SZEMPONT
A Rovatból

Ötödével kevesebb szálloda működik Budapesten, mint a járvány előtt, de a bevételük már csúcsokat dönt

Magára talált a fővárosi turizmus, a vendéglátásban ugyanakkor óriási a munkaerőhiány: akár több tízezer ember is hiányozhat, és egyelőre megemelt fizetésekkel sem lehet visszacsábítani őket.


Hosszú évtizedek óta nem látott összeomlás következett be 2020 márciusában a turizmus-vendéglátásban: a járvány első hullámának elején a teljes szektor földbe állt, a kilábalás pedig azóta is tart.

Tavaly ilyenkor megjelent cikkünkben a nyilatkozók egybehangzóan úgy vélték, az az év még a túlélésről fog szólni, az igazi fellendülés idén tavasszal jöhet el. Most arról kérdeztünk szakmabelieket, helyes volt-e ez a becslés, milyenek a kilátásaik a 2022-es főszezon kezdete előtt.

Kevesebb a vendég a szállodákban, de így is több a bevétel

Jelenleg 160 szálloda üzemel Budapesten, 2019-ben ez a szám 200 körül volt – tudtuk meg Iváncsics Nándortól, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) budapesti régióvezetőjétől.

A csökkenés oka, hogy vannak olyan hotelek, amelyek továbbra is üzemszüneten vannak, míg másokat átalakítottak például egyetemi kollégiummá vagy munkásszállóvá. Végleg bezárni ugyanakkor valószínűleg nem sokan fognak, legfeljebb még kivárásra játszanak, vagy egy tulajdonosváltás után folytatják a működést.

A piac szemmel láthatóan elkezdett felpezsdülni, folyamatosan nyitnak újra a szállodák, sőt teljesen újak is várják a vendégeket.

Persze bőven van hová visszatérni: a teljes évre vetített budapesti szobafoglaltság 2019-ben még 79 százalék volt, ami abszolút rekordnak számít. Az elmúlt 30 év csúcsát sikerült ekkor beállítani, nagyjából 10 évig tartó nagyon intenzív növekedés után.

2020 első hónapjaiban még biztosra vették, hogy a foglaltság és az átlagár terén is újabb csúcsdöntés lesz. Ehelyett jött a járvány, és márciusban teljesen megállt az élet. Nyáron volt némi fellélegzés, de a szeptemberi újbóli határzár után ismét 10 százalék körülre csökkent azoknak a szállodáknak a foglaltsága, amelyek egyáltalán nyitva maradtak.

Ez az állapot nagyjából 2021 nyaráig tartott. Augusztusban állt be a szállodák foglaltsága egy már piacilag is értelmezhető szintre, a 40 és 60 százalék közötti tartományba. Ebben a sávban mozog egészen a mai napig, kisebb kilengésekkel (januárban például 34 százalék volt, áprilisban pedig felment egészen 62 százalékig).

A foglaltság mellett ugyanakkor az átlagárat is figyelembe kell venni, ezen a téren pedig jelentős az emelkedés: idén márciusban a nettó átlagár 31600 forint volt, két éve ugyanekkor pedig 22700 forint. Ez azt jelenti, hogy közel 40 százalékos drágulás történt a 2019-es csúcsévhez képest, de ennek csak egy kisebb részét érezték meg a vendégek a pénztárcájukon.

Két másik tényező ugyanis szintén pozitív hatást gyakorolt a szektor talpra állására: az egyik, hogy 2019-ben még 18 százalék volt a szállodai szobák áfája, 2020 januárjától viszont lecsökkent 5 százalékra. Ennek előnyeit akkor nem sokáig élvezhette a piac, az újraindulás óta azonban jelentős, 13 százalékos nettó átlagár-emelkedést eredményezett. A másik pedig a forint gyengülése az euróhoz képest, ez is a bevételek növekedését hozta magával.

A fentiekből következik, hogy hiába alacsonyabb egyelőre a foglaltsági szint, mint a járvány előtt volt, a magasabb átlagárakkal felszorozva a bevételek már nem maradnak el ennyire a korábbi csúcstól.

Ennek mérésére szolgál az úgynevezett REVPAR mutató, ami azt adja meg, mennyi a bevétel aktuálisan az összes kiadható szobára vetítve. Tehát ha kevesebb szoba foglalt, mint korábban, azokat viszont jóval drágábban tudják kiadni, a bevétel még lehet magasabb. Volt is példa erre: a REVPAR nettó értéke márciusban már meghaladta a 2019-es rekordot. Áprilisban ugyan ismét aláment, de a jeget így is sikerült megtörni.

Mintha lenyomnánk egy gumilabdát a víz alá

A járvány hatása Iváncsics Nándor szerint most már elhanyagolható a turizmusra, szinte mindenhol feloldották az utazási korlátozásokat. Bejött ugyanakkor a háború, ami egy időre újra „pause” állapotba tette a szállás- és repülőjegy-foglalásokat.

Az orosz piac azóta megállt, ami komoly visszaesés, mivel január-februárban még jelentős arányt képviseltek az onnan érkező turisták. Ennek oka, hogy a Szputnyik-oltásukat az Unió számos országában nem fogadták el nálunk viszont igen.

Az ukrán turisták szintén elmaradtak, a jobb anyagi helyzetben lévő menekültek viszont gyakran töltöttek budapesti szállodákban néhány napot vagy akár hetet, mielőtt továbbmentek Nyugat-Európa felé, vagy visszatértek otthonaikba. Márciusban volt ez a legjellemzőbb, akkor az egyik első számú küldő országnak Ukrajna számított.

A háború miatti kezdeti félelem ugyanakkor nem volt tartós, Iváncsics szerint nyárra stabilan az 50-70 százalék közötti sávba fog felmenni a foglaltság, és év végéig ott is marad. A szeptember-október különösen erősnek ígérkezik, mivel akkor egyszerre vannak városlátogatások és üzleti utak.

„Van egyfajta bizakodás és természetesség is a növekedés mögött, hiszen egy elhalasztott kereslet jelent meg a piacon. Az elmúlt két évben nem azért nem utaztak az emberek mert nem volt kedvük hozzá, hanem a korlátozások és a vírus miatti félelem miatt. Olyan ez, mintha lenyomnánk egy gumilabdát a víz alá, majd elengednénk: ekkor azonnal fel fog pattani.”

Van ugyanakkor néhány tényező, ami keresztbe tehet a növekedésnek. Az egyik ilyen változatlanul a koronavírus: hiába nem beszélünk most róla, ettől még nem múlt el teljesen, ott van az emberekben a félsz, hogy bármikor jöhet egy újabb variáns vagy egy másik betegség.

A másik akadály a háború elhúzódása lehet: egyelőre senki nem tudja, meddig tartanak majd a harcok, adott esetben átterjednek-e más országokra is. Ezzel párhuzamosan a makrogazdasági viharfelhők is gyűlnek, egyre magasabb az infláció szerte a világban, több folyamat is aggodalomra ad okot.

Iváncsis Nándor szerint legfeljebb a fentiek állhatnak az újbóli csúcsdöntés útjába, de pozitív kicsengés esetén jövőre vagy 2024-ben a járvány előtti foglaltsági rekordok is megdőlhetnek, ami minden eddiginél magasabb bevétellel jár majd együtt.

„Egyelőre a munkaerőhiány a nagy nehézségek mellett is kezelhető: a mostani foglaltsági szintet a rengeteg pályaelhagyó ellenére is le tudja fedni a meglévő emberállomány. Hogy egy újbóli szintlépés esetén is meglesz-e a szükséges létszám, az egy sokismeretlenes egyenlet, amire most még nem tudok válaszolni” – összegez.

Több tízezer munkavállaló tűnt el a vendéglátásból

„Arra vonatkozó statisztikát egyelőre nem tudok mondani, hány étterem ment tönkre a járvány következtében, mivel a hamarosan lejáró hitelmoratórium után valószínűleg még tovább nő majd ez a szám” – nyilatkozta megkeresésünkre Gendur András gasztronómiai szakértő.

Szerinte könnyebb helyzetben azok a főként külvárosi, kisebb családi vendéglők voltak, akik stabil belföldi vendégkört építettek ki. A belvárosban ugyanakkor nagyon sok múlik a turistákon. A Giro d’Italia három napja például óriási forgalmat generált, minél több ilyen rendezvény lesz (például júniusban a vizes vb), annál hamarabb érheti utol magát a budapesti vendéglátóipari szektor.

A jóslásokat nehezíti az is, hogy nagyon lerövidültek a foglalási időtávok: akár pár napos átfutással is betelhet egy korábban üresnek tűnő hétvége, és ugyanígy le is mondhatják a foglalásokat egy pillanat alatt, ha beüt valamilyen pánikhelyzet.

„Sokkal kevésbé lehet előre felmérni, mi lesz, mint korábban. Éttermet nyitni pedig elég nagy hazárdjáték olyan kilátásokkal, hogy két hét múlva még valószínűleg jó lesz, három hét múlva viszont már korántsem biztos” – magyarázza.

A szállodákkal ellentétben itt a munkaerőhiány is égető probléma: rengeteg szakmabeli ment el, ez akár több tízezer munkavállalót is jelenthet. Az ő visszatérésükről Gendur szerint leghamarabb akkor lehet beszélni, ha idén sikerül stabil, üzembiztos szezont zárni.

„Egyelőre még mindenki kellőképpen fél attól, hogy újbóli korlátozások sújtják majd a szektort. A saját kollégáimtól, akik szintén elhagyták a pályát, azt hallom, hogy nagyon jól be tudtak illeszkedni az új munkahelyükön. Őket nyilván különösen nehéz lesz visszacsábítani, ami a személyzet bérigényét is biztosan növeli majd. De most már nem is feltétlenül pénzkérdés, van-e elég ember.”

A fentiekből az következik, hogy nem biztos, hogy mindenki ki tud nyitni akkora kapacitással, amennyire elvileg lenne elég széke és asztala. Sok helyen kell csökkenteni a befogadóképességet olyan százalékban, amennyit a meglévő személyzet ki tud szolgálni. Gendur könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy egy 80 fős étterem például csak 40 vendéget fogad majd.

A megoldás szerinte nagyban függ attól, hogy egy étteremnek mennyire adott a profilja. Egy fine dining hely például nem mondhatja azt, hogy mostantól átáll street foodra, így kevesebb felszolgálóra lesz szüksége és az ételeket is hamarabb ki tudja adni. Ugyanígy egy street food étterem sem alakulhat hirtelen bisztróvá azzal a céllal, hogy kevesebb vendéget szolgáljon ki nagyobb bevételért.

„Sok múlik azon is, milyen ütemben állnak vissza az emberek korábbi fogyasztási szokásai, hiszen sokan nagyon elkényelmesedtek attól, hogy gyakorlatilag minden elérhetővé vált házhozszállítással. Óriási feladat lesz visszacsábítani a vendégeket a fotelből az éttermi székbe.”

Gendur András idén már mindenképp jobb szezonra számít, mint a tavalyi volt, 2-3 évig tartó felíveléssel pedig újra elérhetőnek tartja a 2019-es szintet. Persze ehhez az is kell, hogy ne jöjjön újabb járvány vagy más korlátozó tényező, valamint az elvándorolt kollégákat is pótolni tudják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: