SZEMPONT
A Rovatból

400 milliárdos biznisz - átvette, majd rögtön le is passzolta a kórházak üzemeltetését az állam egy magáncégnek

Januártól a takarítás után a kórházak üzemeltetése is a B+N Referencia Zrt-hez kerül. Már elkezdődtek a kórházakban az elbocsátások, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint nem minden dolgozót vesznek át automatikusan.


Januártól országosan is a B+N Referencia Zrt. végzi az összes hazai kórház és egészségügyi intézmény létesítmény-üzemeltetését. Ez azt jelenti, hogy a kórházak, ha nem a saját állományukkal oldják meg az ilyen feladataikat, csak velük köthetnek majd szerződést.

A hatalmas, 400 milliárdos közbeszerzést eredetileg három régióra írták ki (Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények és Nyugat-Magyarország). Összesen négy cég indult, ám mindhárom régióban a B+N nyert. Érdekesség, hogy a második helyen mindhárom régióban a NEO Property Services Zrt. ajánlata végzett, amely az AKKO Invest nevű cég tulajdona, amiben egy ideig szintén résztulajdonos volt a B+N.

Megbízásuk 3+1 évre szól. A 400 milliárd forint egyébként csak egy keretösszeg, a cég valós árbevétele attól függ majd, hogy a szerződés keretén belül mennyi megrendelést kapnak.

A B+N nem ismeretlen szereplő a kórházakban. 2021-ben már elnyertek egy 300 milliárd forint összértékű közbeszerzést, akkor a kórházak takarítására.

A legújabb, 400 milliárdos szerződésük alapján a budapesti intézmények karbantartását és műszaki üzemeltetését már júliusban átvették. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna azt mondja, a legtöbb helyre alvállalkozókat hoztak.

A szakszervezeti vezető szerint az épületüzemeltetést eddig végzőket nem vették át automatikusan.

A változásról semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, csak az elbocsátó levelet. Soós Adrianna szerint ezután csak a korábbi dolgozók egy része kapott továbbfoglalkoztatási ajánlatot, ráadásul közülük többeknek nem a korábbi munkahelyén ajánlottak munkát.

A B+N a mi kérdéseinkre nem válaszolt, de a 24.hu-nak azt állították, minden esetben felveszik a kapcsolatot a kórház menedzsmentjével, és felajánlják a további munkavégzés lehetőségét. Igaz, hozzátették, „az, hogy egy adott kórház miként menedzseli a változást a munkavállalói körében, az érintett intézmény hatáskörébe tartozik.”

Azt is közölték, bár a szerződésben nincs kikötve, hogy az átvett dolgozók csak a munkavégzésük eddigi helyszínén dolgozhatnak, minden új munkatársukat abban a kórházban szeretnék foglalkoztatni, amelyhez eddig is tartozott. Leírták még, hogy a takarítókat beíratják egy felnőttképzésre, ahol higiénés intézményi takarító képesítést szereznek.

„Lehet, hogy a szakértelem összességében nagyobb lesz, egyelőre nem látjuk ezt” - fogalmaz Soós Adrianna. Ami eddig kiderült számukra, hogy még az eddigieknél is bonyolultabb lett elintézni valamit.

Eddig ahhoz, hogy egy elromlott liftet megjavítsanak, csak szólni kellett a karbantartóknak, most fel kell hívni a központot, és mindez szerinte lassabban történik meg, mint ahogy azt korábban megszokták.

Közben Budapest után az elbocsátások megkezdődtek vidéken is, tekintettel arra, hogy január elsejével mindenhol beléphet a B+N. Soós Adrianna szerint ellentétben a fővárossal, ahol nagyjából ugyanazt a bért kínálták,

vidéken kifejezetten alacsonyabb javadalmazást ajánlottak, mint amennyi a szakemberek korábbi fizetése volt.

A szakszervezeti vezető úgy látja, vidéken egy munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint pesti kollégája, és Soós Adrianna szerint ezt a kiszolgáltatottságot használta ki a bérajánlat megtételekor a B+N.

A fizetésekről a cég annyit írt a 24.hu-nak, „az a célunk, hogy egy új kollégánk se járhasson rosszabbul az átvétellel.”

Az átszervezés téma volt a parlamentben is. Sebők Éva momentumos képviselő interpellációjában azt állította, hogy „a létesítményüzemeltetési feladatokat az állampártba mélyen beágyazott, a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő B+N Referencia Zrt. veszi át.” Ennek kapcsán azt kérdezte Rétvári Bence államtitkártól, nem gondolják-e, hogy az ország szinte minden egészségügyi intézményének üzemeltetését „magánkézbe adni, kiszervezni nem csupán egy gazdasági kérdés, hanem biztonsági kérdés” is?

Válaszában Rétvári Bence meg sem említette a B+N-t. Azt mondta, hogy a kórházak műszaki adottságai különbözőek, és a kórházi adósságok egy része abból származik, hogy van, ahol többet kell renoválásra költeni. Ezt akarták megoldani.

„Ne legyen a gondnoksági, üzemeltetési feladatokkal gondja-baja a kórháznak, hanem a kórház csak és kizárólag a gyógyítással foglalkozzon. Ezt a feladatot az állam átveszi”

- érvelt az államtitkár.

Szerinte emiatt „mindenkinek, aki karbantartó, portás, kertész, takarító, annak megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszonya, tehát a kórházban a mostani jogviszonya, és átkerülnek a KEF-hez”, vagyis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz. Hozzátette, a kórházakkal kapcsolatban nekik már van tapasztalatuk, hiszen korábban a kórházfelújításokat is ők végezték el.

Arról azonban Rétvári Bence egyetlen szót sem szólt, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem maga végzi a feladatot, és erre hivatkozva valójában nem tartanak igényt a karbantartók, portások, kertészek, takarítók munkájára.

Sebők Évához, a Momentum országgyűlési képviselőjéhez eljutott két kórházi felmondólevél. Az egyiket a gyulai Békés Vármegyei Központi Kórház igazgatója írta alá, a másikat az orosházi Dr. László Elek Kórház igazgatója. Mindkettő október 31-i dátummal íródott, és szinte szóról-szóra megegyeznek.

Részlet az egyik felmondólevélből

Ezekben leírják, hogy az ingatlanüzemeltetést 2024. január 1-től a B+N Rerferencia Zrt. végzi, az érintett munkavállalókat a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) átveszi, és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja tovább, majd rögtön a következő mondatban közlik, hogy

„Önt a KEF nem kívánja a továbbiakban foglalkoztatni, így az áthelyezésére sem kerül sor.”

Miért is foglalkoztatna tovább bárkit közalkalmazottként a a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, ha egyszer az egész munkát kiszervezte a B+N-nek?

Ahogy írtuk, Sebők Éva parlamenti felszólalásában „a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő” cégként jellemezte a feladattal megbízott vállalkozást.

Tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc neve nem igazán ismert még a híreket aktívan követők körében sem, pedig a Transparency International által összeállított közbeszerzési toplistában rögtön Mészáros Lőrinc és Szíjj László után jön, a harmadik helyen. Ez olyannyira előkelő pozíció, hogy a sajtóban elkeresztelték "a takarítás Mészáros Lőrincének."

A dobogós helyezést ráadásul egy olyan területen érte el, amely első hallásra nem tűnik aranybányának: takarítással és létesítményüzemeltetéssel. Ehhez sok alkalmazottra van szükség, elég komoly logisztikára, és minden bizonnyal komoly szakértelemre is.

A vállalkozás jogelődjét, a B+N Kft-t még 1998-ban alapították, és 2009-ig egy galgahévízi család kezében volt. 2009-ben került Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonába. Akkori üzlettársa Tombor András volt. Az a Tombor András, akire Habony Árpád hivatkozott 2015-ös NAV-vizsgálatakor. A miniszterelnök egykori tanácsadója többek között a tőle kapott 20 millió forintos kölcsönnel magyarázta, miből telik neki luxusautókra és méregdrága ruhákra. Tombor azonban nem volt sokáig benne a B+N sikertörténetében, 2010 márciusában ki is szállt. A helyére Simicska Lajos bizalmasa, Fonyó Károly került, aki az Átlátszó adatai szerint 2015 márciusáig volt a tulajdonosi kör tagja. Azóta a cég egyetlen tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc.

Amikor a Telex rákérdezett nála, hogy a kormányzati tendereken elért kiemelkedő sikereiben lehetett-e szerepe Tombor Andrásnak vagy Rogán Antalnak, azt válaszolta, hogy

bár Tombor Andrással valaha három évig együtt dolgozott, de már nincsenek jóban, 5 éve nem beszéltek, Rogán Antallal pedig még sohasem találkozott.

Ugyanakkor tény, hogy a B+N az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után indult hatalmas növekedésnek. Mára a megrendelőik között a G7 összesítése szerint ott van például a MÁV, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Antenna Hungária, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Közút, a Posta, az MVM-csoport különböző cégei, a NAV, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt, a Volánbusz és a Szépművészeti Múzeum is.

A Transparency International szerint Magyarországon csak 2022-ben 80 közbeszerzést nyertek meg.

A B+N azt állítja, hogy az állami megrendelések így is kisebbségben vannak a cég portfóliójában, megrendeléseik 59 százalék a piaci szereplőktől érkezik. Dolgoztak például a Richter Gedeonnak, az Egisnek, a GYSEV-nek, az elektronikai termékeket gyártó Jabil Circuit-nak, illetve a Mol-nak, és az OTP-csoport több vállalatának, valamint a Telenornak, a Sanofinak, és az Unilevernek is.

És nemcsak Magyarországon sikeresek. Az FM Business-ben megjelent nyári közleményük szerint a régió hét országában 21 ezer munkatársat foglalkoztatnak, és 16,5 millió négyzetméter területet látnak el. Jelen vannak a csehországi, a szlovákiai, a román, a bolgár és a szlovén piacon, valamint 2022. januárjában megszerezték az egyik legnagyobb ilyen profilú lengyel vállalatot, az INWEMER System csoportot is.

Állításuk szerint mára Európában így a tizenharmadik, a közvetlen térségünkben pedig a második legnagyobb árbevételű létesítménygazdálkodó céggé váltak.

Ehhez képest egy kis borsodi településre, Tardonára vannak bejegyezve. Kis-Szölgyémi Ferenc erről a Telexnek azt mondta, a kedvező iparűzési adó miatt, valamint azért, mert ott valaha egy speciálisan biztonságos áramellátással működő szovjet légvédelmi bázis üzemelt, ezért odahelyezték érzékeny szervereiket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy: Azt akarják üzenni, hogy ellenzéki politikus ellen még a teljesen egyértelmű erőszak is vállalható
Az ellenzéki politikus szerint a hatalom ki akarja mosni a vagyonőrt, aki Hatvanpusztán szándékosan a kocsijának hajtott, majd felborult. A Bicskei Rendőrkapitányság ugyanis azt állapította meg, nem történt bűncselekmény, nem volt veszélyeztetés, amit az őr tett. Interjú.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 13.



Megszüntette a rendőrség az eljárást a vagyonőr ellen, aki a nyáron Hatvanpusztán akciófilmes jelenetbe illő módon vette üldözőbe Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő autóját, majd azzal összeütközve felborult. Erről videó is készült. Hadházy azonnal kiszállt, hogy segítsen, majd a hatvanpusztai alkalmazottak kerekeire állították az autót. A felborult autó sofőrje a Testőr Kft. logójával ellátott pólóban volt. Ez a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő biztonsági szolgálat védi az Orbán család hatvanpusztaibirtokát.

A rendőrök korábban közúti veszélyeztetés gyanúja miatt vizsgálták az esetet, de a rendőrségi közlemény szerint nem állapítható meg a szándékosság, a férfi csupán „meg akarta állítani” a képviselőt. A hatóság úgy fogalmaz: „a vagyonőr magatartása más személy életének, testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére nem terjedt ki”. A fordulatról Hadházy Ákost kérdeztük.

– Csodálkozott a híren?

– Egy picit igen. Akkor is elmondtam, hogy nem számítok arra, hogy az az ember megkapja, ami neki jár. Nagyon súlyos dolog, amit csinált. Azt gondoltam, eljut a bíróság elé, és ott majd egy ejnye-bejnyét kap. Nekem korábban volt egy hasonló élményem: egy szeméttelepről csorgott ki a szennyvíz, ezt az akkori Index újságírójával néztük meg, és nyilván politikai utasításra valaki egy markolóval megkergetett minket. Az is elég durva eset volt. Ott is először visszautasította a rendőrség, lezárták a nyomozást, de nagy nehezen eljutott bíróságra, és nagyon furcsa körülmények között megrovást kapott a markolós, minimális pénzbírsággal. Én most is körülbelül erre számítottam. Ehhez képest

úgy tűnik, ki akarják mosni ezt az embert, amin meglepődtem, mert az látszólag még a hatalomnak sem érdeke.

Valójában akkor lehet ez az érdekük, ha ennyire szeretnék megfélemlíteni az embereket. Ha azt akarják üzenni, hogy ellenzéki politikus ellen még a teljesen egyértelmű erőszak is vállalható, mert nem fogja őket megvédeni az állam.

– A csatolt szakértői véleményből kiderül, hogy „a borulást eredményező ütközés a Suzuki személygépkocsi vezetőjének jobbra irányuló kormánymozdulatára vezethető vissza.”

– A szakértő nem köpte le magát. Még nem láttam a szakértői véleményt, de ki fogom kérni. Sőt, kikértem, elvileg meg is érkezett, csak idő, amíg letölti az ügyvéd és átküldi. Amit tudunk: a szakértő tette a dolgát, és a határozat alapján is az van, hogy a vagyonőr volt aktívan, tevőlegesen az, aki miatt bekövetkezett az ütközés. Az általam megkérdezett jogi szakértők, valamint az Ügyvédkör nevű szervezet is kiadott egy sajtónyilatkozatot, amely részletesen leírja, miért teljesen abszurd ez a döntés.

– Arra hivatkozik a rendőrség, hogy a vagyonőr meg akarta állítani önt.

– Csakhogy ő nem rendőr, neki ez nem munkája. Munkavégzés közben sem szabad olyan manővereket végrehajtania, amivel veszélyezteti valakinek a testi épségét. Ilyet legfeljebb rendőr csinálhat, ha megkülönböztető jelzést használ. Biztonsági őrnek semmilyen joga nincs. A határozat lényege, hogy nem volt szándékos. Ezt arra alapozzák, amit az illető elmondott. Csakhogy ő maga mondja el, hogy szándéka volt megállítani engem:

amit csinált, azt szándékkal csinálta, és szándékosan nem vette figyelembe, hogy amit tesz, az veszélyes.

Ez egyértelmű.

– A közúti veszélyeztetés bűncselekménye csak akkor valósulhat meg, ha az illető szándékosan veszélyeztet?

– A közúti veszélyeztetéshez nem kell szándékoltság, ezt mondják a jogászok is.

– A hatvanpusztai birtok körüli út magánút?

– Amin ez történt, az magánút, viszont nincs a közforgalom elől elzárva.

– Tehát bárki közlekedhet azon.

– Igen. A kulcsmomentum nem is maga a baleset volt, hanem ami előtte történt: ő úgy jött velem szembe, hogy én nem az úton mentem, hanem a tarlón. Ez bevett szokás vidéken: ha a földút rossz, és a tarló éppen nincs használva, akkor azon mennek az emberek, hogy védjék a kocsit.

Ő pedig a földútról szándékosan följött, gyakorlatilag szembe jött, látszólag frontálisan akart ütközni.

Ha valahol, akkor ebből nyilvánvalónak kellett volna lennie a rendőrök előtt is, hogy az ember szándékosan veszélyezteti a közlekedést.

– A rendőrségi dokumentumban az áll, hogy meg akarta állítani önt.

– Lehet, hogy meg akart, de attól még nincs joga hozzá, főként nem úgy, hogy kényszerít engem, különösen nem oly módon, hogy a testi épségemet veszélyezteti.

– Az is olvasható, hogy az őr integető kézmozdulatokkal szerette volna elérni, hogy ön megálljon. Látott ilyen mozdulatokat?

– Nem láttam ilyen mozdulatokat. Ez a része a dokumentumnak nevetséges.

– Arra is hivatkoztak, hogy a nagy portól nem látta rendesen a vagyonőr az ön autóját az ütközés előtt.

– Ha pedig nem látta, akkor lassítania kellett volna. A KRESZ-ben alapvető szabály, hogy úgy kell vezetni, hogy ha a másik satufékez, akkor is meg tudjon állni a sofőr. Ha azt gondolja, hogy ott vagyok, és nem lát, akkor lassítania kell. Az, hogy engem veszélyeztetett, teljesen egyértelmű. A rendőrség sem állítja, hogy szabályosan közlekedett; azt mondják, nem szándékosan veszélyeztetett, hanem gondatlanul járt el. Tehát megsértette a szabályokat, ezt állítja a rendőrség. Csak éppen

tragikomikus módon arra hivatkoznak, hogy „nem akart rosszat”.

Közben objektíven megállapítható, hogy szándékosan tette.

– Vissza fog valaha menni a Hatvanusztára?

– Már ma is voltam. Egy külföldi újságírónak megmutattam a kastélyt; most viszonylag keveset láttunk belőle, mert köd volt, de voltam.

– Melyik autóval?

– Azzal, amelyiknek a kerekét kiszúrták.

– Tehát nem az édesapja Daciájával.

– Nagyon hálás vagyok apámnak, mert amikor a második demonstráció volt, akkor is odaadta az autót, annak ellenére, hogy első alkalommal rosszul vigyáztam rá.

– Sikerült azóta kijavítani a Daciát?

– A biztosító akkor áll szóba édesapámmal, ha van rendőrségi határozat. Tisztesség legyen mondva: erre a határozat alkalmas. Leírja benne, hogy a vétkes a másik fél volt, sőt azt is, hogy jogosult a tulajdonos kártérítésre.

– Tehát kártérítést fog követelni?

– Persze. A kötelező biztosításnak kell megtérítenie; ha nem, akkor más módon fogjuk kérni a kártérítést.

– Kicsit ugorjunk vissza a tegnapi napra: 15 év után először Orbán Viktor megjelent az ATV stúdiójában. Látta a beszélgetést?

– Csak a recenziót. Nincs gyomrom végignézni, elég szomorú, amiket olvasok róla.

– Mármint?

– Elsősorban az ATV működéséről. Évek óta nem megyek be az ATV-be, mert az ATV teljesen egyértelműen kormány által felügyelt sajtótermék, nem független. Az a feladata, hogy úgy tűnjön, mintha lenne valódi újságírás.

Tudom, hogy a miniszterelnöki család vagyonosodása tabu téma az ATV-n.

Korábban emiatt be is pereltek, aztán elveszítették a pert. Objektíven elmondható, hogy korábban semmit nem lehetett szólni Hatvanpusztáról. Mostanában a híradójuk néhányszor beszámolt róla, de a beszélgetős műsorokban nem nagyon. Szomorú az is, hogy amikor elvileg szabadon válaszolt a miniszterelnök, az elvileg független újságíró egy szóval sem kérdezte meg, mi történik Hatvanpusztán, pedig egészen biztosan lett volna rá érdeklődés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: