20 fokra fűtés, fatüzelés, spórolásból elrendelt online oktatás - teljes bizonytalanságban indul az idei tanév

Köller Kristóf cikke, Fotó: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2022. augusztus 17.

A Belügyminisztérium július végén utasította a tankerületeket, hogy mérjék fel az iskolákban a gázról fatüzelésre átállás mihamarabbi lehetőségét kályhák beszerzésével. Csakhogy bőven akadnak intézmények, amelyek számára ez a lehetőség nem opció, így tanácstalanul várják a fűtési szezont.

Közben elterjedt, hogy egyes iskolák a télen online oktatásra állhatnak át, így spórolnának a számlákon, legutóbb pedig a köznevelési helyettes államtitkár egyik leveléből az derült ki, szerinte bőven elég, ha a tantermeket 20 fokosra fűtik. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyetlen esélye sok olyan oktatási intézménynek, amely központi vagy távfűtéssel rendelkezik.

De a fatüzelésre átálló iskolák sincsenek sokkal jobb helyzetben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint. Olyan problémákra kell mihamarabbi megoldásokat találniuk, mint hogy a szükséges mennyiségű fát honnan fogják beszerezni, hiszen tűzifából jelenleg hiány van. De a most kivágásra ítélt fák is csak jövőre lesznek eltüzelhetők a nedvességtartalmuk miatt, és akkor még a tárolásukról nem is beszéltünk – nyilatkozta lapunknak Gosztonyi Gábor.

Legkorábban tavasszal valósulhat meg a fatüzelés

Már maga a gázkazán kiváltása sem egyszerű feladat. Egy fatüzelésű kazánra való átállás nem két perc alatt és nem fillérekből zajlik – teszi hozzá Gosztonyi. Mint emlékeztet rá, először fel kell mérni, hová helyezhető a kazán, épületgépészt kell megbízni a munkával, aki kiépíti, majd a kéményt szakemberrel kell felméretni és átalakíttatni. Ezt követően jöhet a kéményseprői ellenőrzés és végül a tűzvédelmi hatóság szakvéleménye. Azonban a folyamat gyorsan megrekedhet, köszönhetően a kazánok iránti kereslet növekedésének.

– vázolta az alelnök, mikorra tudna egy intézmény fatüzelésű kazánhoz jutni.

A megemelkedett fűtésszámlák ugyanakkor érkezni fognak a hideg beköszöntével, amiből Gosztonyi szerint jól látszik: a kormány nem mérte fel, hogy egy ilyen átállást nem lehet egyik pillanatról a másikra megvalósítani. Mint fogalmaz, egy darab zsömle megvételéhez is pályázatokat kell kiírni, tehát legalább 3 cégtől kell majd árajánlatot bekérniük az intézményeknek. Ráadásul az átállás több tízmillió forintba is kerülhet, ezt pedig sem a szakképzési centrumok, sem a tankerületek költségvetése nem tartalmazza.

– véli a PSZ alelnöke.

Szerinte egyetlen megoldás van azoknak az iskoláknak, amelyek nem fognak tudni fatüzelésre váltani: a kormánynak biztosítania kell azt a plusz pénzt, amivel a téli fűtésszámláik kifizethetők. Máskülönben egy nehéz helyzetbe kerülő tankerület összes iskolájában visszatérhet az online oktatás. Ugyanez a helyzet alakulhat ki az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó önkormányzatok óvodáinál.

Az újabb online oktatás nagy csapást jelenthet

„Egy bizonyos kor alatt valakinek otthon kell maradnia a gyerekekkel. De ki fogja fizetni a pedagógusok, illetve a családok otthoni tanítással járó plusz költségeit?” – teszi fel a kérdést a PSZ alelnöke. Szerinte egyébként a megemelkedő rezsi miatt elrendelt online oktatástól idén még nem kell tartani. Inkább január-február lesz a nagy kérdőjel, mivel a novemberi-decemberi fűtésszámlákból – a tankerületek számára – akkorra már biztosan látható lesz az egyes intézmények pontos költsége.

Az online tanulás visszaállítása a mélyszegénységben élőket sújtaná igazán – erről már L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója beszélt a Szeretlek Magyarországnak.

A másik fő probléma, hogy ezek a családok otthontanulásnál a rezsiköltségeiket sem tudnák már kigazdálkodni. A legtöbb mélyszegénységben élő család ugyanis úgy vészeli át a telet, hogy napközben nem fűt, ha viszont az online oktatás miatt otthon kell maradniuk a gyerekekkel, akkor napközben is kénytelenek lesznek emelni a hőmérsékleten, ami jócskán megnövelné a költségeiket.

Tűzifa, a fenntartható energiaforrás hírnöke

A PSZ azt sem tudja, hogy a kormány miért éppen a fatüzelést erőlteti az iskolák számára, ami jóval ártalmasabb a környezetre és az egészségre. Gosztonyi Gábor azt mondja, érthetetlen, hogy miért nem a megújuló energiaforrásokra való átállást forszírozzák Orbánék, szerinte ekkora összegek akár napelemekre is elegendők lehetnek.

20 fok: Nem jó, de nem is tragikus

Újabb vihart kavart Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár már fentebb idézett kijelentése, aki egy levélben azt írta, a tantermekben biztosított 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani”, ugyanis ezt a minimális szintet írja elő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet.

Gosztonyi Gábor szerint azonban a valóságban nem ennyire egyszerű a dolog.

„A 20 fok nagyon kevés, mindez nem a XXI. századi oktatás felé mutat. A munkavédelmi követelmények egyik melléklete kimondja, hogy hideg időben, szellemi foglalkozáshoz 20-22 fok szükséges. Ezt a minimumhatárt optimálisnak beállítani szánalmas és cinikus.”

Levélben kerestük az Emberi Erőforrások Miniszterének irányítása alá tartozó Klebelsberg Központot is. Kíváncsiak voltunk, eddig hány oktatási intézmény jelezte áttérését a fatüzelésű rendszerre, egyéb alternatív mód felmerült-e a fatüzelés helyett, illetve milyen nehézségekre számítanak az intézmények átállása során. Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük a központ válaszát:

„A kormány célja hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, így készülünk a tanévre. A háború és a brüsszeli szankciók olyan súlyos energiaválságot és gázhiányt okoznak Európában, hogy ennek kimenete jelenleg még nem látható. Minden lehetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz. A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást és a gáz kitermelés fokozását. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai fejleményeket, a köznevelési intézményrendszer működését a Kormány – a korábbiakhoz hasonlóan – biztosítja.”

Kiss András, címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 30.

Megdöbbentő posztot közölt a minap a befektetési alapkezelők által írt Vakmajom Facebook-oldal arról, hogy a Lidl-ben többe kerül a magyar trappista (4070/kg), mint a francia nemespenészes brie (3598/kg). Pedig a trappista egy olcsó tömegsajt, aminél békeidőben legalább 50 százalékkal drágább a sokkal feldolgozottabb és így magasabb minőségű francia sajt - írják.

De hasonlóan drágább lett a magyar párizsi, mint az olasz mortadella, többe kerül a magyar szalámi, mint a dán, a magyar vaj, mint az ír, a francia vagy a belga.

A hazai drágulás nemzetközi összehasonlításban is kiugró: az Eurostat adatai szerint

Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában ugyanezen időszakban csak 13 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, Franciaországban a 10 százalékot sem érte el a növekedés, Svájcban pedig alig 2,3 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Ha az egyes termékeket nézzünk, akkor még riasztóbb számokat kapunk. A kenyér ára például a 65,5 százalékkal ment fel egy év alatt Magyarországon, a tojás 42 százalékkal, a sajt és a túró 60,7 százalékkal, a húsok pedig 27,6 százalékkal lettek drágábbak. Ezen termékek esetében szintén Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést egy év alatt. A húsok esetében ráadásul úgy volt rekord áremelkedés, hogy ezek között vannak ársapkás termékek is. Ezek mellett azonban nőtt többek között a sör, a bor, a rizs és a gabonafélék ára is – nehéz olyan terméket találni, ami nem Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben.

A kenyér drágulása az egyes országokban (Eurostat):

Mégis, mi történt?

Raskó György agrárközgazdász szerint az élelmiszer árak ilyen mértékű elszabadulásában szerepet játszott a gyenge forint is, hiszen a magyar termelők a világpiacon is értékesíthetik a termékeiket euróért vagy dollárért. Így van egyfajta „exportnyomás” rajtuk, mert jobban járnak, ha valutát kapnak a termékeikért, mint forintot.

Az áremelkedések másik részéről azonban szerinte pont a kormány tehet,

A kormány februárban döntött arról, hogy hat élelmiszer (kristálycukor, liszt, étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt 2,8%-os tej) árát a tavaly októberi árszinten maximalizálja. Az ideiglenesnek szánt intézkedést azóta meghosszabbították október 1-ig, majd további 3 hónapra, december 31-ig.

„Jól hangzott, hogy ezen termékek árait vissza kell vinni a tavaly októberi szintre, a lakosság ennek örült is. A kereskedők azonban nem vették jó néven Gulyás Gergely kijelentését, miszerint az ebből fakadó veszteségeket nekik kell állni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Raskó György. Szerinte ezért a nagy áruházi láncok azt az összeget, amit elveszítettek az ársapkás termékeken, egyszerűen rárakták a többi árucikkre.

Ez a nagyobb láncoknak, amelyek több ezer terméket forgalmaznak, könnyebben ment, a kisebb, néhány száz terméket forgalmazó boltoknak már nehezebben, vagy sehogy. Ehhez jött még júniusban a kereskedelmi láncokat is sújtó extraprofitadó bejelentése, amelyet szintén rögtön továbbtoltak a fogyasztókra. Ezekkel az intézkedésekkel, és Gulyás Gergely kijelentésével pedig Raskó György megfogalmazása szerint

Azonban nemcsak a kereskedők kezdtek el árat emelni, hanem a termelők, elsősorban az élelmiszeripari cégek is kaptak az alkalmon, hogy az eddig alacsony haszonnal eladott termékeikért többet kérjenek. Úgy gondolták, ezt most a fogyasztók jobban elfogadják.

Ráadásul eközben a nemzetközi piacokon több termék ára már jelentősen csökkent is a tavaszi szinthez képest. Bár Magyarországon az aszály sok helyen megtizedelte a termést, Raskó szerint a nemzetközi piacokon nincs áruhiány – Oroszország például rekord gabonatermést fog betakarítani.

Persze az árakat sem lehet a végtelenségig emelni, hiszen a láncolat végén ott áll a vásárló, aki a pénztárcája alapján dönt: ha túl drága az adott termék, akkor vagy megsem veszi, vagy kevesebbet vásárol belőle. Esetleg pótolja azt egy másik, rosszabb minőségű termékkel.

Ilyen döntéseket pedig úgy tűnik, egyre többen egyre többször hoznak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint ugyanis júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis, már júliusban látszódott, hogy kevesebb élelmiszert vásároltunk, mint egy éve.

– fogalmazott portálunknak Raskó György. Az agrárközgazdász arra számít, hogy ez a volumencsökkenés jövő tavasszal is folytatódni fog.

Raskó szerint az élelmiszerárak növekedése február, március környékén állhat meg. Az idényáras termékeknél, zöldség és gyümölcsök esetében lehet számítani némi korrekcióra, de a többi termék esetén nem várható, hogy visszacsökkenjenek az árak a 2021-es szintre.

„A mezőgazdaságnak hihetetlen energiaigénye van, ezzel a termelők nem tudnak mit kezdeni. Annak azonban nem látom esélyét, hogy az energiaárak csökkennek a jövőben, ennek költséghatása pedig még évekig át fog szivárogni a mezőgazdasági termékek árába is” – véli Raskó György.

Fischer Gábor, címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. szeptember 29.

Több alkalommal foglalkoztunk a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázattal, amit tavaly írtak ki, majd a kiírás után megtorpant. A pályázathoz 100%-os vissza nem térítendő támogatást ígértek, ami remek lehetőségnek tűnt azoknak, akik eddig gondolni sem mertek egy ilyen rendszerre. Holott pontosan a kevés jövedelemből élőknek nagy segítség, ha a sikerül kinullázni a villanyszámlát, illetve lényegesen olcsóbbá tenni a fűtést.

A pályázaton elnyert összegeket az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapjából (RRF) fizetnék ki, persze akkor, ha a kormány és a Bizottság közötti alkudozások eredményeképpen az Unió megállapodásra jutna a magyar kormánnyal. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a pályázattal kapcsolatban semmi érdemi előrelépés nem történik, noha a választás előtt gyorsan bejelentették, hogy mindenki megkapja az igényelt támogatást.

Mivel érdemi párbeszédet nem folytat a kormányzat sem a pályázókkal, sem a kivitelezőkkel, kénytelenek Facebook-csoportokban egymást kérdezgetni, vak vezet világtalant alapon, mi várható, mikor lesz a pályázatból valami.

Ebben a cikkben pályázókat kértem arra, meséljék el a történetüket.

Andrea

– A pályázatot 2021. december 6-ig lehetett beadni, mi napelemre, hőszivattyúra és nyílászáró-cserére egyaránt pályáztunk. A kivitelező sokat segített a beadásnál. De aztán jött ez az időszak, hogy hogyan tovább. Az első mérföldkövünk (részteljesítés határideje) augusztusban le is járt, pedig éppen csak akkor kaptuk meg a támogatási okiratot. Lett volna nyolc napunk, hogy nyílászárót cseréljünk. Az ÉMI-nél (a pályázatokat lebonyolító Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) is tanácstalanok voltak. Azt mondták, egy-két nap múlva talán tudnak mondani valamit, de ebből sem lett semmi. Nem tiszta az sem, hogy hogyan kell elszámolni. Eleinte arról volt szó, hogy ezt majd a vállalkozó fogja megcsinálni.

A kivitelezőtől jött egy olyan információ, hogy áremelkedések voltak, 30%-ot mondtak, körülbelül ennyi többletkiadással kell számolnunk. De ezt mégis hogyan?

– Mennyi lenne ez a plusz forintban?

– Eleve vállaltunk a nagyobb teljesítményű hőszivattyúra 1,2 milliót. De most már ott tartunk, hogy 4,2 milliót kellene befizetnünk, úgy, hogy a cég bevállalt a 30%-os áremelkedésből 10%-ot. Részletfizetést is ajánlottak, az kamatmentes lenne, de havi 98 ezer forintos törlesztőrészlettel, két évig. Nem tudjuk, hogyan kalkuláljunk, mikor itt van ez az energia-áremelkedés is. A nyílászáró-cserével meg az a baj, hogy amikor öt éve megvettük a házat, akkor már néhány ablakot kicseréltettünk, kétrétegű üveggel. A pályázat azonban három réteget ír elő, ezeket mind cserélni kellene megint. Erre 2,2 millió forint van a szerződésben, egy alvállalkozó csinálja. De mi a garancia, hogy ebből meg tudja csinálni? Viszont az ötéves nyílászárók kerete megengedné a háromrétegű üvegezést, felmerült, hogy a kereteket meghagyjuk, és csak az üveget cseréljük ki. De erre még nem kaptunk választ, hogy ezt így lehet-e. Költség szempontjából nem lenne mindegy.

– Jól értem, hogy úgy kellene önnek aláírnia egy új szerződést és adott esetben elkezdeni fizetni a részleteket, hogy pontos helyszíni felmérést még nem készítettek, értelemszerűen a konkrét számokat senki sem ismerheti?

– A férjemnek kellett lemérnie az ablakok kereteit, amikor a vállalkozó bekérte az adatokat. Csak az energetikai tanúsítvány miatt jöttek ki személyesen.

– Ki tudják fizetni a megemelt önrészt?

– Egy összegben semmiképpen. Részletfizetésben gondolkozunk.

Én hiányolom a kormány részéről is, hogy nincsenek fórumok, nincs tájékoztatás, nem beszélnek róla. Keresgetem a neten is, hogy hol áll a dolog, de semmi nem derül ki. Facebook-csoportokban egymást kérdezgetjük, de mindenki tanácstalan.

Kálmán

– Megkaptam a támogatói okiratot, csak nyolc hónapig nem történt semmi, de ezalatt mindennek felment az ára. A kivitelező, akivel szerződtem, adott egy árajánlatot, az szerepelt rajta, hogy harminc napig érvényesek az árak, 370 forintos euróig. Ráadásul januárban küldtek nekem egy szerződéskiegészítést, decemberre, a beadás napjára visszadátumozva, amiben az áll, hogy amennyiben mégsem kérem a kivitelezést, a vállalkozói díj 10%-át köteles vagyok kötbérként kifizetni.

– Ez melyik pályázat? A napelemes, vagy a komplex?

– Csak napelem. Amit igényeltem, az egy 4,88 kW-os rendszer. Végül is egy 4,92 kW-os rendszerre lenne lehetőség. Viszont kaptam egy e-mailt, hogy fizessek be 400 ezer Ft-ot, és akkor tudják megkezdeni a kivitelezést. Plusz még a három fázist be kell vezetni, amit 380 ezer Ft-og támogat az állam, persze csak utófinanszírozással. Viszont annak is felment az ára, tehát még 250 Ft-ot arra is ki kellene fizetnem.

– Egymillió forintot kellene előteremtenie, még akkor is, ha visszakap valamikor 380 ezret ebből?

– Igen. 6-700 ezer forint fix különbségről beszélünk, és akkor ez még csak egy napelemes rendszer.

– Mivel indokolták? Csak az áremelkedéssel?

– Az e-mailban azt írták nagyon udvarias stílusban, hogy az elszabadult árak miatt sajnos képtelenség kivitelezni a megpályázott rendszert. Így az árkülönbözetet nem tudják átvállalni, a drágulásnak maguk is kárvallottjai.

– Mit tesz végül? Elfogadja az ajánlatot?

– Sajnos nincs annyi jövedelmem, hogy ezt a 700 ezret kifizessem.

Nyolc nap helyett kaptam harminc nap haladékot a döntésre, hogy vagy ezt, vagy azt kifizessem. A kötbért sincs pénzem kifizetni, nemhogy a 700 ezer forintot.

– A cég igényt tart a kötbérre, ha visszalép?

– Igen. Bár nem értem, miért hivatkoznak arra, hogy én lépek vissza a szerződéstől, hiszen ők nem tudják megvalósítani a szerződött feltételekkel.

Az ember nem szívesen fizet ki közel 300 ezer Ft kötbért. Arról volt szó, hogy alacsony jövedelműeknek szól a pályázat, azoknak, akik önerőből nem tudnák megvalósítani ezt a beruházást. Én most rokkantnyugdíjas vagyok, kapok 40 ezer forintot, abból egyértelmű, hogy nem tudnék egy ilyen rendszert megvalósítani.

Balatonné Murányi Piroska

– Komplex pályázatot adtam be az esélytelenek nyugalmával. A mi falunkban rajtam kívül egyetlenegy fiatalasszony pályázott, de ő csak napelemre. Azóta pedig már vissza is lépett a megemelkedett önerő miatt. Egy kedves fiatalember hívott fel a kivitelező cégtől, mindent részletesen elmagyarázott, én magam nem értek ehhez, még azt sem tudtam, van-e három fázis nálunk, vagy sem. Végül mindent meg tudtam csinálni, és magam is adtam be a pályázatot. Azóta várunk.

– Semmit nem kaptak azóta? Semmilyen értesítést sem?

– De. Márciusban egy hiánypótlást kértek, azt megcsináltam. Azóta semmilyen üzenet nem érkezett, pedig többször írtam nekik e-mailt, de azokra csak sablon üzenetet kaptam. Semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, hogy miért csúszik a dolog.

– Végül most kapták meg a támogatói okiratot?

– Igen.

– És akkor derült ki, hogy mennyi az annyi?

– Igen. Én 10,1 millió forint támogatást kaptam, de a kivitelezőm azt mondta, hogy ez nem elég, és végül 2,1 millió forintnyi önerőt kért.

– Hogyan lehet ennyi pénzt kigazdálkodni?

– Ez a cég felajánlott részletfizetési lehetőséget.

– Hogyan fogja ezt bírni?

– Az az igazság, hogy egy harmincéves épületben lakom, ahol az ablakokon már befúj a szél. A három gyerekem már régóta mondja, hogy cseréljem ki a nyílászárókat. Mindenképpen ki kellene cseréltetnem kilenc ablakot, meg három ajtót. Aktív koromban félreraktam egy kis pénzt, hogy majd abból gazdálkodom. Most erre a pénzre számítok.

– Ezek szerint fedezni tudja a plusz kiadás egy részét?

– Igen. Igaz ugyan, hogy mást terveztem ezzel a pénzzel, a gyerekeimet támogathattam volna, utazhattam volna, de most

Most jött meg a gázszámlám. 48 ezer forint.

– Akkor aláírta a szerződést és kezdik az ablakcserét hamarosan?

– Nem. Nem tudok semmit. Tegnap küldtem el a szerződést, de nincs információ semmiről. Felvetődött, hogy, ha aláírtam a szerződést, akkor már törlesztenem kell a részleteket is. De a kapcsolattartóm is csak azt mondta, hogy türelmet kér, mert neki is annyira új ez a dolog, hogy át kell rágnia magát a részleteken. Mert még mindig arra várnak, hogy az ÉMI-től kapnak valami tájékoztatást, hogy hogyan csinálják.

– Ezek szerint a szerződésben nincsenek határidők?

– Nincsenek. Az van benne, hogy ha vállalom ezt az önerőt, akkor már biztosan nem kell többet fizetnem, történjen bármi is. Mondjuk nem tudom, ez hogy lehet, de ez van leírva. Ezt ígérték meg, ezt írtuk alá. Majd ezután mondják meg, hogy kell módosítani a mérföldköveket.

– Az sincs benne, mikor kell az első részletet fizetni?

– Nincs benne az sem.

Dániel

– Augusztusban megkaptuk a támogatói okiratot. Azóta is várjuk a csodát, hogy valami történjen, mert igazából nem tudom, mi történik a háttérben. Komplex pályázatot adtunk be. Most a kivitelező jelezte, hogy 30%-ot emelkedett az ár, ebből nekem 20%-ot kellene kifizetnem ahhoz, hogy a kivitelezést meg tudják kezdeni. Ez 1,9 millió forint. Vagy egy összegben, vagy két éves kamatmentes hitelre, ez esetben

Nem mindegy, hogy az első szögbeveréstől kezdve esedékes, vagy onnantól, hogy a kivitelezést befejezték. Itt tartunk, és türelmesen várunk egyelőre. Persze egy 10 milliós rendszernél, ha csak a lehetőséget nézem, még mindig jó opció, hogy csak kétmilliót kell fizetni érte, csak akkor nem azt kellett volna mondani, hogy ez egy 100 százalékos, önerő nélküli támogatás.

– Van olyan forrása, amiből ezt fedezni tudja?

– Részletekben talán. Nehezen, szűkölködés mellett.

– Ezek szerint a részletfizetést vállalják?

– Nem tudom még. Egyelőre van egy támogatói okiratunk, ami már egy hónapja ketyeg, tehát a 26 hónapból egy már elment, ami alatt meg kell valósítani a nyílászáró-cserét, hőszivattyú telepítést, illetve a napelem felszerelését. Van egy előszerződésünk, egy szerződésünk, sőt, egy szerződés-kiegészítésünk is, megvan minden, azon kívül, hogy nem írtam alá azt a plusz 20%-ot.

– A kivitelező elkezdi rögtön a munkát, amint aláírja?

– Nem tudják, mikor kezdik el. Majd amikor az első előleg megjön. Ha az önerőt teljes egészében kifizetném, akkor sem történne semmi. Amíg az EU és az ország közötti helyzet nem rendeződik, amíg az RRF támogatás nincs meg, addig nem történik semmi.

Addig csak annyi történne, hogy befizetek kétmillió forintot valamire, amiből még nem láttam semmit.

– A pályázati honlapon azt írják, a kormány teljes mértékben előfinanszírozza a költségeket, a pályázókat semmi hátrány nem érheti.

– Nem tudom. Nekem is már több, mint egy hónapja megvan a támogatói okirat, de nincsen semmi érdemi információ. A fórumokon vannak olyanok, akik alá is írták a szerződést, a kivitelező megpróbálta lehívni az előlegeket, de nem aktív az a funkció. Áll minden. Amíg nem jön ki egy központi tájékoztatás, hogy na, akkor hajrá, lehívhatjátok az előlegeket, addig csak ülünk és nézünk.

– Mennyit segített volna ez önöknek az idei fűtési szezonban, ha ezt az év során kivitelezik?

– Sokat.

– Mivel fűtenek?

– Gázzal.

Király Péter

– Nekem van már napelemem, nagyon jól működik. Ezen felbuzdulva adtunk be a két lányom részére két pályázatot, napelemre. Az egyik lányomnak megérkezett a döntés, a másik viszont semmit sem kapott. Ugyanazokkal a paraméterekkel adtuk be mindkét pályázatot. Több helyen érdeklődtem, de semmi kézzelfogható választ nem kaptam. A nyertes pályázat kapcsán felvettük a kapcsolatot a regisztrált kivitelezővel, és ő viszont azt mondta, hogy sajnos ebbe az összegbe már nem fér bele a dolog. Küldjem át nekik a támogatói okiratot és kidolgoznak egy újabb lehetőséget. Aztán megjött az új anyag, ami 1,1 millió forinttal magasabb összegről szól.

Kigyűjtöttem a környékbeli kivitelezőket, és sorra hívogattam őket. Tízből három nem vette fel a telefont. A többi felvette, viszont mindegyik azt mondta, hogy sajnálják, de nem tudnak segíteni, mert ők sem tudják, mitévők legyenek. Előre meg nem tudják megfinanszírozni a pályázatot. A Széchenyi Programirodánál arra biztattak, hogy hívjam az országos kivitelezőket is. Végigpróbáltam azt is. Még a Napelem Szövetség elnökének is írtam levelet, de ő sem tud segíteni. Jelenleg itt tartunk. Tanácstalanok vagyunk, azt érzem, senki nem tud igazán semmit.

– Ha minden így marad, akkor vissza kell lépniük? Akkor nem tudják vállalni?

– Igen, sajnos. Az én napelemes rendszerem nagyon jól működik, 5 kW-os rendszert tettem fel és azóta árammal is fűtök. Nekem így nulla az áramköltségem és a gázfogyasztásom is a felére csökkent. De a lányomnak ez nem érné meg, mert a napelem csak annyi lenne neki, ami pont kiváltaná a tízezer forintos áramszámláját. Ha most egymillió forintot kellene kifizetnie, ez majd’ tíz évnyi áramköltség lenne. Utánanéztem pár eszköznek, és úgy látom, elég hasraütésszerűen készülnek az árajánlatok is. Egy inverter például internetes áruházban 500 ezer Ft-ba kerül, az ajánlatban viszont 700 ezret kérnek érte.

– Ugyanaz az inverter?

– Ugyanaz. Ilyenek is vannak.

Szerző: Köller Kristóf, fotó: Nothfoto/CDC - szmo.hu
2022. szeptember 28.

Szeptember 15-től lépett életbe az abortuszszabály-módosítás, amit csak szívhangrendeletként emlegetnek. Kíváncsiak voltunk, milyen változást hozott mindez a gyakorlatban.

Mielőtt azonban rátérnénk a tapasztalatokra, érdemes rendbe rakni a fejekben, hogy pontosan mit is takar a módosított abortusztörvény. Ez a már meglévő protokollt csak adminisztratívan módosítja azáltal, hogy a terhességmegszakításra jelentkező nőknek igazolniuk kell, miszerint a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatták nekik. A belügy rendelete kimondottan az egészségügyi szakmai irányelvre vonatkozik, melyben egyetlen mondatot változtattak meg, mégpedig a

Ez Dr. Wafa Dina nőgyógyász szerint gyakorlatban semmi mást nem jelent, minthogy a terhesség megállapításakor a szakrendelőben kap a beteg egy ambuláns lapot, amin ugyan eddig is szerepelt, hogy magzati szívműködés látható – vagy korai fázisban például petezsák látható –, most már szerepelnie kell rajta annak is, hogy „az életfunkciókat a páciensnek bemutattuk”.

Szívhang, dobbanás nélkül

Már ebből látszik, hogy a megfogalmazás elég ködös. Dr. Wafa Dina szerint nem csoda, hogy nem sok változás történt a terhességmegszakítás folyamatában a rendelet életbelépését követően.

A legtöbb esetben a negyedik-ötödik hétre derül ki, hogy valaki állapotos. Ha a páciens az abortusz mellett dönt, egy vizsgálatra kell mennie, ahol ultrahanggal állapítják meg a terhességét.

Dr. Wafa Dina szerint valójában a hatodik-hetedik héten kezd el látszani valamilyen szívpulzáció, de mivel egy 3 milliméteres embrióról beszélünk, az ultrahang berendezések többsége nem tudja egy tizedmilliméteres szívcső pulzációját sem láthatóvá, sem hallhatóvá tenni.

A stressz növeli a beavatkozás rizikófaktorát

A másik ellentmondást maga az egészségügyi törvény okozza. Aszerint ugyanis a betegnek joga van a személyre szabott teljes körű tájékoztatásra, vagy a vizsgálati eredmények megismerésére, de joga van ahhoz is, hogy lemondjon a tájékoztatásról. Dr. Wafa Dina azt mondja, ha az állapotos nő lemond a szívhang meghallgatásáról, és az orvos mégis meghallgattatja vele, akkor ezzel ezt a másik törvényt sérti meg.

Ráadásul az életfunkciók bemutatása egyértelműen stresszeli az abortuszra készülő nőket.

A rezidens szerint az is aggályos lehet, hogy hivatalosan a 18 éven aluliak is kötelezhetőek a magzatuk életfunkcióinak meghallgatására.

A nőgyógyászok mindenesetre sem szeptember 15. előtt, sem pedig azóta nem kaptak semmiféle ajánlást arra vonatkozóan, mit is vár el tőlük pontosan a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. Így az egészségügyi intézmények kénytelenek voltak a szakorvosokkal közösen külön-külön kidolgozni, miként járjanak el.

Szívhang helyett egy „vonalkód” is kiskapu lehet

Dr. Wafa Dina amúgy maga sem kötelezi arra a pácienseit, hogy meghallgassák a szívhangot. Szerinte ez elfogadhatatlan és abszurd.

Erre pedig szerinte maga a rendelet is felhatalmazást ad, mivel a módosítás egyetlen, jogilag kötelező eleme, hogy a terhességmegszakítás kérőlapjára felkerüljön az a mondat: „az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”. Mivel a szívhang meghallgatásáról itt már szó sem esik, csak „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőkről”, az orvosra van bízva, ő pontosan mit tart ilyen tényezőknek. Erről jogszabály ugyanis nem rendelkezik.

Távolabbi kollégáitól hallott olyanról is, hogy van, ahol saját módszert dolgoztak ki, amivel a rendelet szövegének is megfelelnek, de azokat az abortuszra készülő nőket sem traumatizálják, akiknél már hallható lenne a magzati szívhang.

A Szeretlek Magyarország által kérdezett nőgyógyász egyébként azt sem tudja elképzelni, hogy ellenőrizhető lenne, hogy a nőknek ténylegesen megmutatták-e a magzatuk szívhangját és szív pulzálását. Mint mondja, a vizsgálat során csak a páciens tartózkodhat bent a rendelőben, hozzátartozó is csak olyan esetben, ha kiskorúról vagy gyámság alatt álló személyről van szó. Márpedig ők aligha panaszolják fel, ha az orvos a kiszolgáltatott és bűntudattól szenvedő pácienssel együttérezve kihasználja valamelyik kiskaput, amelyet a rendelet homályos megfogalmazása biztosít.

Láng Dávid - szmo.hu
2022. október 01.

Európában és itthon is vezető téma az energiahordozók árának drasztikus növekedése és az energiaválság, amivel mi is számos cikkben foglalkoztunk már az utóbbi időben.

Szeptember 28-án a Közép-Európa Társaság tartott nyílt kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa, Sz. Bíró Zoltán, az egyetem mesteroktatója, történész és Oroszország szakértő, valamint Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár próbált választ találni arra, mi vár ránk a hamarosan beköszöntő télen, illetve hosszabb távon.

Lesz-e mivel fűtenünk? Vajon meddig tarthat még a háború? – tett fel egyből az elején két olyan kérdést a moderátor, Varga Dániel, amiről önmagában is órákig lehetne vitatkozni.

Ráadásul nemcsak a tárolók feltöltöttségétől függ az ellátásbiztonság: ez három részből áll össze, az előbbin kívül a saját termelésből és az importból. A földgáztárolók szerepe a ciklikusan jelentkező többletigény kiszolgálásában, illetve a vésztartalék-képzésében van.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos téli nap fogyasztása Magyarországon 50-51 millió köbméter, csak ez a kapacitás több mint 90 napig elég lenne, és akkor a másik két lábat még hozzá se adtuk.

Felsmann Balázs a fentiekkel egyetértve hozzátette, korábban még jogos volt a félelem, hogy az ellátásbiztonság is veszélybe kerül, most viszont már „csak” árkrízis van. Bizakodásra ad okot, hogy egyetlen kivétellel minden világpiaci szállító történelmi rekordszinten teljesít, soha ekkora mennyiséget nem szállítottak még, mint most. Nem túl meglepő módon Oroszország a kivétel, egyedül ők csökkentették a kapacitásukat.

A háború végével kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán semmi megnyugtatót nem tudott mondani. Szerinte a helyzetet nagyon bizonytalanná teszi, hogy míg az ukrán oldalon pontosan definiált célok vannak (mégpedig a február 24-e előtti állapot visszaállítása, jó esetben Krím hozzácsapásával), az oroszok részéről folyamatosan változik, mit szeretnének elérni. Az Ukrán Nemzeti Bank utolsó jelentései ugyanakkor végig azzal kalkulálnak, hogy még 2024-ben is tartani fognak a harcok.

Hogyan szabadultak el ennyire az árak? Tényleg csak a szankciók felelősek a krízisért?

Felsmann Balázs szerint teljesen torz kép, hogy csak a háború a felelős a krízisért, hiszen az már előtte beindult. Valószínűleg az orosz tervek része volt, hogy a Gazprom 2021 második felétől feltűnően nem teljesített, nem töltötte a tárolóit. A céljuk az lehetett, hogy Európa minél kevésbé tudja majd támogatni Ukrajnát a leendő – akkor még csak általuk tudott – inváziót követően.

Ráadásul az aszály miatt a vízerőművek nagyon keveset termeltek, valamint a francia atomerőmű-flotta jelentős része is kiesett műszaki problémák miatt. A gázüzemű erőművek termelése viszont az extrém magas gázárak ellenére nőtt.

Holoda Attila is egyetért abban, hogy egy szakértő nem engedhetne meg magának olyan leegyszerűsítéseket, amiket politikusok teljesen komolyan kimondanak. 2018-19-ben szerinte lavina volt az európai gázpiacokon, óriásit nőtt a kínálat, emiatt mindenki elkényelmesedett. 2021 környékén még inkább ez volt a helyzet: a tárolók akkor alig 50 százalékon álltak, mert nem volt többre szükség.

Tavaly július környékén kezdett el felmenni a gázár, mivel a járvány után óriási visszapattanás történt a fogyasztásban: 12-14 százalékkal nőtt az utolsó békeévhez képest. Már ekkor egy németországnyi fogyasztási igényt nem tudtak teljesíteni világszinten.

Nem tudtak új gázmezőket nyitni, valamint a már említett orosz kavarás is hozzájárult a helyzet romlásához. Mellesleg a látszat ellenére Oroszországban is vannak ellátási gondok: a permafroszt olvadása miatt sorozatos műszaki problémák léptek fel, mivel folyamatosan görgették a korszerűsítést.

Sz. Bíró Zoltán a fentiekhez hozzátette, hogy az energiahordozók közül jelenleg csak a kőszénnel szemben van hatályban szankció, ezért is csúsztatás arról beszélni, hogy az okozza a drágulást.

Ki állhat az Északi Áramlat robbanásai mögött?

Sok szó esett a beszélgetésen az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket ért támadásokról is, amelyek miatt a tőzsdei árak alig két nap leforgása alatt 30 százalékot ugrottak. Holoda szerint ez kizárt, hogy véletlen, de nem merné állítani, hogy szabotázs történt. Érdekes – tette hozzá –, hogy annak ellenére reagált így a piac, hogy augusztus vége óta eleve nem jön az Északi áramlaton gáz.

Sz. Bíró szerint a német sajtó ugyan rögtön arról írt, hogy vagy az oroszok vagy az ukránok voltak, de mindkettő valószínűtlen. Az ukránok azért, mert rengeteg szakértő, óriási helyismeret kellett volna hozzá, ami nekik aligha állt rendelkezésükre.

Hogy akkor mégis ki lehetett, arról Sz. Bírónak fogalma sincs.

Holoda ehhez annyit tett hozzá, hogy az USA-nak sem lett volna érdeke egy ilyen akció, mivel egy gyenge Oroszország nem segíti a céljaikat. Kínának már annál hasznosabb volna a meggyengülésük, de ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy ők voltak.

Jó-e az ársapka és a többi adminisztratív beavatkozás? Meddig lehetnek tarthatóak?

Felsmann szerint elsődlegesen piaci folyamatoknak kell irányítani a gazdaságot, azonban piaci zavarok esetén, mint amilyen a mostani is, az államnak van szerepe. Ezért nem meglepő, hogy gyakorlatilag minden ország kitalált valamilyen mentőcsomagot.

Abban van különbség, ki milyen eszközt használ (ársapka, áfa-csökkentés, egyszeri támogatás, stb.) Nincsen biztos recept, inkább ötletbörze zajlik, és mindegy, milyen irányba mennek az intézkedések, mindegyik fájni fog valakinek – hangsúlyozta.

Holoda annyit tett hozzá ehhez, hogy mint azt az Északi áramlat ügye is megmutatta, a piac imád pánikkal reagálni a váratlan helyzetekre. Magyarországon szerinte leginkább a felhasználást kellene csökkenteni, hogy a kiszolgáltatottságunk is csökkenjen. Oroszország hosszú ideig nagyon stabil és megbízható szállító volt, de Putyin ezt másodpercek alatt romba döntötte. Ugyanakkor számítani kell rá, hogy az orosz gáz teljesen biztos nem váltható ki.

Felsmann Balázs szerint kérdés, mennyire van kőbe vésve az évi 10 milliárd köbméteres hazai fogyasztás. Ha mondjuk 15-20 százalékkal csökkenteni tudnánk, az máris annyi lenne, amit még pont meg tudnánk oldani orosz gáz nélkül is.

A magyar lakosság egyébként korábban nagyon erősen képes volt alkalmazkodni a körülményekhez: amikor legutóbb drága volt a gáz (2007-től 2013-ig), jóval kevesebbet fogyasztottak, amikor pedig olcsó (2013-tól mostanáig), újra többet.

Az ársapkával kapcsolatban Felsmann és Holoda is kiemelte, hogy ez elsősorban egy politikai termék, ebből adódóan addig lesz tartható, amíg ez szolgálja a kormány érdekeit. Ha masszívan veszteséges, akkor is fent lehet tartani, viszont akkor más módon kell kompenzálni.

Holoda szerint az emberek eddig egyáltalán nem figyeltek oda a fogyasztásukra, most viszont nagyon tudatosan elkezdtek foglalkozni vele. Ez mindenképp a rezsinövekedés pozitív hozadékának tartja.

„Ha Orbán azt akarná, holnaptól a kenyér is lehetne újra 3 forint 60 fillér, csak az összes pékséget államosítani kéne. És remélni, hogy az emberek nem rakják össze, hogy emiatt nincs mondjuk CT a kórházban, ezért nem újítanak fel egy csomó dolgot, és így tovább” – fogalmazott.

Mi várható a háborúban?

Sz. Bíró Zoltán szerint a bizonytalanságot növeli, hogy a Putyin által elrendelt mozgósítás kritériumai nem szerepelnek a kiadott dokumentumban. A konkrét szám hivatalosan titkos, miközben az elnök szóvívője állítja, hogy 300 ezer főről van szó.

Az emigrációban működő ellenzéki Meduza portál szerint viszont a valós szám akár 1,2 millió is lehet, azonban Moszkvából és Szentpétervárról alig gyűjtenének be valakit. Főleg mezőgazdasági területekről, az ország legkiszolgáltatottabb részeiről soroznak be embereket, ahol működő helyi sajtó is alig van, ezért a lehető legkisebb lehet a felzúdulás.

Nagy kérdés, mennyit sikerül majd valójában, ugyanakkor már az eddigi önkéntes szerződéses katonák motiváltsága is messze az ukránoké alatt volt, nem valószínű, hogy az újonnan besorozottak fordulatot idéznek elő.

Kérdés, az eliten belül lesznek-e dezertálók és ha igen, milyen arányban. Ez merőben új helyzetet idézne elő, és akár Putyin hatalmát is veszélybe sodorhatná – tette hozzá.

Ami a harcok menetét illeti: Sz. Bíró szerint ahogy elkezdenek beérkezni a modern, nagy pontosságú nehézfegyverek nyugatról Ukrajnába, biztosan lesz valamiféle fordulat.

Az ukrán költségvetés jelenleg egyharmad rész adóból, egyharmad rész nyugati segélyből, valamint egyharmad rész bankóprésből (tehát pénznyomtatásból) áll össze. A harmadik csökkentése érdekében hamarosan még több nyugati segély jöhet, évi 60 milliárd dollár, aminek kétharmadát az EU adná. Ezt kizárólag az állam működtetésére költenék.

A Nyugat eddig megosztott volt abban, a fegyverszünet felé kell-e tolni Ukrajnát akár lemondások árán is, vagy a győzelemig. Amerika mellett most már egyre több másik ország is az utóbbi felé hajlik, tehát

Ráadásul az agresszort sem szabadna jutalmazni úgy, hogy engedünk a területi követeléseinek. Kérdés, meddig fogadja el a Nyugat, hogy ők finanszírozzák Ukrajna egyre horribilisebb háborús kiadásait, de jelenleg a tárgyalásos békekötésnek van kevesebb támogatója a nagyhatalmak között.