SZEMPONT
A Rovatból

Bódi Mátyás : Az igazi „vadász‑szezon” a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges tiszás jelölt

A Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia - mondja az elemző, aki szerint önmagában a mostani rendszerre nézve rossz jel lehet, hogy tömegesen tűntek fel emberek, akik már elértek valamit az életben, és most politikával akarnak foglalkozni.


Már két nap telt el, mióta megnevezte a Tisza azokat a jelölteket, akik közül először a Tiszas-szigetesek, majd az adott választókerületben lakók kiválaszthatják, ki induljon jövőre a párt színeiben egyéniben. A kampány ugyanakkor elég visszafogott, a jelöltek nem adhatnak interjúkat, nem tartanak vitákat vagy fórumokat, csak néha feltűnnek egy-egy Tisza-pultnál, de ennek időpontját sem közlik előre.

Akik nem ismerik személyesen valamelyik jelöltet, szinte csak a Facebookra feltöltött rövid bemutatkozó szövegekből tájékozódhatnak. Ezekből az derül ki, hogy zömmel országosan ismeretlen, a politikában eddig nem járatos jelölteket indít a Tisza. Mit lehet róluk tudni, és hogyan lehet ismeretlen emberek közül választani? Erről is beszélgettünk Bódi Mátyással, a Választási földrajz szakértőjével.

— Szembetűnő, hogy a Tisza előzetes válogatásában a 40-es korosztály képviselteti magát a legerősebben, továbbá jellemző rájuk, hogy több nyelven beszélnek, sokan külföldi tapasztalattal is rendelkeznek. Mit mond el ez a lista?

— A legfontosabb tanulság számomra két dolog. Az egyik, hogy nagyon sok a nő: nagyjából minden harmadik jelölt nő, ami szokatlan a magyar politikában, amely kifejezetten maszkulin szakma. Ezt mindenféle értékítélet nélkül, leíró jelleggel mondom. Látszik, hogy szándékosan törekedtek arra, hogy a jelöltek legalább harmada nő legyen. A legtöbb választókerületben van legalább egy női jelölt, de van olyan is, például Tilki Attila fideszes képviselő körzetében, a Szabolcs 4-esben, Vásárosnaményban, ami kőkemény kormánypárti környezet: ott három női jelölt közül választhatnak a tiszások. Ez szerintem fontos paradigmaváltás. A másik, hogy döntően politikai tapasztalattal nem rendelkező embereket választottak ki, ami szerintem Magyar Péter teljesen tudatos döntése. Azt mondta, hogy akik korábban ellenzéki pártokban bármiféle tisztséget, szerepet vittek, őket nem szeretné a jelöltek között látni, és ezt teljesítették is. Rengeteg orvos van: szerintem minden megyében akad legalább egy körzeti gyermekorvos, háziorvos, fogorvos, osztályvezető főorvos. Ez érthető is:

egy orvosnak olyan tekintélye, egzisztenciája, beágyazottsága van, amelyet nehezebb megtörni, ha politikai szerepet vállal.

Emellett látunk tanárokat is a jelöltek között, mérnököket, vállalkozókat, étteremtulajdonosokat. A 40-es korosztály leírása találó: alapvetően olyan emberek, akik már elértek valamit az életükben, és abban a korban vannak, hogy a fiataloknak valamiféle karrierutat mutatni tudnak, még ha ez most a politikához is köthető. Most látták alkalmasnak az időt arra, hogy a politikában is megpróbáljanak bizonyítani.

— Mondhatjuk azt, hogy a vidéki értelmiség nagy része a Tisza mellé állt?

— Ilyet ebből még nem lehet megállapítani. Az biztos, hogy akár a közelmúlt közvélemény-kutatási méréseit nézzük, akár az általunk korábban területi alapon megvizsgált statisztikákat, azt látjuk: minél több a diplomás egy településen, a Fidesz általában annál gyengébben szerepel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jellemzően azok a települések, ahol sok a diplomás, ellenzéki kötődéssel rendelkeznek, illetve magasabb jövedelmi szinten élnek a választók; ezek a helyek tipikusan nem a Fidesznek kedvező társadalmi összetételűek. És aligha meglepő, hogy a TISZA jelöltjei többségében ebből a rétegből jönnek. Érdekes, hogy globálisan sokan mondják: a politika elitizálódik, az egyetemek termelik ki a politikai elitet. Ez a folyamat ezzel ellentétesnek tűnik. Nem arról van szó, hogy sok, évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező diplomaták vagy hasonló háttérrel bíró emberek akarnák most megcsinálni a politikát a TISZA pártban, hanem más területekről érkező emberek, bár kétségtelen, hogy felülreprezentált az értelmiségi réteg közöttük.

— Mit mond el az, hogy sokan töltöttek időt külföldön, külföldi munkatapasztalattal rendelkeznek?

— Valószínűleg azt, hogy láttak más társadalmi működést, olyan folyamatokat, amelyek Magyarországon túlmutatnak. Láttak olyan politikai berendezkedést, amely gyökeresen eltér a magyartól, és lehet, hogy úgy gondolják: Magyarországon is lehetne pozitív példákat megvalósítani azokból, amik más országokban működnek.

Önmagában a mostani rendszerre nézve ez rossz jel lehet: tömegesen tűnnek fel emberek, akik politikával akarnak foglalkozni.

Korábban ez nem volt jellemző. Inkább a különböző ellenzéki pártok egymás között adták-vették a politikusokat: voltak átülések egyik frakcióból a másikba, kilépések egyik pártból a másikba. A korábbi ellenzéki pártokban jellemzően olyan emberek jelentek meg, akik valamilyen közéleti előélettel rendelkeztek: civil szervezetnél dolgoztak, vagy újságírók voltak, például Kálmán Olga, tehát volt közük a közélethez. Most ez nem mondható. Tényleg nem ebből a világból jönnek, hanem a magánszférából érkeznek.

— Hétfő este Magyar Péter tett egy bejelentést, aztán sokáig semmi nem történt. Majd nagyon lassan jöttek az információk. Erre volt egy hivatalos magyarázat, hogy az utolsó pillanatig zajlottak az egyeztetések. De nem képzelhető el ebben némi szándékosság? Mert így a fél ország késő éjszakáig nyomogatta a frissítés gombot a különböző felületeken.

— Szerintem az igazság a kettő között lehet. Hallottam olyat is, hogy valóban voltak esetek, ahol az utolsó pillanatban dőlt el, ki lesz a jelölt. Olyanról is hallottam, hogy egy adott választókerületben öt jelöltben gondolkodtak, miközben hármat lehetett megjelölni, tehát meg kellett húzni a határt, ki az a három, aki végül részt vesz. Sokáig ment a gondolkodás.

Volt olyan is, aki az utolsó pillanatban lemondta, mert megfenyegették.

Volt, akit a saját környezete húzott vissza, a családtagok ijedtek meg. Ezek a praktikus okok. Ugyanakkor elképzelhető, hogy volt benne szándékosság is, mert sok olyan jelölt volt, akiről már lehetett tudni, hogy jelölt lesz, például a tiszás frontpolitikusok közül is, mégis sokáig nem tették ki a nevüket. Az egésznek lett egy „választás éjszakája” hangulata: vártuk az eredményeket, nyomogattuk a frissítést, néztük a feldolgozottságot. Szerintem ennek az érzésnek a megteremtése is cél lehetett, legalábbis nekem ez volt a benyomásom.

— És a másik: a a trióknak külön-külön oldala van a Facebookon. Fél napon keresztül várták az emberek, hogy felkerüljenek az információk. Alaposan megetették az algoritmust.

— Abszolút. Sokan feliratkoztak ezekre az oldalakra, és a közösségi médiában mindenki a saját Facebook-oldalára irányította az embereket. Mindenki nyomogatta a linkeket, megosztotta a posztokat. Ez könnyen „rátanította” a Facebookot, hogy dobálja ezeket a tartalmakat.

Nekem ma is random feldobja a rendszer a tiszás jelöltek arcképét különböző csoportokból. Szerintem ez sikeres algoritmus-tréning volt.

— Az is kiderült a kommentekből, hogy sokan most döbbentek rá: a legutóbbi körzethatár‑átrajzolással nem a megszokott körzetben vannak szavazóként. Máshol keresték a jelöltjeiket, és meglepődtek, hogy az általuk ismert OEVK szám alatt nem azt találták.

— Formálisan négy térség volt érintett: Budapest, illetve Pest, Fejér és Csongrád‑Csanád vármegyék. Budapesten két OEVK-val kevesebb lett, 18 helyett 16, míg Pestben kettővel több, és a határokat erősen átrajzolták. Őszintén engem is megzavart, pedig sokat foglalkoztam vele. Újbudán van a címem, az adott utca páros oldalán lakom, a túloldalon pedig már másik körzet van. Nem így emlékeztem a korábbi lehatárolásra. Most volt egy nagy eszmélés, de legalább az emberek utánanéztek, melyik választókerületben vannak, mert elkezdték keresni a saját jelöltjeiket.

— Nagyon röviden érintsük a Hadházy‑dilemmát, amiről sokan beszélnek. Nem úgy tűnik, hogy Magyar Péter ezt „később visszaléptetjük” típusú körzetnek szánná, kifejezetten megtámogatta a körzetet a Tisza kabinetfőnökével.

— Korábban arról szóltak a hírek, hogy Bódis Kriszta indul, aki a párt ismert arca; ez is azt mutatta, hogy kiemelten foglalkoznak ezzel a körzettel. Végül Bódis Krisztát Józsefváros helyett Zuglóba tették, ami logikus, mert a szociális munkás, dokumentumfilmes, civil háttere alapján ott is erős lehet. Ez olyan kérdés, ami csak a második fordulóra fog élesedni. Érdemes tudni, hogy

a TISZA matematikai érdeke az, hogy mindenképp legyen saját jelölt: ha ki is kap, legalább töredékszavazatot hoz az országos listára.

Ha Hadházy javára visszalépnének, onnan a TISZA nullát vinne be a listára. Nyilván a TISZA számára az volna az ideális, ha csak a TISZA indulna, így egyrészt behúznák a mandátumot, másrészt lenne kompenzációs szavazat is. Most úgy látszik, Hadházyval szemben elég eltökéltek. Ha senki nem rántja el a kormányt a végén, a mandátumot vagy ő, vagy a TISZA jelöltje húzza be, csak a TISZA szempontjából nem mindegy, mennyi kompenzációs szavazatot realizál a listán.

— Az elmúlt napokban többen megjelentek a Tisza pultjainál, és általában a három jelölt együtt ment ki. Mi értelme, hogy mindhárman ott vannak?

— Egyrészt egymás legitimálása a cél. Ha mindhárman ott vannak, azzal megmutatják, hogy egységesek, egy csapatban játszanak. Demonstrálni akarják az egységet és a kiválasztási metódus hitelességét. Másrészt terepi jelenlétet is építenek: vidéken és a városokban is azt szeretnék, ha a választók állandóan tiszás pultokba, standokba futnának bele. Ez kampánystratégiai szempontból is fontos.

— Láttam egy kommentet: „Na, akkor most megyek és veszek egy lottót.” Ezt úgy fordítottam le, hogy három, többé‑kevésbé ismeretlen jelölt van. Kistelepüléseken lehet, hogy valaki ismert, de még ott sem igaz ez az egész választókerületre. Hogyan válasszanak közülük az előválasztáson szavazni akarók, amikor a sajtónak nem nyilatkozhatnak, vita sem lesz közöttük?

— Magyar Péter azt mondta, ez a TISZA belső szelekciós folyamata. Az első kör ilyen szempontból tiszta: ott csak a Tisza‑sziget tagjai szavaznak, ők már korábban, ha jól tudom, júliusban, kaptak QR‑kódos azonosítást. A másik kérdés az, hogy amikor már két jelölt marad, hogyan terjed ki a szavazás a szélesebb közönségre. Érdekes lesz, milyen döntések születnek.

Kevés az idő kampányolni, a jelöltek döntően ismeretlenek, így sokan benyomások alapján fognak szavazni.

A TISZA úgy döntött, hogy demokratikus módon csinálja: a második fordulót kiterjesztik az adott választókerület összes választójára. A beazonosítás vélhetően Ügyfélkapun vagy más elektronikus azonosításon keresztül zajlik majd, ezt még én sem látom teljesen tisztán. Szóval van némi biankó csekk jellege: olyan emberekre lehet szavazni, akiket még a körzetben élők sem feltétlenül ismernek.

— Előfordulhat, hogy a Fidesz megpróbálja befolyásolni a második kört, hogy a két megmaradt jelölt közül a gyengébbet juttassák tovább?

— Ez felmerült már a 2021-es előválasztásnál is. Akkor miskolci körzetekből hallottunk példákat, akkor is voltak pontszerű beavatkozások. Most is megpróbálhatják, de nehezebb: a Fidesz persze elvihet pár száz embert egy nagyon ismert tiszás jelölt ellen, de a legtöbb helyen ismeretlenek a jelöltek,

nehéz eldönteni, ki lenne „jobb” ellenfél: a helyi gyermekorvos vagy a külföldről érkezett ügyvédnő.

Ráadásul kevés idő van reagálni: a nevek hétfő hajnalban jöttek ki, december 1-jén pedig már fel is áll a színpadra a 106 ember. Így nagyjából három hét telik el a két lépés között, a Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia. Azért már most látunk irányokat: különböző emberek Instagram‑oldaláról fürdőruhás képeket kapartak elő például. De az igazi „vadász‑szezon” valószínűleg a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges jelölt. Ez szinte biztos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt titkosszolgálati vezető szerint megnyílhat az út a TISZA elleni koncepciós eljárás előtt, nyílttá vált az orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés
Telkes András a Népszavában megjelent véleménycikkben baljós képet fest a Budapest-Moszkva kapcsolatok alakulásáról. Úgy gondolja, hogy az orosz titkosszolgálat a magyar hatóságok beleegyezésével befolyásolja a választásokat, és éppen építik az alapokat egy olyan koncepciós eljáráshoz, amelyben a Tiszát eltilthatják a választáson való részvételtől.


Az ukrán elnök tálcán szállította a magyar miniszterelnöknek azt, amit Orbán Viktor eddig csak fabrikált titkosszolgálati jelentésekkel tudott „alátámasztani”: az ukrán fenyegetést. Volodimir Zelenszkij valóban megriadt az országának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel magyar blokkolása miatt, ami nélkül Ukrajna nem képes hatékony katonai védekezésre. A kétségbeesés rossz tanácsadó: Zelenszkij kijelentette, hogy a blokkoló személy, vagyis Orbán Viktor adatait átadja az ukrán fegyveres erők vezetőinek, hogy „beszélgessenek el ők a vétózóval” - ezekkel a gondolatokkal kezdi véleménycikkét Telkes András, az Információs Hivatal korábbi vezetője a Népszava hasábjain.

Telkes szerint A Tisza Párt ezután beállt Orbán mögé, tiltakozva az ukrán elnök fenyegetése ellen, így Magyar Péteréknek a választásokig minden tekintetben csendben kell maradniuk Ukrajnával kapcsolatban.

Háttérként megemlíti, hogy Március 6-án a Terrorelhárítási Központ munkatársai elfogtak két ukrán pénzszállító teherautót és azok személyzetét. A szállítmány az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen közötti rendszeres, szerződésen alapuló értékszállítás része volt, amelyben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A járműveket Budapestre szállították, a hét ukrán állampolgár hollétéről azóta sincs hivatalos információ.

Valamint azt is beidézi, hogy szerinte

ezzel párhuzamosan a VSquare oknyomozó portál arról írt, hogy Moszkva egy többfős „befolyásoló egység” Budapestre, az orosz nagykövetségre telepítésén dolgozik. A csoport feladata a magyar választások befolyásolása lenne Orbán Viktor hatalomban tartásának céljával. A szakértő szerint egy ilyen akció nem lenne lehetséges a magyar hatóságok hallgatólagos beleegyezése nélkül.

Mindez azután történt, hogy Szijjártó Péter Moszkvában járt, ahol az orosz fél „feltételek nélkül” szabadon bocsátott két magyar és egyben ukrán állampolgárságú orosz hadifoglyot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal később jelezte, hogy a feltételnélküliség – például az orosz gázszállítás ügyében – csak addig tart, amíg a magyar és a szlovák kormány „észszerű magatartást tanúsít”.

Az eseményekből több tanulság is fakad – vonja le a következtetést a cikk szerzője. A legfontosabb, hogy

nyílttá vált a szoros és rendszeres orosz-magyar politikai és titkosszolgálati együttműködés. Orbán telefonon, Szijjártó személyesen egyeztet Moszkvával, a hadifoglyok szabadon engedése és az energiakérdések pedig csak a valós tartalom elfedésére szolgáló fügefalevelek. A cikk szerint szintlépés történik: a politikai együttműködés szövetségesi jellegűvé kezd fajulni.

Másodszor, Moszkva már nem egyszerűen Orbán hatalomban tartására törekszik, hanem Magyarországot nyíltan az érdekszférájának tekinti. Így Magyarország orosz hídfőállássá válhatna, mélyen beékelődve az EU-ba és a NATO-ba, tovább destabilizálva azokat, és közvetlen hozzáférést biztosítana a Balkán felé.

Harmadszor, az ukrán elnök fenyegetésével és az értékszállítók lekapcsolásával a kormány tovább csavarhat egyet az ukránellenes kampányon és a Tiszával kapcsolatos, ukrán finanszírozásról szóló vádakon. Bár Zelenszkijnél valószínűleg csak elszakadt a cérna, a pénzszállítók elfogása módot adhat egy olyan koncepciós vád megalapozására, hogy az ukránok „valóban” finanszírozzák a Tiszát.

Telkes úgy véli, hogy ezzel megnő az esélye egy olyan gyors eljárásnak a Tisza Párt ellen, amely valahogyan kizárhatja a pártot a választásból. Bár a hatályos jogszabályok szerint egy pártot csak nagyon súlyos, alkotmányellenes működés esetén lehet feloszlatni, az ukrán fenyegetéssel és a pénzszállítók elfogásával összekombinálva megnyílhat az út egy koncepciós eljárás előtt.

Ha ez nem járható, megnő az esélye a veszélyhelyzeti szint hadi- vagy szükségállapotra emelésének, amelyek idején nem lehet választásokat tartani. Az események felpörgése arra utal, hogy a hazai hatalomféltő pánik és az Orbán hatalomban tartásához fűződő erős orosz érdek találkozott, amihez Zelenszkij meggondolatlan nyilatkozata „igazi lottóötös” volt számukra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András szerint Moszkva egy szovjet hírszerzési trükkel vehette rá Orbánt Ukrajna zsarolására
A Kreml egy régi hírszerzői módszerrel manipulálja a magyar miniszterelnököt az Oroszország-szakértő szerint. Budapest így akár akaratán kívül is Moszkva céljait szolgálja, miközben elszigetelődik a szövetségeseitől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a Barátság-kőolajvezeték körüli helyzetről. Szerinte az a külpolitikai nyomásgyakorlás, amivel az Orbán-kormány megpróbálja rákényszeríteni Kijevet a vezeték újraindítására, egyetlen esetben értelmezhető: ha Orbán Viktor tényleg úgy gondolja, hogy a szállítások folytatása csupán politikai döntés kérdése, és a vezeték vagy ép, vagy nem sérült súlyosan.

A szakértő szerint ez azért érdekes, mert a vezetéket ért támadás idején a kormányzatban még nem így gondolták. Úgy véli, január legvégén és február legelején még biztosak voltak benne, hogy a vezeték súlyosan megsérült.

Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy a MOL felsővezetőinek egy része eladta a részvényeit, még mielőtt a részvényeseket tájékoztatták volna az olajszállítások leállásáról. Rácz András szerint a logikus tőzsdei magatartás ennek az ellenkezője lett volna, ha a vezetők a vezeték gyors újraindítására számítanak.

„Ha lett volna olyan információjuk, hogy a vezeték ép, vagy nem sérült súlyosan, akkor a logikus tőzsdei magatartás éppen ennek az ellenkezője lett volna: tartani a meglévő részvényeket, aztán, amikor a leálló olajszállítások hírére beesik az árfolyam, akkor olcsón venni még több részvényt

– hiszen ugye tudjuk, hogy a vezeték nem sérült súlyosan, tehát hamarosan újraindulnak a szállítások, ergo, az árfolyam újra emelkedni fog. Mégsem ezt tették, hanem pont az ellenkezőjét: eladták az összes részvényüket. Annyira szabadulni akartak, hogy még a bennfentes kereskedelem kockázatát is bevállalták, ami nem normális piaci magatartásra utal, hanem valami sokkal komolyabbra” – idézi a szakértő a történteket.

Rácz András szerint Orbán Viktor mostani viselkedése azt mutatja, hogy időközben valami megváltozott, és a kormány most már úgy gondolja, hogy a vezeték vagy ép, vagy könnyen újraindítható.

A szakértő felteszi a kérdést, hogy honnan származhat az az információ, hogy a vezetéknek valójában nincs komoly baja. Állítása szerint a magyar kormánynak nincsenek saját, megalapozott információi a vezeték állapotáról, és a forrás nyugati szövetséges sem lehetett, mivel az EU-n belül konszenzus van arról, hogy a vezetékes olajszállításokat idővel ki kell vezetni.

Rácz András szerint így adódik a lehetőség, hogy az információ Moszkvából jött.

Ez magyarázná a sűrűsödő magyar–orosz diplomáciai egyeztetéseket. A szakértő itt egy, a szovjet hírszerzés által használt módszert, a reflexív kontrollt hozza fel magyarázatként.

„A reflexív kontroll az, hogy az ellenfél döntéshozatali rendszerében olyan információt juttatok, ami alapján ő tényleg úgy fogja gondolni, hogy az önmaga számára legjobb döntést hozza – de mivel ez az infó tőlem van, ezért az ellenfél valójában a döntésével az én érdekeimet szolgálja. Az benne a trükk, hogy mivel az ellenfél meg van róla győződve, hogy helyesen dönt, ezért tűzzel-vassal ki fog állni a döntése mellett, ugyanis nem tudja, hogy valójában én manipulálom.

A hipotézisem a következő: az oroszok mondták Orbánnak valamikor február közepe táján, hogy a Barátság-vezeték valójában ép, vagy könnyen újraindítható. Orbán ezt – sajnos – elhitte, és ezért nyomja-kényszeríti-zsarolja az ukránokat minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel

– ugyanis tényleg úgy gondolja, hogy az újraindítás csak egy ukrán döntés kérdése. És ugye sürgős is neki, mert nem akar üzemanyag-hiányt a választások előtt (amit az iráni válság csak tovább súlyosbít)” – írja Rácz.

A szakértő szerint ez a helyzet több okból is jó Moszkvának: Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt, éleződik az ukrán–magyar viszony, egy esetleges ukrán hiba Orbán kampányát segítheti, Magyarország pedig tovább szigetelődik az EU-n és a NATO-n belül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Orbán Viktor megkapta azt a mondatot, amelyre a következő öt hetet felépítheti
A politikai elemző szerint a miniszterelnök és kihívója csatája egyetlen kérdésre egyszerűsödött le. A következő hetek eseményei döntik el, hogy a bizonytalanok kinek hisznek majd jobban.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 06.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt a következő hetek várható kampánydinamikájáról. Szerinte Orbán Viktor megkapta azt a központi üzenetet, amelyre a kampányát felépítheti. Az elemző ezt a narratívát így írja le:

„a várvédő hős, akit ellenfelei fenyegetnek, de nem hátrál, küzd az utolsó csepp olajig.”

Török Gábor állítja, már önmagában az is kedvező a kormányfőnek, ha ez a téma uralja a közbeszédet, és nem a kormányzati teljesítményt érintő ügyek.

Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezt a beállítást megzavarhatja egy alternatív értelmezés, amit véleménye szerint Magyar Péter már fel is vázolt Békéscsabán. Ez a politológus szerint

„a zavarkeltő, provokáló politikus képe, aki nem véd, hanem éppen ellenkezőleg az állandó konfliktusaival, belpolitikai célú machinációival bajba sodor.”

Török Gábor úgy látja, a következő hetek eseményei döntik majd el, hogy a két kép – a „hős várvédő versus veszélyes bajkeverő” – közül melyik erősödik meg a választókban. Az elemző szerint bár az elkötelezett szavazókat valószínűleg semmi sem ingatja meg,

van néhány százezer ember, akinek a véleménye és a szavazata még alakítható.

A választás egyik fő kérdése szerinte az lesz, hogy ki a biztos választás, ki a nyugodt erő, és kinek a győzelme hozna megnyugvást és békességet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Nem zsarolás, hanem kőkemény, pőre anyagi érdekek állhatnak Orbán oroszbarátsága mögött
Mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet az orosz energiához - véli a politológus. Kéri biztos benne, hogy listán a Tisza nagyot nyer, és egyéniben is többet visz majd el, mint a Fidesz.


Kéri László a 2026-os választásokkal kapcsolatban a Klikk TV adásában úgy fogalmazott, a listás eredmények tekintetében a különbségek „befagytak”, és a független intézetek átlaga alapján a pártot választani tudó biztos szavazók körében a TISZA Párt és a Fidesz között 10 százalékpontos a különbség. Hozzátéve, hogy a Fidesz még az őszi „osztogatás” idején sem tudott közeledni.

Szerinte „listán nagy valószínűséggel a Tisza győzni fog, nem is kicsit, nagyon.”

A politológus szerint a választás valódi súlypontja azonban a 106 egyéni választókerületre helyeződött át, ahol most kezdődik az igazi küzdelem. Itt szerinte a TISZA Párt jelöltjei „híresen ismeretlenek”, de ez nem feltétlenül hátrány.

„Rendben van, hogy te nem ismered Budán, elég, hogyha őt Pápán ismerik, vagy Orosházán” – magyarázta, kiemelve, hogy a helyben ismert szakemberek mögött ott áll egy másfél éve működő, begyakorolt aktivista mozgalom. Ezzel szemben a Fidesz jelöltjeinek intézményi háttere, pénze és médiatámogatottsága óriási.

A döntő kérdés Kéri szerint az lesz, hogy a Fidesz-támogatással megválasztott, de sokszor független helyi polgármesterek mennyire állnak be a Fidesz jelöltjei mögé.

Úgy véli, sok polgármester kivár, és inkább a saját, 2029-ig tartó mandátumára koncentrál. Egyikük állítólag így fogalmazott neki: „de hát én 29-ig polgármester leszek.”

Kéri szerint Orbán Viktor is érezhette ezt, amikor egy rendezvényen azt mondta a polgármestereknek: „Hát én már nem tudom megnyerni a választást. Ilyet még Orbán Viktor soha nem mondott. Majd ti.” A politológusnak az az érzése, hogy meglepetés lesz.

„Valószínű, hogy a TISZA az egyéni körzetekben is többet el fog vinni, mint a Fidesz” – jósolta.

Kéri László szerint a Fidesz kampányának központi témája, a háborús hisztéria teljes mértékben várható volt. A  fordulatot ő egy február 7-i, szombathelyi eseményhez köti, ahol Orbán Viktor először mondta ki „kerek-perec, hogy Ukrajna az ellenségünk.” Azóta a miniszterelnök egyre inkább belehergeli magát ebbe a narratívába, ami egy többszörös csavarra épül.

A politológus úgy látja, a kormányfő az ATV-s interjújában elárulta magát, amikor arra a kérdésre, hogy mondta-e Putyinnak, hogy fejezze be a háborút, úgy válaszolt, hogy Putyin addig nem akar békét, amíg nem teljesülnek a háborús céljai. „Akkor kellett volna a következő kérdésnek jönni, hogy már ne haragudjon rám a miniszterelnök úr, miért kéne mindenkinek elfogadni a Putyin háborús céljait?” Kéri szerint ez bizonyítja, hogy a kormány teljesen készpénznek veszi az orosz szempontokat.

A miniszterelnök szerinte negyedik éve hallgat arról, hogy ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, és kizárólag Ukrajnát szidja. „Egy rossz szava az oroszokra nincs” – jelentette ki a politológus, aki szerint a miniszterelnök azt hangoztatja, hogy az ukránok zárták el a gázvezetéket, de arról hallgat, hogy azt a „haverjai lőtték ki”.

Kéri László szerint a 2009 óta tartó oroszbarát fordulat mögött nem zsarolás, hanem „kőkemény, pőre anyagi érdekek” állnak. Úgy véli, az orosz energiafüggőség fenntartása, ami a háború alatt 67%-ról 90%-ra nőtt, hatalmas üzlet.

„Nekem az a gyanúm, hogy mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet ahhoz, hogy ilyen mániákusan, szinte kizárólag mi egyedül Európában ragaszkodunk ahhoz, hogy mi nem tudunk létezni orosz olaj, orosz gáz nélkül” – mondta, utalva a bonyolult, közvetítő cégeken keresztül zajló energiakereskedelemre.

Kéri szerint a háborús hisztéria kizárólagos témává tétele arra szolgál, hogy ne kelljen beszélni a valódi problémákról. „Ne szóljon Szőlő utcáról, ne szóljon demográfiai csődről, ne szóljon arról, hogy négy éve a magyar gazdaság padlón van, ne szóljon arról, hogy négy év alatt megduplázódott az államadósság” – sorolta.

Figyelmeztetett, hogy Orbán Viktornak még van két eszköze a helyzet fokozására: a rendkívüli állapot és a veszélyhelyzet bevezetése, ami rendeleti kormányzást tenne lehetővé. A politológus szerint a kirobbant iráni-izraeli konfliktus „ajándék” a miniszterelnöknek, mert megerősíti a narratíváját egy megbolondult világról, ahol csak ő garantálhatja a biztonságot.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: