SZEMPONT
A Rovatból

„A kleptokratikus rendszerben az elnök a keresztapa” – repedések a Putyin-család sérthetetlennek vélt védőburkán

Feltárulnak az orosz maffiaállam összefonódásai, a szálak szerte Európában felsejlenek.


Az orosz-ukrán háború és Vlagyimir Putyin belső köreihez tartozók elleni nyugati szankciók kapcsán egyre több részlet lát napvilágot az orosz diktátor családjáról, akik már régóta hatalmának első számú haszonélvezői.

A New York Times egészen 2008-ig megy vissza, amikor az orosz elnök nagy barátja, Silvio Berlusconi akkori kormányfő Szardínia szigeti luxusrezidenciájának, a Villa Certosának vendége volt.

Itt töltötte a nyarat bőséges vásárlásokkal és hajókirándulásokkal Putyin két huszonéves lánya, de kilétüket a legszigorúbban titokban tartották. A család védelme egészen az ukrajnai invázióig jól működött, azóta azonban ez a páncél töredezni látszik.

Az első repedés azonban éppen 14 évvel ezelőtt A Villa Certosában tartott közös sajtókonferencián következett be, amikor Natalja Melikova, a Nyezaviszimaja Gazeta munkatársa rákérdezett egy néhány nappal korábban megjelent hírre, mely szerint Putyin 25 év után titokban elvált feleségétől. A jól értesült Moszkovszkij Korreszpongyent azt is tudni vélte, hogy az elnök beleszeretett az akkor 25 éves Alina Kabajeva ritmikus gimnasztika olimpiai bajnokba.

Putyin ingerülten elutasította a feltételezéseket, Berlusconi pedig kezével géppisztolyt utánozva nézett Melikovára, mire vendége, akit több újságíró meggyilkoltatásával vádoltak, kínosan mosolygott. Néhány nappal később a Korreszpongyent „pénzügyi okokra” hivatkozva megszűnt. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy az egykori KGB-tiszt lányainak életét nemzetbiztonsági ügynek tekinti.

Putyinnak hivatalosan két lánya született az első házasságából, de független orosz és meg nem erősített nemzetközi sajtóértesülések szerint további négy gyermeke lehet két másik nőtől. Még elismert lányait is annyira rejtegeti, hogy fel ne ismerjék őket a moszkvai utcákon. Első felesége is, akit egyes életrajzírói szerint azért vett el, hogy beléphessen a nőtleneket elutasító KGB-be, gyakorlatilag eltűnt, még mielőtt elváltak volna.

Az idén márciusban Luganó egy oroszok által felvásárolt villanegyedében petíció kezdett terjedni, amelyben követelték Kabajeva hazatoloncolását. A helyiek arról suttognak, hogy az egykori bajnoknő, akit egyenesen Eva Braunhoz, Hitler szeretőjéhez hasonlították, egy tóra néző zöld üvegpalotában él szigorú testőrség őrizetében. Továbbá a nő állítólag a luganói Szent Anna kórházban szülte meg 2015-ben ikreit, akik itt is járnak iskolába. Kabajevát és a gyerekeket azonban senki sem látta. Egy Monte Carlo-i luxusépület lakói egy másik szeretőről és egy másik gyermekről véltek fotókat látni. Ezek a rejtélyes történetek kapóra jönnek azoknak, akik le akarják rombolni a családi értékeket védő Putyin imázsát, és azoknak is, akik az orosz elnök gazdagságát, férfiasságát akarják alátámasztani. Így látja ezt Nyina Hruscsova, a New York-i New School külügyi tanszékének professzora is, aki szerint Putyin egyszerre megszállottan rejtőzködő és exhibicionista, mint a Nyugat által lefestett „szupergonosz”.

Alina Kabajeva
A néhai szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov dédunokája szerint Putyinra jellemző a Kreml tipikus bizánci világnézete, és mint Sztálin, szívesen terjeszt igazsággal vegyített mítoszokat. Mindazonáltal az egyértelműnek tűnik, hogy Putyin családi köre nagy haszonélvezője annak a kleptokratikus rendszernek, amelyben az elnök a keresztapa, oligarcha alvezérei pedig pénz, jól jövedelmező állások vagy luxusvillák formájában róják le tiszteletüket

Ezen az évtizedeken keresztül áthatolhatatlannak látszó védőburkon most rést ütöttek a szankciók. Az Egyesült Államok által áprilisban bejelentett büntetőintézkedések közvetlenül érintették Putyin két lányát. Ők Washington szerint az orosz hadiipart támogatják és több milliárd dollárt kapnak olyan pénzalapokba, amelyeket Putyin közvetlenül felügyel. Az amerikai kormány Kabajeva szankcionálását is fontolóra vette, de ettől az utolsó pillanatban elálltak.

A szakértők szerint az intézkedések inkább üzenetértékűek voltak, hogy értésére adják Putyinnak: agressziójával átlépett egy határt és hogy az ő magánbirodalma sem sérthetetlen.

A Putyin-szálak Hollandiában is felbukkannak. Nemrégiben egy Amszterdam melletti telken tüntettek Putyin ellen, idősebbik lányának, Maria Voroncovának üzenve. Ennek háttere, hogy a földterületet az a Jorrit Faassen vásárolta meg, aki egy ideig Maria férje volt, és gyermekének apja. Maria sosem volt túl népszerű Hollandiában, és a helyzet különösen feszültté vált 2014-ben, amikor oroszbarát szakadárok lelőtték Ukrajna felett a maláj légitársaság Amsterdamból induló gépét, rajta 200 holland állampolgárral. Számos holland polgármester követelte akkor Voroncova kitoloncolását, most ez az ügy új dimenziót nyert. A Follow the Money holland oknyomozó lapnak sikerült elérnie Oroszországban Faassent, aki tagadta, hogy valaha is férje lett volna Voroncovának. Azóta a lap munkatársainak nem működnek a telefonjai, sőt, a cikk egyik szerzőjének egy moszkvai szerverről feltörték az e-mail fiókját.

Jorrit Faassen

Ennél sokkal nagyobb port vert fel, hogy egy Danny Pleizer nevű holland népdalénekes elmesélte fellépését Faassen és Voroncova 2008-as lakodalmán, amelyet Hollandia egyik legelőkelőbb helyén tartottak. A vőlegényt régóta ismerte, a menyasszonyról viszont nem is sejtette, hogy Putyin lánya. Mint ahogyan a násznép sem, bár Faassent, aki 2006-ban Moszkvába költözött üzleti okokból, haverjai gyakran cukkolták azzal, valójában gazdag orosz lányokra vadászik az orosz főváros klubjaiban. Maria szülei természetesen nem voltak ott a lakodalomban. Faassen unokatestvére, Casper, elismert képzőművész, később többször találkozott Mariával, aki még néhány képet is rendelt tőle, de ő sem volt tisztában a nő valódi személyazonosságával.

2010-ben azonban az orosz Novoje Vremja arról számolt be, hogy Jorritot, aki akkor egy orosz tanácsadó cég munkatársa volt, az utcán verték meg az egyik legmenőbb bankár, Matvej Urin testőrei, akik nem tudták, kivel van dolguk. Urin hamarosan elvesztette bankengedélyét, testőreit pedig lecsukták. Később Faassen hivatalosan a Gazprombank alkalmazottja lett.

Caspar elmondta, hogy unokatestvére nagy orosz üzlet lehetőségét csillantotta fel előtte, de addigra már egyre több pletyka keringett Maria családi hátteréről, és a művész, aki amúgy is utálta Putyint, úgy döntött, hogy távol tartja magát a pártól. Hollandiai lakhelyükön, Voorschootenben azonban sokaknak feltűntek, az egykori szomszédok utólag rájöttek, hogy Maria hasonlít az apjára és egy kisfiúra is emlékeztek. Szergej Roldugin csellóművész, akit Putyin tett dúsgazdaggá, egyben Maria keresztapja, egy interjúban elmondta, hogy a gyermek 2012-ben született. Öt évvel később Putyin az Oliver Stone-nak adott interjúban maga is elismerte nagyapaságát. A kisváros néhány lakójának meggyőződése, hogy Putyin meg is látogatta azóta unokáját.

Maria 2014-ben, mint a törpenövés specialistája alapítványt hozott létre Elfa-Endo néven az ilyen betegségekben szenvedő gyermekek számára. Legnagyobb támogatója az állami Alfa Bank volt, amelyet azóta szankciókkal sújtottak. Ez súlyosan érintette őt.

Független orosz médiumok áprilisi jelentése szerint elvált Faassentől, és egybekelt egy orosz férfival, aki a Novatek gázvállalatnál kapott munkát. Ennek a cégnek az igazgatótanácsába került be nemrégiben Gennagyij Timcsenko oligarcha, akit gyakran a Putyin-család kijárójaként emlegetnek, és aki szintén a szankcionáltak listáján szerepel.

Az érintettek ezúttal sem nyilatkoztak.

Putyin hatalomra jutásától kezdve a család védelmezőjének szerepében tetszelgett. 2001-ben megjelent hivatalos életrajzában elmesélte, hogy meztelenül mentette ki dácsájuk égő szaunájából szeretteit, és hogy ez a baleset mennyire megviselte a lányokat, akik szinte minden kincsüket e házban tartották. A tűz kapcsán derül ki, hogy kisebbik lánya, Kátya volt a „legfegyelmezettebb”, mert amint apja azt kiáltotta, hogy „mindenki hagyja el a házat”, ő azonnal elindult kifelé, anélkül, hogy bármit kérdezett volna. Valószínűleg Kátya, azaz Katyerina Tyihonova az, aki erősebben kötődik Putyin érdekköréhez. Úgy tudni, 2013 februárjában ment férjhez Kirill Salamovhoz, Nyikolaj Salamov fiához, aki Putyin közeli barátja és az Orosz Bank egyik fő részvényese.

Katyerina és Kirill Salamov

A Meduza és más orosz független médiumok 2020-ban szerezték meg az e-mailben küldött esküvői meghívót Mariának, Jorritnak és a fiúknak. A szertartást egy fedett jégcsarnokban tartották és az alkalomból felépítettek egy orosz makettfalut. Katyerina maga kiváló akrobatikus rock and roll táncos volt, aki partnerével még világversenyeken is részt vett. Az egyik versenybíró szerint mindenki tudta, hogy Putyin lánya, de sosem érzett nyomást, hogy emiatt magasabb pontszámot kellene neki adni. Katyerina az egyik nagy, Svájcban székelő szövetség alelnöke is lett, de 2015-ben már apósával vett részt a davosi gazdasági fórumon. Közben az Innopratika kutatóintézet vezetője lett, amelyet fiatal tudósok támogatására hoztak létre, és amelyet részben a Rosznyeft állami olajcég pénzelt.

A Reuters közben kiderítette, hogy az Innopratika igazgatótanácsa tele volt Putyin bizalmas embereivel és volt KGB-tisztekkel, akik közül többükkel együtt szolgált Drezdában az 1980-as években. 2014-ben Katyerina rektorhelyettesként felügyelte a moszkvai állami egyetem 1,7 milliárd dolláros bővítését. Ez idő alatt férje vagyona szépen gyarapodott: Kirill Salamov 3 milliárd dollár értékű részvényt vett Tyimcsenkótól a legnagyobb orosz olajvállalatban, és ugyancsak Tyimcsenkótól vettek meg egy tengerparti villát a franciaországi Biarritzban.

2018-ban Katyerinát egy orosz tévéműsorban úgy mutatták be, mint az Innopraktika igazgatóját és a moszkvai állami egyetem komplex rendszereket tanulmányozó matematikai intézetének igazgatóhelyettesét. E funkciói miatt helyezte az Egyesült Államok szankciók alá, mint az orosz hadiipar támogatóját. Ugyancsak szankció alá esik Salamov is, akitől Katyerina négy évvel ezelőtt elvált, és a Bloomberg információi szerint 2 milliárd dolláros vagyonon osztoztak.

Putyin és "titkos lánya", Lujza

Vannak más nők is Putyin életében. Például a 19 éves Jelizaveta Krivonogih aki több tízezer követőt szerzett az Instagramon azzal, hogy elterjesztette, "köze van Putyinhoz". Lujza több interjúban is hangsúlyozta, hogy nagyon hasonlít Putyinhoz, és hogyha egyszer az elnök ott állna előtte, megkérdezné tőle: „Miért?" A háború miatt azonban hívei ellene fordultak, és oldala gyorsan el is tűnt.

Egyébként Lujza anyja, a 47 éves Szvetlana egykori szentpétervári takarítónő, aki a Putyinhoz fűződő állítólagos viszonynak köszönhetően valóságos ingatlanbárónő lett, és igazgatótanácsi tag Putyin személyes bankjában, a Rosszijában. A 2021-ben az offshore cégekről kiszivárgott Pandora-akták néven ismert több millió dokumentum között szerepelt Szvetlana is. Vagyonát 105 millió dollárra becsülték, benne egy Monte Carlo-i lakással a nagyhercegség nevezetes kaszinójának tőszomszédságában. Az épület lakosai állítják, hogy sosem látták sem őt, sem a lányát, a portás szerint nem is laknak ott.

Maria Pevsih, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki által létrehozott korrupcióellenes alapítvány vezetője biztos abban, hogy Putyinnak születtek gyermekei a szeretőitől, és azok luxuskörülmények között élnek külföldön. Erre utal az is, hogy a Gazprom egyik alvállalata milyen fényűző lakásokat adott Moszkvában Kabajeva és Krivonogih anyjának. Április 22-én Putyin új szeretője, egyes beszámolók szerint Kabajevával együtt megjelentek a hazafias indíttatású Alina tornafesztiválon, hogy támogatásukról biztosítsák az Ukrajna elleni inváziót. Nem mellesleg az egykori tornásznő tanácsadói minőségben tagja a Nemzeti Médiacsoportnak, amelynek vezetője egy nagyhatalmú oligarcha, Jurij Kovalcsuk. Így lesz teljes a putyini „családi kör”. Amelyet azonban már nem védenek hétpecsétes titkok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: