Koren Balázs matematika szakos tanár, blogger, az Android portál egyik alapítója, a Telenor HiperSuli program vezetője, a digitális oktatás szakértője. Egy sajtóbeszélgetésen ismertem meg, és az volt az érzésem, sokkal több érdekes dolgot tudna mondani, mint amit a beszélgetés keretei megengednek, ezért interjút kértem tőle.
- Azt már tudom, hogy matematika szakos tanár. Hogy kezdett a digitális oktatással, online biztonsággal és ehhez hasonló területekkel foglalkozni?
- Azt szoktam mondani, hogy a tanítás a legköltségesebb hobbi. A legidőigényesebb feladatok közé tartozik, ha az ember rendesen szeretné csinálni. Sokszor hallani, hogy a tanárok mennyire ráérnek, hiszen csak délelőtt tanítanak, és van egy nagy nyári szünetük. Ez nincs teljesen így, ezért ezt szeretném tisztázni.
Hogy ezt a hobbimat fenn tudjam tartani, elkezdtem webfejlesztéssel foglalkozni, illetve rendszergazdai feladatokat láttam el a tanítás mellett. Aztán, amikor elindítottuk az Android portált, és elkezdtem cikkeket írni, blogot szerkeszteni, az kezdett el leginkább foglalkoztatni, hogyan lehet ezeket az okostelefonokat, tableteket oktatási célokra alkalmazni.
Aztán bekerültem a GeoGebra nemzetközi csapatába, ahol közösségfejlesztéssel foglalkoztam. Ez azt jelentette, hogy oktatástechnikai vonalon kezdtem megismerni a nemzetközi vérkeringést.
- A közelmúltban mindketten részt vettünk a Telenor HiperSuli program sajtóbeszélgetésén. Az egyik érdekes mondata úgy hangzott akkor, hogy a digitális oktatás nem egyenlő azzal, hogy kütyüket használunk. Akkor nem volt lehetőség mélyebben belemenni a témába, de most örülnék, ha kifejtené.
- A kütyühasználat az látványos. Ha valaki kütyüket használ az órán, az interaktív tábláról átvált a tabletre, onnan aztán kitolja a tartalmat valamelyik digitális osztályterembe, akkor olyan, mint egy varázsló, és persze fontos, hogy ezt valaki meg tudja csinálni. De ez csak az első szint, a következő az, hogyha nem csak varázsol, hanem tanít is.
Én viszont különbséget teszek az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között – amivel korántsem vagyok egyedül. Nevezhetjük ezt XXI. századi oktatásnak is, és alapvetően a célja az, hogy a digitális világnak és a jelenlegi igényeknek megfelelően tudja felkészíteni a diákokat. Vagyis olyan emberek kerüljenek ki az oktatásból, akik az iskolában megszerzett digitális kompetenciájukkal képesek arra, hogy akár egy ilyen abszurd helyzetben, mint amit például ez a karantén okozott, helyt tudjanak állni.
Egész egyszerűen az oktatás már nem szólhat ugyanarról, mint 100 évvel ezelőtt, amikor a tanár volt az információnak az egyetlen forrása.
Száz évvel ezelőtt a falusi oktató volt az, aki a tudást bevitte a saját kis mikrokörnyezetébe, és rajta keresztül vált mindenki képessé arra, hogy elsajátítson dolgokat.
Ma már a tudás nem kizárólag a tanártól és az iskolából érkezik, hanem számtalan helyről. Ezt a diákok is tapasztalják, és nagyon fontos, hogy a digitális pedagógia segítségével képessé tegyük őket arra, hogy ezeket az információkat kezelni tudják.
Egyébként nagyon jól látjuk, mi történik, ha nem kapnak az emberek megfelelő digitális oktatást: ők lesznek azok, akik hülyeségeket osztanak meg nyakló nélkül a Facebookon, akik nem tudják értelmezni az óriási mennyiségű rájuk zúduló tartalmat.
Erre meg kell tanítani őket, mert tetszik vagy sem, a világ ebbe az irányba mozog.
- Erre mondhatnánk, hogy ez a fajta digitális oktatás már jelen van. Gimnáziumban már nekem is volt informatika órám, ezelőtt 25 évvel. Igaz, akkor még Windows 2.0-át, meg DOS-t tanultunk.
- Pont az lenne a lényeg, hogy ezt ne száműzzük az informatikaórára. Szője át a teljes oktatást, és legyen jelen ugyanúgy az angolórán, a történelemórán vagy a matekórán.
Matekból föladok például egy feladatot, hogy a Pitagorasz-tételt helyezzék kontextusába. Ki volt ez a Pitagorasz? Mi történt? Hogyan történt? Miért fontos az, hogy egyszer csak megjelentek az irracionális számok a Pitagorasz-tétel következtében? Mit jelentett ez a társadalomra vonatkozóan? Helyezzük az egészet az adott történelmi korba és próbáljuk megérteni, hogy mi történik. Erre minden eszközünk és minden lehetőségünk megvan a digitális világnak köszönhetően. Így azok számára is érdekessé tudom tenni az órát, akik nem annyira érdeklődnek maga a tantárgy, a “száraz matematika” iránt.
Ez a megközelítés egyébként egyfajta szemléletváltás kérdése is. A HiperSuli programban résztvevő tanárok például egy olyan közösség tagjai, akik aktívan használják a digitális világ nyújtotta lehetőségeket és egymás közt meg is osztják az elsajátított tudást, ezzel inspirálva, segítve egymást. Lehet, hogy az elején idegen és több időt igényel az új eszközök, alkalmazások megismerése, de hosszú távon mind a tanárok, mind a diákok profitálnak belőle.
- Tulajdonképpen akkor ez egy interdiszciplináris megközelítés.
- Abszolút. Az interdiszciplinaritás szerintem elengedhetetlen. Hosszú éveken át ment például a verseny, hogy a trigonometriát ki tanítja meg: a fizikatanár, vagy a matektanár? Abszurd helyzet, hogy ugyanazt a tananyagot két tanár tanítja meg két különböző módon. Ezen túl kell lépni.
Ami nem azt jelenti, hogy el kell törölni minden tantárgyat, de mindenképpen szükséges egy interdiszciplináris kommunikáció tantestületen belül, illetőleg, hogy a digitális világ adta lehetőségeket felhasználva lépjünk ki ezekből a keretekből.
- A tanárképzésünk is szakosodott tanárokat képez. Nyilván nem véletlenül megy valaki magyar szak helyett matematika tanárnak. Elvárható egy tanártól, hogy a más tantárgyhoz tartozó kérdésekben is otthon legyen?
Koren Balázs matematika szakos tanár, blogger, az Android portál egyik alapítója, a Telenor HiperSuli program vezetője, a digitális oktatás szakértője. Egy sajtóbeszélgetésen ismertem meg, és az volt az érzésem, sokkal több érdekes dolgot tudna mondani, mint amit a beszélgetés keretei megengednek, ezért interjút kértem tőle.
- Azt már tudom, hogy matematika szakos tanár. Hogy kezdett a digitális oktatással, online biztonsággal és ehhez hasonló területekkel foglalkozni?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.
A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.
A becslés alapján a földi élet nagyjából az 1 000 002 021-es évben érhet véget, amikor a felszíni viszonyok már a legellenállóbb élőlényeknek is túl szélsőségesek lesznek.
A lejtmenet azonban sokkal korábban elindul. Ahogy a Nap forrósodik, a Föld légköre jelentősen átalakul: csökken az oxigénszint, meredeken nő a hőmérséklet, és romlik a levegő minősége. A részletes éghajlati és napsugárzási modellek szerint
ez nem villámcsapás-szerű összeomlás, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlás.
Ennek jelei már most látszanak. Erősödnek a napviharok és a koronakidobódások, nemrég az elmúlt 20 év legerősebb viharát rögzítették. Ezek hatnak a Föld mágneses mezejére és csökkentik a légköri oxigént.
Közben az ember okozta klímaváltozás is tovább növeli a terhelést:
a globális felmelegedés és a sarki jég olvadása a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban halad, ami arra utal, hogy a környezet már jóval az egymilliárd éves időtáv előtt is ellehetetleníti az életet az emberek számára.
A kutatók a felkészülés és az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Egyesek zárt életfenntartó rendszereket és mesterséges élőhelyeket javasolnak, mások pedig a Földön túli lehetőségeket vizsgálják: a NASA és a SpaceX hosszú távú Mars-missziói az emberi élet fennmaradásának lehetséges útjait keresik, ha bolygónk lakhatatlanná válik.
A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.
A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.
A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.
Az elején nem ment zökkenőmentesen: a minták a töltési ciklusok alatt többször is szétestek. A megoldás az extrém lekicsinyítés lett: 300–400 nanométeres szemcsenagyságnál stabil állapotot értek el. „A részecskék lekicsinyítése óriási kihívás volt, de ez tette lehetővé, hogy a kristály stabil maradjon” – mondta az egyik kutató.
Ha ez a megközelítés beválik, a drága és környezeti szempontból vitatott kobalt- és nikkeltartalmú akkuk helyett olcsóbb, vasalapú megoldások is jöhetnek.
A felfedezés hatása túlmutathat az energiatároláson: a vas új elektronikus és mágneses tulajdonságai hatással lehetnek MRI-berendezésekre, mágnesvasúti technológiára, sőt akár a szupravezetők fejlődésére is.
A fordulatot egy 2018-as elmélet indította el: William Gent vetette fel, hogy a vas magasabb oxidációs állapotba kényszeríthető, ha a szomszédos atomok távolsága megfelelő. A következő lépés a nagyobb méretű prototípusok gyártása és a hosszú távú ciklustesztelés. A kutatók szerint néhány éven belül ipari fejlesztések indulhatnak az új technológiára építve, és megkezdődhet az akkumulátorok „új vaskorszaka”.
Meglepő áttörés jöhet az akkuk világában: kutatók bebizonyították, hogy a vas több elektront tud leadni és visszavenni, mint amennyit eddig lehetségesnek tartottak. Az Interesting Engineering beszámolója alapján olyan vasalapú katódok jöhetnek, amelyek egyszerre erősebbek és olcsóbbak – írta a Portfolio.hu.
A kulcs egy új, nanoszerkezetű anyag: lítium–vas–antimon–oxid. A kutatók ennek kristályszerkezetét úgy hangolták finomra, hogy a vasatomok akár öt elektront is képesek legyenek leadni és visszavenni, szemben a korábban ismert kettő–hárommal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.
A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.
Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:
körülbelül 11,5 millió forint.
A robotra már több ezer megrendelés érkezett.
A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.
A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:
A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.
A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.
A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.
Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.
Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.
A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.
Ebben a videóban semmi sem valódi:
A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.
Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.
Mi változott? – A Sora 2 új képességei
Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.
Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.
Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.
Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.
A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.
Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?
Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.
Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.
Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.
Ez még senkit sem bánt:
Sora 2 Remix → Mario's Escape.
The remix feature is underrated.
PROCESS:
1. Generate an intial video
2. Post it.
3. Select Remix.
4. Describe next scene / repeat.
Initial Prompt:
Realistic body cam footage of a police officer pulling over Super Mario in his mario cart. It was… pic.twitter.com/Sn3VwuiGSM
A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.
A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.
Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:
a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.
Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.
Máris támadják az új AI-modellt
A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.
Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.
A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.
A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.
A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.
Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.
Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai
A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.
A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.
Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.
Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.
Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.
Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek
A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.
Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.
Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.
A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.
Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
