. Ennek érdekében tesz engedményeket.

– Például nem járult hozzá, hogy Oroszországot agresszornak nevezzék a G7-e nyilatkozatában.

– Ez baromság volt a részéről, igen.

– Eddig még Orbán Viktor sem jutott el oda, hogy Oroszországot agresszornak nevezze. Ezek olyan szimbolikus lépések, amelyek felbátoríthatják a szélsőséges európai politikai erőket. Ha ez megtörténik, akkor már sokkal nehezebb lesz azokat a reformokat meglépni, amikről például ön beszélt.

– Sőt, ezek felbátoríthatják Hszi Csin-pinget is, hogy megtámadja Tajvant. Ez mind igaz. Ezért mondtam azt, hogy

óriási nagy hiba volt, amit Donald Trump elkövetett. De ettől még nem változott meg véglegesen és végletesen a helyzet,

és azon kell dolgoznunk, hogy ne is változzon meg. Ezek nem visszafordíthatatlan folyamatok, amik most elindultak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„Ne aggódjon senki, a témákat a kormányváltás után is meg fogjuk találni” – 30 éves a Bankrupt

Bár a legtöbben az elmúlt pár évben ismerték meg őket rendszerkritikus slágereiknek köszönhetően, ennél jóval nagyobb múltjuk van. Születésnapjuk alkalmából a frontemberrel, Sarkadi Balázzsal beszélgettünk.

KULT

A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont

A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.

SIKERSZTORIK

Viccből küldte ki élete első ginjét világversenyre, és aranyérmet nyert vele

Misit – aki 44 évesen kóstolt egyáltalán gint először – a családja unszolta, hogy bíráltassa el a saját párlatát, amelynek még nevet sem tudott adni, így lett belőle véletlenül Misi’s Gin.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – soha nem volt ilyen mélyen Orbán Viktor és az EU kapcsolata

Orbán Viktor a magyar választási kampány érdekében bevállalta, hogy Magyarország maradék hitelét is feláldozza. A spanyol miniszterelnök szerint a magyar kormányfő átlépett egy vörös vonalat. A német kancellár is súlyos árulásról beszélt a csúcs után.

Címlapkép: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images - szmo.hu
2026. március 20.

Jeges hangulatban zárult a tegnapi brüsszeli EU-csúcs, miután Orbán Viktor egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A Euronews úgy fogalmaz, Magyarország a törésvonalhoz közelít, álláspontja komoly felháborodást és példátlan kritikákat váltott ki.

A New York Times szerint a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a magyar kormányfő nem enged. Érkezésekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal”. A miniszterelnök szerint az Európai Unió „az ukránok oldalán áll – tőlük nem remélhetünk semmit”, és „ezt az olajblokádot saját erőnkből kell megtörnünk.” A feszült hangulatot jelezték Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatájának szavai is, aki mielőtt bement a terembe, úgy fogalmazott: „Nem vagyok túl optimista.”

A zárt ajtók mögött lezajlott csütörtöki vita légköre a holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint időnként „jeges” volt, „kínos csöndekkel” tarkítva.

Orbán Viktorral szemben „nagyon, nagyon kemény kritika hangzott el, és az volt az általános érzés, hogy ez egyszerűen nem mehet így tovább” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hozzátéve: „Soha nem hallottam még ilyen erős bírálatot uniós csúcson bárkiről, soha.”

A vezetők egy része, köztük Giorgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnök megértőbb hangnemben próbált hatni Orbánra, de ez a megközelítés sem vezetett eredményre.

Az sem sokat segített, hogy a tanácskozásra távolról bejelentkező Zelenszkij is kemény hangot ütött meg Orbán Viktorral szemben, amit a magyar miniszterelnök a többiektől eltávolodva, egy asztalra támaszkodva hallgatott. Válaszul Robert Fico szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrán elnök „így folytatja, megeshet, hogy más EU-tagállamok is blokkolni fogják a 90 milliárdos hitelt”, és kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt sürgősségi áramellátás leállítását is.

A vita végül eredménytelenül zárult, a vezetők közleménye szerint „az Európai Tanács a következő ülésén visszatér a kérdésre.”

„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – mondta a tanácskozás után António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Szerinte az európai vezetők elítélték Orbán Viktor álláspontját, és emlékeztettek arra, hogy „a megállapodás az megállapodás, és minden vezetőnek tiszteletben kell tartania az adott szavát.”

Costa arról is beszélt, hogy Magyarország lehetetlen feltételeket szab, például a tranzit biztonságának garantálását, miközben Oroszország folyamatosan rakétákkal és drónokkal bombázza Ukrajnát. „Ez nem jóhiszemű eljárás, amikor olyan feltételt szabsz, amelyet sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak biztosítani, mert csak Oroszország dönti el, hogy megpróbálják-e újra megsemmisíteni a Barátság vezetéket” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Moszkva 2022 óta több mint 20 alkalommal támadta meg azt.

Friedrich Merz német kancellár szerint Orbán eljárása „súlyos illojalitás a tagállamok között, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét és rontja az EU egészének hírnevét”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez mély nyomokat fog hagyni.”

Petteri Orpo finn kormányfő szerint Orbán „fegyverként” használja Ukrajnát a választási kampányában. „Úgy gondolom, hogy elárult minket, és meg kell találnunk a módját, hogyan lépjünk tovább” – fogalmazott.

Bart De Wever belga miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott a hitelmegállapodás tető alá hozásában, szintén élesen bírálta a magyar álláspontot. „Elfogadhatatlan, hogy a vezetőkkel együtt döntünk, majd utána azt mondod: de nem vagyok kész végrehajtani, amit jóváhagytam” – mondta. Kaja Kallas, az unió külpolitikai vezetője szerint Orbán nem jóhiszeműen jár el, pedig ez az EU-szerződés egyik alapelve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt „a hitel továbbra is blokkolva van, mert egy vezető nem tartja a szavát. De hadd ismételjem meg... egyik vagy másik módon teljesíteni fogunk.”

Ezzel szemben a magyar miniszterelnök a csúcs után úgy fogalmazott, hogy az ország érdekeit védte. „Amit ma tettem, az az olajblokád megtörése, amelyet Zelenszkij kényszerített ránk” – jelentette ki.

Orbán Viktor az ukrajnának más tagállamok által biztosított hitel jóváhagyását továbbra is a Barátság kőolajvezeték újraindításához köti, megszegve ezzel saját szavát, mert decemberben már hozzájárult a hitel folyósításához.

A 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagról ugyanis tavaly decemberben már politikai megállapodás született. Ez a pénz hónapokra biztosítaná Ukrajna működőképességét és a katonai beszerzéseket. A kölcsönt az Európai Unió költségvetése fedezné, és Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. A csomag elfogadásához azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

A decemberi kompromisszum szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország rábólint a hitelcsomagra, de cserében kimaradnak a hitelfelvételből, tehát egy fillért sem juttatnak Ukrajnának. Február elején az Európai Tanács ki is dolgozta a hitel jogi kereteit, majd az Európai Parlament is megszavazta a csomagot.

Csakhogy január 27-én orosz dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket, ami azóta nem szállít olajat Magyarországra. A magyar kormány ezután változtatott álláspontján, és a korábbi jóváhagyás ellenére elkezdte blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Orbán Viktor azt állítja, hogy az olajvezetéket fizikailag már helyreállították, és az ukránok kizárólag azért nem indították újra, mert így akarják nehéz helyzetbe hozni a magyar kormányt a választások előtt.

Volodimir Zelenszkij szerint ez nem igaz, egy kulcsfontosságú szivattyúállomás súlyosan megsérült. Ugyanakkor az ukrán elnök arról is beszélt, nem akar olyan vezetéket javítani, amelyet Oroszország ismételten támad, és amely a Kreml háborús gépezetét finanszírozza.

A helyzet feloldására az Európai Bizottság vezetői levélben ajánlották fel Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Unió állja a Barátság vezeték javításának költségeit, cserébe uniós ellenőrök helyszíni vizsgálatát kérték. Kijev a keddi bejelentés szerint elfogadta az ajánlatot, ám az ukrán elnök egyúttal jelezte: a vezeték szivattyúállomásának sérülése miatt a javítási munkálatok április végéig, május elejéig is elhúzódhatnak.

Bár Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, a Nemzetközi Valutaalap nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros hitelcsomagot, ami a Politico szerint nagyjából május elejéig biztosítja az ország fizetőképességét.

Az uniós csúcson történtekről gyakorlatilag a teljes világsajtó beszámolt. Sok lapban azt is hozzáteszik, Budapesten és országszerte olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken egy vigyorgó Zelenszkij kéreget, mellette pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője mutat a tenyerébe. A plakátok felirata: „Üzenjünk Brüsszelnek: Nem fizetünk!”.

Győri Gábor, a Policy Solutions politikai elemzője a New York Times-nak arról beszélt a kormány a Magyar Péterrel folytatott kiélezett versenyben a bizonytalan szavazókat próbálja megnyerni.

A brüsszeli diplomácia a Politico szerint most abban bízik, hogy a helyzet az április 12-i magyarországi választások után megváltozik. Ha Orbán Viktor elveszíti a választást, utódja feloldhatja az obstrukciót. Ha viszont újraválasztják, a vezetők abban reménykednek, hogy a kampány után kompromisszum-képesebb lesz.

Akárhogy is lesz, a magyar kormány mostani viselkedésének tartós következményei lehetnek, Magyarország ugyanis elveszítette a szavahihetőségét sok más uniós tagállami vezető szemében.

Amennyiben Orbán Viktor egy esetlegesen általa nyert választás után is fenntartaná álláspontjáta, az uniós vezetők körében több lehetséges szankció is felmerült, köztük további uniós források befagyasztása, per az Európai Unió Bíróságán, bírságok, vagy akár a 7. cikk szerinti eljárás megindítása, amely a szavazati jog megvonásával járhat. Az ügy legközelebb a magyar választások után, az április 23-24-i, ciprusi EU-csúcson kerülhet újra napirendre.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Csecsemőgyilkosság Baranyában: szeméttelepen találták meg az újszülött holttestét, az anyja ölhette meg

A gyanú szerint a 35 éves, többgyermekes anya a szülés után egy plédbe csavarta a csecsemőt, és a szemétbe dobta. Így került a helyszínre a holttest.

KÉK HÍREK

Bedrogozva, késsel támadt exére egy férfi Pest megyében - a nő rálőtt, így tudott elmenekülni

A férfi többször is azzal fenyegette volt párját, hogy megöli, mielőtt rá is szánta magát a támadásra. A nő egy gázpisztollyal rálőtt, így el tudott menekülni, életét a gyors orvosi segítség mentette meg.

KULT

Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők

A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.

SZEMPONT

„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 21.

Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.

Kapcsolódó

Magyar Péter szerint az amerikai alelnök azért jön Budapestre, hogy magyar katonákat kérjen az iráni háborúhoz

A TISZA Párt elnöke szerint már nemcsak Gulyás Gergely kijelentése utal arra, hogy a kormány beszállna az iráni háborúba. A politikus követeli, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyászol a rendőrség: meghalt a 22 éves rendőr, akit elgázoltak Veszprémnél

Zalavári Bálint Zsoltot akkor ütötte el egy autó a 8-as főúton, amikor kollégájával egy elgázolt szarvas tetét vitték le az úttestről. A fiatal járőr olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem tudták megmenteni az életét.

KÉK HÍREK

Rejtélyes körülmények között halt meg a tévés, arccal lefelé fekve találták meg a csatornában, a thaiföldi paradicsom lett a veszte

Jordan Wright új életet kezdett a thaiföldi Phuketen, és látszólag boldogan posztolt az utazásairól. Az utolsó felvételeken azonban már egy zavart férfi látható, akinek holttestét egy csatornában találták meg.

SZEMPONT

Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen

A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 21.

Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.

Kapcsolódó

„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

A Google Fordító buktatta le Putyin új árnyékhadseregét: az FBI végigolvasta a gyilkossági tervet

A 42 éves orosz ügynök egy szerb bérgyilkossal tervezett merényletet. Azonban az amerikaiak valós időben olvasták a teljes kommunikációjukat a Google szerverein keresztül. A nyomozás során fény derült Putyin új, titkos kémszervezetére is, amit egy magáncég álcája mögé rejtettek.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 19.

A Kreml legújabb, gondos konspirációval felépített árnyékhadseregét nem egy kém, hanem a Google Fordító buktatta le. A 42 éves Denis Alimovot február 24-én vették őrizetbe a bogotái reptéren, miután az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda egy bírósági végzés birtokában hónapokig olvasta a fordítóprogramba beírt üzeneteit, amelyekből egy komplett gyilkossági terv rajzolódott ki.

A nyomozás során kiderült, hogy Oroszország az ukrajnai háború kezdete után egy teljesen új, a GRU és az FSZB elit egységeiből álló, 795-ös Központ nevű árnyékhadsereget hozott létre, amelynek

feladata a legkényesebb műveletek végrehajtása volt a szabotázsakcióktól az emberrablásokon át a politikai merényletekig.

A The Insider oknyomozó portál szerint az új egységet 2022 decemberében állították fel, és a GRU katonai hírszerzés hierarchiáján kívül. A titkos szervezet vezetői közvetlenül a vezérkari főnöknek, Valerij Geraszimovnak jelentettek. Az egységet a legendás fegyvergyártó, a Kalasnyikov Konszern cégébe ágyazták be, így a műküdés egy civil vállalat fedésében zajlott.

A szükséges pénzt a Magyarországon is üzletelő Transmashholding elnökeként ismert milliárdos, Andrei Bokarev és a Rosztek állami konszernt vezető Szergej Csemezov biztosította. A 795-ös Központ finanszírozási modellje a néhai Jevgenyij Prigozsin mintáját idézi, aki vendéglátó-mágnásból lett zsoldosvezér, fellázadt az orosz hadvezetés ellen, majd 2023 augusztusában gyanús repülőgép-balesetben halt meg.

A 795-ös Központ létrehozásának közvetlen előzménye a GRU 29155-ös egységének sorozatos kudarca volt. Ez az egység felelt többek között a salisbury-i idegméreg-támadásért és a montenegrói puccskísérletért, de annyira hanyagul dolgoztak, hogy tisztjeiket sorozatszámos útleveleik és más nyomok alapján újságírók és civil kutatók is azonosították, így az egység teherré vált. A Kreml ezért nem átszervezte, hanem egy versenytársat hozott létre.

Az új egység parancsnoka Denis Fisenko lett, az FSZB elit Alfa egységének veteránja, aki korábban a Kalasnyikovnál is vezető pozíciót töltött be.

Mindez egy PowerPoint-prezentációból derült ki, amit nyugati hírszerzők és oknyomozó újságírók is megszereztek, hónapokkal a titkos egység megalakulása után. A prezentációt Fisenko készítette és mutatta be a Kremlben. Infografikákkal, szervezeti ábrákkal, növekedési előrejelzésekkel, tank- és drónikonokkal volt tele, és elárulta Putyin új, szigorúan titkos „halálosztagának” felépítését.

A 795-ös Központban mintegy 500 tiszt dolgozik, három igazgatóságra osztva. Az egységet kezdetektől fogva kiber-, hírszerzési és információs műveletekre szánták, de a modern hibrid hadviselés teljes eszköztárával is rendelkeznek. Még olyan nehézfegyvereik is vannak, mint a T-90-es harckocsik vagy a Szmercs sorozatvetők. Ez azt jelenti, hogy nem csupán kisméretű szabotázsakciókra képesek, hanem nagy intenzitású, független katonai összecsapásokra is, külső támogatás nélkül.

Az ukrajnai háború első éveiben például az is a feladatuk volt, hogy információkat szerezzenek az ukrán elit alakulatok és a külföldi kiképzők tartózkodási helyéről, valamint a HIMARS rakétarendszerek pozíciójáról, azzal a céllal, hogy rakétákkal vagy drónokkal csapást mérjen rájuk.

A Hírszerzési Igazgatóság kilenc osztályt működtet, lefedve a modern megfigyelés teljes spektrumát.

A nyílt forrású hírszerzéssel foglalkozó rész mellett, van olyan osztály, amelyik külföldi ügynököket futtat, van amelyik a jelhírszerzést viszi, teljes rádiótechnikai lehallgatóeszköz-parkkal, van amelyik optikai felderítést végez műveleti, illetve taktikai szinten, , valamint vannak földi megfigyelő csoportok is. A Mesterlövész Osztály is a Hírszerzéshez tartozik, ami a The Insider szerint arra utal, hogy elsődleges szerepük nem a harctéri tűztámogatás, hanem a célzott likvidálás.

A most letartóztatott Denis Alimov az FSZB Alfa egységének veteránjaként került a 795-ös Központhoz és az operatív hírszerzési osztályon dolgozott. Szoros kapcsolatot ápolt a csecsen vezetővel, Ramzan Kadirovval, és szabadidejében a testépítésnek élt. Egy nyilvános Telegram-csoportban például arról érdeklődött, „hogyan lehet folytatni az izomtömeg-növelést, miközben megszabadulok az olyan mellékhatásoktól, mint a férfimell?” 2024-re már külföldi merényletek szervezését kapta feladatul, célpontjai főként a Kadirovot bíráló, Európában élő csecsenek voltak.

A terv végrehajtásához Alimov egy Amerikában élő, szerb anyanyelvű férfit, Darko Durovicot bérelt fel. Egy moszkvai találkozón 60 ezer dollár előleget adott át neki, és további 1,5 millió dollárt ígért minden egyes célpontért, akit megölnek vagy „törvényesen deportálnak” Oroszországba.

Mivel Alimov oroszul, Durovic pedig szerbül beszélt, a kommunikációhoz a Google Fordítót használták.

Az üzenetek magukat titkosított alkalmazásokon keresztül küldték, amelyekről azt hitték, biztonságosak. Csakhogy a Google szerverei az Egyesült Államokban működnek, és így az FBI ügynökei egy bírósági végzéssel hozzáfértek a cég szerverein tárolt fordítási naplókhoz, és valós időben olvasták a teljes beszélgetést.

Durovic egy amerikai bűntársának még a pénzről is írt: „Vannak embereim, akik rengeteg pénzt fizetnének azért, hogy ezt a személyt és a hozzá hasonlókat letartóztassák és átadják nekik. Minden személyért 1,5 millió dollárt kapunk. Szükségünk van egy társra, aki nem kérdez sokat, csak megadja az információt”.

Durovicot 2025 márciusában tartóztatták le az Egyesült Államokban. Alimov közel egy évvel később, február 24-én mégis úgy döntött, hogy külföldre utazik. Egy isztambuli járattal érkezett a kolumbiai Bogotába, ahol egy cartagenai tengerparti nyaralásra volt foglalása. A reptéren azonban az Interpol vörös körözése alapján azonnal elfogták. Jelenleg Kolumbiában van őrizetben, és az Egyesült Államokba való kiadatására vár, ahol gyilkossági kísérlet és terrorizmus támogatásának vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk