HÍREK
A Rovatból

Felére zuhanhat a lakáspiac, leépítések és építőanyaghiány jön

A negatív tendenciák következménye lehet ugyanakkor, hogy a használt lakások ára jelentősen csökkenhet.


Szeptember eleje óta csökken az építőipar rendelésállománya és egyes területeken megkezdődtek a létszámleépítések. A lakásépítési piac a felére zsugorodhat, amennyiben a kormányzat nem avatkozik be – írja elemzésében a 24.hu.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az állam 284 építőipar beruházást függeszt fel mintegy 2100 milliárd forint értékben. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy kalkulál, hogy

2022-es áron összesen durván 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam.

Legutóbb Lázár János építési és beruházási miniszter is hasonló számról beszélt. Ez hatalmas elvonás, az idén, elvonások nélkül, mintegy 3300 milliárd forintot tett volna ki az állami megrendelések értéke, azaz kb. 60 százaléka a tervezett beruházásoknak tolódik.

A kifizetési stop eredményeként az állami munkáknál a jogos számlák kifizetése október végéig le lett állítva, ami önmagában is nehéz helyzetbe hozhatja a kivitelezőket és az építőanyag-ipar szereplőit – mondja a szakember.

A legfrissebb, augusztusi KSH-adatok szerint egyébként júliushoz képest 4,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.

A teljes szerződésállomány volumene 7,8 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Az ÉVOSZ tagvállalatainak kétharmada jövőre a rendelésállomány jelentős csökkenésére számít. A szövetség úgy becsüli:

a beruházások elhalasztása 2023-ban és 2024-ben átlagosan 15 százalékkal csökkenti az építőipar munkalehetőségeit.

A mélyépítési ágazatban az látszik, hogy legalább 20 százalékkal biztosan csökkenni fog a jövő évi munkalehetőség. Az építőiparban 148 ezer aktív vállalkozással, összesen 375 ezer ember dolgozik, az elbocsátások mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Annyi biztos, hogy a leépítési-hullám első jelei már most láthatók a tervező-, és mérnöki feladatokat végző vállalkozásoknál, hiszen a legdrasztikusabb mértékben a tervezési és előkészítési munkák torpantak meg – közli Koji László véleményét a lap. Hozzátette: első körben pedig a be nem tanított segédmunkásokra lesz a legkevésbé szükség. Az elbocsátások mértékéről azért nem akart beszélni, mert – ahogy fogalmazott – „senkit nem akar elrettenteni”.

Az építőipar kieső megrendeléseit elvileg a lakossági és magánpiacról pótolni lehetne, azonban a lakosság a fizetőképessége határához ért. Koji László szerint

beomlik a lakásépítési piac 2023-2024-ben, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget.

Az ágazat tavaly 22 ezer új és 250 ezer felújított lakást adott át, és az idén is minimum 17 ezer új építésű és legalább 250 ezer felújított lakással számol, állami segítség nélkül azonban ezek az értékek 50 százalékkal csökkenhetnek 2023-ban – festi fel a negatív képet az ÉVOSZ.

A következmények között azzal is számolnak, hogy 2023 elején bezuhanhatnak a lakásárak, mert több lesz a vevő, mint az eladó. Biztosnak tűnik, hogy 2023 első negyedéve, első féléve tájékán sokkal olcsóbban lehet majd használt lakást vásárolni, mint jelenleg.

Az építőanyagiparban is nagy gondok lehetnek. „Az idei harmadik negyedévben már érzékelhető a visszaesés, a lakossági és az ipari megrendelői oldal egyaránt jelentős költségsokkban van. Az új lakásépítések lelassultak, a megrendelésszám a projektek elhalasztása miatt esik” – nyilatkozta a 24.hu-nak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) elnöke.

A járvány utáni kilábalás miatt óriási kereslet lett az építőanyagok iránt, ami hiányjelenségeket szült a nyers- és alapanyagok terén: főleg a műanyagok, az építőkémiai és vegyipari termékek, a vas- és fémipari nyersanyagok, fémgyártmányok voltak érintettek. hirtelen költségemelkedés egyes, import-összetevőket fokozottan igénylő termékeknél, például bizonyos ragasztóknál, epoxigyanta alapú termékeknél 15-48 százalékos áremelést okozott tavaly. Az árrobbanás hatása pedig tartósnak bizonyult.

Ehhez tevődött hozzá tavaly május óta az energiaárak folyamatos emelkedése. A normál években megszokott 18-20 euró/megawattórás földgázár tavaly szeptemberben már 100 euró körül mozgott, és innen menetelt fokozatosan az idei augusztusi 300 eurós csúcsig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
XIV. Leó: az amerikai Robert Francis Prevost lett az új pápa
18 óra 8 perckor szállt fel a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Az új pápa már köszöntötte is a Szent Péter téren várakozó híveket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 08.



Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.

A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.

A füst felszállása után az új pápa kilétét Dominique Mamberti protodiakónus bíboros  jelentette be a vatikáni palotának a Szent Péter térre néző pápai erkélyéről. Ezek alapján az új pápa, az amerikai Robert Francis Prevost lett, aki XIV. Leó néven vezeti majd a katolikus egyházat.

Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Amerikai származású katolikus bíboros és az Ágoston-rend tagja. Pápává választásáig a Püspöki Dikasztérium prefektusa, valamint a Latin-Amerikáért felelős Pápai Bizottság elnöke volt.

Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán.

Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kicsoda Robert Francis Prevost, aki első amerikaiként lett pápa?
A 69 éves egyházfő reformszellemű, és jól ismeri a katolikus egyház megosztottságait. Latin-amerikai tapasztalata is fontos szerepet játszhat a folytatásban.


Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”

Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.

Pályafutása hamar nemzetközi irányt vett: harmincéves korában Peruba költözött, ahol az Ágoston-rendi misszió tagjaként kezdett dolgozni. Később érseki kinevezést kapott, majd Ferenc pápa püspökké nevezte ki Chiclayóban, egy évvel azután, hogy maga is elfoglalta a pápai széket.

Perui állampolgárságot is szerzett, és sokan ma is szeretettel emlékeznek rá, mint olyan emberre, aki szívügyének tekintette a peremre szorult közösségek támogatását, és fontos szerepet játszott abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a helyi egyház tagjait. Bár érseksége idején Peruban is megjelentek az egyházat érintő szexuális visszaélési ügyek, egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy Prevost bármilyen eltussolásban részt vett volna.

A konklávén részt vevő bíborosok mintegy 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, így sokak számára nem volt meglepő, hogy egy olyan vezető került az egyház élére, aki közel áll hozzá szemléletben.

Prevostot világszerte jól ismerik az egyházi vezetők, hiszen korábban a Püspöki Dikasztériumot vezette – ez az egyik legfontosabb hivatal a Vatikánban.

Első beszédében meghatottan emlékezett meg elődjéről: „Még mindig a fülünkben cseng Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangja, amint megáldott minket” – mondta, majd így folytatta: „Isten kezét fogva, egységben haladjunk előre.”

A választást megelőző napokban a bíborosok tanácskozásain már körvonalazódott, milyen vezetőt keresnek. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője így fogalmazott:

„Egy prófétai lelkületű pápát szerettek volna, aki nem zárkózik be, hanem képes kilépni és világosságot vinni egy kétségbeeséssel teli világba.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nemrég Budapesten járt az új pápa, ő maga osztott meg videót róla
Ferenc pápa delegációjának tagja volt két évvel ezelőtt. A húsvéthétfőn elhunyt egyházfőt ő is elkísérte a Sándor-palotába, ahol Novák Katalin és Orbán Viktor fogadta a szentatyát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 08.



Első amerikaiként választották pápává Robert Francis Prevostot. A 69 éves egyházfő május 8-án, a titkos szavazás negyedik körében szerezte meg 133 bíboros kétharmadának bizalmát.

A XIV. Leó nevet választó pápa nem is olyan régen járt Budapesten, igaz akkor még a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa kísértének tagjaként. Ferenc pápa még 2023. április 28-án érkezett Budapestre háromnapos apostoli látogatásra.

A vatikáni delegáció tagjai között volt Robert Francis Prevost, aki akkoriban a Püspöki Dikasztérium prefektusaként szolgált.

Ez volt az első hivatalos külföldi útja ebben a szerepkörben, derül ki az mfor.hu két évvel ezelőtti beszámolójából.

A látogatás során Ferenc pápa találkozott Novák Katalin köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel a Sándor-palotában, ahol négyszemközti megbeszélést is folytattak.

A lenti videót Prevost reposztolta saját közösségi oldalára. A felvételen 0:18-tól tűnik fel egy pillanatra:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fehér füst: megvan az új pápa!
Csütörtök este véget ért a konklávé, ami egy nappal korábban kezdődött. Hamarosan kiderül, kit választottak az egyház vezetőjének a bíborosok.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 08.



Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.

A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.

Az új pápa lesz a katolikus egyház 267. vezetője.

Az eseményeket élőben lehet követni itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET: