hirdetés

A Rovatból
hirdetés

Ezek a nők életükben talán most az egyszer kapnak elismerést – több díjazott is sírva fakadt az Aranyanyu-díjátadón

Emberfeletti képességekkel bíró nőket láttunk, akik zokogva vesznek át egy díjat, és többen közülük még mindig képtelenek elhinni, hogy nekik ez járhat.
Írta: Szenes Laura - szmo.hu
2017. november 17.

hirdetés

Ha követted a Richter Aranyanyu idei döntőseit bemutató cikkeinket, akkor többet is megismerhettél azok közül a kivételes képességű nők közül, akik csütörtök este csinos ünnepi ruházatra cserélték ápolónői, orvosi, vagy épp tanárköpenyüket. Gyönyörű, fodrász-alkotta frizurával, csillogó ékszerekkel, csodás sminkben jelentek meg az eseményen. Az eseményen, ahol életük talán egyetlen nagyobb elismerését kapják meg. (A nyertesek teljes listáját itt találod.)

Persze, tudjuk: a család, a szeretteink, a barátaink, vagy épp a kollégáink - nem utolsó sorban a főnökünk - elismerése "mindenért kárpótolhat", nem szükséges egy gálaesten, tapsvihar közepette, színpadon állva átvenni valamiféle tárgyiasított díjat ahhoz, hogy becsüljenek. Az Aranyanyuk végképp nem ezért csinálják, amit csinálnak. (Sőt, talán a legalázatosabb emberek, akikkel valaha találkozhatunk.)

De azért én mégis megcáfolnám mindezt egy kicsit.

Lehet, hogy egyetlen díj átvétele sem ér annyit, mint a gyerekünk vagy a szüleink elismerő mosolya, de a csütörtök este három órája alatt én úgy vettem észre: ezeknek a felfoghatatlan képességekkel rendelkező nőknek rengeteget jelentett az, hogy most a családi meg a kollegiális körön túl is felfigyeltek rájuk, és azt mondták: ide nézzen mindenki! Nézzétek, és ámuljatok, hogy mire képes ez a nő, hogy mit csinál nap mint nap!h

A 2017-es díjátadó gálán nyitóbeszédet mondó Rácz Zsuzsa - a díjat megálmodó írónő - többek között egy korábban díjazott Aranyanyu jelölőjének, Prohászka Szandrának sorait idézte, aki úgy fogalmazott: ezek a nők életükben talán most az egyszer kapják meg a nekik járó elismerést. Miközben olyan dolgokat művelnek, amilyenekre a legtöbben egész egyszerűen képtelenek vagyunk.

hirdetés

A pedagógusok kategóriájában Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna kapta meg a zsűri díját.

Ha csak annyit emelünk ki a tetteiből, hogy egy diszlexiás fiú, aki nála tanult, már a harmadik évét végzi a jogi egyetemen, egy vak lánytanítványa pedig pszichológus lett, már elég sokat elmondtunk.

Videó:

De a zsűri fődíjasánál semmivel sem kisebb csodát tesz az, aki a közönség díját, vagy aki éppenséggel "csak" egy döntős plakettet vehetett át. Személy szerint én például mélyen meghajlok a döntős Gáll Panna előtt, aki az osztályába járó agydaganatos gyermek halála és egy másik tanuló agyvérzése után a sokkos állapotban lévő osztálytársakat megtanította szembenézni az elmúlással, és megtanította őket erősnek maradni. És meghajlok a szociális szakdolgozók kategóriájában Dr. Lazáry Györgyné előtt is, aki a Barnahus gyermekvédelmi módszer zászlóvivőjeként szexuálisan zaklatott gyerekek csaknem összerakhatatlan lelkét rakosgatja össze nap mint nap. A díjátadón megtudtuk: rengetegen vannak a szociális dolgozók közül, akik egész egyszerűen feladják ezt a munkát. Nem azért, mert gyengék, hanem azért, mert a szexuálisan abuzált gyerekek szemébe nézni, velük újra és újra beszélgetni és közben lelkileg erősnek maradni szó szerint emberfeletti képességeket kíván meg.

Videó:

A szociális dolgozók kategóriájában a zsűri Lacziné Somogyi Tímeának ítélte oda a díjat, egy hétgyerekes anyának, aki adományboltot visz, éhező és majdhogynem nincstelen családoknak segít. Diplomásként. Mert bár - ahogy fogalmazott - "csak egy hatgyerekes cigányasszony" volt, mikor a továbbtanulás mellett döntött, sikerült elhinnie magáról, hogy igenis, van keresnivalója az egyetem falai között. Ő volt az egyik, aki sokáig, nagyon sokáig félve tekintett az egész Aranyanyu-jelölésére, mert nem hitte, hogy méltó rá.

Megdöbbentő, hogy a gálaest során három olyan nővel is találkozhattunk a díjazottak közül, akiknek az egész szavazási időszakon át, a díjátadó pillanatáig az járt a fejükben: "Nem tudom, mit keresek itt." És a legmegdöbbentőbb, hogy egyikük még a díj átadása után is ezt vallotta.

Ezek a nők mindennap világokat teremtenek, nem beszélve arról, hogy szó szerint emberi életeket mentenek meg, és sokan közülük mégsem akarják elhinni, hogy van helyük egy Aranyanyu-díjátadón. Ha jól emlékszem, minden díjazott elsírta magát a köszönőbeszéde közben.

Az egészségügyi szakdolgozók zsűridíjazottja Sebők Erika lett, akinek blogján keresztül az ápolók mindennapjaiba nyerhetünk alapos betekintést. Vigyázat, felelősséggel olvasni! Itt nem könnyed és szórakoztató bejegyzések születnek.

Ez a blog nem csupán arról szól, hogy közelebb hozzon minket az ápolókhoz, és jobban megismertesse őket velünk. Segítség is neki, nekik, akik vért izzadva dolgoznak azon, hogy egy lebénult ember újra meg tudja mozdítani a lábát, és akik karácsonykor is egy lábadozó mellett ülnek ahelyett, hogy a családtagjaik mellett ülnének. És akik rendszeresen a halálba kísérnek embereket. Akik tudják, mikor érkezett valaki az utolsó útjára, és akiknek mindezektől nem szabad, nem lehet összeroppanniuk.

Az ápolóknak nem nyújtanak szakmai segítséget a lelki békéjük visszaállításához, magyarázza Erika. Őket nem várják pszichológusok, terapeuták, mint mondjuk a mentőket vagy a tűzoltókat (nagyon helyesen, persze). Az ápolóknak nap mint nap saját magukat kell legyőzniük. De miért választják akkor ezt a hivatást?

Erika esetében erre is választ kapunk.

Ha ennek a cikknek csak egyetlen videójába néznél bele, legyen az az alábbi videó első 50 másodperce:

Az orvosok kategóriájának zsűrigyőztese Dr. Maráz Anikó lett. Onkológus. Talán a legnagyobb lelki megpróbáltatásokat jelenti ez a szakterület.

Az Aranyanyu videókat nézegetve többször eszembe jutott már, milyen jófejek azok a betegek vagy a hátrányos helyzetűek is, akik arcukat, nevüket, hangjukat felvállalva megszólalnak. Nem olyan könnyű így dönteni, mint gondolnánk. Épp ezért a díjátadón Dr. Maráz Anikótól nagyon szimpatikus gesztus volt, hogy köszönetet mondott a videójában szereplő betegeinek, akik teljes személyüket felvállalva meséltek. És elismerés neki, Anikónak mindazért, amit tesz.

Mert aki rákbetegséggel vívó embereknek adja vissza az életkedvüket, és eléri, hogy a mentális hozzáállásukkal indítsák be a testi felépülésüket, arra a legszerényebb kifejezés a csodatévő.

Mindezt persze ő is kétgyerekes anyaként, család mellett.

Videó:

Ezek a síró, esetenként zokogó nők, akiket csütörtök este a színpadon láttunk, nem elsősorban örömükben sírtak. Elsősorban azért sírtak, mert rádöbbentek: létezhet olyan, hogy valaki észreveszi, mit tesznek puszta önzetlenségből és segíteni akarásból, és létezhet olyan, hogy ez a valaki azt mondja nekik: csodállak. Reméljük, mostanra mindnyájuknak sikerült elhinniük, hogy ez a legkevesebb, ami jár nekik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Teszteltük a kínai vakcina hatékonyságát: az eredmény finoman szólva is kétséges

Van, akinek szinte semmi ellenanyaga nem termelődött két Sinopharm oltás után sem, és van olyan is, akinek a referenciatartomány maximális értékét is meghaladja a szervezetében lévő ellenanyagszint.
Báthory-Beck Nóra, Címkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

A kora nyugdíjas éveit nem úgy képzeli el az ember, hogy egy lakásban ül. Úgy terveztem, hogy sokat járok színházba, koncertekre, utazunk és sok-sok időt töltök a két óvodás unokámmal. Nem így lett. A világjárvány mindent felülírt. De az oltás reményt adott."

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

hirdetés
„Ellenanyag nem mutatható ki” – írják a hivatalos laboreredményen.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

Ezek a nagyon eltérő eredmények sok kérdést vetnek fel, ezért megkerestem Dr. Boros Gábort, a BioNTech magyar származású biológus kutatóját,

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Ezek egy vakcina hatékonyságának, biztonságosságának legfontosabb mérőszámai.
Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:
"ebből a tesztből nem derül ki, hogy ha holnap elkapja a koronavírust, akkor mi lesz vele. Lehet, hogy a súlyos lefolyás ellen védve van, de ezt nem merném kijelenteni."

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

"mivel Magyarországon már nagyon sok ilyen vakcinát beadtak, fontos tanulmány lenne az emberek nyomon követése legalább önkéntes alapon."

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

"Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után"
- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu jelentette ki: „nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák.”

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

"Hogy egy inaktivált vírus alapú vakcina nem feltétlenül 100%-ig hatásos, az egy jól ismert dolog."

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

"A második oltás után hetekkel alakul csak ki az ígért védettség, de még az sem 100 százalékos."

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

Akkor változtatunk egy vakcina alkalmazásán, ha a vakcina gyártója vagy egy hivatalos közlés, egészségügyi hatóság ezt deklarálja. Egyébként nincs ok a változtatásra”
– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Miért halnak meg ilyen sokan koronavírusban Magyarországon? – Lantos Gabriella megmagyarázta

Elöregedett társadalom, rossz általános egészségi állapot, elhízás, az egészségügyi rendszer és a dolgozók kizsigerelése. Az egészségügyi menedzser szerint többek között ezek az okai a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatoknak.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-n megjelent írásában arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban naponta 200-300 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében Magyarországon.

Elsőként kiemeli, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb.

Ha az egyes országok adatait összevetjük, jól látszik, hogy valóban 70 év fölött ugrik meg lényegesen a halálozási arány. A 80 év feletti fertőzöttek közül minden hatodik-hetedik ember meghal"

- írja Lantos.

Csakhogy Magyarország Európa más országaihoz képest nem elöregedő társadalom. Nálunk a 65 éven felüliek aránya a 20%-os uniós átlagot sem éri el, míg Olaszországban meghaladja a 23%-ot. Ez persze nem meglepő, hiszen ott 83 év az átlagéletkor, itt meg 76.

Tehát más országokban több az idős, mégis jobban meg tudták őket védeni. A második-harmadik hullámban már Olaszországban is, ami tavaly tavasszal pedig még maga a rémálom volt."

A szakember felhívja a figyelmet cikkében arra is, hogy a halálos kimenetelű covid-fertőzés szoros összefüggésben áll az elhízással is. A halottak 40 százaléka elhízott volt.

hirdetés
Emiatt még a fiatalok is veszélyben vannak. Az elhízásban Magyarország Európa-bajnok, a világon is a kétes dicsőségű negyedik helyet szerezzük meg. A sok elhízott és a sok halott között egyértelmű a kapcsolat, hisz kétszer olyan gyakran kerülnek lélegeztetőgépre és harmadannyival többen halnak meg a túlsúlyosak közül, mint az elhízással nem küzdők közül."

Dobos Orsolya biológus korábban így fogalmazta meg, miért veszélyesebb ez a vírus az elhízottakra:

egy túlsúlyos test immunrendszere teljesen másként működik, mint a többieké. A kórokozók bejutását észlelő immunsejtek jóval lomhábbak, és lassabban rendelnek el védelmi immunválaszt. Így a vírus időt nyer ahhoz, hogy minél több sejtbe bejusson és azokat a saját szaporodásához hangolja át.
További rossz hír, hogy a Sars–Cov–2 kifejezetten kedveli a zsírszövetet. Márpedig ha több rajtunk a zsír, több vírus keletkezhet. Sőt, a zsírszövet pompás búvóhely is az immunsejtek elől bujkáló vírusok számára. Ez is a magyarázata annak, hogy a túlsúlyos koronafertőzöttek miért kerülnek nagyobb eséllyel az intenzív osztályra és miért maradnak hosszabb ideig fertőzőképesek.”

Lantos Gabriella cikkében arról is ír, hogy Magyarországon a szakképzett egészségügyi személyzet száma az elmúlt években folyamatosan csökken. Az ápolók és az orvosok külföldre mennek, hiszen ott sokkal jobban megfizetik őket.

2018-ban 34 orvos jutott 10 000 lakosra, ez tíz év alatt gyakorlatilag nem változott. Az EU-átlag 38 volt, így a rosszabbik egyharmadba csúsztunk le. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a második hullám közepén váratlanul elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara addig félresöpört bérkövetelését. Ezzel az osztrák orvosi bérszínvonal 55%-ára sikerült feltornászni az orvosok bérét.

A koronavírus kitörésekor kiderült, hogy a kórházakban fizikai infrastruktúrából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, ez nem volt igaz a szakképzett személyzetre.

Magyarországon intenzív terápiás orvosból és ápolóból is körülbelül 2000-2000 fő vett részt az ellátásban az új jogállási törvény hatályba lépése előtt, azóta nem tudjuk pontosan a számukat.

De míg egy jól felkészült intenzív terápiás orvos akár 8 beteget is felügyelhet a betegellátás minőségének komolyabb sérelme nélkül, addig az intenzíves ápolókra jutó betegszámot nagyon szigorúan legfeljebb 2 betegben maximálják. Bár az optimális arány 1:1, de ezt a magyar egészségügy még békeidőben sem tudta garantálni"
- fogalmazott a szakember.

Lantos Gabriella szerint a - finoman szólva is sok kérdést felvető - kormányzati korona-stratégia megértéséhez érdemes elolvasni a kormánynak modelleket készítő Iván Kristóffal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánjával készített interjút.

A professzor azt mondta: úgy számolt, hogy nyár közepére érjük el a 8-9 milliós átoltottságot.

Addig tart az egyensúlyozásra épülő állapot. Lehet óvatos döntést hozni, és a nyitással megvárni, hogy az összes koronavírusos beteg kerüljön le a lélegeztetőgépről, de nyilván ennek nagyon súlyos gazdasági ára van. Mi különböző számításokat végeztünk, és azt vizsgáltuk, hogy az egészségügy terhelése ne legyen a jelenleginél nagyobb. A forgatókönyv szerint óvatosan tovább nyitunk, miközben még tovább növeljük az oltási számot. A kórházak telítettsége emiatt nem megy majd jelentősen feljebb, de lejjebb sem, nyárig komoly lesz az egészségügy terhelése, de a jelenlegi szint megtarthatónak látszik.

Az iskolák már öt hete zárva vannak, és ennek megvolt a kedvező hatása az esetszámok alakulására. A nyitás nyilván növelni fogja a kontaktus- és fertőzésszámot is. Remélhetőleg nem alakul ki egészségügyi vészhelyzet. A modellek alapján azt látjuk, hogy az első oltás már jelentős védelmet ad a súlyos szövődmények kialakulása ellen, és az egészségügyi rendszer leterheltsége nem fog durván megugrani."

A modell szerint júliusig minden megy a mostani mederben tovább, napi kétszáznál is több halottal.

Lantos Gabriella szerint a magyar egészségügy az életben maradásra igazi esélyt kínálni a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek csak napi 100 halott alatt tud.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Pártos Balázs: „Hosszú távon katasztrófa lesz” – kérdezz-felelek az óvodai és iskolai nyitásról

Szerinte hirtelen, rövidtávú hatása nem lesz a nyitásnak, mert a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit kommunikálnak róla. Hosszú távon viszont súlyos következmények várhatók.
MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Mostani posztjában kicsit eltér a megszokott hangvételtől, de ettől nem lett megnyugtatóbb, amit írt. Azt elemezte, hogy rövid- közép- és hosszútávon milyen hatással lehet az országra a harmadik hullám tetőpontján a nyitás. Hivatalosan már túl vagyunk a 25 ezer halotton, jó eséllyel a hét közepére a lakosságarányosan legmagasabb halálozási mutatóvak rendelkező ország lehetünk a világon.

Ez is tragédia, de szerinte a hosszú távú hatások, a tartós egészségkárosodás, az egészségügyi dolgozók (és az eü-rendszer) állapota, a leterheltség miatt elmaradó beavatkozások és prevenció visszaszorulása mind-mind évtizedekre visszavetheti az országot.

"Az óvodák és iskolák nyitásának következményeiről pár gondolat. Mond mindenki mindent pro és kontra, és annyira sok mindent mond az a sok mindenki, hogy egy mondással több vagy kevesebb már nem számít... úgyhogy mondok valamit én is.

Három olyan álláspontot nézzünk először, amelyek széles körben ismertek. Ezek egyfajta szélsőértékek, amik arra mindenképpen alkalmasak, hogy körbe rajzoljuk a pályát, ahol játszunk.

1) a gyerekekre nem veszélyes a vírus, nem betegszenek meg súlyosan, és sokkal kevésbé is terjesztik a járványt

2) az óvodák és iskolák nyitása nagyon rövid időn belül a járvány drasztikus eldurvulásához vezet, nagyon hamar sokkal rosszabb lesz a helyzet annál is, mint amilyen most

hirdetés

3) lehet, hogy 1) és lehet, hogy 2), de igazából nem ez a kérdés, hanem az, hogy gazdaságilag muszáj kinyitni, mert a szülők már nem tudják megoldani a gyermekfelügyeletet, és a munkaerőpiacról végképp kiesvén éhen hal a család (és az ország)

Amit én gondolok (mivel hatalmas egyéniség vagyok, LOL) az valami más. Ilyen még nem volt, szóval ilyen kérdezz-felelek módon fogom leírni.

– Igaz az, hogy a gyerekek nem betegszenek meg?

– Nem, ez nem igaz. Megbetegszenek, és egyre inkább. Az új variánsok (most a britről van szó, de van már indiai, brazil, nigériai és dél-afrikai is a kontinensen [és nálunk is, vagy ami még nincs, az csak idő kérdése])... szóval de igen, a gyerekek megbetegszenek. Súlyosan is.

– Kevésbé terjesztik a gyerekek a járványt?

– Részben igen. Ha (ameddig) kevésbé betegszenek meg, akkor kevesebb vírust termelnek, és azt rövidebb ideig teszik, valamint eleve kisebbek. Igen, kevésbé terjeszti 20 összezárt gyerek egymás közt, mint 20 összezárt felnőtt egymás közt.

– Fontos kérdés az, hogy kevésbé terjesztik?

– Társadalmi szinten kicsit fontos. Mert egyrészt azért terjesztik, másrészt viszont kevésbé.

Egyéni szinten... azt mindenki maga tudja eldönteni, hogy mennyire szereti megkockáztatni, ha a gyereke (súlyos) beteg lesz, egyelőre ismeretlen hosszú távú következményekkel.

– Drasztikus és hirtelen hatása lesz a társadalomban terjedő járványra az iskolák és óvodák nyitásának?

– Nem, nem hiszem. Lesz hatás, de semmiképpen sem hirtelen, talán nem is drasztikus... viszont tartós.

– Miért nem lesz drasztikus?

– Azért nem, mert eddig sem voltak hermetikusan elzárva egymástól az emberek se és a gyerekek se. Nem volt erős a karanténunk, leginkább nem is volt. Kényelmetlen élet az volt és van, de létezett közösségi terjedés most is. Kétségtelen, hogy a nyitástól ez kicsit megnő, de nem a sokszorosára fog nőni (társadalmi szinten nem, egy oviban meg nyilván: de)

– Miért nem lesz hirtelen?

– Mert idő kell a folyamatoknak. Odaérési idő. A brit mutáns több mint két hónapig csak a hírekben volt, nem a hazai közösségekben. Ha napi szintű hírekre vagyunk berendezkedve, akkor ez a folyamat lassú volt. Ennél gyorsabb, de még mindig lassúnak tűnő hatása lesz a nyitásnak. Nem egy hét alatt, hanem inkább 3-4-5 hét alatt érezhető.

– Miért lesz a hatás tartós?

– Azért, mert a gyerekek felnőtteknek fogják átadni a vírust, és eredményesen összekötnek egymástól elvileg távolabbra élő családokat, csoportokat. Aztán azok az emberek tovább terjesztik majd, miközben az oltásra regisztráltak és oltottak száma hatalmas rést hagy a terjedésnek.

– Gazdaságilag, országos szinten jó ez a nyitás?

– Nem hiszem.

– Miért nem?

– Mert a gazdaság nem a következő 3 hétről szól, azért nem.

– Akkor milyen hatása lesz?

– Rövid távon és néhány családnak kedvező, ha csak gazdaságilag nézem. Az ország számára elenyésző rövidtávú hatása lesz. Középtávon rossz hatása lesz, mert a járványt a nyitás megállítani biztosan nem fogja, és járvány sújtotta országokban a gazdaság kevésbé hasít, mint a járványtól kevésbé sújtottakban.

– És hosszú távon?

Az katasztrófa. Nemcsak a halottak számát kell nézni, hanem a tartós egészségkárosultakat, az egészségügyi dolgozók (és az eü-rendszer) állapotát, a leterheltség miatt elmaradó beavatkozásokat és prevenciót minden olyan területen, aminek köze sincs a Covidhoz...

– Mennyi ideig tart a hosszú táv?

– Sok-sok évig. Igazából évtizedekig.

– Te mindig olyan pesszimista dolgokat írsz. Ez itt nem is pesszimista!

– Ahogy vesszük. Igyekszem realista dolgokat írni, amikről az szokott aztán kiderülni, hogy enyhén optimisták. Tűnhet úgy, hogy egy jajveszékelő vadbarom vagyok, de az azért van, mert ez a mérsékelt optimizmus is arra lyukad ki, hogy ez katasztrófa (és kommunikációs szempontból érdemes néha vadbaromnak látszani, ha azzal is el lehet érni embereket... a vadbarom posztjaimat többen osztják ám meg...).

Mindenesetre hirtelen és drasztikus társadalmi hatás (mondjuk 2 héten belüli kilövés a sztratoszférába) a jelenlegihez képest szerintem most nem lesz, főként azért, mert a jelenlegi helyzet nagyon sokkal rosszabb annál, mint amit kommunikálnak róla. Tartós, hosszú távú hatása lesz országos szinten, és végtelenül kemény hatásai egyéni szinteken.

– De akkor most bevigyem a gyereket holnap vagy ne vigyem be?

– Döntsd el. Mérlegelj. A ti életetek."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Rettenetes napok előtt állunk” – már most félnek Afganisztánban attól, mi lesz az amerikaiak kivonulása után

Az amerikai haderő kivonása az országból nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra. Az afgánok szerint a radikális iszlamista csoport nézetei semmit nem változtak az elmúlt 25 évben.
Fotó: Northfoto - Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. április 15.

hirdetés

Mint megírtuk, az amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, mert már nincs értelme ott maradniuk.

"Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek"

- fogalmazott Joe Biden.

A jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén kezdődik meg. Ezzel együtt a NATO főtitkára is bejelentette, hogy "felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását". Mint mondta, ez a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik majd le.

Az amerikai haderő kivonása Afganisztánból nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra. Az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom már így is ellenőrzése alatt tartja a kisebb városokat és a falvakat, de a kormány fennhatósága alá tartozó nagyobb városok környékén is jelen vannak. Fegyvereseik szórványos ellenőrzőpontokon figyelik a forgalmat, megállítják az autókat, a kormányhoz kötődő embereket pedig elfogják, majd a saját bíróságuk dönt a sorsukról. De a lakosságot is az irányításuk alatt tartják, az emberek félelemben élnek.

hirdetés

Most, hogy az amerikai katonák kivonulnak az országból, a tálibok uralma még inkább megerősödhet.

"Mi nyertük meg ezt a háborút, Amerika pedig veszített" - jelentette ki a BBC-nek Hadzsi Hekmat, a Balkh körzet "árnyék" polgármestere. - "Mindenre készen állunk. Felkészültünk a békére és a dzsihádra [Isten útján való küzdelem, törekvés] is."

Mint mondta, egy iszlám kormányt akarnak, amely a saría, vagyis az iszlám erkölcsi vezérelve szerint működik, és addig folytatják a dzsihádot, amíg el nem fogadja a jelenlegi kormány a követeléseiket. Nem lázadóknak tartják magukat, hanem egy jövőbeli kormánynak, ezért is nevezik magukat Afganisztáni Iszlám Emirátusnak - ezt a nevet használták 1996-tól egészen a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokig. Egyelőre a kormány árnyékában uralják a fennhatóságuk alá került területeket, tisztviselőik ellenőrzik a mindennapi szolgáltatásokat.

Most azonban sokan félnek attól, hogy újra a totalitárius iszlám állam rendszere tér vissza az amerikai csapatok kivonása után.

A tálibok főként a nők lehetőségeit korlátozták, amikor hatalmon voltak, például megtiltották, hogy iskolába járjanak és tanuljanak, és nem dolgozhattak az otthonukon kívül.

"Az amerikaiak elmennek. Rettenetes napok előtt állunk a tálibok miatt. Félek, hogy nem engedik majd, hogy elhagyjam a házat, és azt csináljam, amit most"

- mondta a Guardiannek egy fiatal nő, Basireh Heydari, aki a Herát Egyetemen tanul.

Mint mondta, az az egyetlen kívánsága, hogy még azelőtt befejezze a tanulmányait és elkezdjen dolgozni, mielőtt a tálibok megérkeznek, de nem biztos benne, hogy ez sikerülni fog. Ha korlátozni fogják a nők tanulási lehetőségeit, ő arra is hajlandó lenne, hogy egy csak lányokból álló osztályban folytathassa a tanulmányait.

Mavlavi Szalahuddin, a tálibok egyik oktatási bizottságának vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy fontosnak tartják, hogy a lányok is járhassanak iskolába, és ezzel nincs is probléma, amíg hidzsábot viselnek az órákon is, és követik a saríát. Sőt, nők is lehetnek pedagógusok, a középiskolákban például csak női tanárok lehetnek, a hidzsáb pedig számukra is kötelező.

Ám nem mindenki hisz abban, hogy ez a szemlélet az amerikaiak kivonulása után is megmarad.

"Szeretném, ha tudná a világ, hogy a tálibok mindenkit becsapnak, egyáltalán nem változtak. Már használják a technológiát, a Twitteren is fenn vannak, de ugyanúgy gondolkodnak, mint 25 évvel ezelőtt. El fogom veszíteni a lehetőséget a tanulásra, és ezért természetesen az amerikaiak a hibások, nem a tálibok, hiszen nekik ilyen a természetük"

- jelentette ki egy gazdasági szakon tanuló lány, Salma Ehrari a Guardiannek.

És nem ő az egyetlen, aki fél, hogy nagyon más világ jön Afganisztánban most, hogy a tálibok ismét uralomra törhetnek.

"Amikor ők voltak kormányon, bebörtönözték az embereinket és kenőpénzt követeltek a kiengedésükért. Nagyon sokat szenvedtek a honfitársaink akkor, most viszont nyugalomban, boldogságban élünk"

- mondta egy idős férfi a BBC-nek.

Egy másik pedig azt mesélte, hogy a faluban élőket felpofozzák, vagy megverik őket, ha levágják a szakállukat, és tönkreteszik a hangszórókat, ha valaki hangosan hallgat zenét.

"Az embereknek nincs más választása, csak azt tenni, amit ők mondanak. Még a legkisebb dolgokért is fizikai erőszakot alkalmaznak. Nem csoda, hogy az emberek félnek."

Hadzsi Hekmat, a Balkh körzet tálib polgármestere azonban azt állítja, igaz, hogy a mozgalmuk hitvallása nem változott az elmúlt 20 évben, de a személyi változások történtek. "Egyesek keményebbek, mások nyugodtabbak, ez normális" - tette hozzá.

Azt is egyértelművé tette, hogy a küldetésük továbbra is ugyanaz, mint korábban.

"Ez dzsihád, imádat. Nem a hatalomért, hanem Allahért és az ő törvényeiért tesszük, hogy a saríát bevezessük az országba. És bárki is áll velünk szemben, harcolni fogunk ellenük".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: