„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt

Háromszoros, ötszörös gázárakról beszél a kormány, miután az Európai Tanács úgy döntött, jövő novembertől elzárják az orosz gázcsapokat. Ez azt jelenti, hogy akár a Fidesz nyer áprilisban, akár a TISZA, 2027 őszétől a határozat értelmében nem érkezhet Magyarországra orosz gáz. Igaz, az Orbán-kormány már be is jelentette, hogy bíróságon támadja meg a határozatot, mert szerintük ez egy szankciós döntés volt, amit egyhangúan kellett volna meghozni, a Tanács ezzel szemben mindezt kereskedelmi szabálynak állította be, amihez egyszerű többség is elég volt.

Mi történik, ha másfél év múlva már valóban nem jön majd orosz gáz Magyarországra? Megakadályozhatja-e ezt a magyar kormány a bíróságon? Valóban kilőhet-e a hazai fogyasztók által fizetett gázár, ha nem sikerül? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

— Mióta volt napirenden ez a határozat?

— Elég régóta beszélünk róla. Eleinte még arról volt szó, hogy ez egy jogszabályi módosítás lesz, amihez egyhangú döntés kell. Aztán kitalálták azt a megoldást, hogy kereskedelmi szabályozásként fogadják el, amihez a többségi döntés elég. Ez legalább egy-másfél hónappal ezelőtt került először az Európai Parlament asztalára, és most jutott el az Európai Unió Tanácsáig.

— Ez azért is érdekes, mert korábban több helyről lehetett hallani a 2027-es céldátumról.

— A 2027-es dátum nem lehet senkinek meglepő, inkább csak a kivitelezés módja az. Korábban a magyar kormány folyamatosan arra készült, hogy nem baj, majd úgyis megvétózzuk. Ebből a vétóból lett elege az Európai Uniónak, és megtalálta ezt a kereskedelmi szabályozási megoldást, ami nagy valószínűséggel ki fogja állni a bírósági eljárás próbáját is. A magyar kormány már be is jelentette, hogy megtámadják bíróságon, mondván, hogy ezzel gyakorlatilag kiveszik a kötelező szankciós szabályozást az Európai Tanács egyhangú döntései alól, és kereskedelmi döntésként kezelik. Meglátjuk, hogyan jutnak ezzel tovább. Az LNG esetében a határidő tehát 2027. január, a vezetékes szállítás esetében pedig legkésőbb 2027. szeptember vége, illetve ha a tárolók feltöltéséhez szükséges, akkor november. Addig azért van még bő egy-másfél év.

Közben azért ennyi idő alatt elég sok mindenre fel lehet készülni, többek között erre is.

— Nemcsak lehet, de kell is, hiszen március végéig minden tagállamnak be kell nyújtania egy tervet, hogyan készül fel az orosz gázról való leválásra. Ahogy öntől már megtanultam, a vezetékrendszer gyakorlatilag minden irányból kiépült, tehát technikai akadály nincsen.

— Az MVM vezérigazgatója is megerősítette, hogy igenis el tudják látni a magyar fogyasztókat elegendő földgázzal orosz gáz nélkül is. Tehát valóban, fizikai akadálya ennek nincs.

— A kőolajjal más a helyzet.

— A kőolaj most nem került ebbe bele, azt kiszedték a mostani csomagból. Azt mondták, hogy azt egy külön rendelkezésben fogják szabályozni, vélhetően pontisan emiatt. Tehát a kőolaj végül is nem került bele, csak a földgázról beszélünk, ami megoldható. Egyébként szerintem a kőolaj is.

— Mi történhet, miután a kormány bírósághoz fordult?

— Ennek nincs halasztó hatálya. Attól, hogy valaki bíróság elé fordul, éppúgy, mint a magyar jogban, a kötelezettség érvényben marad. Tehát márciusra el kell készíteni a kivezetésre vonatkozó ütemtervet. A bíróság elé pedig azért akarják vinni az ügyet, mert szerintük eljárási hiba történt. A bíróság pedig vélhetően azt is tárgyalni fogja, igazuk van-e, amikor azt mondják, hogy Magyarországnak nem megoldható a földgázellátása orosz gáz nélkül. Ekkor pedig előkerülnek azok a tények, amiket én is szoktam mondani, és amit az MVM vezérigazgatója is megerősített:

Csak mondom egyébként, hogy a Török Áramlaton kívüli betáplálási kapacitás, ha még az ukránt is leveszem, mert az jelenleg nem működik, több mint 13 milliárd köbméter. Ekkora a kapacitása ezeknek a vezetékeknek. Azaz más feladatuk nincs, mint ezt kitölteni kereskedelmi szerződésekkel.

— Úgy tudom, a bejövő földgáznak a 20%-a már most is nem orosz eredetű.

— Valóban, elég jelentős mennyiség ma már máshonnan érkezik. Ausztria felől például, ezen kívül ott van a horvát és a román betáplálás. Ha most ránézek a földgázszállító oldalán a mostani adatokra, azt látom, hogy Romániából, illetve Mosonmagyaróvárnál érkezik földgáz a hálózatra. És persze jön a Török Áramlaton is, hiszen az egy hosszú távú szerződés alapján működik.

— A hosszú távú szerződés a másik kérdés. Az oroszokkal ilyen szerződéseink vannak. Ha ezt fel kell mondanunk, akkor kell kötbért fizetnünk?

— Ez egyáltalán nem biztos. Mivel nem ismerjük a szerződést, ezért mondhatnak akármit, akár a kötbérrel is riogathatják az embereket. Ilyenkor azt szoktam mondani: jó, akkor mutassák meg azt a szerződést, vagy legalábbis ezt a kitételét. Ugyanis minden nemzetközi szerződés esetén, különösen, ha az unión kívüli tagállam cégével köttetik, benne van egy olyan klauzula, miszerint ha egy adott országban vagy abban a közösségben, ahová az ország tartozik, megváltozik a jogszabály, és ellehetetleníti a szerződés korábbi feltételek szerinti teljesítését, akkor a partnereknek joguk van a szerződés felülvizsgálatát kezdeményezni.

Mondok egy egyszerű példát: amikor Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy mostantól csak rubelben lehet fizetni, ez egy olyan változtatás volt, ami alapján a Gazprom kezdeményezte a meglévő szerződések módosítását: vagy áttérnek a rubelre, vagy felbontják a szerződést. Ne gondolja Szijjártó Péter sem, aki annyira ért a szerződésekhez, hogy egy ilyen helyzetben Magyarországnak nincs joga felmondani a szerződést, ha egy EU-s szabályozás megtiltja az adott országból érkező gáz forgalmazását. Éppúgy van hozzá joga, mint ahogy az oroszoknak volt Putyin rendelkezésére áttérni a rubeles elszámolásra. És volt, aki nem tért át. A lengyelek jelentették be először, hogy ők márpedig nem fogadják el. És az oroszok mit csináltak? Elzárták a Jamal vezetéket, ami Lengyelországba szállított gázt, holott még érvényes szerződésük volt 2022 végéig, mégis elzárták 2022 májusában.

A szerződések tartalmaznak ilyen klauzulát, és ha a szabályozás változik, a felek tudomásul veszik, hogy ehhez igazodni kell, és módosítást kezdeményeznek. Ha nem sikerül megállapodni, a szerződés hatályát veszti. Én a kötbérkérdést ezzel lezárnám, és nem riogatnám az embereket azzal, hogy milliárdokat kell fizetnünk.

— A másik nagy ellenérv, hogy sokkal drágább lenne a nem orosz gáz.

— Folyamatosan ezzel hülyítik az embereket, hogy az orosz gáz olcsó. Nem olcsó. Miért lenne az? Sosem volt olcsó. Mióta orosz gázt vásárolunk és nem szovjetet, azóta ez sem olcsó. Az oroszok viszonylag hamar rájöttek, hogy ez egy kemény valutáért, jó áron értékesíthető termék. Ráadásul a vezetékeik is megvoltak hozzá. Főleg, amíg az ukrán vezeték működött, ami nem volt költséges, hiszen az még a 60-as, 70-es években épült, annak az amortizációja már régen kifutott, a fenntartási költsége pedig minimális.

Most meg Lázár János mond olyat, hogy 30%-kal olcsóbban kapjuk a gázt. Mivel a szerződést senki nem látja, így a messziről jött ember azt mond, amit akar. Mutassák meg!

— Nem lehetséges, hogy politikai alapon mégis olcsóbban kapjuk?

— Ezt kizártnak tartom. Miért adnák nekünk 30%-kal olcsóbban, amikor magasabb áron is el tudják adni? Én magam is ismerem a korábbi orosz szerződést, az is a tőzsdei árfolyamokat követte. Igaz, abban még a dízel és a fűtőolaj árfolyamának alakulása is benne volt. Amióta ez kiesett, azóta gyakorlatilag a TTF-hez kötik az árat. Maga Szijjártó is elismerte korábban, hogy némi késéssel a TTF árfolyamát követi az orosz gáz ára. Azaz

Amit még hozzá szoktak tenni, hogy igen, de az oroszok itt adják át a határon, Kiskundorozsmánál. Ez igaz, de megépítették a Török Áramlat vezetéket. Azért, hogy világos legyen minden olvasó számára: egy ilyen vezeték megépítése a tengeren keresztül, hogy ideérjen, meghaladja egy Paks 2 beruházás költségét. Ugye senki nem gondolja, hogy ezt nem akarják visszakapni?

Amikor a számlázást készítik, ezt beépítik az árba. Tehát nem TTF-áron, hanem bizonyosan magasabb áron értékesítik nekünk a földgázt, mert abban benne van a beruházás megtérülési költsége. Az orosz gázszolgáltató nem Róbert bácsi ingyenkonyhája. Azt hozzáteszem, nyilván azért kötöttek Szijjártóval 15 éves szerződést, hogy ennek a fix költségnek a leosztása minél hosszabb időre történjen. Egészen más, ha valaki két évre szerződik, mint ha tizenötre. De ettől még ne gondoljuk, hogy az oroszok ingyen hozzák el a gázt a magyar határig.

— Mennyi időbe reálisan megszervezni, hogy ne orosz gáz jöjjön az országba?

— 4,5 milliárd köbmétert kell pótolni. Ehhez meg kell kötni a szerződéseket a lehetséges partnerekkel. Meg kell őket keresni, ajánlatot kell kérni, szerződni kell. Én azt gondolom, hogy 2027-ig ez simán elintézhető. Nem véletlenül mondta azt Mátrai Károly is, hogy simán el tudjuk látni a magyar fogyasztókat gázzal akkor is, ha nem lesz orosz gáz. Innentől kezdve a fizikai kérdés megoldott, már csak a kereskedelmi hátteret kell megteremteni.

— Tegyük fel, hogy az oroszok megsértődnek és holnap elzárják a gázt, ahogy azt a lengyelekkel és az osztrákokkal tették. Létezik vészforgatókönyv a gyors pótlásra?

— Nyilván lehetne. Azt is tudni kell, hogy a tárolóinkban jelenleg benne van az éves fogyasztásunknak körülbelül a 38%-a. Ez azt jelenti, hogy

Utána kell felpörgetni a kereskedelmi szerződéseket, hogy a nyári tárolófeltöltési időszakra már meglegyenek a források. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az oroszoknak a földgáz- és kőolajértékesítésen kívül nincs túl sok egyéb bevételük. Ezért nem hinném, hogy ilyen drasztikus lépéshez folyamodnának. De nyilván semmit nem lehet kizárni. Akkor fel kell pörgetni a tárgyalásokat, és meg kell teremteni a forrást Ausztriából, Horvátországon keresztül, vagy Romániából.

— Milyen partnerek jöhetnek szóba?

— Hosszú távra rengeteg kereskedő van. Tényleg rengeteg. Bejöhetnek a közel-keleti nagy LNG-szállítók, vagy az afrikaiak, akik nagyon aktívak lettek az elmúlt időszakban, mint Nigéria, Kongó, Mozambik, Angola. De megvan a fizikai lehetőség arra, hogy a Törökországba érkező más gázt, akár török, ciprusi, egyiptomi vagy azeri eredetűt forgassanak bele a vezetékbe. Vagyis attól, hogy az orosz gázt már nem vásároljuk, a Török Áramlat vezeték egyáltalán nem biztos, hogy kiszárad.

Nem véletlen volt a két-három évvel ezelőtti nagy sikerpropaganda, hogy Azerbajdzsánnal kötöttünk szerződést 50 millió köbméter gázra, és a törökökkel 200 millióra. Aztán nemrég bejelentették, hogy a Shell-lel és az amerikaiakkal is kötöttek LNG-szerződést. Ezekkel a sikerpropagandákkal a saját korábbi állításaikat cáfolják, hiszen azt bizonygatják, hogy tudunk máshonnan is venni gázt.

— A rendelkezés szerint, aki nem tartja be a határidőt, és azon túl is vásárol orosz gázt, büntetést fizet. A mostani magyar kormány a már korábban más ügyben rá kirótt büntetést sem fizeti. Visszatartó erő lehet ez a így?

— De ettől még a büntetés, mint olyan, érvényes. Ha egy kormány a jogbiztonságot azzal fenyegeti, hogy maga nem tartja be a közösségi jogokat, az magát a kormányt minősíti.

— Mekkora összegű lehet egy ilyen büntetés?

— Ezt nem tudom. Valószínű, hogy ilyenkor a büntetés mértéke a behozott áru értékéhez igazodik. Minél több orosz gázt hoznak be esetleg a 2027-es határidő után, annál nagyobb lesz a büntetés, de ez már jogi kérdés, amihez nem nagyon értek.

— Április 12-től lesz egy választás, ami befolyásolhatja a magyar álláspontot. Izgalommal figyeljük, mi történik.

— Izgalommal figyeljük, de érdemes megnyugtatni az olvasókat: nem fordulhat elő, hogy Magyarország gázellátása fizikailag veszélybe kerülne. És az sem fordulhat elő, amivel a kormány riogat, hogy 3-4-5-szörös áron fogjuk megvásárolni a gázt. Ugyanis nagy bátorság kell a miniszterelnök részéről kijelenteni, hogy 2027 novembere után milyen gázárak lesznek a piacon. Honnan tudja? Azt sem tudtuk egy hónappal ezelőtt, hogy most milyen ár lesz. Egy hónapja még 26 euró volt, most meg 40 körül van. Ha a miniszterelnök ezt tudná, gázkereskedőként kellene dolgoznia, és halálra keresné magát.

A kibocsátási oldalon is nő a kapacitás a Közel-Keleten, Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban is, azaz egyre nagyobb gázmennyiség fog érkezni Európába. Arról nem is beszélve, hogy 2028 környékén várható a román Neptun Deep mező termelésbe állítása is. Tehát abból az irányból is sokkal nagyobb mennyiség fog érkezni Európába, így Magyarországra is.

— Mindenesetre beszédes lesz, hogy március 31-ig elkészül-e a terv.

— Valamit biztos, hogy le kell tenniük. Szerintem az MVM és az Energiaügyi Minisztérium meg fogja csinálni, de egészen másképp fogják kommunikálni. Ebben biztosak lehetünk, hiszen eddig is folyamatosan hazudtak az energiaellátással kapcsolatos témákban, miért pont most ne tennék?

Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:

Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.

Gyakorlatilag lefejezték a kínai hadsereg vezetését január 24-én. Egyszerre buktatták meg Csang Ju-hsziát, a Központi Katonai Bizottság rangidős alelnökét, és Liu Csen-li vezérkari főnököt. A hadsereg lapja, a Liberation Army Daily vezércikke korrupcióra és – ami ennél is súlyosabb – Hszi Csin-pinggel szembeni hűtlenségre utalt.

Bár a Központi Katonai Bizottság és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felső vezetésében már 2023 közepe óta kiterjedt tisztogatás zajlik, ami a rakétaerőket és a beszerzési láncokat is érintette, a mostani fejlemény példátlan.

A két tábornok eltávolítása után a korábban hét tagú Központi Katonai Bizottság, a hadsereg legfőbb döntéshozó testülete mindössze két tagra zsugorodott: magára Hszi Csin-ping elnökre és Zhang Shengmin alelnökre, aki a tisztogatásokat felügyeli. Zhang azonban egész pályáját politikai komisszárként töltötte, és alig rendelkezik műveleti parancsnoki tapasztalattal. Ezzel nyugati elemzők szerint a legmagasabb szintű honvédelmi döntéshozó szerv gyakorlatilag működésképtelenné vált.

Csang Hszi Csin-pinggel együtt az úgynevezett „hercegecskék” közé tartozott, a Mao Ce-tung alatt szolgáló forradalmárok fiainak nemzedékébe. Apja maga is tábornok volt, aki Hszi apja mellett szolgált.

Csang a mai kínai tábornokok között ritka kivételnek számított, mivel valódi harci tapasztalattal rendelkezett: részt vett az 1979-es kínai–vietnámi háborúban, majd az 1984-es határkonfliktusokban is. „Először a torkánál kell megragadnunk az ellenséget, hogy ne tudjon elmenekülni, előrenyomulni vagy mozogni, és csak utána csapunk le” – mondta egy fiatal tisztnek egy 1989-es visszaemlékezés szerint.

Hszi 2012-es hatalomra kerülése után Csangot bízta meg a hadsereg nagyszabású reformjának vezetésével. 2012 és 2017 között a fegyverzeti beszerzésekért felelős hivatalt vezette, 2017-ben a Központi Katonai Bizottság alelnöke, 2022-től pedig első számú alelnöke lett.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint eltávolítása példátlan. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy szeizmikus esemény” – mondta Sullivan  a New York Times-nak, hozzátéve:

Neil Thomas, az Asia Society elemzője pedig arról beszélt a Guardiannek, „ez lehet a legjelentősebb tisztogatás a Népi Felszabadító Hadseregben a poszt-Mao korszakban. Olyasmi, mintha az USA vezérkari főnökét tartóztatnák le korrupció miatt”.

A Liberation Army Daily című kínai lap vezércikke szerint Csang és a vele együtt megbuktatott Liu Csen-li tábornok aláásták Hszi tekintélyét, és „súlyosan aláásták a párt abszolút vezetését a hadsereg felett”.

„Ez inkább arra utal, hogy valóban kihívást intéztek Hszi Csin-pinggel szemben, hogy ez egy személyes árulás volt” – mondta Shanshan Mei, a RAND kutatóintézet politológusa. „A korrupciót megemlítik, de számomra a vádak lényege nagyon is politikai: Hszi elárulása.”

Hasonlóan gondolja Dennis Wilder, a Georgetown Egyetem professzora és a CIA korábbi Kína-elemzője is. „Nem a korrupcióról vagy titkok kiszivárogtatásáról van szó, hanem egy tábornokról, aki túl erőssé vált”.

A The Wall Street Journal névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Csangot azzal vádolják, pénzért cserébe befolyásolt katonai előléptetéseket, valamint nukleáris titkokat szivárogtatott ki az Egyesült Államoknak. Utóbbinak azonban nem sok alapja lehet.

Csang 2024-ben Sullivannel valóban tárgyalt nukleáris kérdésekről Pekingben, de ezen 20 másik kínai katonatiszt is részt vett, és mindenről csak általánosságban esett szó. „Ez nem tartozott a megbeszélés fő témái közé” – szögezte le Sulliven.

– mondta Deng Yuwen, egy kínai pártlap korábbi, ma már az Egyesült Államokban élő szerkesztője.

A Diplomat című lap szerint a kínai hadsereg vezetésének instabilitása olyan szintet ért el, amilyenre a Kulturális Forradalom fénykora óta nem volt példa. A januári események vízválasztónak számítanak a hadsereg történetében, mivel a Központi Katonai Bizottság csak névleg maradt kollektív döntéshozó szerv, a vezérkari főnöki poszt pedig a kaotikus időszak óta először maradt betöltetlen.

Drew Thompson, a Pentagon egykori tisztviselője szerint Csang kiesése nagy veszteség a Nyugat számára is. Ő ugyanis magabiztos és kíváncsi volt. „Nem félt külföldiekkel beszélni, ellentétben más magas rangú tisztekkel, akik gyakran féltek vagy képtelenek voltak erre.”

A Reuters arra emlékeztet, hogy a tábornok leváltása egy kulcsfontosságú amerikai válságkezelő csatornát is elvág. Ő volt ugyanis az egyik legmagasabb szintű, működő  kapcsolat Peking felé, miután Kína 17 hónapra gyakorlatilag minden katonai kommunikációt megszakított Nancy Pelosi 2022-es tajvani látogatása után.

„Azt hiszem, objektíven fel tudta mérni az amerikai és tajvani katonai képességeket, és el tudta magyarázni Hszi Csin-pingnek, hogy egy Tajvan elfoglalására irányuló hadműveletnek mekkora katonai kockázatai és költségei lennének. Aggódom a következmények miatt, ha Csang Ju-hszián kívül valaki más ad katonai tanácsot Hszi Csin-pingnek.”