Egy év múlva, 2023. augusztus 19-én kezdődik Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye, az atlétikai világbajnokság. Ebből az alkalomból a szervezők rövidfilmben mutatták be a verseny logóját, amely nem más, mint Budapest látképének emblematikus részlete a Gellért-hegy tetején, a pálmaágat magasba tartó Szabadság-szobor.

A 14 méter magas nőalak a város szinte minden pontjáról jól látható, minden ide látogató találkozik vele, az évek során Budapest egyik fő jelképévé vált.

- áll a szervezők pénteki közleményében.

Hozzátették, Magyarország régóta híres a vendégszeretetéről, mostanra pedig legalább ugyanolyan ismert világversenyek házigazdájaként.

"Atlétikában hazánkban minden korosztályos és felnőtt világversenyt megrendeztek már, kivéve a most soron következő szabadtéri világbajnokságot. Azt a versenyt, amely a világ harmadik legnagyobb sportrendezvénye és több mint egymilliárdan követik a híreit" - fogalmaztak.

Kiemelték, a vb-re megépül az új Nemzeti Atlétikai Központ, amelynek különlegessége, hogy nemcsak a versenysport, hanem a város lakosságának is fontos létesítménye lesz, hiszen végső állapotában a stadion felső szintjén elhelyezett futókörön, dunai panorámával a háttérben lehet majd sportolni, kikapcsolódni.

- fogalmazott Deutsch Péter, a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nzrt. vezérigazgatója.

"Örömmel vette át a váltóbotot a magyar szervezőbizottság Oregontól, mert az idei világbajnokság és a tokiói olimpia után ismét bebizonyosodott, hogy sikerkorszakát éli és még feljebb tart az atlétika. Ez rendkívül fontos, hiszen az atlétika, amely az olimpia legnépszerűbb sportága, minden mozgásforma alapja, az egyetemes sport jelképe, óriási hatással van a felnövő generációkra" - tette hozzá Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke.

A vb-re a jegyek értékesítése már 2022. negyedik negyedévében megkezdődik. Különféle típusú ajánlatokkal - kedvezményekkel, akár egy mozijegy árának megfelelő jegyárral - készül a szervezőbizottság, hogy minden igényt kielégítsen a választék, mindenki, aki szeretne, ott lehessen és az atléták is teltházas stadionban versenyezhessenek.

Nemrég a sakk terén merült fel csalás gyanúja, amikor napvilágot látott, hogy a 19 éves Hans Niemann vélhetően rezgő análgyöngyöket használhatott, amire egy számítógépes programmal küldtek morzejeleket. A sakkmérkőzés összdíjazása ott 350 000 dollár (kb. 143 millió forint) volt.

Most egy horgászpárosnál merült fel a gyanú, hogy több százezer dollárt nyerhettek csalással - szemlézte az rtl.hu.

A Twitteren közzétett videóban az látható, ahogy a horgászpáros által kifogott halakat a dühös versenytársak felvágják és kiveszik belőlük az ólomgolyókat.

A dühös versenyzők és a bírák között meglehetősen éles szópárbaj alakult ki.

- ordította az egyik versenyző.

Serious Controversy in Pro fishing tournament as multiple-time winners caught stuffing lead weights and other fish filets in their fish to have the heaviest catch to win hundreds of thousands in prizes. pic.twitter.com/Sxqeo2XC0K— Billy (@Billyhottakes) October 1, 2022

A csalással vádolt Runyan az egész videó alatt egy szót sem szól, csak maga elé néz.

Ha igaznak bizonyulnak a vádak, akkor a páros korábbi győzelmeinél is felmerülhet a csalás gyanúja.

A Nemzetek Ligája csoportkörének keddi zárásával kialakultak a kalapok a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjének jövő vasárnapi sorsolására. Az már múlt pénteken a németek legyőzésével eldőlt, hogy Magyarország a legerősebb kalapban szerepel.

Németország házigazdaként nem vesz részt a selejtezőben, Oroszországot pedig kizárták, ezáltal 53 válogatott lesz érdekelt a kvalifikációban. A küzdelem hét ötcsapatos és három hatcsapatos csoportban zajlik majd, így - a Nemzetek Ligájában kialakult sorrend alapján - hat kalapba kerültek az együttesek. A magyar a legerősebbe kapott besorolást, mivel a sorozat élvonalát jelentő A divízióban csoportmásodikként zárt, összességében pedig nyolcadik helyen végzett.

A tíz selejtezőcsoport mindegyikéből az első kettő jut ki a 24 csapatos kontinensviadalra, Németország pedig rendezőként automatikusan résztvevő. A maradék három helyért 12 csapat küzdhet meg a pótselejtezőkön, melyben - a Nemzetek Ligájában kivívott nyolcadik helynek köszönhetően - szinte biztosan szerepelhetne a magyar válogatott, amennyiben nem jár sikerrel a hagyományos selejtezőkön.

Az A, B és C divízió "pótvizsgára szoruló" csapatainak ugyanis egyaránt négy-négy hely jár. Ez azt jelenti, hogy a magyarok sikertelen selejtezősorozat esetén csak akkor nem javíthatnak a pótselejtezőn, ha a Nemzetek Ligájában előtte végző hét együttesből - a holland, a horvát, a spanyol, az olasz, a dán, a portugál és a belga - legalább négy lemaradna az Eb-részvételt jelentő első két helyről a saját selejtezőcsoportjában.

Az Eb-selejtezők sorolását Frankfurtban rendezik jövő vasárnap délben.

Az Eb-selejtező sorsolásának kalapjai:

1. kalap:

2. kalap: Franciaország, Ausztria, Csehország, Anglia, Wales, Izrael, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Skócia, Finnország

3. kalap: Ukrajna, Izland, Norvégia, Szlovénia, Írország, Albánia, Montenegró, Románia, Svédország, Örményország

4. kalap: Georgia, Görögország, Törökország, Kazahsztán, Luxemburg, Azerbajdzsán, Koszovó, Bulgária, Feröer-szigetek, Észak-Macedónia

5. kalap: Szlovákia, Észak-Írország, Ciprus, Fehéroroszország, Litvánia, Gibraltár, Észtország, Lettország, Moldova, Málta

6. kalap: Andorra, San Marino, Liechtenstein

2018-ban még a legjobb utánpótlásedzőknek járó Jenővári István-díjat is megkapta Simics Judit, most mégis elküldte az FTC, mert nem fért bele az új struktúrával kapcsolatos elképzelésekbe.

Az edző 2013-ban került a Ferencváros utánpótlásához, ahol legjobb eredményeként megnyerte a női ifjúsági csapattal a magyar bajnokságot, és stabil csapatot épített a fiatalokból a felnőtt NB I/B-ben. Május 20-án egy szűk szavú közleményben tudatták a Fradi honlapján, hogy a szezon végétől távozik az akadémiától.

A Gödöllői Hírportál az 55 éves születésnapján készített interjút az edzővel, akit ismerősei csak Jucónak szólítanak.

– idézte fel karrierje kezdetét, majd hozzátette, hogy szorgalmával sokat tudott javítani.

Az élvonalban a Vasasban négy, a Dunaferrben öt évet húzott le. Ezalatt Bajnokok Ligáját, EHF-kupát, európai Szuperkupát és négy bajnoki címet is nyert.

1998-1999 után tervezte a visszavonulást, de Mocsai Lajos az 1998-as Eb előtt meghívta a keretbe.

– mesélte.

Így jutott ki a 2000-es sydney-i olimpia ezüstérmes csapatába, majd ugyanazon év decemberében, Romániában tagja volt az Európa-bajnok válogatottnak.

„Elvesztettük az olimpiai döntőt, ezen nincs mit szépíteni, nehéz volt belülről átélni. Az utolsó tíz percben nem volt vezér a pályán. Sok év múlva az ellenfél dán edzője elárulta, hogy figyelték a magyarok szokásait. Várták, Mocsai Lajos mikor cseréli le a legjobb játékosait, hogy ő akkor küldje be a legerősebb formációt. A döntőben 50 percig vártak, sajnos bejött nekik. Ettől még Mocsai Lajos mellett mindig ki fogok állni.”

– emlékezett vissza Judit az olimpiai döntőre, a később megnyert Eb-t pedig egyfajta elégtételnek gondolja.

Később éppen Elek Gábor hívta a Fradihoz. Ezért nem is éri a klub májusi döntését.

„Az utóbbi 9 évben a Fradiban edzősködtem, de májusban elváltak útjaink. Sajnálom, mert kétszer is bajnoki címet szereztünk, nem tudtak a munkámba belekötni. Elek Gábor, a felnőtt csapat edzője mégis úgy gondolta egy évtized után, hogy nem jók az edzésmódszereim, így ő javasolta a döntést. Azóta sem értem, mivel azt hangoztatta, hogy ide ő kérte a szerződtetésem, mert korábban Csömörön megbizonyosodott a szakmai és pedagógiai munkámról. A döntés sokakat meglepett kézilabdás berkekben, így hivatalosan az új struktúra elképzeléseibe nem fértem be. Ezt májusban közölték, amikor már mindenki leszerződik. Ezek után egy héttel még megnyertük az ifibajnokságot” – mesélte a most Gödöllőn élő Simics Judit.

A hétfő esti Magyarország-Olaszország Nemzetek Ligája-mérkőzés volt Szalai Ádám számára az utolsó válogatottbeli meccs, a csapatkapitány ugyanis múlt héten bejelentette visszavonulását. A magyar csapat 0-2-es vereséget szenvedett az Európa-bajnok olaszoktól, de így is második lett a csoportjában, mindössze egy ponttal Olaszország mögött.

Szalai búcsúmeccse igen érzelmesre sikeredett. A mérkőzés előtt és után is éltették őt a szurkolók, a himnuszt pedig nem bírta ki sírás nélkül. Volt azonban egy érdekes pillanat is a kezdő sípszó előtt, amikor Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke egy oklevelet adott át a pályán a csatárnak.

A képeken jól látszik a körülöttük lévő vízpermet, és az is, hogy a hátuk mögött, a távolban is éppen működésben volt egy locsoló.