Az iráni háború első hetének mérlege: lángba boruló Közel-Kelet, zavaros politikai célok, egekbe emelkedő üzemanyag-árak
A háború első hetében az amerikai és izraeli erők mintegy 4000 célpontot támadtak, és ezzel jelentősen csökkentették Irán képességét rakéták és drónok indítására. Az amerikai Középső Parancsnokság vezetője, Brad Cooper admirális szerint az iráni ballisztikusrakéta-indítások 90 százalékkal estek vissza a harcok első napjához képest. Ugyanakkor kongresszusi zárt tájékoztatókon elhangzott, hogy Irán rakétaprogramjának akár 50 százaléka, drónarzenáljának pedig még nagyobb része megmaradhatott.
Az Egyesült Államok több mint 50 ezer katonát csoportosított a térségbe, emellett két repülőgép-hordozót és egy tucat hadihajót, a hadműveletek első heti költsége pedig elérte a 6 milliárd dollárt. A Pentagon a célpontok kiválasztásához mesterséges intelligenciát is bevetett, a második világháború óta pedig most először süllyesztett el amerikai tengeralattjáró torpedóval ellenséges hajót.
A hadműveleteknek súlyos civil áldozatai is vannak. Február 28-án egy légicsapás eltalált egy általános iskolát Minab városában, ahol legalább 175-en haltak meg, köztük sok gyerek. Az Iráni Vörös Félhold Társaság szerint a halálos áldozatok teljes száma Iránban körülbelül 1000 fő. A válaszcsapásokban meghalt 6 amerikai katona is, és az amerikai elnök további áldozatokra számít.
Miközben a katonai műveletek zajlanak, a politikai célok zavarosak – írja a New York Times. Bár Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott: „Trump elnök és a kormányzat világosan lefektette az Epic Fury hadművelet céljait, megsemmisíteni Irán ballisztikusrakéta-képességeit és termelését, porig rombolni a haditengerészetüket, véget vetni a proxyk felfegyverzésének, és megakadályozni, hogy valaha is nukleáris fegyverhez jussanak”, maga Trump folyamatosan változtat álláspontján.
Bonyolítja a helyzetet, nyitócsapásban olyan iráni tisztviselők is meghaltak, akiket a Fehér Ház potenciális tárgyalópartnereknek tartott. „A támadás annyira sikeres volt, hogy a legtöbb jelöltet kiütötte. Mind meghaltak. A második és a harmadik helyezett is halott” – mondta Trump.
A Washington Post ráadásul most arról ír, hogy alig egy héttel az amerikai–izraeli hadművelet előtt készült egy titkos hírszerzési jelentés, ami szerint Irán vallási és katonai elitje még a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah meggyilkolása esetén is a hatalom folytonosságát biztosító protokollok szerint cselekedne. Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács elemzése „valószínűtlennek” tartja, hogy az ország széttagolt ellenzéke átvegye az irányítást.
A keményvonalasok erejét, jelzi, hogy az iráni elnök visszakozni kényszerült, miután azt ígérte, hogy leállítják a környező országok elleni támadásokat, és bocsánatot kért az eddig okozott károkért.
Irán jelenleg egy előre kidolgozott stratégiával, az „Őrült hadművelettel” vág vissza Amerikának, amivel a háború költségeit akarja a végsőkig növelni az Egyesült Államok és szövetségesei számára. A terv három fázisból áll: csapások Izraelre, amerikai bázisokra az arab országokban, majd civil célpontok támadása a régióban.
A stratégia már érezteti hatását: Irán rakétákkal és drónokkal támadta az Öböl-menti országokat, megbénította a hajózást a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban, és csapásokat mért Szaúd-Arábia, Katar és Bahrein energetikai infrastruktúrájára. Katar máris bejelentette, hogy határozatlan időre leállítja a cseppfolyósított földgáz termelését.
Emiatt egyetlen hét leforgása alatt visszatért a 2022-es energiaválság kísértete: a Hormuzi-szoros megingása után a Brent hordónkénti ára a háború előtti 72,5 dolláros szintről 90 dollár fölé ugrott. Ez a koronavírus-járvány kitörése óta a legnagyobb heti drágulás. A földgáz ára is kilőtt: a holland gáztőzsdén (TTF) a jegyzés a háborút megelőző 31,9 euró/megawattóra körüli szintről a hét elején az 50–54,3 eurós tartományig emelkedett.
A hajóbiztosítók háborús felárakat számolnak fel. Egy 250 millió dollár értékű tankernél akár a hajó értékének 3 százalékát, vagyis útvonalanként mintegy 7,5 millió dollárt (körülbelül 2,5 milliárd forintot) is elkérnek pluszban.
A hét során a globális részvénypiacokon is nagy kilengések voltak tapasztalhatók, az olajár-érzékeny szektorok, mint a légitársaságok és az utazási cégek részvényei különösen nagyot estek. A kötvénypiacokon erősödtek az inflációs félelmek, a forint pedig a hét folyamán mintegy 4 százalékos gyengülést szenvedett el az euróval szemben.
Magyarországon a globális sokk első jelei a pénzpiacok mellett az üzemanyagkutakon is jelentkeztek. A Központi Statisztikai Hivatal februáriadatai szerint a hazai átlagárak már a hónap végén is a régiós összevetés felső sávjában mozogtak, a háború kitörése óta pedig tovább erősödött a felfelé mutató nyomás.
Annak ellenére, hogy Magyarországon egyelőr visszafogottabb a drágulás, mert még kitartanak az iráni háború előtt beszerzett készletek, a gázolaj ára így is 578 forintról 614 forintra nőtt, és szinte naponta jelentenek be újabb áremelést.
Orbán Viktor miniszterelnök március 6-i rádióinterjújában kilátásba helyezte, hogy „állami eszközökkel” fognak beavatkozni, ha az árak elviselhetetlenné válnak, miközben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke adócsökkentést vagy literenkénti 480 forintos hatósági árat sürget.
Bár Trumpnak az amerikai gazdaság helyezet egyébként is fejtörtést okoz, egyetlen hét alatt ott is 14 százalékkal nőtt az országos átlagos benzinár. Hasonló heti ugrás legutóbb 2022 márciusában volt. „Nem aggódom emiatt… Amint vége, nagyon gyorsan esni fognak [az árak], és ha nőnek is, ez most kevésbé fontos” - mondta erre az amerikai elnök.
Egy gyors deeszkaláció esetén az olajár-felár leépülhet, és a gázárak visszatérhetnek a 30–40 eurós sávba. Egy elhúzódó konfliktus és a tartós szállítási bénultság viszont a Brent árát tartósan 90–100 dollár körül vagy afölött tarthatja, ami stagflációs kockázatokat hordoz.
A Morgan Stanley elemzői szerint az olajsokk után jellemzően 2–3 hónappal kezd visszaesni a lakossági reálfogyasztás, és a hatás 5–6 hónapig is elhúzódhat.