Mérföldkő: mostantól itt hallgatják ki a megerőszakolt vagy súlyosan bántalmazott gyerekeket
A TEGYESZ Alföldi utcai épületében is kialakítottak egy ilyen speciális meghallgató szobát és vizsgáló helyiséget.
A Barnahus-módszer egyébként nem teljesen új Magyarországon. 2016-ban kísérleti jelleggel indítottak egy programot a szombathelyi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakembereinek kezdeményezésére.
A barnahus szó gyerekházat jelent. A módszer célja, hogy a lehető legkisebb trauma okozásával a lehető legtöbb információt tudjanak meg a bántalmazott gyerekektől.
Amire eddig nem fektettek kellő hangsúlyt az, hogy egy gyerek teljesen más, mint egy felnőtt. A legtöbb kisgyerek megfigyelésénél nagyon fontos a nonverbális kommunikáció, minél fiatalabb egy gyerek, a mozdulatai, grimaszai annál árulkodóbbak.
„A meghallgatást felvesszük és ott minden látszik.
És mellette a szavai, amit elmond, ahogyan elmond, és természetesen ott van a kérdésfeltevés. Hogyan válaszolt rá a gyerek és milyen típusú kérdés volt. Ezeket mind lehet később elemezni, de ugyanakkor nagyon komoly felkészülést tesz szükségessé a szakembertől, hogy egy ilyen korú és ilyen komoly traumán átesett gyermekkel valódi és hasznot hozó feltáró beszélgetést folytasson”- fejti ki Sófi Gyula gyermekpszichiáter, aki hozzáteszi: akár az eljárás sikeressége is múlhat a szakemberen.
„Talán a legismertebb példa erre az amerikai McMartin ügy, amikor egy óvodát működtető család szinte minden tagját letartóztatták. A vád szerint több száz gyereket molesztáltak. Aztán az eljárás során kiderült, hogy a szakértő nem tudta, hogyan kell óvodás korú gyermekkel beszélgetni. Hogyan teszünk fel kérdéseket egy esetleges traumán átesett, ilyen korú gyereknek. Az eredmények hamisak lettek, amelyek alapján meghurcolták az óvodát működtető családot és traumatizálták a gyerekeket. Nem beszélve arról, hogy egy csomó pénzt feleslegesen elköltöttek.”
De nem kell messzire mennünk a rossz példáért, a már említett szigetszentmiklósi ügyben is épp az volt az egyik probléma, hogy a gyerekeket először egy olyan pszichológus hallgatta meg, akinek nem is ez volt a szakterülete, másodszorra pedig egy olyan szakembert kértek fel, aki befolyásolni próbálta az áldozatokat, konkrétan üvöltött velük, hogy hazudnak.
A „horrorszülők” ahogy a sajtó akkoriban nevezte a gyerekekkel kegyetlenkedő szüleiket, végül másodfokon sokkal súlyosabb ítéletet, 13 év fegyházbüntetést kaptak.
Csakhogy közben a gyerekeknek éveken keresztül újra és újra részletezniük kellett a velük történt szörnyűségeket, különböző pszichológusoknak, nyomozati bíróknak és a bíróságnak is.
Az Alföldi utcai speciális meghallgató helyiséghez tartozik egy gyermek-nőgyógyászati vizsgáló és egy pihenőszoba is. Az orvos egy úgynevezett kolposzkóppal úgy tudja megvizsgálni a kislányokat, hogy nem nyúl hozzájuk.
Tőlük is megpróbálják beszerezni a lehető legtöbb információt. A gyereket csak ezután hallgatják meg. Gyorsan cselekednek, mert az eredmények annál jobban tükrözik a valóságot, minél közelebb áll a meghallgatás ideje a bűncselekményhez.
A cél az, hogy már a nyomozás során és később a bíróságon is csak ezt a felvételt kelljen használni, és a gyereket ne kelljen többet faggatni a történtekről.