Felmondott a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta, aki 23 évig tanított. Döntéséről a Facebookon azt írta, ez az elmúlt időszak történéseinek egyenes következménye.
„A kollégáim kirúgása, a januárban belengetett teljesítményalapú bérezés, illetve a polgári engedetlenséget egészen a tanév végéig, augusztus elejéig »büntethetővé« tevő, éjjel kihirdetett rendelet volt az utolsó csepp. Ezek egyértelművé tették számomra, hogy az oktatásirányítás semmit nem hallott meg a tanárok egy éve (igazából sok éve) tartó küzdelméből, amelyet a saját és diákjaink méltóságáért, az oktatásban szükséges, az emberséget és az eredményességet célzó intézkedésekért folytatunk”
- írta bejegyzésében.
Úgy gondolja, „rendszeren belül” már semmit nem tud tenni ezért az ügyért, „kívülről” viszont talán még igen. Mint írta, nem adja fel könnyen a számára fontos dolgokat, nem mond le könnyen a számára fontos emberekről, ügyekről. Most viszont eljött az a pont, amikor azzal szembesült, hogy mindent megtett, amit rendszeren belül tehet.
„Az ügy közös, és ebbe bele kell férnie, hogy én úgy érezzem, a jelenlegi helyzetemben »elmentem a falig«, azaz iskolán belül a cselekvési lehetőségek határáig. Ha közös az ügy, kell, hogy legyenek sokan, akik – ha eddig nem is tették – intézményen belül vagy onnan kilépve kezdenek cselekedni. Számomra ezt jelenti az összefogás és a szolidaritás.”
Azt is közölte, hogy nincs új munkahelye, és egyelőre B terve se született, és amíg "benn van", nem is fog, mert lefoglalja a tanítás. Amit egy ideje már lehetetlennek érez, mivel szerinte „leadni az anyagot” lehet, de tanítani, nevelni, példát mutatni a diákoknak ilyen körülmények között nem tudok, mert ehhez szükségem van az önbecsülésemre is”. Mint írta, várhatóan március közepéig dolgozik még, ezalatt lehetősége van elrendezni mindent, leginkább a diákjaival.
„A döntésemben megnyugodtam, mert azt gondolom, a tanítás leginkább példaadás, és most már azt a példát tudom mutatni, amelyet a legfontosabbnak tartok: ha valahol nem becsülnek meg, ha a véleményed nem számít, ha megaláznak, mert azt hiszik, megtehetik, akkor ne tűrj csendben, hanem állj fel, menj el onnan”
- írta bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a sok támogatásért.
Berta Beáta októberben nyilatkozott lapunknak, az akkor készült interjút itt olvashatjátok el:
Felkavaró videó: a kezénél fogva vonszolt ki egy síró pácienst a kórházból az ápoló
A kassai kórház elítélte az ápoló tettét, akit felelősségre fognak vonni az eset miatt. Az ápoló szerint azonban a mentőszolgálat munkatársai utasították arra, hogy dobja ki a férfit, miután gyilkossággal fenyegette a körülötte lévőket.
Óriási felháborodást váltott ki Szlovákiában egy interneten felbukkanó videó, amelyen az látható, hogy a kassai kórház egyik ápolója a karjánál fogva vonszol ki a kórházból egy földön reszkető, síró férfit.
A felvételen az látható, hogy a férfi a mankói mellett ül a földön, amikor odalép hozzá az egyik ápoló azzal, hogy segít neki kimenni. Ezután azonban megdöbbentő jelenet következik: az ápoló a páciens kezét megfogva a földön húzva vonszolja ki a kijáratig. Eközben a férfi gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsított.
Monika Krišková, a kórház szóvivője arról tájékoztatott, hogy elítélik az ápolót tettét és elnézést kérnek minden szemtanútól. Az esetet követően mindkét sürgősségi osztályán átképzik a személyzetet az etikai kódex alapján, illetve felelősségre vonják a felvételen szereplő ápolót.
A szlovák egészségügyi minisztérium is elfogadhatatlannak nevezte az esetet, felhívva a figyelmet arra, hogy az egészségügyi személyzetnek kötelessége minden helyzetet szakszerűen kezelni akkor is, ha a páciens nem együttműködő.
Azóta az érintett ápoló is megszólalt az ügyben, állítása szerint nem önszántából cselekedett, csak azt tette, amit kértek tőle. Szerinte a videón látható férfi gyakran megjelent a kórházban, mióta a vasút- és buszpályaudvarokról kitiltották a hajléktalanokat.
„Azzal jött be, hogy belgyógyászhoz kell mennie, amit végül meg is tett. Távozáskor a mentőszolgálat munkatársai utasítottak, hogy dobjam ki a személyt, aki bevizelt, büdös volt, verbálisan sértegetett, és azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit megöl, aki körülötte volt"
- mesélte a június 2-án történtekről.
Állítása szerint azért nem merte átkarolni a férfi derekát, mert lehetségesnek tartotta, hogy kés vagy valamilyen más fegyver van nála. Az eset óta neki és a családjának is álmatlan éjszakái vannak, a kórház vezetése pedig a közös megegyezéssel való távozásra akarta rábírni.
„Csak parancsot teljesítettem. Öt éve végzem ezt a munkát, ebből három éve a sürgősségi osztályon. Van egészségügyi képzésem, van második érettségim, csak azért, mert ezt akartam csinálni, és látok jövőt ebben a munkában"
- magyarázta az ápoló.
Az esetről készült sokkoló videót itt tudod megnézni:
Roncsteleppé vált a magyar határ az elfogott embercsempészek otthagyott autói miatt – erről forgatott videót Toroczkai László
A Mi Hazánk elnöke színjátéknak tartja a kormány határvédelmi intézkedéseit. Már az általa is javasolt határkerítésnek sem látja sok értelmét a jelenlegi formájában.
Elfogott külföldi embercsempészek szétvert autói borítják a tájat mindössze néhány kilométerre a magyar-szerb határtól. A roncsokról Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke osztott meg egy videót TikTok-csatornáján.
Az ellenzéki párt elnöke arról beszél a felvételen, hogy miközben ilyen állapotok uralkodnak a határnál, a kormány éppen most engedett el több száz olyan embercsempészt, akiket például itt fogtak el.
Emiatt színjátéknak tartja a kormány intézkedéseit, és a korábban többek között általa javasolt határkerítésnek sem látja sok értelmét ebben a formában.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a börtönök túlzsúfoltságára és a fogvatartásuk magas költségeire hivatkozva közel ezer külföldi embercsempészt engedett szabadon a kormány, akiknek 72 órájuk volt, hogy elhagyják az országot. A lépés miatt Ausztria bekérette a bécsi magyar nagykövetet, illetve fokozott ellenőrzést rendelt el az osztrák-magyar határon.
Nagy Andor bécsi nagykövet az egyeztetés után arról beszélt, hogy Magyarországnak szuverén joga volt elengedni az embercsempészeket, ezért meglepte őket, hogy van olyan szomszédos ország, amely ezt sérelmezi.
Aknák ezreit sodorja be a városokba és a falvakba a gátszakadás utáni áradat, Csernobil óta nem volt ekkora katasztrófa
Akár évtizedekig is sújthatják az ukránokat a kahovkai gát felrobbantása által okozott károk hatásai. A vízhiány miatt kritikus helyzetbe kerülhet az élelmiszertermelés.
Az ukrajnai Dnyeper folyó mentén élők számára generációkon át érezhetőek lesznek a kahovkai gát leomlásának súlyos következményei: nem elég, hogy aknák és törmelékek ezrei áramlanak lakott településekre, a vízhiány is kritikus lehet – írja a The Guardian.
Többször beszámoltunk a kahovkai gátrobbantás közvetlen következményeiről, mostanra pedig nyilvánvalóvá vált: ha a gát helyett nem építenek újat, a Dnyeper folyó mentén lévő települések közül sok nem lesz újra lakható. A gátszakadás utáni áradat a megélhetési lehetőségek mellett otthonok ezreit sodorta el, nem beszélve a számtalan haszonállatról és vadon élő állatról.
A hirtelen lezúduló, hatalmas mennyiségű víz és iszap egy pillanat alatt megváltoztatta a tájat, eltüntette a szigeteket és a vizes élőhelyeket, mindezzel súlyos ökológia katasztrófát előidézve. Évtizedekbe telhet, mire helyreáll az állat- és növényvilág.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „az elmúlt évtizedek ember okozta legnagyobb környezeti katasztrófájának” nevezte a kahovkai gát felrobbantásának következményeit, melyet az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa súlyosságához hasonlított.
Mohammad Heidarzadeh, az Egyesült Királyság Bath-i Egyetemének vezető építészeti oktatója szerint 18 milliárd köbméteres tározójával a kahovkai a világ egyik legnagyobb kapacitású gátjának számított. Viszonyításképpen: 90-szer nagyobb volt, mint Nagy-Britannia legnagyobb víztározója, a northumberlandi Kielder-gát.
„Nyilvánvaló, hogy ennek a gátnak a meghibásodása kiterjedt és hosszú távú negatív következményekkel jár ökológiai és környezeti szempontból nemcsak Ukrajnára nézve, hanem a szomszédos országokra és régiókra vonatkozóan is” – mondta Heidarzadeh.
A hömpölygő víztömeg által magával hordott törmelékek között több tízezer akna is található, ugyanis az árvíz az orosz-ukrán háború frontvonalán halad végig.
Korábban a Dnyeper mindkét oldalán aknákat helyeztek el a vízparton, ezeket pedig mostanra elmosta és véletlenszerűen osztja szét a víz a folyásirányban található városokban, falvakban és mezőgazdasági területeken. Még évekkel a háború után is veszélyben lesznek a kósza aknáktól az itteni civilek.
A gátszakadás másik súlyos következménye a vízhiány.
A kahovkai víztározó vízszintje drámaian csökken, és néhány napon belül túl alacsony lesz ahhoz, hogy 200 kilométerrel feljebb a zaporizzsjai atomerőmű vízszivattyúit a reaktormagok és a kiégett fűtőelemek hűtésére használhassák.
Ráadásul sokkal kevesebb ivóvíz lesz a régió településein, miközben kevesebb víz jut öntözésre a mezőgazdasági területeken. Mindez negatív hatással lesz az élelmiszertermelésre, valamint a búza, a kukorica, a napraforgóolaj és a szójabab exportjára a világ többi részébe. Az EastFruit mezőgazdasági kutatóintézet szerint a kahovkai víztározó hozzájárult Ukrajnában az összes zöldség 80 százalékának, valamint a gyümölcsök és a szőlő jelentős részének termesztéséhez.
Az egész országra kiadták a figyelmeztetést: megint rengeteg eső zúdul a nyakunkba
Egyes helyeken akár több mint 50 milliméternyi csapadék is lehullhat, az Északi-középhegységben villámárvizek is lehetnek. A zivatarok és felhőszakadás miatt is figyelmeztetést adtak ki.
Zivatarok miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat. Három megyében pedig felhőszakadás miatt másodfokú figyelmeztetés van érvényben.
Az OMSZ figyelmeztető előrejelzésében azt írja, hogy csütörtökön ismét országszerte alkalmasak lesznek a légköri feltételek zivatarok kialakulásához - egy adott pont felett akár több alkalommal is előfordulhatnak.
Délelőtt kisebb, délután, este pedig nagyobb számban várható zivatar, amelyek várhatóan késő este sem csengenek le teljesen. A zivatarokhoz tartozó fő kísérőjelenség a felhőszakadás lesz:
rövid idő alatt 20-50, kisebb körzetekben pedig akár 50 millimétert meghaladó csapadékmennyiség hullhat.
A villámárvíz veszélye az Északi-középhegység térségében a legnagyobb, de felhőszakadás másutt is előfordulhatnak. A zivatarok környezetében átmeneti szélerősödés, kisméretű jég sem kizárt.
Az OMSZ ezért az ország összes megyéjére elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre zivatarok miatt.
Felhőszakadás miatt három megyében - Nógrádban, Pesten és Hevesben - másodfokú, míg az ország három nyugati megyéjét leszámítva az összes többiben elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.