Újabb fontos bejelentést tett a kormány a lakossági napelemes pályázatokkal kapcsolatban
A második forduló elhalasztva: „A pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés.”
Újabb nehézséggel kell szembenézniük azoknak, akik napelemet szerettek volna felszerelni.
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón bejelentette, hogy a napelemek esetében változások jönnek. Eddig betáplálási kötelezettség volt, most viszont a betáplálást felfüggesztik azoknál, akik ezután akarnak napelemet felszerelni. Ez pedig jelentős többletköltséget is okozhat, valamint jelentősen lassítja a beruházás megtérülését.
A kormány szeptemberben azt is megígérte, hogy idén ősszel kiírja a lakossági napelemes pályázat második fordulóját.
A hétfőn megjelent közleményben ezzel szemben azt írta a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy „a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés”.
A döntés indoklásaként azt írták, hogy az első fordulóban nyertes pályázatokat is teljes mértékben a magyar költségvetés kénytelen előfinanszírozni addig, amíg nincs meg a megállapodás a helyreállítási programunkról.
A közlemény arra is utalást tesz, hogy a felfüggesztett betáplálási lehetőség a hálózatba azokra is vonatkozik majd, akik az első körben nyertek pénzt a fenti pályázatban napelemre.
A 43 ezer első körös pályázó közül több mint 25 ezer pályázó rendelkezik támogatói okirattal, azaz a támogatások összege meghaladja a 90 milliárd forintot.
Újabb nehézséggel kell szembenézniük azoknak, akik napelemet szerettek volna felszerelni.
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón bejelentette, hogy a napelemek esetében változások jönnek. Eddig betáplálási kötelezettség volt, most viszont a betáplálást felfüggesztik azoknál, akik ezután akarnak napelemet felszerelni. Ez pedig jelentős többletköltséget is okozhat, valamint jelentősen lassítja a beruházás megtérülését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kulka, Bródy, Gálvölgyi, Kern, Mácsai – Nagy Ervin felolvasta a közmédia állítólagos tiltólistáját
Nagy Ervin a parlamentben sorolta fel azt a 25 művészt, köztük Kulka Jánost és Bródy Jánost, akiket szerinte mellőzött a közmédia. A politikus szerint azért kerültek listára, mert civil kurázsit mutattak, és nem adták el magukat a hatalomnak.
Nagy Ervin, a Tisza Párt országgyűlési képviselője első parlamenti felszólalásában név szerint sorolta azokat az alkotókat, akiket szerinte politikai okokból mellőzött a közmédia. A kultúráért felelős államtitkár ígéretet tett arra, hogy a Tisza-kormány a művészeti minőség alapján rendezi át a közmédia tartalmait, és élesen bírálta az előző rendszer gyakorlatát.
A színészből lett politikus kedden, a parlamentben kétperces időkeretét arra használta, hogy felolvassa a listát, majd később, egy újabb felszólalási lehetőség során fejtette ki részletesebben álláspontját – írta a 24.hu. Nagy Ervin szerint az előző rendszer feketelistát működtetett.
„Maguknak teljesen mindegy, hogy milyen értéket képviselnek, maguk legalizálják a középszert, politikai alapon tisztogató akciókat csinálnak” – fogalmazott.
Azt ígérte, a Tisza-kormány visszahozza a „művészetiszínvonal-alapú” látásmódot, és a művészek világnézete nem lesz szempont. Példaként említette, hogy olyan klasszikus magyar filmek is adásba kerülhetnek, mint az Indián tél vagy a Meteo.
„Minket nem fog érdekelni, hogy Eperjes Károly kit puszilgat otthon és ki miatt imádkozik” – tette hozzá.
Nagy Ervin arról is beszélt, hogy politikai szerepvállalásának egyik oka az volt, hogy ezeket a neveket felolvashassa, és megköszönhesse az érintetteknek civil kurázsijukat, amiért kiálltak például a tanárok vagy Iványi Gábor mellett.
„Olyan emberek voltak, akik nem adták el magukat, és ezért büntetést kaptak maguktól. Innen is köszönöm a munkájukat, maguknak meg csak annyit mondanék, hogy szégyelljék ezért magukat” – zárta gondolatait.
A felszólalásban elhangzott névsor a következő: Bródy János, Dés László, Zacher Gábor, Vámos Miklós, Falusi Mariann, Sugár Bertalan, Fluor Tomi, Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Hegyi Barbara, Zorán, Hajós András, Kepes András, Kern András, Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Koltai Róbert, Kováts Adél, Mácsai Pál, Kerekes Éva, Kulka János, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Grecsó Krisztián, Szabó Kimmel Tamás.
Nagy Ervin, a Tisza Párt országgyűlési képviselője első parlamenti felszólalásában név szerint sorolta azokat az alkotókat, akiket szerinte politikai okokból mellőzött a közmédia. A kultúráért felelős államtitkár ígéretet tett arra, hogy a Tisza-kormány a művészeti minőség alapján rendezi át a közmédia tartalmait, és élesen bírálta az előző rendszer gyakorlatát.
A színészből lett politikus kedden, a parlamentben kétperces időkeretét arra használta, hogy felolvassa a listát, majd később, egy újabb felszólalási lehetőség során fejtette ki részletesebben álláspontját – írta a 24.hu. Nagy Ervin szerint az előző rendszer feketelistát működtetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált az Integritás Hatóság elnöke, miután az ÁSZ a bíróságon kezdeményezte a menesztését
Az Integritás Hatóság elnöke közleményben szögezte le, hogy a menesztésére irányuló bírósági eljárás ellenére is a helyén marad. Biró Ferenc Pál szerint az ellene folyó eljárás politikai célú támadás.
Ketten egy ügy két vágányán: miközben az Állami Számvevőszék elnöke a bíróságon kezdeményezte az Integritás Hatóság vezetőjének menesztését, Biró Ferenc Pál bejelentette, hogy marad a helyén, és a független bíróság döntésében bízik. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke kedden jelentette be, hogy a Fővárosi Törvényszékhez fordult, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró Ferenc Pál ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt.
Biró Ferenc Pál a felmentését célzó kezdeményezésre közleményben reagált, amelyet az MTI-hez juttatott el. Ebben politikai célú büntetőeljárásnak nevezte az ügyét, amelynek szerinte mindvégig az volt a célja, hogy személyén keresztül a hatóság működését veszélyeztessék. Jelezte, nem hátrál meg a pozíciójából.
„Munkámat folytatom, jogkövető emberként pedig bízom a független bíróság reális értékítéletében és helyzetértékelésében, ugyanakkor hangsúlyozom: az ártatlanság vélelme mint jogi és igazságszolgáltatási alapvetés különösen fontos olyan helyzetekben, amikor egy állami vezető munkáját és hitelességét a bukott hatalom próbálja aláásni”
– fogalmazott a hatóság elnöke. Hozzátette, számára az Integritás Hatóság zavartalan munkája a személyes érdeke fölött áll, különösen az EU-pénzekkel kapcsolatos megállapodás utáni időszakban.
„Meggyőződésem, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít” - írta a közleményben.
A keddi bejelentés egy hetek óta eszkalálódó ügy újabb fejezete. A Központi Nyomozó Főügyészség múlt kedden hozta nyilvánosságra, hogy vádat emelt Biró Ferenc Pál ellen hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A vád szerint a kár meghaladja a 140 millió forintot, és az ügyben Biró felesége is érintett, akire felfüggesztett börtönbüntetést kértek. Az ügyészség Biró Ferenc Pálra letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést, valamint 23 millió forintos vagyonelkobzást indítványozott.
A vádemelést megelőző hetekben Biró Ferenc Pál több interjúban is arról beszélt, hogy az Orbán-kormány részéről komoly nyomásgyakorlás érte, hogy távozzon a posztjáról. Elmondása szerint az otthonában tartott házkutatás a családját is traumatizálta, és az volt a célja, hogy megtörjék. Egyik interjújában a nyomásgyakorlásra utalva úgy fogalmazott: „Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba”. Egy másik alkalommal az elmúlt éveket egy „homéroszi Odüsszeiához” hasonlította, miközben arról számolt be, hogyan próbálták meg befolyásolni a munkáját.
Ketten egy ügy két vágányán: miközben az Állami Számvevőszék elnöke a bíróságon kezdeményezte az Integritás Hatóság vezetőjének menesztését, Biró Ferenc Pál bejelentette, hogy marad a helyén, és a független bíróság döntésében bízik. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke kedden jelentette be, hogy a Fővárosi Törvényszékhez fordult, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró Ferenc Pál ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt.
Biró Ferenc Pál a felmentését célzó kezdeményezésre közleményben reagált, amelyet az MTI-hez juttatott el. Ebben politikai célú büntetőeljárásnak nevezte az ügyét, amelynek szerinte mindvégig az volt a célja, hogy személyén keresztül a hatóság működését veszélyeztessék. Jelezte, nem hátrál meg a pozíciójából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz hadihajó lőtt egy brit jachtra a La Manche-csatornában
A feltételezések szerint az Admiral Grigorovich fregatt adott le figyelmeztető lövést, sérülés nem történt. Az eset egybeesett azzal a nappal, amikor bíróság elé állították egy vasárnap lefoglalt, szankcionált orosz tanker kapitányát.
Figyelmeztető lövés dördült a La Manche-csatorna közepén kedd délelőtt, miután egy orosz hadihajó tüzet nyitott egy brit jacht közelében. Az incidens körülbelül 11:40-kor, a Wight-szigettől mintegy 20 tengeri mérföldre délre, nemzetközi vizeken történt – írta a The Independent. A jachtról azt jelentették, hogy a lövést hozzávetőleg 500 yard (457 méter) távolságban adták le. Sérülés vagy anyagi kár nem keletkezett.
A brit Királyi Haditengerészet HMS Mersey nevű járőrhajója a közelben tartózkodott és végig követte az eseményeket, egy másik hajójukról pedig csónakot küldtek a jachthoz, hogy ellenőrizzék a legénységet.
Az eset mindössze két nappal azután történt, hogy vasárnap a brit királyi tengerészgyalogosok és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség tisztjei egy hatórás műveletben elfoglalták a Smyrtos nevű tankert. A hajó a gyanú szerint az orosz szankciókat megkerülő „árnyékflottához” tartozik.
A tanker indiai kapitányát, Ajay Pantot kedden bíróság elé állították, ahol az ügyészség szankciók megsértésével vádolta meg a 98 ezer tonna olajat szállító hajó irányítása miatt, a bíróság pedig elrendelte, hogy a férfi őrizetben maradjon.
A mostani incidensben a feltételezések szerint az orosz hadihajó az Admiral Grigorovich fregatt volt, amelyről ismert, hogy korábban is kísért már szankcionált orosz olajszállítmányokat a forgalmas vízi útvonalon. A brit kormány márciusban jelentette be, hogy keményebben lép fel az árnyékflottával szemben, a Smyrtos lefoglalása volt az első ilyen brit vezetésű akció.
A brit védelmi minisztérium szóvivője a jachtot ért lövéssel kapcsolatban szűkszavúan annyit közölt: „Vizsgáljuk a csatornában történt incidensről szóló jelentéseket.”
Figyelmeztető lövés dördült a La Manche-csatorna közepén kedd délelőtt, miután egy orosz hadihajó tüzet nyitott egy brit jacht közelében. Az incidens körülbelül 11:40-kor, a Wight-szigettől mintegy 20 tengeri mérföldre délre, nemzetközi vizeken történt – írta a The Independent. A jachtról azt jelentették, hogy a lövést hozzávetőleg 500 yard (457 méter) távolságban adták le. Sérülés vagy anyagi kár nem keletkezett.
A brit Királyi Haditengerészet HMS Mersey nevű járőrhajója a közelben tartózkodott és végig követte az eseményeket, egy másik hajójukról pedig csónakot küldtek a jachthoz, hogy ellenőrizzék a legénységet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen centire a negatív rekordtól a Velencei-tó, napokon belül jöhet a mélypont
Agárdnál kedden 54 centimétert mértek a Velencei-tó vízszintjén, ami egy centiméterre van a történelmi mélyponttól. A közelgő kánikula miatti párolgás tovább gyorsíthatja az apadást, veszélyeztetve a tó ökoszisztémáját.
Már csak egyetlen centiméter hiányzik a Velencei-tó történelmi mélypontjához: Agárdnál kedd reggel mindössze 54 centiméteres vízállást mértek. A korábbi negatív rekord 53 centiméter volt, amit 2022 szeptemberében rögzítettek – írta az Időkép.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt időszak záporai csak átmeneti enyhülést hoztak az aszályban, a tó vízgyűjtő területén továbbra is jelentős a csapadékhiány.
A következő napokban érkező kánikula miatt a párolgás mértéke fokozódni fog, ami további apadást vetít előre.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella a múlt héten úgy fogalmazott, „elkerülhetetlen, hogy megdőljön a rekord”.
A probléma nem egyedi, a Balaton vízszintje is folyamatosan csökken: Siófoknál kedd reggel 78 centimétert mértek, ami szintén alacsonynak számít, és a hőség itt is gyorsíthatja a vízvesztést.
Az Időkép webkamerái szerint Gárdonyban és Pákozdnál több szakaszon a száraz tómeder látszik, noha a június elvileg a legcsapadékosabb hónap lenne.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány május közepén bejelentette, külön törvényt alkotnak a tó megmentésére.
A mostani kritikus állapot hetek óta formálódott. A vízállás a május végi 62 centiméterről a múlt hétre 56 centiméterre csökkent, mielőtt kedden elérte a rekordközeli 54 centimétert. A probléma a politikai programokba is bekerült, a TISZA párt például Magyarország „vízmegtartó országgá” alakítását sürgette. Ha nem érkezik számottevő eső, a tó vízszintje napokon belül történelmi mélypontra süllyedhet.
Már csak egyetlen centiméter hiányzik a Velencei-tó történelmi mélypontjához: Agárdnál kedd reggel mindössze 54 centiméteres vízállást mértek. A korábbi negatív rekord 53 centiméter volt, amit 2022 szeptemberében rögzítettek – írta az Időkép.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt időszak záporai csak átmeneti enyhülést hoztak az aszályban, a tó vízgyűjtő területén továbbra is jelentős a csapadékhiány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
