SPORT

„Késznek kell lenni szenvedni is, ha épp úgy hozza a helyzet! Ez egy ilyen műfaj” – Suhajda Szilárd gondolatai az utolsó napok nehézségeiről

A hegymászó folyamatosan beszámolt arról, hogy mit élt át, mit tapasztalt, mit gondolt az előtte álló hatalmas kihívásról.

Link másolása

Suhajda Szilárd utolsó napjai is kemény küzdelemmel teltek. Az időjárás, a terepviszonyok, a fáradtság is nehezítette a hegymászó felkészülését, ugyanakkor felemelő élményekben is része lehetett. Minderről a bejegyzései, beszélgetései árulkodnak, melyeket a Bizalmi Kör blogja osztott meg.

A hegymászó május 22-án éjszaka 7200 méteren, a hármas táborban volt, innen várta, hogy másnap útnak indulhasson a négyes táborba. A terv az volt, hogy a csúcsra május 24-én ér majd fel, nepáli idő szerint 12 és 16 óra között. Ekkor azt nyilatkozta:

„Összpontosítok. Belélegzek. Kifújok. A Hegyre emelem tekintetem. Fohászkodok. Gondolatban mindenkit magamhoz ölelek, akit szeretek. Most vagyok a legközelebb az Everest csúcsához: a sikerhez! Készen állok!”

A csúcsmászás előtt, május 10-én kelt át a rettegett Khumbu-jégesésen. A 2-es tábor felé hatalmas szélvihar volt, ami letartolta a WC-sátrakat és több másik sátrat széttépett. Szilárd óriási küzdelemmel tudta felállítani a sátrát.

„Ez volt kora reggel. Délután kettőkor még mindig ugyanúgy ülök a laktér közepén, kézzel-lábbal támasztva a könnyű kis szerkezetet! Néha fejjel is. Iszonyatos erővel tépi a szél, tényleg nem merem elengedni! Már rég olvasztanom, innom, ennem kellett volna! Pihenni, minél többet! Ehelyett egy folyamatos, ádáz küzdelem az egész nap. Álmos vagyok, hiszen az esti indulást megelőzően 1-2 órát aludhattam talán" - vallott a helyzetről.

Mikor a helyzet nem javult, úgy döntött, hogy lebontja a sátrat és lejjebb megy az 1-es táborba. De útközben egészségügyi gondjai lettek, az evés-ivás nélkül eltöltött idő, a közdelem megviselték.

„Csak rezignált ábrázattal bámulok előre, közben megmarkolom legérzékenyebb testrészem, mert érzem, hogy csipős szél vág alám: a (le)fagyás lehetősége valós veszélyt jelent! Rutinosan, szó nélkül tűröm a kiszolgáltatottságot. Na, ez az, ami igazán nehéz tud lenni az expedíciózásban: a kényelmetlenség!

A kényelmetlenség, ami esetenként olyan fokú, hogy azt hiszem, kevesen viselnék el: viszont nem menekülhetsz! Ha már ezt választottad, ha már itt vagy benne, akkor tűrnöd kell rezzenéstelen arccal!”

Majd némi pihenés után útban újra felfelé azt írta:

„Azt mondják, az expedíciós hegymászás javarészt a szenvedésről szól. […] És lehet, hogy mégis igaz: késznek kell lenni szenvedni is, ha épp úgy hozza a helyzet! Ez egy ilyen műfaj.”

Május 12-én napsütésben ment tovább, de ekkor a melegedés miatt pattogva lehulló kövek jelentették a veszélyt.

„Ilyenkor, amikor közeledő veszélyt vélünk látni, már idejekorán mindenki torkaszakadtából üvölt: „Rock! Roooock!!!” – vagy a serpák sokszor csak fütyülnek, vijjognak! Folyamatosan felfelé figyelek. Nem merem levenni a szemem a fényesen csillogó lejtőről.”

Következő hajnalban a 4-es tábor felé haladva azt írta.

„Elér a felkelő Nap fénye. Időnként letöröm a jégcsapokat maszkom pereméről. Valamennyit segít az arcomat fedő csoda, de még mindig szokatlan: folyamatosan ki kell fújni a párát/nyálat belőle, de még mindig jobb, mint amikor a nedves, nyálas kendő az arcomra van tapadva! Egy picit valóban melegebb levegőt lélegzek így be – végsősoron ez a „munkavédelmi maszk” célja.”

8000 méternél pedig megrendítő élményről számolt be:

"És hirtelen teljes pompájában meglátom a Mount Everest csúcstömbjét! Micsoda élmény!

Utoljára hat éve jártam itt: úgy érzem, akkor tér és távolság egész mást jelentett! Az akkori nagy küzdelmekhez képest most „programozottabban”, kiszámíthatóbban, merném mondani: készségszinten mozgok a hegyen! […] Egy sporttárssal lefotózzuk egymást: lelkesen guggolok a kép kedvéért, mögöttem az Everest-tel! […] elégedett vagyok! Izgatottan gondolok arra, hogy Timi „élőben” látja haladásomat, mint ahogy látja azt is, ebben a pillanatban, hogy itt vagyok, nagyjából 7900 méteren! Biztosan örül! És már csippan is a Garmin: „Nagyon büszkék vagyunk Rád, Soma is itt ujjong és sikongat!”.

Itt vagyok a világ egyik legélhetetlenebb pontján, mégis szívmelengető a pillanat: mert gondolnak rám! Szeretnek. Ez ad erőt minden további lépéshez!„

Innen újra visszatért az alaptáborba, hogy a megfelelő időablakban indulhasson újra neki.

„Az Everest csúcsa még időben és térben is nagyon messze van, hiába állok itt a „kapujában”!” - jegyezte meg.

A táborban megint egészségügyi problémák gyötörték, köhögött, fájt a torka, keveset aludt. Sokat segített neki az otthoniakkal való kapcsolattartás és az online közösség támogatása. Legutóbbi naplóit így zárta Szilárd:

„Félek, boldog vagyok, izgatott. Várom, hogy elindulhassak és várom a földet érést: a hazaérkezést! Látom magam előtt a csúcsra vezető utolsó métereket. Látom magam előtt a kisfiam, ahogy szalad felém a reptéren! Timit. A Családomat, Titeket, az Életet.”

Suhajda Szilárd a csúcsmászás közben életét vesztette.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
42:0-ra kapott ki hazai pályán egy NB II-es csapat
A magyar válogatott edző sem bírta a gólzáport, kiállították. Ahogy a csapat kapusát is.
VB / Fotó: Frauke Riether/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 22.


Link másolása

A Kriston SE-Martonvásár szombaton hazai pályán fogadta a listavezető Pécsi MFC-t a női NB II. nyugati csoportjában, ahol 42 gólos vereséget szenvedtek.

A Martonvásár az első negyedórától kezdve emberhátrányban játszott, félidőben már 23-0-s hátrányba került,

a mérkőzés vége előtti tíz percben pedig edzőjüket, az egyszeres magyar válogatott Kriston Attilát is kiállította a bíró.

A Martonvásár a maga 16 vereségével, 1 lőtt, és 240 kapott góljával egyébként csak a Dunaújváros kizárása miatt nem utolsó a bajnokságban, és egyébként egy viszonylag új csapatról van szó, amit Kriston Attila és felesége 2022 nyarán alapított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
Meghalt Tatár György
A volt válogatott labdarúgó, a Diósgyőr legendás játékosa 71 éves volt.
Malinovszki András / Fotó: svklimkin/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 20.


Link másolása

Életének 72. évében meghalt a diósgyőri labdarúgás egyik legnagyobb legendája, Tatár György – adja hírül az MTI.

A DVTK a honlapján szombaton azt közölte, hogy az egykori kiválóságot a klub saját halottjának tekinti.

Tatár György a DVTK saját nevelésű játékosaként tagja volt a kétszeres kupagyőztes, valamint bajnoki bronzérmes csapatnak, és 11 mérkőzésen öt gólt lőtt a magyar válogatottban, valamint szerepelt az olimpiai válogatottban is (8 mérkőzés, 3 gól).

Az NB I-ben 247 mérkőzésen 51 gólt szerzett, az NB II-ben pedig 26 találkozón kétszer volt eredményes.

Pályafutását a spanyol másodosztályban, a Castellonban fejezte be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


Ilyet sem láttunk még a Forma-1-ben: kigyulladt a fű a pálya mellett a Kínai Nagydíj edzésein
Nemcsak Max Verstappen negyedik helyezése okozott meglepetést a sanghaji sprintidőmérőn, hanem a pálya mellett izzó-lángoló gyep is.
Fotó: X - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

A Forma-1 száguldó cirkusza 2020 óta elkerülte Kínát a koronavírus-járvány miatt, és már a szabadedzésen kiderült, hogy a visszatérés sem sikerül tökéletesre, ugyanis

negyedórával a kezdés után az Alpine francia pilótája, Esteban Ocon arról számolt be csapattársainak, hogy a pálya hetes számú kanyarja mellett kigyulladt a fű.

A versenyzőket le is állították, hogy eloltsák a tüzet, de az a sprintkvalifikációra visszatért a tűz, ezúttal az ötös kanyarban. Természetesen ezt is eloltották, és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) tájékoztatott, hogy felvételeik szerint a felszikrázó autók miatt gyulladhatott ki a fű. A további tűzeset elkerülésében az időjárás is segített: az időmérő végére jelentős mennyiségű eső érkezett a pályára.

Az így kissé káoszosra sikerült edzést végül a McLaren pilótája, Lando Norris nyerte. Mellőle a szombati sprintversenyen Lewis Hamilton indulhat a Mercedesszel, míg a harmadik helyeről Fernando Alonso várhatja a rajtot Aston Martinjában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Ryan Reynolds focicsapata megállíthatatlan: megint egy osztállyal feljebb jutott a Wrexham
Hatot rúgott a walesi csapat, a riválisok pedig mind kikaptak. A Wrexham így ősztől már az angol harmadosztályban szerepelhet. A színész azt is elárulta, hogy megkönnyezte a sikert.

Link másolása

Idén is egy osztállyal feljebb jutott Ryan Reynolds és Rob McElhenney focicsapata, így a Wrexham jövőre már az angol harmadosztályban szerepelhet, írja a Mirror. A világ kedvenc kiscsapatát még 2020 novemberében vásárolta meg a két hollywoodi színész. A walesi bányászváros klubja akkor már tizenhat éve az angol ötödosztályban szerepelt, végül tavaly sikerült megnyerniük a bajnokságot.

A Wrexham szombaton 6:0-ra legyőzte a Forest Greent, és mivel mindkét közvetlen riválisa vereséget szenvedett, ezzel már biztos, hogy a következő szezont a League One-ban, vagyis az angol harmadosztályban kezdheti meg. A mostani eredménnyel a Wrexham lett az első csapat a 2010 és 2012 közötti Southampton óta, amelyik egymást követő két évben is egy-egy osztállyal feljebb jutott Angliában.

A történelmi sikerről azonban Ryan Reynolds és Rob McElhenney is lemaradt. Utóbbi az X-en sajnálkozott, amiért nem tudott személyesen jelen lenni a meccsen. Egyben üzent a Disney egyik vezetőjének, akitől azt kérdezte, hogy szerinte is csodás-e a szombati nap. A wrexhami focicsapat és a két hollywoodi színész közös történetéről készülő valóságshow ugyanis már túl van három évadon.

Szintén posztolt

a meccs után Ryan Reynolds is, aki azt írta, pár éve még nem gondolta volna, hogy sírni fog egy focimeccs után Észak-Walesben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: