HÍREK
A Rovatból

Már 21 csecsemő halt meg idén veleszületett szifiliszben – kiderült, melyik megyékben történt a legtöbb babahalál

A Nemzeti Népegészségügyi Központ megerősítette a döbbenetes adatot. A babák többsége már halva született, a többiek pedig csak napokig éltek a fertőzés után.


Sokkoló új adatokat közölt kedd este az RTL Híradó:

a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az adás előtt megerősítette, hogy idén már 21 csecsemő halt meg veleszületett szifiliszben Magyarországon.

A tragikus statisztika szerint 14-en halva születtek, heten pedig néhány nap után haltak bele a fertőzésbe. Ez a szám magasabb a korábban a sajtóban megjelent adatoknál.

A híradó riportjából az is kiderült, hol történt a legtöbb babahalál. A legtöbb esetet, ötöt, Heves megyéből jelentették, de Bács-Kiskun és Pest megyében, valamint Budapesten is 4-4 csecsemő vesztette életét. Borsod-Abaúj-Zemplénben hárman, míg Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy-egy baba halt meg a betegség miatt.

A fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban a frontvonalban küzdenek a fertőzött csecsemők életéért, több babát is sikerrel kezeltek már.

„Jelenleg is kezelünk az osztályunkon szifilisszel fertőzött csecsemőt” – mondta Visy Beáta, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet infektológus főorvosa. A főorvos hozzátette, hogy bár az első trimeszteri szűrés kötelező, mégis előfordulnak megbetegedések. „Jellemzően az osztályunkon diagnosztizált csecsemőknél a kötelező szűrővizsgálatok megtörténnek.” Volt olyan esetük, amikor egy anyánál és egyéves gyermekénél csak a második terhesség alatt derült ki a fertőzés. „Ez volt a legsúlyosabb eset a kórházban; haláleset szerencsére nem fordult elő” – emlékezett vissza Visy Beáta.

A 21 haláleset tényét a Magyar STI Társaság elnöke is megerősítette az RTL Híradónak. „A Magyar STI Társaság november eleji konferenciáján az NNGYK adatai hangzottak el: 14 gyerek szifilisz miatt halva született, 7-en pedig a későbbi élethónapokban vesztették életüket” – nyilatkozta Tisza Tímea, aki arról is beszélt, kik vannak a legnagyobb veszélyben:

„Azok a gyerekek veszélyeztetettebbek, akiknek az édesanyja hajléktalan, szerhasználó, nagyon rossz anyagi körülmények között él vagy kiskorú.”

A riasztó adatokra a hatóságok is reagáltak: miután idén november közepéig 63 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, minden szülészeti osztályon kötelezővé teszik a várandósok szülés körüli gyorstesztes szűrését. Erre azért van szükség, mert a fertőzés a terhesség későbbi szakaszában is megtörténhet, amikor a kötelező első trimeszteri vizsgálat már régen lezajlott.

A szifilisz ugyanis alattomos és kegyetlen betegség, ha a magzatot támadja meg. „A szifilisz olyan károsodásokat okoz a magzatban, amelyeket szülés után már nem tudunk meggyógyítani: elsősorban idegrendszeri és látáskárosodásokat, idegkárosodásokat, amelyek nagyon sok esetben halálhoz vezetnek” – hangsúlyozta Szlávik János infektológus.

A helyzetet súlyosbítja, hogy nem egyedi magyar jelenségről van szó. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint az egész kontinensen emelkedik a szifiliszes esetek száma, ami a veleszületett fertőzések kockázatát is növeli. A szakértők a csökkenő óvszerhasználatot és az ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférést sejtik a háttérben.

Azt, hogy Magyarországon pontosan miért nőnek az esetszámok, a szakemberek még vizsgálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk