SZEMPONT
A Rovatból

„Az, hogy ilyen sok baba meghalt szifiliszben, egyfajta tehetetlenséget tükröz” – rettenetesek a magyar adatok a szakértő szerint

Az új országos tisztifőorvos felvállalta ezt az ügyet, a most bevezetett a szülőszobai gyorstesztelés rögtön életeket ment – mondja Tisza Tímea. De fontos lenne a kötelező szűrés bevezetése a 28. héten is, a hatékony iskolai felvilágosítás, valamint a védőnők támogatása.


A szinte már elfeledett szifilisz egész nyugati világban újból terjedőben van. Felnőtt emberek esetében antibiotikus terápiával könnyen lehet gyógyítani, azonban a szülő kezeletlen betegsége miatt a megfertőződő magzatokra életveszélyes lehet a kór. A fejlett országok többségével ellentétben Magyarországon idén már 21 csecsemő vesztette életét veleszületett szifilisz miatt. Az esetek száma tavaly 42 volt, idén pedig már 63-ra nőtt, ezért a hatóságok országosan elrendelték a szülőszobai, ingyenes gyorstesztek kötelező alkalmazását a szülés előtt álló anyáknál.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az országos tisztifőorvos is kiemelt ügyként kezeli a veleszületett szifilisz visszaszorítását. A helyzetről Dr. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvossal, a Belvárosi Orvosi Centrum igazgató főorvosával, a Magyar STI Társaság elnökével beszélgettünk.

— Idén már 21 csecsemő halt meg veleszületett szifilisz miatt. Más országokban is hasonló az arány?

— Ez rengetegnek számít. Már önmagában a tavalyi 42 és az idei 63 veleszületett szifiliszes eset is nagyon magas az átlagos szintekhez képest, mert egy jó egészségügyi rendszerű országban legfeljebb egy-két ilyen eset csúszik át az ellenőrzési rendszeren. Tehát magának a veleszületett szifilisznek a száma is rettenetesen magas.

Az pedig, hogy ezen belül ilyen sokan meghalnak, egyfajta tehetetlenséget tükröz.

Mire tudomásul vettük, hogy igen, visszatért a veleszületett szifilisz, addig annyi idő telt el, hogy közben sok esetben nem sikerült időben felismerni a betegeket. Így lett a dolognak fatális következménye.

— Azt mondja, „átcsúszott a rendszeren”. A szűréskor nem ismerik fel? Vagy az egészségügy nem volt felkészülve az esetek kezelésére?

— A terhesgondozás nagyon szigorú rend szerint történik. Pontosan megvan, hogy mely időpontokban, milyen vizsgálatokat kell elvégezni a várandós nőn. Az első trimeszterben, tehát az első három hónapban egy bizonyos ponton szifilisz szerológiai vizsgálattal (vérvétellel) szűrik az illetőt. Amíg a szifilisz nem volt ilyen gyakori, ennyi elég is volt. Azonban attól, hogy több a szifiliszes beteg, nem lesz elegendő ugyanaz a protokoll, mert így többen lesznek azok a nők is, akik a terhességük során fertőződnek meg. Ha a szifilisz növekszik általánosan a lakosság körében, akkor nő a terhesek között is. Szifilisz-ügyben hosszú ideig „boldog békeidők” voltak, kevés eset volt. El kell mondanom, hogy a betegek túlnyomórészt a homoszexuálisok közül kerültek ki, mivel ők változatosabb szexuális életet élnek, gyakoribb a partnerváltás. Mostanra azonban a heteroszexuálisok között is terjedésnek indult, és így került át a gyerekekre. Nagyon fontos tudni, hogy

a veleszületett szifiliszes babák sokszor olyan terhességekből születnek, ahol az anya egyáltalán nem jár gondozásra, vagy csak alkalmanként.

Nem jelenik meg rendszeresen a megfelelő kontrollvizsgálatokon, hanem egyszerűen „beesik” szülni a szülőszobára. Ezért fontos első lépésnek tartom a szülőszobai gyorstesztelést: oda mindenki előbb‑utóbb eljut, és ott végül meg lehet fogni a problémát. Természetesen ez tűzoltás. Az lenne az ideális, ha a terhesség alatt ismételnék a szifilisz szűrését, kötelezően lenne egy második szűrés a 28. héten mindenkinek. Aki pedig veszélyeztetettnek tűnik, hiszen a gondozás során ez kiderülhet, például prostituált, hajléktalan, droghasználó, rendezetlen vagy erőszakos családi háttérben él, rossz szociokulturális környezetből jön, azt bármikor újra lehessen tesztelni, hogy időben megfogjuk a bajt.

— Nem késő a szülőszobán gyorstesztelni?

— Ez nem lehet a végleges megoldás, ahogy mondtam, ez most tűzoltás. De a haláleseteket és a súlyosabb egészségkárosodások egy részét ezzel meg lehet előzni. Ha a baba már veleszületett szifilisszel jön világra, azonnal el lehet kezdeni a kezelését, és nem jut el borzasztóan rossz állapotba. A 21 gyerek közül 14 méhen belül halt el, 7 pedig a későbbi élet hónapjaiban. Ez a hét csecsemő is azért halt meg, mert lassan derült ki, mi a bajuk.

— Tehát megszületett, kívülről nem látszott, hogy beteg lenne, hanem az csak hetek‑hónapok múlva derült ki?

— Vagy nem látszott, vagy ha látszott is, nem jöttek rá, hogy szifilisze van. Ezek a tünetek az esetek egy részében bármilyen más fertőző betegséget utánozhatnak. Van korai és késői veleszületett szifilisz; akik meghaltak, nyilván a korai csoportba tartoztak. Az, hogy egy babának kiütései vannak, állandóan folyik az orra savós‑véres váladékkal, sebek lehetnek a szája körül, a nemi szervnél vagy a végbélnyílás körül; hogy kis súlyú, rosszul eszik, lázas, nagy a mája, lépe, megduzzadnak a nyirokcsomói, ez sokféle fertőzéstől lehet.

Nem a szifilisz az első, amire gondolni szoktak. Most tanuljuk újra, mire kell figyelni.

Amióta egyre több a felismert eset, sokkal gyakrabban vizsgálják ebbe az irányba az újszülötteket is. De sokáig nem erre gondoltak kapásból.

— Mi hozta vissza a szifiliszt?

— Nem csak Magyarországon van ez: egész Európában és Amerikában is megfigyelhető. Amerikában már jó ideje kimondottan magas a veleszületett szifiliszes esetek száma. Okosabb emberek is próbálják kideríteni az okát. Általában: miért terjednek a szexuális úton terjedő fertőzések? Egyrészt nincs veszélyérzet. A fiatalok nem kapnak megfelelő időben megfelelő tájékoztatást. Sokszor annak is örülhetünk, ha egyáltalán a terhesség megelőzésére felhívják a figyelmüket, pedig elég korán elkezdenek szexuálisan aktívak lenni: 16 év fölött már sokan aktívak. És ez nem feltétlenül hüvelyi szexet jelent. Az orális szex és más praktikák is terjeszthetnek STI‑ket (sexually transmitted infections = szexuális úton terjedő fertőzések), ezt kevesen tudják. Sokan azt hiszik, csak a „klasszikus” közösülés a veszélyes. Másrészt megváltozott a szexuális viselkedés. Sok az ismeretlenekkel létesített kapcsolat.

A randiappok kedveznek az egyéjszakás kalandoknak: csak egy szexuális aktus, és nem tudnak egymásról semmit. Ez aláássa a járványügyi munkát a nemi úton terjedő betegségeknél.

Hiszen, ha találunk egy fertőzöttet, nemcsak őt kell meggyógyítani, hanem fel kell deríteni, kitől kaphatta, kinek adhatta tovább. Minden kontaktot meg kell találni és kezelni, és velük ugyanezt végigcsinálni. Ha a partner ismeretlen, ez nyilván nem megy. Látom, hogy konszolidált fiatalok is élnek velük. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a nemi betegség csak a periférián tengődők problémája. Pedig bárkivel előfordulhat.

— Az is csökkentheti a veszélyérzetet, hogy a szifilisz felnőttkorban antibiotikummal gyógyítható?

— Igen, a bakteriális nemi úton terjedő betegségek alapvetően antibiotikummal kezelhetők. De fontos megjegyezni: a gonorrhoea már nagyon közel van ahhoz, hogy ne lehessen hatékonyan gyógyítani, mert a kórokozója az alkalmazkodó mechanizmusok révén gyakorlatilag szinte minden antibiotikumra rezisztenssé vált. Versenyt futunk az idővel. Szerencsére a szifilisz penicillinnel még mindig jól gyógyítható. Az emberek ahhoz szoktak, hogy „kaptam egy nemibetegséget, bemegyek a bőr‑ és nemibeteg‑gondozóba, kapok egy injekciót, és kész”. Ez már messze nincs így. Arról nem is beszélve, hogy vannak nemi érintkezéssel közvetített betegségek, amelyek nem gyógyíthatók, csak kezelhetők: ilyen a herpesz, a HIV, a hepatitiszek például.

— A területi, társadalmi különbségek mennyire látszanak?

— A veleszületett szifilisznél ez eléggé kirajzolódik: gyakoribb a hátrányos helyzetű csoportokban. De időnként a „konszolidáltabb” rétegekben is felbukkan egy‑egy eset. Óvatosan kell fogalmazni:

nem mondhatjuk, hogy ez „a szegények betegsége”. Mégis azt látjuk, hogy a rosszabb szociokulturális körülmények közül érkezők körében gyakrabban fordul elő, és vannak megyék, ahol többen betegednek meg.

Amikor valaki jár terhesgondozásra — már ha jár, mert olyan is van, aki egyáltalán nem —, ezt fel kell ismerni. Ismerjük a rémtörténeteket: valaki nem is tudja, hogy terhes, és a WC‑ben szül. Ez extrém, de sajnos, jó néhány olyan nő vagy akár kiskorú lány is van, aki nem vesz tudomást a terhességéről, és csak szülni megy be, esetleg ott is hagyja a babát. Ezért különösen fontos a szülőszobai gyorstesztelés: akkor kell kezelni az anyát, amikor ott van. Lehet, hogy pár óra múlva már csak a hűlt helyét találjuk. Tehát fel kell ismerni a várandósnál a kockázatot. Ne csak „könyv szerint” vegyek mintát ezen‑azon a ponton, hanem ha gyanús, menet közben is. Ha olyan tünetet lát az orvos, ami szifiliszre utalhat, azonnal kérjen vizsgálatot. Figyelni kell: a szervezett szűrés mellett a tünetes betegekre is.

— Mit csinálnak jól azokban az országokban, ahol alacsonyabb a magzati és újszülöttkori halálozás?

— Amennyire tudom, főleg a terhesgondozási rendszer szorosabb működése a kulcs. Nincsenek konkrét összehasonlító adataink. Azt gondolom, Európában jobban odafigyelnek arra, hogy egy nő lehet STD‑fertőzött. Például a magyar terhesgondozási rendszerben a HIV‑szűrés egyáltalán nincs benne. Van civil szervezet, amely régóta lobbizik érte, hogy szűrjenek HIV‑re is. Itt is vannak HIV‑fertőzött nők, belőlük HIV‑fertőzött anyák, és így HIV‑fertőzött babák születhetnek. Ha egy nő nem tudja, hogy HIV‑fertőzött, de a várandósság alatt kiderül, kezelhető, és a gyerek nem HIV‑fertőzötten születik. Lehet makkegészséges. De ha nem derül ki, akkor két ember lesz HIV‑fertőzött, akiket élete végéig méregdrága gyógyszerekkel kell kezelni. Ha készülne egy költség‑haszon elemzés, lehet, hogy az jönne ki: még Magyarország alacsony HIV‑fertőzöttsége mellett is bőven megéri beépíteni a szűrést. És akkor még nem beszéltünk arról, hány életet mentünk meg. Most is megcsináltathatja, aki akarja, de az lenne jó, ha mindenkinek „kötelező” lenne, mert kevesen gondolnak arra, hogy HIV‑fertőzöttek lehetnek, ahogy arra is, hogy szifiliszesek. Az összes STI‑re igaz, hogy hosszú tünetmentes szakaszok váltják a tüneteseket. A tünetek ráadásul sok mindennel összetéveszthetők. Ha nem keressük proaktívan ezeket az eseteket, nagy eséllyel elnézzük.

— Hogyan lehetne elérni azokat, akik nem járnak rendszeresen gondozásra?

— Hatalmas szerepe van a védőnőknek és a háziorvosoknak: sokszereplős az ellátási lánc. Ott a nőgyógyász, mellette az asszisztens, szülésznő, a háziorvos, a védőnő. Ha kiderül, hogy valaki szifiliszes, azonnal jön a bőr‑ és nemigyógyász: ő kezeli, és két évig követi, kontrollálja a gyógyulást. Azokra lehet leginkább számítani, akik a terepen vannak, tehát elsősorban a védőnőkre, akik sokszor heroikus munkát végeznek. És tisztázzuk: egyáltalán nem biztos, hogy azért nem jár valaki gondozásra, mert úri kedve úgy tartja.

Lehet, hogy annyira szegény, hogy busz‑ vagy vonatjegyre sincs pénze.

Vagy gyógyszert sem tud kiváltani, bár szifilisznél a gyógyszert helyben megkapja. A szociokulturális hátrány nem makacsságot, hanem anyagi vagy logisztikai korlátokat jelent. De központilag, vagy civilekkel megszervezve el lehetne szállítani az illetőt a terhesgondozásra, vagy helybe vinni a szolgáltatást.

— Igaz is: van már szűrőbusz mellrákra, könyvtárbusz, mozgóposta – miért ne lehetne erre is?

— Biztosan meg lehet csinálni. Az új országos tisztifőorvos felvállalta ezt az ügyet. Minden tiszteletem a főorvos asszonyé. Szerintem az első lépés, a szülőszobai gyorstesztelés rögtön életeket ment, és felmérhetjük a probléma valós nagyságát. Biztosan találnak majd olyan eseteket is, amelyek később derülnének ki, vagy soha, esetleg csak már akkor, amikor a gyermeket elveszítjük.

Ehhez akcióterv kell majd, de minden cselekvés pénzbe kerül:

meg kell nyerni a hatóságok és a finanszírozók támogatását.

Közben civil szervezetek is besegíthetnek. Van már erre is jó példa, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi támogató tevékenysége. Jó lenne, ha más szervezetek is célzottan foglalkoznának ezzel a problémával.

— Minden az iskolákban kezdődik. Hogy állunk a felvilágosítással?

— Nagyon kényes téma, de biztos, hogy sokkal ügyesebben és profibban kellene szervezni. Most össze‑vissza zajlik: csinálhatja iskolaorvos, iskolavédőnő, biológiatanár, osztályfőnök, de ez nem optimális. A speciális tudás sokszor hiányzik. A felvilágosításhoz nem elég a tények felsorolása: el is kell tudni magyarázni az összefüggéseket. És mivel az STI‑k a szexualitás kontextusában kerülnek elő, beszélni kell például az orális vagy anális szexről is, ehhez sok tanárnak nincsen meg a komfortja, ami teljesen érthető.

Nyugat‑Európában, Amerikában, ahol ezzel speciális szakemberek foglalkoznak, komoly tényanyagot és módszertant kapnak: hogyan beszéljenek úgy, hogy érthető legyen, ne jöjjön zavarba a közösség, merjenek kérdezni.

Ha csak letudjuk a felvilágosítást, és nem győződünk meg róla, hogy a diákok megértették, nem lesz hatása. Speciális edukátorok kellenek speciális tananyaggal. Nem mindegy, hogy egy rózsadombi elitiskolában dolgozunk, vagy ott, ahol ha azt mondom: „baktérium”, fogalmuk sincs, miről beszélek. A befogadó közeghez kell adaptálni az átadás módját. Ez nagyon komoly projekt. És kapcsolódik a terhesség megelőzéséhez is, sőt beszélhetnénk dohányzásról, alkohol- és droghasználatról, táplálkozásról, energiaitalokról. Sok minden hordoz veszélyt. Most éppen itt borult ki a bili, de tudjuk, hogy más bombák is ketyegnek.

— Én még az 1989–90-es rendszerváltás előtt jártam iskolába. Őszintén szólva nem látom, hogy 35 év alatt előreléptünk volna a szexuális felvilágosításban.

— Sajnos ez így van. Ha már a nemi betegségeknél tartunk: a múlt rendszerben nagyon szigorú volt a járványügy. Ha egy kontaktusra fény derült, és nem volt hajlandó az illető bejönni, akár rendőrrel is elő lehetett vezettetni. A szifiliszt akkor két‑hetes, egyhónapos injekciós kúrákkal kezeltük, nem ezzel a lökésterápiával, mint most. Volt kényszergyógykezelés kórházban is. Ezek mozgatták a járványügyi intézkedéseket. Később ezeket érthetően, emberi jogi okokból félretettük. Ezt viszont edukációval kellett volna kiváltani. Ne azért jöjjön el valaki kezelésre, mert rákényszerítik, hanem mert belátja: ez az ő érdeke! Értenie kellene, hogy a partnerét is kezelni kell, mert különben visszakapja tőle, és felesleges lesz a saját kezelése. Ezt az átmenetet nem sikerült jól abszolválni: a kényszer helyett a magyarázatot kellett volna erősíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: