„Ha továbbra is maradok, azzal vajon milyen példát mutatok?” – Berta Beáta a tanári felmondásáról

Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.

Orsós János azt kérdezte Lázár Jánosól gyöngyösi fórumán, mit jelent szerinte, hogy a cigányság a belső tartalék, hogyan magyarázza ezt el a tanítványainak? Nem sokkal utána megdöbbentve látta, hogy Orbán Viktor azt mondta róluk, „bűnözők, bandába szerveződve”, akik a TISZA megbízásából mentek el a fórumra, hogy ott „balhét csináljanak”. A Fidesz oldalán egy videó is megjelent, ahol az elhomályosított arcokra ráközelítve, monogramokkal és életkorral megjelölve közöltek listát állítólagos bűncselekményekről, amiket a Lázár Jánost kérdőre vonó romák elkövethettek.

Azóta közülük többen is kitették a facebookra az erkölcsi bizonyítványukat, néhányan nem tagadva, hogy évtizedekkel ezelőtt követtek el bűnt. Ugyanakkor azt nem értették, ettől miért ne tiltakozhatnának Lázár János „szarpucolós” mondatai miatt. Ami Orsós Jánost illeti, ő emellett, hogy a TISZA Párt egyik aktivistája, a miskolci Doktor Ámbédkar iskola alapítója, vezetője, és tanára. 2004-től az Alsószentmártonban működő esélykiegyenlítő iskolában tanított, majd 2007-ben Sajókazán részt vett a Doktor Ámbédkar gimnázium megalapításában. Céljuk, hogy érettségit és versenyképes szakmát adjanak olyan mélyszegénységből érkező diákok kezébe, akik körében az érettségizettek aránya az 1%-ot sem éri el. Vele beszélgettünk Lázár János elhíresült mondatáról, a miniszter bocsánatkéréséről, a bűnbandázásról, de leginkább a romák helyzetéről.

— Legutóbbi videójában azt mondta, önt is támadások érték az elmúlt időszakban. Mi történt?

— Erről nem is szeretnék beszélni, sokkal inkább az eljárásmódról. Az történt, hogy csütörtökön ott voltunk a gyöngyösi Lázárinfón, ahol nagyon sok ember hangot adott a megaláztatásnak, ami érte őket. Én is ott voltam. Nem együtt érkeztünk, nem egy csapatban vagyunk, de ismerjük egymást, jó barátok vagyunk, és én nagyon sokra tartom azt a kiállást, amit ezek az emberek ott végeztek. Közösséget vállalok velük, ez a lényeg. Én végig vártam két órát, hogy feltehessek egy kérdést a miniszter úrnak arról, hogy fejtse ki bővebben, mit is jelent, hogy mi tartalékosok vagyunk ebben az országban. Valójában nem az a fő kérdés, hogy szélsőjobboldali szennylapok milyen mocskolódásokat hoznak velem összefüggésbe, hanem az, hogy ez a kormányzat valódi válasza az én kérdésemre.

Erőfitogtatás a hatalom részéről, amivel megmutatják, hogy nem érdemes velük ujjat húzni. A lényeg itt nem az, hogy ki mennyire volt bűnöző, vagy ki mennyire nem. Az emberek nem azért mentek oda, mert bűnözők, hanem hogy hangot adjanak a méltatlankodásuknak. Annak, hogy Lázár János a vécékefe-történettel helyezte kontextusba azt a kormányzati akaratot, ami elhelyez bennünket a társadalomban. Ez az a státusz, ami ellen szót emeltünk. Mi ennek a társadalomnak, nemzetnek a tagjai vagyunk, és nem a munka miatt sértődtünk meg, hanem a megalázás miatt, amit ez az egész narratíva sugall, és amit a kormány intézkedései alá is támasztanak.

— Érdekes fordulat, hogy Lázár János a bocsánatkérése, majd Orbán Viktor a Dankó Rádió hallgatása után mégis ellentámadásba lendült.

— Igen, mert ez is egy megalázó dolog. Lázár János már ott, magából kikelve azzal kezdte, hogy ezek fizetett rendbontók voltak. Ott mondtam neki, hogy ne tessék már ezt gondolni, és ne vegye el a méltóságunkat, mintha nekünk magunktól nem lenne annyi önérzetünk, hogy saját jogon kiálljunk. A miniszter magából indult ki. Ő ugyanis azért kért bocsánatot, mert vannak cigány barátai, és ők szóltak neki, hogy ez már sok. Tehát nem azért, mert önérzetéből vagy jóérzésből rájött volna, hogy így nem kommunikálunk. Neki szóltak a cigány barátai.

A miniszterelnök úr ezt mutatta meg: ő még a Dankó Rádiót is hallgatja, tehát nem is lehet rasszista. De arról nem szabad megfeledkezni, hogy csütörtök után alig telt el munkanap, és Orbán Viktor Hatvanban már konkrét bűnlajstromokkal rendelkezett a rendbontókról. Ez rekordsebességű mozgósítás, én azt gondolom. Azt nem értem, hogy ezt a rekordsebességet miért nem tudják alkalmazni akkor, amikor egy jó ideje azon gondolkodunk, vajon hová tűnt a Matolcsy-féle 650 milliárd. Vagy mi van a Szőlő utcai dolgokkal? Ott miért nem használják ugyanezt a gyors eljárást?

— Ezzel mintha a Fidesz elengedte volna a romákat, pedig korábban, főleg választások előtt, nagyon próbált nekik kedveskedni.

— Őket kéne megkérdezni, mi ezzel a szándékuk. Én nem tudom megjósolni, mert tényleg kiszámíthatatlanok. Jól is kijöhettek volna ebből a gyöngyösi históriából, hiszen elmondhatták volna utána, hogy „lám-lám, milyen jól működő demokrácia vagyunk, teret adunk a szabad véleménynyilvánításnak”. Ehelyett a bocsánatkérés után rögtön előjöttek a bűnlajstrommal. Sokkal könnyebb elhitetni a társadalommal, hogy ezek rendbontó, bűnöző cigányok, akik vadállatként viselkednek. Ez sokkal jobban illik a magyar ember fejében kialakított cigányképbe, semmint az, hogy megbántott emberekről van szó, akik önérzetből, demokratikus jogukkal élve adnak hangot annak, hogy így nem beszélhetünk embertársainkról.

ha azt gondolják, mi annyira bolondok vagyunk, hogy nem tudunk kiállni magunkért, és nem halljuk meg, amikor megaláznak minket. Ez ugyanolyan rasszizmus, mint amikor valaki a vécékefék mellé tud minket elképzelni.

— Bayer Zsolt azt üzente a tiltakozóknak, hogy „fogják be a szájukat”, és inkább akkor álljanak ki, ha meg akarják köszönni, mit adott nekik a Fidesz az elmúlt 16 évben. Mit adott valójában?

— Egyre több szegregált iskolát. Egyre több olyan 16 és 23 év közötti fiatalt, akinek nincs meg a nyolc osztálya. Én ezeket tapasztalom. És most kaptunk egy munkalehetőséget: a közmunkából a vécékeféken keresztül vezet az út a munka világába. Ezt kaptuk még. Nyilván, ha a kormányzatot kérdezi meg az ember, akkor néhány pillanat alatt legyártanak olyan adatsorokat és statisztikákat, amilyenekről Nyugat-Európa álmodni sem merne. De mivel az elmúlt 15 évben nincsenek olyan szociológiai felmérések, olyan kutatások, amelyek valódi látleletet adnának, addig csak a tapasztalatainkból tudunk kiindulni. És mi ezt látjuk:

— A rendszerváltás óta az előző kormányoknak volt érdemi hozzájárulásuk a romák felemelkedéséhez? Volt valamikor koncepció?

— Volt egy nagyon szép időszak, amikor Magyarország csatlakozni szeretett volna az Európai Unióhoz. Akkor nagyon fontos volt bemutatni, hogy a romák is a társadalom részei. Mindenféle, akkor még PHARE-programos beruházáshoz indikátorként írták elő a romák részvételét. Az indikátorokat teljesíteni kellett. Nagyon sokunknak sikerült középiskolai végzettséget szerezni, egyetemre kerültünk, akkor ez divat volt. A Soros Alapítványtól kezdve sok olyan szervezet volt, amely támogatta, hogy a legszegényebb roma fiatalok is eljussanak a gimnáziumokba. Így kezdődött, és akkoriban a Dél-Dunántúlon nagyon erősek voltak az e köré szerveződő oktatási programok is.

Az oktatás fontosságát pedig már nem a romákon kell lemérni, elég körülnézni a tanártüntetéseken, milyen problémák fogalmazódnak meg.

— Tehát az uniós csatlakozás után, kormányzati színtől függetlenül, ez a téma már nem volt fontos?

— A Magyar Bálint-féle időszakban még zászlóra volt tűzve az oktatási integráció, de a következő négy évben, Hiller István alatt ez már nem volt annyira hangsúlyos. A Fidesz pedig gatyába rázta azt az össznépi akaratot, ami abban nyilvánul meg, hogy a szegregáció ma egy elfogadott tény Magyarországon. Hiszen a baloldali kormányok idején is, amikor az iskolafenntartók még az önkormányzatok voltak, számos baloldali polgármester sem szüntette meg a szegregáló intézményét. Ebben tehát van egy folytonosság: a Magyar Bálint-érán kívül nem volt valódi akarat az oktatási integrációra.

— Olyan vélemények is vannak, hogy a rendszerváltás óta egyik párt sem gondolta, hogy a romák egyenjogúsításával választást lehet nyerni, ezért nem is fektettek bele energiát.

— Azért fogalmaztam meg nagyon hangsúlyosan, amikor elkezdtem kiállni a nyilvánosság elé, hogy

Ezt a döntést meg kell hozni: a hazai cigányság a magyar nemzet egészéhez tartozik. Nem tartalék, nem felzárkóztató program, semmi más. Ha a romáknak ugyanolyan jogaik vannak, mint bárki másnak, ha nyitva állnak előttünk a minőségi iskolák ajtajai, és nem az a hozzáállás, hogy „nekem vannak cigány barátaim”, hanem ezek a dolgok alapértelmezetten működnek, akkor kerülünk közelebb a megoldáshoz. Ezt a döntést nem helyi modellprogramokon keresztül kell meghozni, hanem felülről. Mert ha Mari néninek kell megszavaznia, hogy ki járjon az iskolába, akkor ő nem fogja a cigány gyereket beszavazni. Ha Mari néninek kell megszavaznia, hogy melyik cigány kerüljön be a parlamentbe, akkor nem fogja megszavazni. De ha van erre állami akarat, az egy idő után egyértelművé és önjáróvá tud válni.

— A közelgő választások után, ha a TISZA Párt kerülne kormányra, lát esélyt érdemi változásra?

— A TISZA jelenlegi narratívájából kiindulva maximális remény van, de nézzük reálisan a dolgokat. Egy TISZA-kormánynak óriási feladata lesz felfejteni mindazt, amit az elmúlt 15 évben nem láthattunk. El sem tudjuk képzelni, milyen csontvázak esnek ki a szekrényből. De a legfőbb érdemi változás meg fog történni: megtörik ez a másfél évtizede tartó kétharmados rendszer. Szerintem a mostani választásnak ez az egyik legnagyobb tétje.

— Az ön által vezetett iskola egy működő modell, egy példa. Lehetséges lenne az önök tapasztalatait országosan hasznosítani?

— Nem lehet, hanem kell hasznosítani.

— Keresik önöket a politika részéről, hogy mondják el, mit csinálnak?

— Hát, annyira nem. A Fidesz-kormányra gondol?

— Akár, de mondjuk a TISZA Pártra is.

— A TISZA Párt azért elég nagy teret ad az én meglátásaimnak. Azt látom, hogy a vezetősége olyan húrokat pendít meg, amelyek sokkal jobban rezonálnak a demokráciára, mint bármi, amit az elmúlt 15 évben éltünk. Ha a TISZA csak egy picit is demokratikusabban képzeli el a kormányzást, mint a Fidesz, amire elég nagy esély van, akkor már beljebb vagyunk.

— Tegyük fel, hogy elindul egy valódi esélyteremtő, felzárkóztató politika...

— A felzárkóztatás szót nem szeretem. Én lezárkóztatásnak hívom, ami eddig történt, mert

— Akkor mondjuk úgy, hogy egyenjogúsító, esélyteremtő politika. Ha egy ilyen elindul és jól működik, akkor évtizedek múlva az önéhez hasonló intézmények az egykori Szabad Európa Rádió sorsára juthatnak: okafogyottá válnak.

— Milyen jó lenne! Ezt mondom én is. De ma azt látjuk, hogy sokszor mi vagyunk az egyetlen intézmény, ahol igénybe tudják venni a szolgáltatásainkat. Azt szoktam mondani, hogy a miénkhez hasonló intézmények a rendszerváltás járulékos veszteségei. Sokszor elmondtam már: az lenne jó, ha a mi iskolánkat, mint nemzetiségi gimnáziumot, a diákok csak azért választanák, mert kifejezetten a nemzetiségi oktatásban szeretnének részesülni, mert a roma nemzetiséghez tartoznak, és ebben szeretnének elmélyülni.

– Le kell mondani Lázár Jánosnak?

– Szerintem el kellett volna gondolkodnia rajta. Én csak azért mondom ezt, mert ez már a többedik ilyen jellegű kijelentése volt. Minimum egy gondolkodást szerintem megért volna. De ha már abban változik ez a helyzet, hogy hogy észreveszi a vezetőség azt, hogy sokkal körültekintőbben kellene az ilyen fontos, kényes ügyekről nyilatkozni vagy megnyilvánulni, szerintem már az is egy óriási előrelépés.

– Orbán Viktor ma azt mondta, szó szerint idézem, hogy a Tisza Párt bandába verődött bűnözőket küldött a fideszesekre, utalva a Lázár János gyöngyösi fórumán tiltakozókra. Mit gondol erről? Bandába verődött bűnözők tiltakoztak ott Lázár ellen?

– Pont ezzel van baj, hogy szerintem a politikának ezek az eszközei. Így működik a politika. Nyilván nem lepődöm meg, hogy most ez a fajta üzemmód van. Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Én teljesen elképzelhetőnek tartom azt, hogy ezek az emberek, akik ott megjelentek és elmondták a véleményüket, önmaguk miatt mondták el a véleményüket, és nem felszólításra vagy utasításra. Az pedig, hogy kinek milyen a múltja, arról nekem fogalmam sincs.

– Bayer Zsolt egy publicisztikában "saját fajtájuk ocsmány árulóinak" nevezte a Gyöngyösön tiltakozó cigányokat. "Fogjátok be a pofátokat, és majd akkor nyissatok ki újra, ha meg tudjátok köszönni mindazt, amit az elmúlt 16 évben kaptatok az Orbán kormánytól" - írta.

– Erről beszélek, a politikai kommunikáció színvonaláról. Én mindig azt mondom, hogy a másik vélemény az egy erősség és nem egy gyengeség. Minél több vélemény hangzik el szalonképesen a közbeszédben, annál jobb. Szerintem pont ez egy nem helyes út. Azért nem helyes út, mert ezzel olyan energiákat ültetünk el az emberek szívében a közbeszéden keresztül, ami... Mindenki kikéri magának minden oldalról a hergelést, és bevallom őszintén, hogy én sem szeretem. Bármelyik oldalról is történne ilyen, nem szeretem az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, mert szerintem nagyon-nagyon káros hosszútávon. Bárki szájából hangzik el egy ilyen minősítés, az egyszerűen szerintem nem szép, nem helyes.