HÍREK
A Rovatból

Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be

Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.


Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron Alföldi Róbertről: Hányszor lett kimondva, hogy hogyan tett tönkre embereket? Engem nagyon sokszor alázott meg
A színész élesen bírálta Alföldi Róbertet a bántalmazó rendezői módszerek kapcsán, de megemlítette Zsótér Sándort is. Szerinte amíg a szakma nem nevezi nevén a problémákat, addig komoly strukturális válság áll fenn a színházi életben.
DP - szmo.hu
2026. június 04.



„Az agresszió nem munkamódszer, az erőszak nem eszköz” – hangsúlyozta Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora című YouTube-műsor csütörtöki adásában, ahol Lengyel Tamással és Rainer-Micsinyei Nórával az Eszenyi Enikő-ügy kapcsán a színházi szakmában tapasztalható bántalmazásokról beszélgettek.

Rainer-Micsinyei Nóra szerint a jelenlegi színházi szakmában égető szükség lenne a szabályok tiszta és pontos lefektetésére.

Úgy véli, végre nyíltan ki kell mondani, hol húzódnak a határok a megengedhető és a megengedhetetlen viselkedés között. Hangsúlyozta, hogy a probléma messze túlmutat az Eszenyi Enikő körül kialakult ügyön, hiszen a szakmán belül nyílt titok, hogy számos más rendező, valamint tévés producer-rendező is megengedhetetlen hangnemet üt meg a színészekkel, és méltatlanul, emberi méltóságukat megsértve bánik velük, úgy "mint a kutyákkal".

Molnár Áron név szerint említette Alföldi Róbertet és Zsótér Sándort, mint akiknek a munkamódszereiről a szakmában sok szó esik.

„Hányszor találkoztunk például egy ilyen helyzetben Alföldi Róbert nevével? Hányszor lett kimondva bizonyos próbafolyamatoknál, hogy hogyan tett tönkre embereket? Hányszor hallgattuk végig büfépultoknál, hogy hogyan alázta meg ezeket az embereket?”

– tette fel a kérdéseit egymás után.

Saját, személyes tapasztalatát is felidézte a rendezővel kapcsolatban.

„Én dolgoztam vele egyszer, és iszonyú megalázó volt, engem nagyon sokszor alázott meg. Úgy érzem magam, mintha 22 éves lennék, b...meg, és összeszorul a torkom, mert visszaemlékszem arra, hogyan alázott meg”

– mondta a színész.

Molnár szerint a szakmán belüli hallgatás is hozzájárul a helyzet fennmaradásához. „Nem tudom elfogadni, hogy a mai napig vannak színházak, színházi vezetők vagy idősebb színészek, akik tanúi akár Alföldi Róbert, akár Zsótér Sándor agressziójának, munkamoráljának, attitűdjének, és nem állnak ki a fiatalabb generációért, akiket éppen megaláz a színpadon” – fogalmazott.

A színész hozzátette: „az agresszió nem munkamódszer, az erőszak nem eszköz.”

Szerinte amíg a szakma nem nevezi nevén ezeket a problémákat, addig komoly strukturális válságról beszélhetünk, és hangsúlyozta, hogy a színházak saját felelőssége és döntése, hogy hajlandóak-e a továbbiakban is abuzívnak tartott szakembereket foglalkoztatni. Molnár Áron szerint egy színháznak saját döntése, hogy foglalkoztat-e újra egy bántalmazó embert, vagy meghúzza a határt.

Az ügyben a beszélgetést szemléző Index megkereste Zsótér Sándort, aki nem kívánta kommentálni az elhangzottakat, Alföldi Róbert pedig egyelőre nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Salakanyagnak nevezte a Tisza-szimpatizánsokat a Kárpátia énekese a Kossuth Rádióban, megbüntethetik a közmédiát
Eljárást indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Duna Médiaszolgáltatóval szemben az énekes kijelentése miatt. Petrás János a Jó reggelt, Magyarország! című műsor április 7-i adásában beszélt így az akkor még ellenzéki párt támogatóiról.


Eljárást indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Duna Médiaszolgáltatóval szemben a Kossuth Rádió egyik vendégének kijelentése miatt. Az ügy a testület június eleji ülésének napirendjén szerepel, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos közleményéből.

A vizsgálat tárgya a Jó reggelt, Magyarország! című műsor április 7-i adása. Ebben

Petrás János, a Kárpátia énekese „salakanyagnak” nevezte a Tisza Párt szimpatizánsait.

Az akkor még ellenzéki párt támogatóira vonatkozó kijelentés a médiahatóság szerint megsérthette az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó, valamint a kirekesztésre alkalmas médiatartalom közzétételét tiltó törvényi előírásokat.

Az azóta kormányra került Tisza Párt bejelentette, hogy felülvizsgálnák a Duna Médiaszolgáltató és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működését is. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter múlt heti közlése szerint a két szervezethez költségvetési biztost neveznek ki. A hatóság erre reagálva jelezte: a tervről a sajtóból értesültek, és a jelenlegi jogszabályok alapján nem látják a lépés jogszerűségét.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Heti 200 millió forintért bárki kibérelheti a Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea által korábban használt luxusjachtot
A hajó 2023-ban vált ismertté, amikor lefotózták Várkonyi Andreát, ahogy Hell kávét kortyolgatva réved a távolba a fedélzetről. A Rose d'Or nevű, 62 méteres szuperjacht heti 540-620 ezer euróért került fel a nemzetközi charterpiacra, amiért 13 fős személyzet és jakuzzi is jár.
M.M. / Fotó: IYC - szmo.hu
2026. június 04.



Heti 200 millió forint körüli áron mostantól bárki kibérelheti a Rose d’Ort – azt a szuperjachtot, amely az elmúlt években Mészáros Lőrincék mediterrán utazásainak emblémájává vált.

A nemzetközi charterpiacon heti 540–620 ezer euróért, azaz aktuális árfolyamon számolva 196–223 millió forintért (plusz egyéb költségek) hirdetik a hajót

– írja az Átlátszó.

A 62 méter hosszú, Sanlorenzo gyártmányú hajó hat kabinjában 12 vendéget tud fogadni, akiknek kényelméről 13 fős személyzet gondoskodik. A bérleti díjért cserébe a vendégek wellnessrészleget, jakuzzit és számos vízi sporteszközt is használhatnak.

A Rose d’Or 2023 nyarán került a figyelem középpontjába, a legismertebb róla készült kép, amelyen Várkonyi Andrea egy dobozos Hell jegeskávéval a kezében nézi a tengert.

A Szabad Európa nem sokkal később máltai cégiratokra hivatkozva kiderítette, hogy a hajó jogi tulajdonosa az MBH Bank lízingcége, az Euroleasing Zrt. A jacht értékét a SuperYachtFan nevű szakoldal akkor 27-30 milliárd forintra becsülte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás bejelentette: sürgős eljárásban vizsgálja a tervezett elmozdítását a Velencei Bizottság
A köztársasági elnök szerint a leváltására tett kísérletek alapvető alkotmányos elveket sértenek. Jelezte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy többet tudjanak meg a kialakult helyzetről.


Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon írt arról, hogy szerinte milyen következményekkel járna az elmozdítására tett kísérlet.

„A köztársasági elnök és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget”

– áll a bejegyzésben.

Az államfő szerint „az eseményeket övező kiemelt figyelmet igazolja, hogy

a Velencei Bizottság már jelezte, hogy sürgős eljárás keretében vizsgálja az ügyet.”

Sulyok hozzátette, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy „teljes körűen tájékozódjanak a kialakult helyzetről”, és közölte, hogy az egyeztetéseket haladéktalanul megkezdik.

Múlt pénteken Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult alkotmányos szakvéleményért, miután Magyar Péter kormányfő többször is lemondásra szólította fel. Hétfőn a kormány bejelentette, hogy az Alaptörvényt módosítaná a köztársasági elnök elmozdíthatósága érdekében.

Kedden az Európai Bizottság közölte, hogy figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket. Az Európa Tanács alkotmányjogi testületének, a Velencei Bizottságnak a következő plenáris ülése június 12–13-án esedékes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk