SZEMPONT

A leghihetetlenebb balesetek a magyar utakon: fej nélküli motoros, repülő Lada és dinoszauruszok

A rendőrök általában azt gondolták, hogy a túlélők csak a sokk miatt beszélnek félre. Dr. Melegh Gábor igazságügyi közlekedési szakértő az elmúlt 40 évben szinte mindent látott már. Amit biztosan nem vállalna újra, az a szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügye.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 27.

Az igazságügyi szakértők munkájáról szóló sorozatunk következő részében Dr. Melegh Gábor igazságügyi gépjármű közlekedési, balesetelemző szakértővel beszélgettünk, aki az elmúlt 40 évben 28 ezer szakvéleményt készített el a rendőrség, az ügyészség, bíróságok kirendelésére és ügyvédek felkérésére. Korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, az Európai Balesetvizsgáló és Kutató Egyesület Elnökségi tagja, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület elnöke volt. Jelenleg nyugdíjas, de aktív életet él, továbbra is, mint c. egyetemi tanár tanít és kutat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Aki ma Magyarországon igazságügyi közlekedési szakértő akar lenni, annak a gépész, vagy közlekedési mérnök MSc szak elvégzése után, két év mérnöki gyakorlat megszerzését követően, 2 éves másoddiplomás képzésen kell részt vennie, majd 3 év gyakorlatot kell szereznie egy tapasztalt szakértő mellet.

Aztán a jelölt esküt tesz és a minisztériumtól megkapja a szakértői igazolványát. De Melegh Gábor szerint ez közel sem jelenti azt, hogy meg fog tudni élni ebből a szakmából.

„Ez egy kicsit olyan, mint a jogosítvány, ahhoz sem adnak autót. Na ez is ilyen. Van jogosítványom, de nem biztos, hogy tudok, és tudok mit vezetni.”

A szakértői igazolvány megszerzése után a minisztérium hivatalból értesíti azokat a szerveket: rendőrség, bíróságok, ügyészség, akik igénybe vehetik a frissen végzett igazságügyi közlekedési szakértő szolgáltatását. Aztán a jelölt az első néhány alkalommal megmérettetik.

„Fontos, hogy milyen minőségben, mennyi idő alatt csinálja meg a véleményt, mennyiért, mennyire értik amit leír, ezek lényeges kérdések ilyenkor, ahogy az is, hogy a leírtakat a hatóság, és egy másik szakember előtt képes-e megvédeni, a véleményét mennyire tudja érthetően előadni.

Aztán vagy megerősödik és egyre többet és többen hívják, vagy nem rendelik ki többet”- magyarázza a szakember.

Ráadásul a technika nagyon gyorsan fejlődik, így a szakértőnek is lépést kell tartania a közlekedés legújabb vívmányaival.

„A díjazást viszont nagyon régen nem módosították. Pedig komoly beruházás is kell, hiszen a szakértők által használt adatbázisokat, naprakészen kell tartani.”

Kellenek hozzá több ezer eurós balesetelemző programok, és egy profi számítástechnikai rendszer.

„Manapság a hatóság már eleve azt igényli, hogy a szakértő szimulálja, szemléltesse a balesetet. Hogy repült a gyalogos amikor elütötték, vagy hogy ütközött az autó. Most már a technika olyan lehetőségeket ad, amit el is várnak tőlünk.

Ehhez képest azonban jelenleg a balesetelemző igazságügyi szakértő óradíja 4000 forint.”

A szakértői kamara ugyan többször is jelezte a szakminisztériumnak, hogy ez a díj megalázóan kevés, eddig mégsem emeltek. Holott a mérnökök például 25-30 forintos óradíjjal dolgoznak, nem is beszélve egyéb szakmákról.

„Polgári perekben, magánemberek is felkérnek minket, ott a szakértő maga állapítja meg a díját. Ilyen esetben, ha valaki eltúlzott összeget kér, azt nem veszik igénybe” – mondja Melegh Gábor aki hozzáteszi:

„Egy százezer forintos pervitát nyilván nem egy ötszázezer forintos szakértői véleménnyel akarnak eldönteni.”

A szakértőket ilyen perekben ráadásul csak utólag fizetik ki. Viszont ha a vélemény valamelyik félnek nem tetszik, az fellebbez - bevett gyakorlattá vált azonban, hogy a szakértő személyét bírálják, ilyen esetekben a fizetés is elhúzódik. Akár éveket is.

„Márpedig nehéz olyan véleményt adni, ami mindkét, általában ellenérdekű félnek tetszik.”

Dr. Melegh Gábor mégis 40 éve űzi ezt a szakmát. Azt mondja főleg azért szereti, mert szinte folyamatos a sikerélmény, egyediek az események.

„Ha megoldottam egy problémát, amivel valószínűleg több embernek segítek, nyugodtan tudok aludni, akkor az egy sikerélmény. Nálunk ez gyakori, hiszen minden vélemény elkészítése siker.”

A közlekedési igazságügyi szakértő feladata egy büntető ügyben tulajdonképpen az, hogy rekonstruálja az eseményeket, megállapítsa, hogy pontosan mi történt, és minek kellett volna történnie ahhoz, hogy a baleset ne következzen be.

„Mindezt manapság a szakértő egy alkalmas matematikai szimulációval kiszámolja, és képileg is szemlélteti.”

Aztán a bíróságon mindenki láthatja egy kivetítőn, hogy mi történt. A vádlott pedig hiába próbál védekezni azzal, hogy nem is ment 100-al csak 50-el, mert akkor a szakértő szembesíti azzal, mi történt volna akkor, ha tényleg 50-el megy, például az elütött gyalogos nem oda repült volna, ahol megtalálták.

„A nyomrögzítés nagyon fontos, a nyomok, és a véghelyzet rögzítésén áll vagy bukik a mi munkánk. Ebben teljesen a helyszínelő rendőrökre hagyatkozunk” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, sokszor nem a ők nehezítik meg a munkájukat, hanem a jótékony járókelők.

„Az emberek sokszor jószándékból a balesetben elrepült táskát, ernyőt, vagy bármit felvesznek és visszaviszik a sérülthöz, na ez nekünk nagyon megnehezíti a dolgunkat.”

Az elrepült táska, anyagmaradvány, megtalálási helye alapján ugyanis ők már sok adatot ki tudnak számolni.

A súlyos sérüléssel, vagy halállal járó közlekedési baleseteknél egyébként jól kiképzett baleseti helyszínelők rögzítik a nyomokat. Fényképeket, méretarányos helyszínrajzot készítenek és szinte mindent dokumentálnak.

„A baleseti helyszínelőket mi is képezzük, nagyon fontos, hogy mit és hogyan rögzítenek. Nekünk akkor könnyebb dolgozni, ha ők is jól végzik a munkájukat."

A szakértő szerint a dolguk sokkal nehezebb a kisebb, koccanásos baleseteknél, amelyekből viszont sokkal több van.

„Ezekből van a legnagyobb vita. Vagy nincs rendőr, vagy a helyszínre kiérkező járőr azon van, hogy minél hamarabb újra induljon a forgalom, ezért az érintetteket félreállítja, így az eredeti állapot már nem ismert. Ezeket a helyzeteket nagyon nehéz később megbízhatóan rekonstruálni”- fejti kis a szakember.

Dr. Melegh Gábor azonban nem a modern balesetmegelőző szoftverek használatával kezdte a munkát. Amikor ő igazságügyi szakértő lett, a legtöbben még csak papírral, ceruzával és számológéppel dolgoztak.

„Pont azért kezdtem el ezt a pályát, mert életemben először, amikor találkoztam ilyen üggyel, valakit azért próbáltak felelősségre vonni, mert egy Trabanttal elütött egy gyalogost, elgurult a Trabant fényszóró karikája, úgy gondolták, hogy az csak úgy leesik, és hogy milyen magasról esik le abból számoltak sebességet.

Pont azt nem vették figyelembe, hogy az gurul, mint egy keménykalap és ki tudja hol áll meg. Engem teljesen megdöbbentett, hogy így próbálták megállapítani egy ember felelősségét egy súlyos balesetben.”

Melegh Gábor ekkor harmadéves volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elkezdte kutatni a témát, majd diplomatervét és az első doktori, majd kandidátusi disszertációját is ebből írta.

„Kifejlesztettem legalább 30 programot ezekhez az elemzésekhez, de akkor én még csak szerettem volna szakértő lenni.”

Később azonban amikor a 80-as években elkezdte a pályát, nagy hasznát vette ezeknek a saját fejlesztésű programoknak, mert a többiekkel ellentétben, neki már nem kellett napokig számolnia papíron. A számítógép ugyanis lényegesen gyorsabban elvégezte helyette a kalkulációt.

„Persze ez a számítógép a mai eszközökhöz képest lassú és nehézkes volt, grafikája sem volt, de a műveletekre tökéletesen működött.”

A ’90-es évek elején külföldi kollégáival megalapították az EVU-t, vagyis az Európai Balesetvizsgáló Egyesületet, amelynek két évtizedig elnökségi tagja volt.

„Ennek az a lényegi célja az volt, hogy a szakértői szakma szinkronban legyen, még akkor is, ha külföldön történik a baleset. A mai programok már 20-30 nyelven futnak, így szakszerű fordítással jelennek meg a jegyzőkönyvek is.”

Dr. Melegh Gábor az elmúlt 40 évben körülbelül 28 ezer szakvéleményt készített, azt mondja azokra az ügyekre emlékszik, amelyeknek megoldásához valamilyen logikai csavar vezetett.

„Egyszer kihívtak egy halálos balesethez, ahol egy hölgy nekiment egy fának és a saját édesanyja meghalt mellette. Azt mondta, hogy megijedt, mert szembe jött vele egy motor, amin nem ült senki.”

A rendőrök azt hitték a nő a sokk miatt beszél össze-vissza, de azért kihívták a közlekedési szakértőt, akinek a sofőr elismételte, hogy egy motoros nélküli motor miatt történt a baleset.

„Én már annyi mindent láttam, hogy nem lepődtem meg. Úgy voltam vele, tegyük fel, hogy valóban nem ült a motoron senki.

Elkezdtem keresni és találtam is a baleset helyszínétől vagy 200 méterre a kukoricásban egy motorkerékpárt. Senki nem volt a közelében, de még meleg volt”

– meséli.

A rendőrök ekkor elkezdték rendesen kikérdezni az asszonyt, arról, hogy pontosan mit látott és hol, majd megtalálták a motorost jóval távolabb az út mellett, már holtan.

„Aláfutott egy magas széles pótkocsinak, ami sajnos csonkolta a fejét, viszont a motorkerékpár elment a pótkocsi alatt és utána magától ment az úton. Ezt látta a hölgy”

– emlékszik vissza a szakértő. Aztán folytatja:

Tovább

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A végét jelentheti” – Bezárattak egy kecskeméti kocsmát a drogszigor miatt

A kecskeméti Buszos Korcsma üzemeltetője, Kovács Szabolcs fellebbez a hatósági döntés ellen. A tavalyi törvénymódosítás akár három hónapos bezárást is lehetővé tesz.

KULT

Végleges a Sziget éjszakai programja, 100 fellépővel jönnek a hajnali bulik

Az idei Sziget Fesztivál elektronikus zenei helyszínén, a Delta Districtben véglegesedett a fellépők névsora. A kínálatban Peggy Gou, Richie Hawtin, Dimension és a Pan-Pot is szerepel.

KÉK HÍREK

„Gyere vissza, kérlek, nem mehetsz el így” – A Morrison's 2-ben megölt Gábor anyjának szívszorító üzenete

Meghosszabbították a Morrison's 2-nél történt emberölés gyanúsítottjának letartóztatását. Az áldozat, Gábor édesanyja a közösségi médiában üzent fiának, miközben a nyomozás lezárult.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Orbán Gáspár azt mondta, a magyar katonák vérrel fognak tapasztalatot szerezni Csádban - állítja volt bajtársa

Pálinkás Szilveszter szerint a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Orbán Gáspár egyébként a kiválasztási folyamatot megkerülve végezhette el a Brit Királyi Akadémia 30-40 millió forintba kerülő katonai képzését.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.

Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arca két órás interjút adott a Telexnek, ebben Orbán Gáspárról is sokat beszélt, akivel együtt végezte el a világ egyik leghíresebb és legdrágább katonai képzését Nagy Britanniában.

Pálinkás 2019-ben, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként jutott ki a Brit Királyi Katonai Akadémiára. Néhány hónappal később telefonhívást kapott az akkori vezérkari főnöktől, aki egy fontos politikai személy érkezését jelezte.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”

Nem sokkal később megérkezett Orbán Gáspár főhadnagy, akivel Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek. A problémát abban látta, hogy a miniszterelnök fiát a rövid alapkiképzés után küldték ki a 30-40 millió forint értékű elitképzésre.

„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”

Pálinkás szerint a katonákra mindez demoralizálóan hatott. „Nyilván azért, mert ez abszolút igazságtalan. Azért, mert a katonaságban törekszünk arra, hogy egyenlőek legyünk. Törekszünk arra, hogy a parancsnoki rendszer igazságos legyen. Törekszünk arra, hogy betartsuk úgymond a parancsnoki hierarchiát. Tehát hogy a rendfokozati rendszer, és az, hogy minden szabály mindenkire vonatkozik, szerintem ez az alappillére egy hadseregnek.”

A százados biztos abban, hogy Orbán Gáspár „a saját képességeiből fakadóan, úgy, hogy nem a miniszterelnök fia, nem jutott volna ki.”

Szerinte mindez azért történt, mert az akkori katonai vezetés jó pontot akart szerezni a miniszterelnöknél.

Ugyanakkor a kiképzés során nem kivételeztek a miniszterelnök fiával.

Orbán Gáspár hazatérve egyből a miniszteri kabinetbe került. „Én készültem már fel az amerikai felderítő tanfolyamra, ő pedig egyszer csak felkerült a Karmelitába, egy irodát kapott főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját.”

Pálinkás szerint az szintén nagyon szokatlan volt, hogy ilyesmi történjen egy főhadnaggyal. „Arra, hogy ő stratégiai szinten részt vegyen tervező folyamatokban, rendfokozatából vagy a beosztásából fakadóan, arra egyébként nem lett volna esélye, hogyha nem a miniszterelnök fia.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezt akkoriban azzal indokolta, hogy speciális jogi ismeretei és nyelvtudása miatt van rá szükség a csádi misszió előkészítésében. A miniszter akkor hozzátette: „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít.”

Csakhogy Pálinkás százados azt állítja, az egész csádi misszót Orbán Gáspár találta ki.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”. És valahogy ez a narratíva, ez a – nevezzük téveszmének – benne maradt a fejében.”

Pálinkás szerint az, aki a katonai vezetésben dolgozott, nagyon jól tudta, hogy igazából ez Orbán Gáspár magánakciója. Tudták, hogy nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz, és szakmailag, pénzügyileg vagy logisztikailag sem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadműveletet hajtsunk végre.

Csakhogy senki sem mert a miniszterelnök fiának nemet mondatni. „Olyan körökben és olyan szinteken mozgott, ahol valójában rájuk is fenyegetettséget jelentett – tehát az ő székükre is. Ki tudja, hogy Orbán Gáspár egyébként a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani. Vagy éppenséggel a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak.”

„Számomra ez elfogadhatatlan volt: a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, legyen az bármekkora hülyeség is.” - fogalmazott a százados.

Ennél is rémisztőbb volt Pálinkás számára, amikor Orbán Gáspár beszélt neki a részletekről.

„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezésének a részleteit, ahol elmondta azt, hogy ő kint, a misszió során 50%-os harcérték-veszteséggel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban a magyar katonák 50%-a meg fog halni.”

Pálinkás azt mondja, próbálta meggyőzni, azokat az érveket hozta fel, amiket Sandhurstben tanultak. Szerinte egy ilyen misszióban, ha tudják azt, hogy a katonák 50%-a meg fog halni, és nem fűződik hozzá nemzeti érdek, akkor nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét.

„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

A szakmai vita miatt a baráti kapcsolatuk ezután megszakadt, Pálinkás elhatárolódott tőle. A csádi misszót ugyan nem hajtották végre, de a százados szerint elképzelhető, hogy csak a választás miatt tették félre, és a következő ciklusban folytathatják, ha nyer a Fidesz.

„Számomra egyébként megdöbbentő az, hogy a kormány jelenlegi kommunikációja az, hogy Ukrajnába, vagy esetlegesen – fogalmazzunk így – háborúba nem küldünk magyar katonát meghalni. De hogyha arról van szó, hogy a miniszterelnök fiának afrikai missziója, oda viszont küldünk meghalni magyar katonát” - tette még hozzá a százados, aki arra számít, hogy az interjúja után elküldik a hadseregből.

Kapcsolódó

„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca

Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

FOTÓGALÉRIA: „Az esküje szerint élt” – Így búcsúztatták a 22 évesen elgázolt rendőrt, Zalavári Bálint Zsoltot

Csütörtökön eltemették a posztumusz rendőr törzsőrmestert, akit szolgálatteljesítés közben gázoltak halálra. Búcsúbeszédét a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője tartotta.

KÉK HÍREK

„Hiba csúszott a manőverbe” – Kisiklott a Taurus-mozdony Soroksáron

A MÁV-csoport szerint egy mozdony tolatás közben siklott ki a Soroksári út állomáson. A jármű áttörte a vágány végi ütközőbakot, az eset a közforgalomtól elzárt területen történt.

KÖZÖSSÉG

Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!

A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.

SZEMPONT

„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca

Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.

Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség korábbi toborzóarca a Telexnek adott interjúban beszélt arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A katona szerint egy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van egy igaz helyzetképhez a magyar honvédség vonatkozásában, különösen, hogy az adófizetők pénzéből tartják fenn. Tudatában van annak, hogy az interjúval megszegte a szolgálati szabályzatot, amiért fegyelmi eljárás vár rá.

„Úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat”

– jelentette ki. Döntését az elmúlt négy hétben hozta meg, miután a tavaly nyáron benyújtott leszerelési kérelme után hónapokig sikertelenül próbálta visszaépíteni a rendszer által elveszített hitét.

A százados elmondása szerint 2017-ben csatlakozott a Honvédséghez, mert fizikai kihívásra vágyott. A katonaságot hivatásnak tekinti, és az esküjét, miszerint élete feláldozása árán is megvédi a hazát, nagyon komolyan vette. Amikor 2023-ban felkérték, hogy legyen a toborzókampány arca, kihívásként tekintett a feladatra. Állítása szerint a miniszter sajtófőnöke hívta fel, majd másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternél kellett jelentkeznie. Mielőtt a miniszterhez ment volna, az akkori katonai vezetés egyértelművé tette számára, hogy ha nemet mond, az a karrierje végét jelenti.

„Bármit is kér a miniszter úr, és ha arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek”

– idézte fel a százados, hozzátéve, hogy azzal is megfenyegették, hogy egyetlen beosztásban fogja tölteni a hátralévő idejét, és nem mehet külföldre tanulni.

A toborzókampány során Pálinkás szerint egyre nagyobb ellentmondást érzett, mert egy olyan pozitív képet kellett közvetítenie, ami szerinte nem volt valós, miközben látta, hogy katonatársai szenvednek és sorra adják be a leszerelési kérelmüket.

„Közvetítenem kellett egy olyan képet a Magyar Honvédségről, ami abszolút nem volt valós. Hogy itt minden rendben van, itt minden nagyszerű, gyertek és vonuljatok be katonának”

– mondta. A kampány social media anyagaival kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: úgy érezte, a miniszteri kabinet sajtóosztályának katonai tudás híján készült videóival „a legszebb hivatás humor tárgya lesz”.

Leszerelési kérelme után a minisztérium azt közölte, hogy egy fontos feladattal bízták meg Tatán, amit követően közös megegyezéssel távozhat. „Ezt a fontos feladatot a mai napig egyébként keresem” – fogalmazott Pálinkás, aki szerint a tatai beosztás valójában „egy száműzés, egyfajta büntetés” volt, mert felderítőként Szolnokon tudta volna a leghasznosabban szolgálni az országot.

A leszerelési kérelmét a miniszteri kabinetfőnök állítása szerint úgy kommentálta, hogy ő egy „hazaáruló”, és a miniszter „nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”.

Pálinkás elmondása szerint a kabinetfőnök azt is közölte vele, hogy Böröndi Gábor vezérezredeshez kerül, hogy „szolgálatot és alázatot tanítson” neki. Azt is a fejére olvasták, hogy ne merje azt mondani, nem volt katonai karrierje, mert „tőzsét álltam a miniszter mellett”.

Pálinkás Szilveszter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a leszerelési kérelmét politikai helyezkedésnek vette, és Magyar Péterhez, valamint Ruszin-Szendi Romuluszhoz hasonlította. A százados szerint

a miniszterben „abszolút egy csőlátás alakult ki”, és mindenhol Ruszin-Szendi követőit látta, akiket „minden áron írtani” akart.

Pálinkás úgy véli, a miniszternek semmilyen katonai tapasztalata nem volt a kinevezése előtt, ami alapvető probléma. „Valójában hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat, honvédelmi miniszterként, hogyha egyébként a kérdést sem érted, amiben dönteni kell” – jelentette ki.

A százados szerint

a 2023-as „fiatalítás” valójában arról szólt, hogy a miniszter eltávolította az utolsó olyan felsővezetői generációt, amelyik még önálló véleménnyel rendelkezett, és lojális emberekkel töltötte fel a pozíciókat.

Ezt követte a katonák jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely szerinte csak elvett a katonáktól: eltörölték a túlórapénzt, a pótlékokat, és bevezették a sávos illetményrendszert, ami szerinte „túl nagy hatalmat ad az alakulatparancsnokok kezébe” és „kiskirályságok” kialakulásához vezethet.

Pálinkás legsúlyosabb állítása, hogy rengeteg a leszerelési kérelem.

„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva, és annyi kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség és az országvédelem az addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint ezt feloldják, mindenki le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy tud-e jót mondani a miniszter négy évéről, egyértelmű nemmel felelt: „Olyan döntést, amivel katonai szakmailag egyetérzek, olyat nem tudok mondani.” Hozzátette:

„Nem gondolom, hogy a Magyar Honvédség történelmének, vagy a Honvédelmi Minisztérium történelmének volt ennyire rossz minisztere.”

A százados beszélt a katonák rossz körülményeiről is: szerinte sokan saját pénzből veszik a felszerelésüket – az övé például másfél millió forintba került –, az egyenruha könnyen elszakad, a laktanyák állapota lepusztult, a gyakorlatokon pedig az élelmezés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Kritizálta az „Embert a vasra” kampányt is, amely során az új, fiatal katonáknak bruttó 737 ezer forintos fizetést ígértek, ami szerinte „óriási bérfeszültséget” okozott a régóta szolgáló, jóval kevesebbet kereső állománnyal szemben.

A politikai helyzetről szólva Pálinkás azt állította, a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

Elmondása szerint a magyar kormány oroszbarátnak tűnő álláspontja miatt a NATO-szövetségesek bizalmatlanok. „Több olyan NATO gyakorlaton vettem részt, az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok?” – mesélte, hozzátéve, hogy felderítőként több olyan NATO-ülésre sem engedték be, ahol az ukrán-orosz konfliktusról volt szó.

Pálinkás Szilveszter a brit királyi katonai akadémián (Sandhurst) tanult, ahová állítása szerint Orbán Gáspár kiválasztási folyamat nélkül, pusztán azért került be, mert ő a miniszterelnök fia. Azt is elmondta, hogy az akkori vezérkarfőnök többször is felhívta azzal a kéréssel, hogy mindenben segítse Orbán Gáspárt.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat”

– állította.

A százados szerint a csádi misszió Orbán Gáspár személyes projektje volt, amit egyfajta vallási meggyőződés vezérelt. Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár egy beszélgetésük során azt mondta neki, hogy a misszió során 50%-os harcértékveszteséggel számol, ami azt jelenti, a magyar katonák fele meghalhat.

Amikor Pálinkás ezt szóvá tette, szerinte Orbán Gáspár azt válaszolta: „de ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” A százados szerint a katonai vezetés sem örült Orbán Gáspár jelenlétének a Honvédségben, mert fenyegetést jelentett a pozíciójukra.

Végül a Sárkányok Kabul felett című filmről is beszélt, amelynek katonai szakértője volt. Állítása szerint a forgatás alatt két, darabonként 5-10 millió forintot érő éjjellátó is eltűnt. Azt is elmondta, hogy a Honvédség és a produkció között nem volt hivatalos együttműködési megállapodás, a katonákat és a haditechnikát mégis kirendelték, amit ő „súlyos szolgálati szabályzatszegésnek” és a katonák „öncélú alkalmazásának” tart. Miután benyújtotta leszerelési kérelmét, a produkció megszakította vele a kapcsolatot, nevét katonai szakértőként levették a stáblistáról, és a bemutatóra sem hívták meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Szeretted az első Super Mario-filmet? Akkor van egy rossz hírem: erre a folytatásra nem biztos, hogy készen állsz

Vizuális orgia vagy totális mellényúlás? Az új Super Mario Galaxis-film ellenben elődjével, sokkal inkább a fiatalabb korosztályt célozza … A film folyamatosan pörög, villog és robban, mégsem áll össze egésszé, hiába van tele cukisággal. De vajon ez tényleg fejlődés, vagy inkább visszalépés?

KÖZÖSSÉG

8 család fogott össze, hogy lakóotthont építsenek autista felnőttek számára, segítséget kérnek a megvalósításhoz

Autista gyermekeik jövőjét féltő szülők a Világom Alapítványon keresztül fogtak bele a projektbe, amihez várják a támogatásokat. Az egyik érintett szülő, Magyari Péter újságíró a Facebookon magyarázta el, miért van szükségük az autista fiataloknak a lakóotthonra.

KULT

Ma lenne 90 éves Csukás István, akinek meséin nőtt fel az egész ország

Az ország mesemondója, Csukás István 1936. április 2-án született. Süsü, a sárkány, Mirr Murr és Gombóc Artúr "atyjának" generációk meghatározó mesevilágát köszönjük.

SZEMPONT

Egy volt rendőr százados tálalt ki: A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei

Bartha Károly volt rendőr százados a győri események kapcsán a testületre nehezedő politikai nyomásról beszélt. „Van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 01.

A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei – állítja egy, a HVG-nek nyilatkozó volt rendőr százados. Bartha Károly szerint a testület kétségbeesetten próbál kimaradni a politikai csatározásokból, de ez nem mindig lehetséges. Az Orbán Viktor országjárásán feltűnt fekete ruhás csoporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: tevékenységük ugyanolyan rendbontás volt, mint amit bárki más csinál.

Bartha Károly századosként szerelt le a rendőrségtől, ahol többek között a Készenléti Rendőrségnél és a BRFK sajtóosztályán is dolgozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen írt szakdolgozata éppen a politikai rendezvények tömegkezeléséről szólt. A Covid-járvány alatt hagyta ott a testületet, ezt a döntését egy folyamat lezárásának nevezte.

„Amikor a 24.hu-nak beszéltem erről, akkor úgy hivatkoztam erre, mint egy bántalmazó párkapcsolatra, aminek a végén az ember azt mondja, hogy ez most már végképp többet visz, mint hoz” – fogalmazott. Azt mondta, nem akart 40 évesen gyomorfekélyben meghalni.

A volt százados nemrég egy videóban állt ki Szabó Bence, volt rendőr nyomozó mellett. Ezt azzal indokolta, hogy felháborította, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter beszélt Szabó Bencéről.

„Én azt gondolom, hogy Szabó Bence egy kiváló rendőrtiszt, egy olyan nyomozó, aki tényleg hisz abban, amit csinál, szívvel-lélekkel teszi, és akár önmaga, az egzisztenciája és a teljes jövője, karrierje feláldozásával is kiáll az igazság mellett” – mondta Barta, aki szerint a kérdés az, hogy „milyen rendőrökre van szükség, ha nem ilyenekre?”

Bartha Károly szerint a rendőrségen belüli problémás működés, amiről a videójában beszélt, valójában csak egy tünet. „A betegség az, hogy maga a rendőrség egy politikai harapófogóban van” – állítja. Ezt úgy írta le, hogy a kormányoldal nevezi ki a rendőri vezetőket, az ellenzék pedig a rendőrségen keresztül támadja a kormányt, így a testület a politikai csatározás színterévé válik. Úgy véli, a rendőrséget ki kellene emelni ebből a helyzetből, a vezetőket nem a politikának kellene kineveznie, és nem is nekik kellene elszámolással tartozniuk.

A győri eseményeket is ennek a helyzetnek a következményeként látja. Szerinte a rendőrség „mindenáron megpróbál kimaradni ebből a helyzetből”, ami kampányidőszakban különösen nehéz. Hozzátette: „Csak van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Bár az ORFK közleménye szerint a politikai rendezvények biztosítása a szervező felelőssége, Barta szerint Győrben megalapozottan lehetett számítani ellentüntetőkre, hiszen eddig mindenhol megjelentek. A biztonsági szolgálat jogszerűen eljárhatott volna a rendzavarókkal szemben, de szerinte ami Győrben történt, az nem ez volt. Azt látni, hogy a biztonsági szolgálattól elkülönülten megjelent egy csoport, akik „azonos ruházatban vannak, szándék- és akarategységben cselekszenek”, és kifejezetten tagadták, hogy a hivatalos biztosításhoz tartoznának.

„Ráadásul volt, aki az arcát is eltakarta. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nyilvános rendezvényen ez jogsértés” – emelte ki a volt százados. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy ezek az emberek nem tartoztak a rendezvényhez. „Innentől kezdve az a tevékenység, amit végeztek, kvázi ugyanolyan rendbontás, mint amit bárki más csinál.”

Bartha Károly szerint az, hogy nem láttak egyenruhásokat a helyszínen, nem jelenti azt, hogy nem voltak ott, lehettek tartalékban vagy civilben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvényen részt vett Magyarország első számú védett vezetője, akit korábban meg is fenyegettek. „Most egy ilyen helyzetben Orbán Viktor kiáll a színpadra, és nincs ott, csak a Valton? Kérdezem én. Ott volt egy hadsereg, jó. Csak nem láttátok” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy egy civil ruhás rendőrnek mikor kell beavatkoznia, azt mondta, a jogi határ a bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése. „Akkor a szabálysértési törvény és a Btk. alapján fel kell lépni. Az muszáj. De amíg valaki csak csúnyán néz ki…” – magyarázta. A csoportos garázdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz legalább három fő kell, és olyan kihívó, közösségellenes magatartás, ami másokban riadalmat kelt. De hangsúlyozta, minden esetet egyedileg kell vizsgálni.

A rendőrségi sajtóosztály működéséről, ahol maga is dolgozott, azt mondta, a testület próbál kimaradni a nehéz helyzetekből. Ha a sajtó kérdez, a rendőrség sokszor védekezik, mert támadást feltételez.

„Az a probléma a politikai harapófogó, amiben a rendőrség van. Egyrészt meg kell felelniük az elvárásoknak – a videóban említett dolgok mind a megfelelési kényszerből fakadnak. Másrészt pedig próbálják kimozogni, kivédeni az ellenzék támadásait, ahelyett, hogy a dolgukkal foglalkoznának”

– fejtette ki.

A politikai nyomás egyik eszközeként említette, hogy a parancsnoki láncban egy osztályvezetőt indoklás nélkül el lehet mozdítani. Arra a kérdésre, hogy látott-e erre példát, igennel felelt. „A lényeg, hogy ha valami nem tetszik, fel lehet állítani” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Megnevezte Szabó Bence, kik kapnak a neki gyűjtött 280 millió forintból

A volt NNI-tiszt több civil szervezet és intézmény között osztja szét a számára indított gyűjtés bevételét. A listán szerepel a Kék Vonal Alapítvány, Iványi Gábor egyesülete és saját tolnai iskolája is.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Bekamerázott szoba: a rendőrség szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja

Míg kábítószer birtoklása miatt eljárás indult, a feltételezett kamerázás ügyében a feljelentést elutasították. A rendőrség a büntetőeljárási törvény két pontjára hivatkozott.

KÉK HÍREK

350 millió forintnyi kártérítést kapott a férfi, akit évekig tartottak begyógyszerezve és bezárva egy amerikai pszichiátrián

Joshua Spriestersbachot összetévesztették egy körözött bűnözővel. Minél jobban tiltakozott, annál jobban leszedálták.

KÉK HÍREK

Hajdú Péter a kihallgatásáról: semmilyen protekcióm nem volt, és semmilyen segítséget nem kaptam

A műsorvezető azzal érvel, hogy a felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult ügye a pártatlan hatósági munka bizonyítéka. A teljes kár megtérítése ígéretével egyezett meg az ügyészséggel.

SZEMPONT

Horváth Lóránt: Szabó Bence és Gundalf ügye nem kémelhárítás, hanem politikai sztoriépítés

A volt NNI-s rendőr jogi képviselője szerint az egész eljárás egy előre megírt narratívát követ. A cél az volt, hogy a TISZA Párt két informatikusát ukrán kémként állítsák be a választási kampányban.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 02.

A VálaszOnline Heti Válasz című műsorában adott interjút Horváth Lóránt, az az ügyvéd, akinek irodája a kampányidőszak két legforróbb témájában, Szabó Bence volt NNI-s rendőr és az ukrán aranykonvoj ügyében is eljár. Az ügyvéd szerint mindkét ügyben súlyos, a közérdeklődésre számot tartó jogsértések történtek.

Horváth Lóránt Orbán Viktor Szabó Bencére tett „balek” megjegyzését egyértelműen politikai, nem pedig jogi kijelentésnek tartja. Állítása szerint Szabó Bence állításai mögött „a bizonyítékok nagyon széles tárháza” áll.

„A bizonyítékok alapján egyértelműen kijelenthető az, hogy ez nem egy kémelhárítási akció volt. Ezt én biztosan állíthatom” – fogalmazott.

Úgy véli, a kormány azzal, hogy Szabó Bence állításait cáfolandó nyilvánosságra hozott egy vágott videót az egyik informatikus, a 19 éves Gundalf titkosszolgálati meghallgatásról, nem tette „teljesen fairré a játékot”. Az ügyvéd szerint a történet lényegéről próbálták elterelni a figyelmet, hogy valakik megpróbálták beszervezni a TISZA Párt informatikusait, hogy hozzáférjenek a párt adatbázisához. „Valakik ezeket a srácokat próbálták beszervezni, és próbáltak hozzáférni a Tisza párt adatbázisához. Ez biztos” – jelentette ki.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal által alkalmazott módszert, miszerint gyermekpornográfia vádjával indítottak eljárást, Horváth szerint annyira szokatlan, hogy „kiverte a biztosítékot” Szabó Bencénél és csapatánál. Bár elismeri, hogy a titkosszolgálat manipulálhat, ezt a módszertant nem tartja bevett gyakorlatnak.

A kormány által közzétett, Gundalf meghallgatásról szóló videó nyilvánosságra hozataláról az ügyvéd azt mondta, „egyáltalán nem oké.” Szerinte ez egy politikai akció volt. „Abban szinte biztos vagyok, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ez ellen kézzel-lábbal tiltakoztak.”

Az ügyvéd szerint a 19 éves fiatal meghallgatása már nem is információszerzésre, hanem „sztoriépítésre” szolgált.

Úgy véli, a hatóságok a házkutatás során lefoglalt eszközökből már minden releváns információ birtokában voltak, a meghallgatás már egy másik irányba terelte az ügyet.

„És ez csak úgy következhet be, hogyha itt már sztoriépítés van. Tehát itt már egy olyan terelés történik az egész ügyben, ami az eredeti iránytól teljesen eltér” – állítja. Szerinte a politikai megrendelésre épített narratívát akartak felépíteni. „Az lett volna az épített sztori, hogy ez a két srác kém. Ukrán kém” – fogalmazott.

Horváth Lóránt számára az egész történet legszörnyűbb része az, hogy nagy valószínűséggel állami szerveket használtak fel egy politikai ellenfél semlegesítésére. A helyzetet azzal magyarázza, hogy az AH Rogán Antal minisztériuma alá rendelésével megszűnt a hatóságok közötti természetes együttműködés.

Arra a kérdésre, hogy kihez fordulhat ilyenkor az állampolgár, azt válaszolta: „Azt kell mondanom, sehova. Tehát ki őrzi az őrzőket? Gyakorlatilag most a politika őrzi az őrzőket.”

Az interjúban szóba került Panyi Szabolcs újságíró ügye is, akit a kormány kémkedéssel vádolt meg. Horváth szerint egy telefonszám ellenőrzése „bűncselekménynek biztos nem” minősül, és egy jogállamban újságírót ezért nem lehet meghurcolni.

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kiszivárgott beszélgetéseivel kapcsolatban elmondta, hogy bár egy külügyminiszter más országok képviselőivel folytatott kommunikációja önmagában nem bűncselekmény, a magyar Btk. ismeri az Európai Unió szervei elleni kémkedés tényállását.

A magyar jogállamiság állapotát rendkívül súlyosnak ítéli, és egyetért Bárándi Péter korábbi kijelentésével, miszerint „a magyar jogrendszer már nem javítható tovább”. Szerinte az egészet az alapoktól kellene újraépíteni.

A rendeleti kormányzást a jogbiztonság és a kiszámíthatóság teljes felszámolásának tartja.

„Azt a típusú jogbiztonságot, kiszámíthatóságot, amit elvár a társadalom, ezt a magyar jogrendszer teljes egészében ledobta magáról. Nincs. Nem létezik” – jelentette ki.

Az aranykonvoj ügyében elmondta, hogy a hatóságok láthatóan ódzkodnak a kommunikációtól, és szerinte azért nem kapnak érdemi válaszokat vagy elutasító határozatokat, mert azokat bíróságon támadhatnák meg.

Elmondása szerint az eljárás során a hatóságok aktívan akadályozzák őket, például azzal, hogy az ukrán konzulátuson nem adnak időpontot a szükséges meghatalmazások hitelesítésére. „Jogsérelem ért valakiket, és ezek az emberek nem tudják elindítani az ő jogsegélyüket, mert a hatóságok akadályozzák” – foglalta össze a helyzetet.

A 27 milliárd forintnyi értéket szerinte a TEK egyik objektumában, fizikai valójában őrzik, nem pedig bűnügyi letéti számlán, ahogy a jogszabály előírná. A leltározás is aggályos volt, mivel nem címletek szerint, hanem zsákok és dobozok alapján vették át a pénzt és az aranyat.

Az ügyvéd szerint a kormányoldal narratívája, miszerint a konvoj az M5-ös autópályán járt volna, hogy pénzt adjon át, nem igaz. „Nem járt a konvoj az M5-ösön” – mondta, hozzátéve, hogy a járműveket az Alacskai pihenőhelynél, a TEK bevonásával állították meg.

Lázár János kijelentéséről, miszerint a pénz visszatartása összefügg a Barátság kőolajvezetékkel, Horváth Lóránt azt mondta, „az álláspontunk szerint ez a terrorcselekmény tényállásának egy elemét meríti ki.”

Szerinte ez egy másik állam kényszerítése egy vagyonelem lefoglalásával.

A jövővel kapcsolatban úgy látja, egy esetleges kormányváltás után a legnagyobb akadályt a felelősségre vonásban az ügyészség jelentené. „Egy büntető eljárásban az lesz vádlott, akit az ügyészség megvádol. Ha az ügyészség nem vádolja meg, akkor nem lesz vádlott” – magyarázta.

Az elszámoltatás helyett a „felelősségre vonás” kifejezést tartja helyesnek, ami szerinte nem a politikusok, hanem a független igazságszolgáltatás feladata.

Arra a kérdésre, hogy tart-e retorzióktól, elmondta, hogy bár a politika részéről közvetlen támadás még nem érte őket, a kockázatokat felmérték. Azonban mindkét ügyet olyan közérdekűnek tartja, amelyeket morális kötelességük volt elvállalni.

„Ezek olyan súlyos kérdések, olyan súlyos jogsértések, amit szerintem jogászként morálisan elhallgatni vétség.” Az ügyek kimenetelét a politikai helyzet alakulásától tette függővé: szerinte ha nincs politikai fordulat, akkor az igazság valószínűleg nem fog kiderülni.

A teljes videó