SZEMPONT
A Rovatból

A leghihetetlenebb balesetek a magyar utakon: fej nélküli motoros, repülő Lada és dinoszauruszok

A rendőrök általában azt gondolták, hogy a túlélők csak a sokk miatt beszélnek félre. Dr. Melegh Gábor igazságügyi közlekedési szakértő az elmúlt 40 évben szinte mindent látott már. Amit biztosan nem vállalna újra, az a szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügye.


Az igazságügyi szakértők munkájáról szóló sorozatunk következő részében Dr. Melegh Gábor igazságügyi gépjármű közlekedési, balesetelemző szakértővel beszélgettünk, aki az elmúlt 40 évben 28 ezer szakvéleményt készített el a rendőrség, az ügyészség, bíróságok kirendelésére és ügyvédek felkérésére. Korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, az Európai Balesetvizsgáló és Kutató Egyesület Elnökségi tagja, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület elnöke volt. Jelenleg nyugdíjas, de aktív életet él, továbbra is, mint c. egyetemi tanár tanít és kutat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Aki ma Magyarországon igazságügyi közlekedési szakértő akar lenni, annak a gépész, vagy közlekedési mérnök MSc szak elvégzése után, két év mérnöki gyakorlat megszerzését követően, 2 éves másoddiplomás képzésen kell részt vennie, majd 3 év gyakorlatot kell szereznie egy tapasztalt szakértő mellet.

Aztán a jelölt esküt tesz és a minisztériumtól megkapja a szakértői igazolványát. De Melegh Gábor szerint ez közel sem jelenti azt, hogy meg fog tudni élni ebből a szakmából.

„Ez egy kicsit olyan, mint a jogosítvány, ahhoz sem adnak autót. Na ez is ilyen. Van jogosítványom, de nem biztos, hogy tudok, és tudok mit vezetni.”

A szakértői igazolvány megszerzése után a minisztérium hivatalból értesíti azokat a szerveket: rendőrség, bíróságok, ügyészség, akik igénybe vehetik a frissen végzett igazságügyi közlekedési szakértő szolgáltatását. Aztán a jelölt az első néhány alkalommal megmérettetik.

„Fontos, hogy milyen minőségben, mennyi idő alatt csinálja meg a véleményt, mennyiért, mennyire értik amit leír, ezek lényeges kérdések ilyenkor, ahogy az is, hogy a leírtakat a hatóság, és egy másik szakember előtt képes-e megvédeni, a véleményét mennyire tudja érthetően előadni.

Aztán vagy megerősödik és egyre többet és többen hívják, vagy nem rendelik ki többet”- magyarázza a szakember.

Ráadásul a technika nagyon gyorsan fejlődik, így a szakértőnek is lépést kell tartania a közlekedés legújabb vívmányaival.

„A díjazást viszont nagyon régen nem módosították. Pedig komoly beruházás is kell, hiszen a szakértők által használt adatbázisokat, naprakészen kell tartani.”

Kellenek hozzá több ezer eurós balesetelemző programok, és egy profi számítástechnikai rendszer.

„Manapság a hatóság már eleve azt igényli, hogy a szakértő szimulálja, szemléltesse a balesetet. Hogy repült a gyalogos amikor elütötték, vagy hogy ütközött az autó. Most már a technika olyan lehetőségeket ad, amit el is várnak tőlünk.

Ehhez képest azonban jelenleg a balesetelemző igazságügyi szakértő óradíja 4000 forint.”

A szakértői kamara ugyan többször is jelezte a szakminisztériumnak, hogy ez a díj megalázóan kevés, eddig mégsem emeltek. Holott a mérnökök például 25-30 forintos óradíjjal dolgoznak, nem is beszélve egyéb szakmákról.

„Polgári perekben, magánemberek is felkérnek minket, ott a szakértő maga állapítja meg a díját. Ilyen esetben, ha valaki eltúlzott összeget kér, azt nem veszik igénybe” – mondja Melegh Gábor aki hozzáteszi:

„Egy százezer forintos pervitát nyilván nem egy ötszázezer forintos szakértői véleménnyel akarnak eldönteni.”

A szakértőket ilyen perekben ráadásul csak utólag fizetik ki. Viszont ha a vélemény valamelyik félnek nem tetszik, az fellebbez - bevett gyakorlattá vált azonban, hogy a szakértő személyét bírálják, ilyen esetekben a fizetés is elhúzódik. Akár éveket is.

„Márpedig nehéz olyan véleményt adni, ami mindkét, általában ellenérdekű félnek tetszik.”

Dr. Melegh Gábor mégis 40 éve űzi ezt a szakmát. Azt mondja főleg azért szereti, mert szinte folyamatos a sikerélmény, egyediek az események.

„Ha megoldottam egy problémát, amivel valószínűleg több embernek segítek, nyugodtan tudok aludni, akkor az egy sikerélmény. Nálunk ez gyakori, hiszen minden vélemény elkészítése siker.”

A közlekedési igazságügyi szakértő feladata egy büntető ügyben tulajdonképpen az, hogy rekonstruálja az eseményeket, megállapítsa, hogy pontosan mi történt, és minek kellett volna történnie ahhoz, hogy a baleset ne következzen be.

„Mindezt manapság a szakértő egy alkalmas matematikai szimulációval kiszámolja, és képileg is szemlélteti.”

Aztán a bíróságon mindenki láthatja egy kivetítőn, hogy mi történt. A vádlott pedig hiába próbál védekezni azzal, hogy nem is ment 100-al csak 50-el, mert akkor a szakértő szembesíti azzal, mi történt volna akkor, ha tényleg 50-el megy, például az elütött gyalogos nem oda repült volna, ahol megtalálták.

„A nyomrögzítés nagyon fontos, a nyomok, és a véghelyzet rögzítésén áll vagy bukik a mi munkánk. Ebben teljesen a helyszínelő rendőrökre hagyatkozunk” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, sokszor nem a ők nehezítik meg a munkájukat, hanem a jótékony járókelők.

„Az emberek sokszor jószándékból a balesetben elrepült táskát, ernyőt, vagy bármit felvesznek és visszaviszik a sérülthöz, na ez nekünk nagyon megnehezíti a dolgunkat.”

Az elrepült táska, anyagmaradvány, megtalálási helye alapján ugyanis ők már sok adatot ki tudnak számolni.

A súlyos sérüléssel, vagy halállal járó közlekedési baleseteknél egyébként jól kiképzett baleseti helyszínelők rögzítik a nyomokat. Fényképeket, méretarányos helyszínrajzot készítenek és szinte mindent dokumentálnak.

„A baleseti helyszínelőket mi is képezzük, nagyon fontos, hogy mit és hogyan rögzítenek. Nekünk akkor könnyebb dolgozni, ha ők is jól végzik a munkájukat."

A szakértő szerint a dolguk sokkal nehezebb a kisebb, koccanásos baleseteknél, amelyekből viszont sokkal több van.

„Ezekből van a legnagyobb vita. Vagy nincs rendőr, vagy a helyszínre kiérkező járőr azon van, hogy minél hamarabb újra induljon a forgalom, ezért az érintetteket félreállítja, így az eredeti állapot már nem ismert. Ezeket a helyzeteket nagyon nehéz később megbízhatóan rekonstruálni”- fejti kis a szakember.

Dr. Melegh Gábor azonban nem a modern balesetmegelőző szoftverek használatával kezdte a munkát. Amikor ő igazságügyi szakértő lett, a legtöbben még csak papírral, ceruzával és számológéppel dolgoztak.

„Pont azért kezdtem el ezt a pályát, mert életemben először, amikor találkoztam ilyen üggyel, valakit azért próbáltak felelősségre vonni, mert egy Trabanttal elütött egy gyalogost, elgurult a Trabant fényszóró karikája, úgy gondolták, hogy az csak úgy leesik, és hogy milyen magasról esik le abból számoltak sebességet.

Pont azt nem vették figyelembe, hogy az gurul, mint egy keménykalap és ki tudja hol áll meg. Engem teljesen megdöbbentett, hogy így próbálták megállapítani egy ember felelősségét egy súlyos balesetben.”

Melegh Gábor ekkor harmadéves volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elkezdte kutatni a témát, majd diplomatervét és az első doktori, majd kandidátusi disszertációját is ebből írta.

„Kifejlesztettem legalább 30 programot ezekhez az elemzésekhez, de akkor én még csak szerettem volna szakértő lenni.”

Később azonban amikor a 80-as években elkezdte a pályát, nagy hasznát vette ezeknek a saját fejlesztésű programoknak, mert a többiekkel ellentétben, neki már nem kellett napokig számolnia papíron. A számítógép ugyanis lényegesen gyorsabban elvégezte helyette a kalkulációt.

„Persze ez a számítógép a mai eszközökhöz képest lassú és nehézkes volt, grafikája sem volt, de a műveletekre tökéletesen működött.”

A ’90-es évek elején külföldi kollégáival megalapították az EVU-t, vagyis az Európai Balesetvizsgáló Egyesületet, amelynek két évtizedig elnökségi tagja volt.

„Ennek az a lényegi célja az volt, hogy a szakértői szakma szinkronban legyen, még akkor is, ha külföldön történik a baleset. A mai programok már 20-30 nyelven futnak, így szakszerű fordítással jelennek meg a jegyzőkönyvek is.”

Dr. Melegh Gábor az elmúlt 40 évben körülbelül 28 ezer szakvéleményt készített, azt mondja azokra az ügyekre emlékszik, amelyeknek megoldásához valamilyen logikai csavar vezetett.

„Egyszer kihívtak egy halálos balesethez, ahol egy hölgy nekiment egy fának és a saját édesanyja meghalt mellette. Azt mondta, hogy megijedt, mert szembe jött vele egy motor, amin nem ült senki.”

A rendőrök azt hitték a nő a sokk miatt beszél össze-vissza, de azért kihívták a közlekedési szakértőt, akinek a sofőr elismételte, hogy egy motoros nélküli motor miatt történt a baleset.

„Én már annyi mindent láttam, hogy nem lepődtem meg. Úgy voltam vele, tegyük fel, hogy valóban nem ült a motoron senki.

Elkezdtem keresni és találtam is a baleset helyszínétől vagy 200 méterre a kukoricásban egy motorkerékpárt. Senki nem volt a közelében, de még meleg volt”
– meséli.

A rendőrök ekkor elkezdték rendesen kikérdezni az asszonyt, arról, hogy pontosan mit látott és hol, majd megtalálták a motorost jóval távolabb az út mellett, már holtan.

„Aláfutott egy magas széles pótkocsinak, ami sajnos csonkolta a fejét, viszont a motorkerékpár elment a pótkocsi alatt és utána magától ment az úton. Ezt látta a hölgy”
– emlékszik vissza a szakértő. Aztán folytatja:



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk