SPORT

Egy arany-, négy ezüst- és két bronzérmet nyertek a magyar versenyzők a kajak-kenu vébé vasárnapján

Nagyon szép eredmények, le a kalappal!

Link másolása

Egy arany-, négy ezüst- és két bronzérmet szereztek a magyar versenyzők a koppenhágai kajak-kenu világbajnokság vasárnap délelőtti döntőiben.

Az utolsó versenynapon fogadta talán a leghűvösebb idő a résztvevőket, bár az elmúlt napokkal ellentétben sütött a nap, változó irányú és erősségű volt a szél, valamint 12-13 fokos a levegő hőmérséklete.

Magyar részről Balla Virágot szólították először a rajthoz a kenu egyesek 200 méteres fináléjában. A győriek 27 éves sportolója inkább párosban aratta sikereit az elmúlt években és ebben a számban nem is igazán volt eddig nemzetközi tapasztalata, bár a tokiói olimpián nyáron kilencedik lett. A mostani döntőben rendhagyó módon tízen állhattak rajthoz egy középfutamos holtverseny miatt, s Balla nem tudott a dobogós helyek közelébe férkőzni, olyannyira nem, hogy végül utolsóként ért be.

A nap második fináléjában, férfi K-1 200 méteren már kínálkozott magyar éremesély, a friss ötkarikás negyedik Csizmadia Kolos ugyanis nem titkoltan az első három közé vágyott, az előcsatározásokat figyelve nem is alaptalanul, ráadásul a tokiói dobogósok - így az aranyérmes Tótka Sándor is - kihagyták ezt a vb-t. A rajt nem sikerült az Angyalföldi VSE 26 éves kajakosának, s utána ugyan felzárkózott az élbolyhoz, a rendkívül szoros befutó után megint leszorult a dobogóról, s ötödik lett.

Csipes Tamara a szám friss olimpiai ezüstérmeseként, a címvédő és tokiói bajnok új-zélandi Lisa Carrington távollétében favoritnak számított K-1 500 méteren, bár ott volt a mezőnyben egy másik új-zélandi, Aimee Fisher és az idei Európa-bajnok dán Emma Jörgensen is. A Honvéd 32 éves, kétszeres olimpiai bajnok kajakosa a gyengébb rajtot követően féltávnál második helyen haladt át Fisher mögött, de ahelyett, hogy a második 250 méteren csökkent volna a különbség a két hajó között, inkább csak tovább nőtt, így Csipes - az olimpiához hasonlóan - ezúttal is ezüstérmet szerzett. Jörgensen lett a harmadik.

Folytatva a "hagyományt", Bragato Giada és Nagy Bianka párosa sem rajtolt jól a kenu kettesek 200 méteres fináléjában, de aztán összeszedték magukat, száz méter után már a középmezőnyben haladtak, majd egy nagyszerű hajrával "fellapátolták" magukat a dobogóra. Az első helyen a spanyolok, a másodikon a kubaiak végeztek.

A férfi kenupárosok 500 méteres versenyében - amely immár olimpiai szám - az évek óta együtt készülő Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kettős a többi magyar egységgel ellentétben jól indította meg a hajóját az elején. A 250-es ellenőrző pontnál a harmadik helyen voltak az olaszok és az oroszok mögött, majd nagyszerűen finiseltek, megelőzték a fáradó oroszokat, s bár az éllovast nem tudták beérni, megismételték két évvel ezelőtti, szegedi teljesítményüket, s ismét ezüstérmet szereztek.

A férfi kajak kettesek hasonló távján - amely 2024-ben, Párizsban szintén ott lesz az ötkarikás programban - az idei vb-n három számot is vállaló, egyesben olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kopasz Bálint győri klubtársával, Erdőssy Csabával szintén a dobogót vette célba. Nem rajtoltak rosszul, de hiányzott belőlük az a lendület, amely az első három közé repítette volna őket, s végül nem is tudtak beleszólni az érmek sorsába. A spanyolok, a németek és a szlovákok mögött a negyedik helyen végeztek.

A nap egyetlen olyan döntőjét, amelyben nem volt magyar egység, a férfi kenu egyesek 500 méteres versenyét a német Conrad Scheibner nyerte, majd következett a vb-n most debütáló női kenunégyes 500 méter. A piros-fehér-zöld hajóban Balla Virág, Takács Kincső, Gönczöl Laura és Opavszky Réka térdelt, rajtuk kívül még öt másik csapat nevezett. Balláék jól kezdtek, a táv első felében az élen haladtak, 250 méternél azonban már a fehéroroszok mögé szorultak. A hajrához közeledve az ukránok is "megérkeztek" a magyarokra, ők azonban tartották a tempót, s végül sikerült a győztes fehéroroszok mögött a második helyen beérkezniük.

A szolnoki Gál Péter, akit tavaly kocogás közben elütött egy autó, és súlyos sérüléseiből felépülve idén tudott csak visszatérni a válogatottba, hetedik lett a kajak egyesek 500 méteres döntőjében, majd következett a női kajaknégyesek 500 méteres versenye, amelyet 2009 óta Magyarország ural a vb-ken (mindössze egyszer, 2015-ben nyert más nemzet, a fehérorosz). A csapat címvédőként és friss olimpiai bajnokként most is favoritként készült a rajtra. Mivel Bodonyi Dóra betegség miatt nem tudott felkészülni a világbajnokságra, a tokiói győztes egységhez képest változás történt a kvartettben - Gazsó Alida Dóra vette át Bodonyi helyét az utolsó beülőben -, de a négyes már az előfutamban is megmutatta, hogy az ereje, a lendülete mit sem nem változott. A hatszoros olimpiai bajnok Kozák Danuta, a kétszeres ötkarikás első Csipes Tamara, az egyszeres olimpiai aranyérmes Kárász Anna és Gazsó ezzel együtt vasárnap a rajt után jelentős hátrányba került a Tokióban második fehéroroszokkal szemben, akik szinte kilőttek. Féltávnál is ők vezettek, s bár Kozákék az utolsó 200-on mindent megtettek, méterről-méterre zárkóztak a riválisra, nem tudták utolérni a vetélytársat, s ezzel megszerezték a nap negyedik magyar ezüstérmét.

A délelőtti programot a vegyes párosok 200 méteres versenyei zárták. A kenusoknál Korisánszky Dávid és Takács Kincső remekül teljesítve harmadikként ért be az oroszok és a lengyelek mögött, míg a kajakosoknál Lucz Anna és Csizmadia Kolos ellenállhatatlanul lapátolva mindenkit maga mögé utasított, megszerezve ezzel a nap eddigi első magyar aranyérmét.

A világbajnokság a délutáni, 14.30 órakor kezdődő 5000 méteres döntőkkel zárul.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SPORT
Az ellenfél végbélnyílásába dugta egy játékos az ujját meccs közben, szexuális zaklatás miatt tilthatják el Angliában
Nem ez volt az első ilyen eset, korábban többen is hosszú eltiltást kaptak, ha például tökön ragadták az ellenfelet.

Link másolása

A Nottinghamshire-i futballszövetség nyomoz, mert állítólag egy játékos egy bajnoki mérkőzésen az ellenfél végbélnyílásába dugta az ujját. Az incidens január 8-án történhetett, most gyűjtik a tanúvallomásokat a meccsen tartózkodó edzők, játékosok és szurkolók részéről.

A nottinghamshire-i rendőrség egyelőre nem kapott értesítést az állítólagos incidensről a LADbible szerint.

Korábban is beszámoltak már futballpályán elkövetett szexuális zaklatásokról, ilyenkor az angol futballszövetség hosszú időre eltiltotta a vétkes játékost.

Tavaly kilenc meccses eltiltást kapott egy labdarúgó, akit azzal vádoltak, hogy egy meccsen megragadta két ellenfél játékosának heréjét. Connor Jackson később tagadta, hogy megszegte volna az FA szabályait, a tiltás továbbra is érvényben maradt.

Hasonló eset történt egy rögbimeccsen is,

az angol Joe Marlert leküldték a pályáról, és 10 hétre eltiltották, mert megragadta Alun Wyn Jones walesi kapitány heréit a 2020-as Hat Nemzet Tornáján.

Marlert bűnösnek találták Jones nemi szervének „megragadásában, csavarásában vagy összenyomásában”, amiért első fokon 12 hétre eltiltották, majd „jó magatartása” és „bűnbánata” miatt 10 hétre csökkentették.

Marler is tagadta, hogy „megragadta, megcsavarta vagy összenyomta volna” Jones heréit, de elismerte, hogy szabálytalanságot követett el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
Pénz beszél, félrenéz a Nyugat – Szaúd-Arábia rákontráz a katari modellre Ronaldo és Messi szíves közreműködésével
A Nyugatot eddig sem zavarták az emberi jogsértések, márpedig a szaúdi diktatúra ebben az elsők közt van a világban.

Link másolása

Szaúd-Arábia, amely eddig mindenekelőtt olajhatalmáról és kőkonzervatív iszlám rendszeréről volt nevezetes, tetszik, vagy nem, felkerült a futball világtérképére, és e törekvés mögött komolyabb ambíciók is húzódhatnak.

Novemberben felhördült a futballvilág, amikor a katari vb csoportkörének első fordulójában Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát. Bár a királyság válogatottja nem jutott tovább, a győzelemnek még nagyobb lett az értéke azzal, hogy kék-fehér csíkosok végül elnyerték a vb-trófeát. Aztán legalább ekkora visszhangja volt annak, amikor véglegessé vált, hogy az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo két és fél évre a szaúdi al-Nasszr csapatához szerződik 212 millió dollárért, és ezzel minden idők legdrágább játékosa lesz.

Természetesen jár neki a luxuslakás Rijádban, és még az ország szigorú törvényei alól is mentesült, miután engedélyezték neki, hogy együtt élhessen gyermekei anyjával, akivel idáig nem házasodtak össze. Igaz, hogy a portugál megasztár az utóbbi időben inkább manchesteri hisztériái miatt kapott szalagcímeket, a katari vb-n sem nyújtott emlékezeteset, de azért még zenitjén túl is olyan játékos – és nemcsak médiaszemélyiség –, akit nem lehet azzal elintézni, hogy „elment levezetni jó pénzért”.

Szaúd-Arábia pedig azt üzeni a világnak: ezt is megengedheti magának, és kifizethet CR7-ért egy olyan összeget, amit már a nagy európai klubok nem voltak hajlandók.

Közben, hogy az élfoci vérkörébe is bekerüljenek, már tavaly megvásárolták a Newcastle United csapatát, és Ronaldo záradékába bekerült, hogy ha a következő idényben a „Szarkák” bekerülnek a Bajnokok Ligájába, hozzájuk igazolhat.

És ezek csak az első lépések a katari modell követésében, amely szintén úgy kezdődött, hogy leszerződtettek néhány kiöregedőfélben lévő világklasszist, Batistutát, Effenberget, Xavit, Raúlt, akik aztán jó hírét vihették a világban az öbölmenti emírségnek. 2019 után újra olasz szuperkupa-döntőt rendeztek szerdán a rijádi Fahd király stadionban az Internazionale és az AC Milan részvételével, nemrég pedig lezajlott egy barátságos al-Naszr-Paris-St.Germain mérkőzés, ahol bepótolták a vb-n elmaradt Messi-Ronaldo összecsapást. (A meccset egyébként a francia csapat nyerte, és mindkét világklasszis lőtt gólt.)

De ezek mind csak apró bizniszek a tervezett nagy fogáshoz képest: december utolsó napjaiban Szaúd-Arábia hivatalosan bejelentette, hogy megpályázza a 2030-as futball vb rendezési jogát. Mivel azonban a FIFA hagyományos rotációja miatt nem lenne esélye – elvileg a 2026-os észak-amerikai vb után Európának kellene következnie – Rijádban azt eszelték ki, hogy Görögországgal és Egyiptommal közösen pályáznak. Természetesen a három ország közül a wahabita királyságé lenne a vezető szerep.

És bár korábban úgy tűnt, Spanyolországnak áll a zászló, ahogyan ezt még Gianni Infantino, a nemzetközi szövetség sokat vitatott svájci elnöke is megerősítette, akárcsak Katar esetében „lesz az a pénz”, amiért Szaúd-Arábia lesz a befutó.

És a szaúdiak semmit sem bíztak a véletlenre: még a világbajnokság előtt évi 30 millió dolláros szerződést kötöttek Lionel Messivel, hogy az ország „vb-nagykövete” legyen. A hétszeres Aranylabdás személye pedig a világbajnoki győzelemmel még jobban felértékelődött. „Leótól” azt is várják, hogy fellendítse az ország turistaforgalmát, hiszen ez utóbbi nagyrészt még mindig az évenkénti nagy mekkai zarándoklatokat jelenti.

Ahogyan Katar esetében, itt sem kell nagyon tartani attól, hogy a FIFÁ-nak aggályai lennének Szaúd-Arábia és esetleg a szintén tekintélyelvű, katonai kormányzás alatt álló Egyiptom emberi jogi helyzete miatt, hiszen 2018-ban Oroszország is megkapta a rendezés jogát, sőt, 1978-ban a véres argentin juntának lehetőséget adtak arra, hogy az amúgy a hazaiak javára szemérmetlenül elcsalt világbajnoksággal valamennyire szalonképessé tegyék a diktatúrát.

Mindez pontosan belevág a Mohamed bin Szalman trónörökös herceg, miniszterelnök, az ország tényleges ura vonalába, aki a 88 éves apja, Szalman árnyékában a királyság „modernizálójának” szerepében tetszeleg.

Voltak ugyan kisebb reformok, mindenekelőtt a női jogok terén: most már vezethetnek autót és valamit enyhítettek a felettük való férfigyámság szabályain is: nem lehet visszakényszeríteni őket elhagyott férjükhöz, de semmilyen anyagi igényt nem támaszthatnak volt házastársukkal szemben. 2020-ban eltörölték a többszáz korbácsütéses büntetési formát. Ezeket ki lehet tenni a kirakatba a sport mellett, már csak azért is, hogy Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedek bezárkózása újra visszaszerezze tekintélyét a regionális riválisokkal szemben, miközben a rendszer alapjaiban nem változik.

Szaúd-Arábia megmaradt autoriter monarchiának, ahol ma sem tűrik az ellenvéleményt, a civil társadalom bármilyen fellépését. Az öt évvel ezelőtt Törökországban halálra kínzott és feldarabolt szaúdi újságíróra, Dzsamál Hasogdzsira ugyan már most is kevesen emlékeznek, miként kevés szó esik a kivégzésekről is.

Az Amnesty International adatai szerint 2021-ben 65 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, ennél többet a világon csak Kínában, Iránban és Egyiptomban. A Human Rights Watch tavalyi jelentéséből kiderül, hogy hosszú börtönbüntetésekre számíthatnak az emberi jogi aktivisták, vagy azok, akik a közösségi médiában adnak hangot a rezsim elleni kritikájuknak. A politikai foglyoknak a legbrutálisabb bánásmódban van részük a szaúdi börtönökben. Az önkényes fogva tartásoknak még a királyi család tagjai is áldozatul eshetnek. Közéjük tartozik a korábbi uralkodó, Abdalláh fia, Faiszál bin Abdalláh herceg, a szaúdi Vörös Félhold volt elnöke, akinek sorsa 2020 márciusa óta ismeretlen. Őt már 2017-ben is őrizetbe vették többszáz üzletemberrel egyetemben, végül minden bírósági tárgyalás nélkül, vagyonuk jelentős részének átadása fejében szabadon bocsátották őket.

Ugyancsak jellemző eset, hogy koholt vádak alapján 9, illetve 6 és fél évi börtönre ítélték egy külföldre szökött volt titkosszolgálati tiszt felnőtt gyermekeit, hogy apjukat hazatérésre kényszerítsék. Szaad al-Dzsabri azután vált a rendszer ellenségévé, hogy egy amerikai bíróságnál pert indított Szalman herceg ellen, azt állítva, hogy a trónörökös bérgyilkosokat küldött rá 2018-ban, Kanadában. Az ítéletek alapja az iszlám törvénykezés (sária), amelyet rendszerint önkényesen értelmeznek. A vád legtöbbször „felségsértés”, vagy „a királyság jó hírének megsértése.”

A vallási türelmetlenség kihat még az ország muszlim kisebbségeire, a siítákra és a szufikra is. Ugyancsak a vallási erkölcsök semmibevételének tekintik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, beleértve azokat, akik az interneten ismerkednek.

Szaúd-Arábiában hasonló a  vendégmunkások helyzete ahhoz, amiről a világ Katarból értesült a vb előtt.

A királyságban közel 6,5 millióan dolgoznak, de az ország munkajogi törvényei rájuk nem érvényesek, és teljesen ki vannak szolgáltatva munkaadók kényének-kedvének.

A világ legnagyobb olajexportőre, amely 2021-ben csatlakozott a világ dekarbonizációját célzó Net-Zero Producer Forumhoz, gazdagsága révén eddig is számíthatott a Nyugat támogatására, cinkosságára. A jelenlegi energiaválságos helyzetben ebben aligha lesz változás. És nem Rijád futball-ambíciói lesznek azok, amelyeknek keresztbe tesznek a „demokrácia védelmezői”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
Ilyen se volt még: fehér lapot húztak elő egy focimeccsen Portugáliában
Az új kezdeményezés máris elnyerte a szurkolók tetszését.

Link másolása

Futballtörténelmet írtak Portugáliában szombaton, amikor egy meccsen először mutattak fel fehér lapot - írja a Daily Mail.

A Benfica és a Sporting női labdragúgó-csapata csapott össze a lisszaboni Estadio da Luz stadionban, amikor egy néző rosszul lett, és mindkét csapat orvosai a segítségére siettek. A játékvezető, Catarina Campos ekkor vette elő a fehér lapot, rámutatva az orvosokra, a szurkolók pedig megtapsolták.

A fehér lap egy új portugál kezdeményezés, amivel a sportszerű viselkedést szeretnék hirdetni, és azonnal pozitív fogadtatásban részesült.

Akkor mutatják be, amikor el akarják ismerni a tisztességes játékot, célja a sport etikai értékének javítása.

Korábban az UEFA egykori elnöke, Michel Platini akarta bevezetni a fehér lapot, de nála büntetést jelentett volna, és az ötlet nem is jutott el a gyakorlati megvalósításig.

A meccset egyébként végül a Benfica nyerte meg 5-0-ra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
Felismerhetetlenre püffölték a román pofon bajnokság győztesének az arcát
Sorin Comsa komoly fájdalmakat élhetett át, de a sérülése ellenére sem adta fel a küzdelmet. A cím mellé 2 millió forintnyi pénzjutalom is járt.

Link másolása

Felismerhetetlenségig eltorzult és feldagadt a romániai pofozóbajnokság hétfői győztesének fél arca, írja a LADbible. Sorin Comsa a húszperces döntőt sérülten csinálta végig, arca csak egyre jobban feldagadt és láthatóan a kínok kínját élte át, miközben a szabályoknak megfelelően ellenfelével felváltva kevertek le egymásnak nagyobbnál nagyobb taslikat.

A pofonversenyek közben tilos bárminemű védekezés vagy az elhajolás.

A meccs egy pontján akkora sallert kapott ellenfelétől a későbbi győztes, hogy az agya is belefájdult, amit nem győzött mutogatni a bíróknak. Comsa végül nem adta fel a versenyt, és addig püfölte ellenfelét, míg a másik fél már nem bírta tovább, és bedobta a törülközőt. Az új román pofonkirály pedig majd kicsattant örömében:

A bajnok az aranyöv mellett 5000 eurót (2 millió forintot) is bezsebelt, de csak a fél arcán volt őszinte a mosolya a hivatalos győzelmi fotón:

A nézők többsége hősként ünnepli a végsőkig kitartó Comsát,

sokak szerint azonban ebből is látszik, mennyire veszélyes ez a sportág.

Az interneten kommentelők szerint elképesztő lehet az agyrázkódás veszélye, másvalaki pedig nem lenne a pofozók helyében, mire megöregszenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: